Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
A hírről röviden
Szerző:
Péterfi Ferenc szerk.
Ország:
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
1999
Kiadó:
Terjedelem:
Nyelv:
Tárgyszavak:
hír, nyilvánosság
Állomány:
Helyi nyilvánosság
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:
E

A hír


A hír beszámol valamilyen eseményről bizonyos feltételek figyelembevételével. A hírnek elsősorban tényszerűnek kell lennie, azaz tényeken kell alapulnia. A tudósítónak azt kell leírnia, amit saját maga látott vagy hallott. (Az utóbbi esetben természetesen meg kell adnia az információ forrását.) Másodszor a hírnek újnak, időszerűnek kell lennie. Az időszerűség jellege a körülményektől függ. Időszerű az, ami mindenekelőtt nemrég történt. (Persze ez a követelmény is változó, hiszen a rádió, a tv, a napilapok és a hetilapok stb. időszerűségi követelményei az átfutás és a zárási idő folytán különbözőek.) Időszerű az olyan hír is, amelyik korábban vagy akár nagyon régen történt, de csak most vált ismertté. Végül a jövőben bekövetkező események bejelentése, a róluk adott előzetes tájékoztatás is időszerűvé avathat egy hírt. Harmadszor tekintettel kell lenni a hírfogyasztók érdeklődésére. A hírfogyasztók között a nagyközönség alkotja a legszélesebb olvasói kört, de ugyanakkor ki kell elégíteni a legkülönbözőbb közbeiktatott "fogyasztók" (lapok, rádió, tv stb.) igényeit is.
kívánják használni, mások viszont kíváncsiak a részletekre is. Ez szükségessé teszi, hogy a hír készítője megkülönböztesse a lényegeset a részletektől, és úgy építse fel magát a hírt, hogy az egyaránt hasznos legyen az átlagolvasó számára, valamint olyanok számára, akik bővebb tájékoztatást várnak. A hírnek már a legelején fel kell keltenie az olvasó érdeklődését, le kell kötnie figyelmét. Ennek érdekében a hír lényegét kell adnunk bevezetőben, és csak a továbbiakban térhetünk rá a részletekre. Ezt a bevezető részt nevezik a nemzetközi sajtógyakorlatban leadnek. A leadet, a hír bevezető részét, jól meg kell fontolni, a legnagyobb gondossággal kell megfogalmazni. Többnyire ez a bevezető rész dióhéjban tartalmazza magát a hírt. Az ilyen leadet nevezzük összefoglaló leadnek. Ismeretesek még egyéb leadfajták is, például amikor egy közvetlen idézetet emelünk ki, vagy egy közmondással kezdjük a hírt stb. A leadet követő részt nevezhetjük a hír törzsének. A bevezető lead általában rendkívül röviden választ ad a hat alapkérdésre (ki, mi, mikor, hol, miért és hogyan), a törzs ezek részletes tárgyalását adja.
Mielőtt megfogalmaznánk valamilyen hírt egy eseményről, történésről, elemeznünk és osztályoznunk kell a tényeket. Ha két tény azonos eseményen belül megközelítően egyforma fontosságú, lehetőleg az újabb tényt emeljük ki a leadben. Természetes viszont, hogy a fontosabb, bár korábbi tény elsőbbséget kap az újabb, de lényegtelenebb ténnyel szemben. A híren belül az esemény tényeit csökkenő fontosságuk sorrendjében csoportosíthatjuk. Ezt a csoportosítást gyakran hasonlítják egy feje tetejére állított háromszöghöz vagy piramishoz. Korábbi gyakorlatunkban jó néhányszor az ellentétes módszert alkalmaztuk, a szabályos, alapjára helyezett háromszöget, más szóval az eseményeket időbeli sorrendben, kronologikusan adtuk. Az olvasó számára fárasztó volt, amikor az újságból például nem azt tudta meg először, hogy valamelyik államférfi miről beszélt és mi volt beszédének leglényegesebb eleme, hanem azt, hogy egyáltalán beszélt, hol, mikor, milyen alkalomból. A beszéd tartalmával csak akkor ismerkedhetett meg, ha átrágta magát az egész szövegen.

A hírnek lehetőség szerint minden érdeklődést ki kell elégítenie. Ideális esetben választ kell adnia az úgynevezett hat alapkérdésre. Ezek :

KI ki csinálta, ki volt érdekelt
benne, kivel történt
MI mi történt
MIKOR mikor történt
HOL hol fordult elő
MIÉRT miért történt, miért tette X
vagy Y
HOGYAN hogyan, milyen módon, milyen körülmények között történt

Minden hírnek legalább a négy első kérdésre valamilyen választ kell adnia, de ha lehetőség van rá, akkor a miért és a hogyan kérdéseket is meg kell felelnünk.


A hírek többsége összefoglaló leaddel (bevezetővel) készül. Az összefoglaló leadnek oly módon kell tartalmaznia az információ lényegét, hogy nyomban felkeltse az érdeklődést, időveszteség nélkül. Választ kell adnia az alapkérdésekre, persze ezek a válaszok nem lehetnek teljesek. A tömörség és világosság igénye rendszerint megköveteli, hogy az összefoglaló lead ne legyen hosszabb egy mondatnál vagy kétmondatos bekezdésnél.
(Kb. 30 szó.) (A lead megszövegezése függ a helyzettől, a hír óhajtott terjedelmétől vagy egyéb gyakorlati megfontolásoktól.)
A legtöbb lead a ki és mi megválaszolásával indul, például: "Husszein jordániai király ma reggel kétnapos látogatásra Rómából Párizsba érkezett, hogy tárgyaljon Giscard d'Estaing elnökkel a közelkeleti válságról." A mikorral, hollal, miérttel és hogyannal kezdődő leadek csak kivételes esetekben alkalmazhatók, amikor az esemény időpontja vagy helyszíne, illetve körülményei azt indokolják.
további információ kibontása, taglalása, a folytatás módja függ a tárgytól, a megkívánt terjedelemtől, a hír jellegétől és a hírforrás milyenségétől. Pontos receptet adni nem lehet. Gyakorlatilag (ezernyi kivétel lehet!) a hírtörzs kezdődhet a második legfontosabb ténnyel, azt követi a harmadik legfontosabb tény stb. A tények csoportosítását módosíthatják olyan követelmények, mint a belső logikai összefüggés vagy tartalmi összefüggés. A hírtörzsben teljes választ kell adnunk a leadben csak részben vagy épp hogy megválaszolt kérdésekre. Más szóval vissza kell térnünk az alapkérdésekre, ismertetnünk kell a részleteket. A hírtörzs fő funkciója rendszerint, hogy választ adjon a hogyan és miért kérdésekre, meg kell magyaráznia az előzményeket, okokat.
(amikor különféle forrásokra hivatkozunk vagy különféle összefüggő eseményekről tudósítunk; különféle helyekről) az alapkérdésekre egyszerre több választ is adnak, ezeket a válaszokat többé vagy kevésbé beledolgozzuk a híranyagba akár úgy, hogy részletezzük őket, akár úgy, hogy átszőjük velük a hírtörzset.


Dokumentumok