2001.
A Közösségfejlesztők Egyesülete célja, működése
Működése:
mint mozgalom terjeszti a közösség-fejlesztés szemléletét és módszereit:
Tagjai az ország különféle tájegységeiből valók, eltérő társadalmi és szakmai háttérrel rendelkeznek. Az egyesület mintegy 2/3-át a helyi civil szervezetek és önkormányzatok képviselői teszik ki, a többiek humán segítő szakemberek – közművelődési, település-fejlesztési szakemberek, szociális munkások, pedagógusok, lelkészek.
Az egyesületet 1998. január 1-jétől a Fővárosi Bíróság kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánította. Munkáját a Közgyűlés irányítja, amelyet évente minimum egyszer hív össze. Választmánya 5 főből áll.
Az egyesület jelenlegi elnöke Varga A. Tamás, titkárai Péterfi Ferenc és Vercseg Ilona.
Az egyesületnek 5 teljes munkaidőben foglal-koztatott munkatársa van, mások alkalmi díja-zására projektjeink keretében kerül sor. Meg-határozó szervezetünkben az önkéntes munka.
Együttműködő társszervezeteink:
Civil Kollégium Alapítvány * Közösségi Kapcsolat Alapítvány * Civil Rádiózásért Alapítvány
Fontosabb partnereink:
Magyar Művelődési Intézet (MMI) * Combined European Bureau for Social Development (CEBSD) * Community Development Foundation North, U.K. (CDF) International Community Education Association (ICEA)* International Association for Community Development (IACD) * Közösségfejlesztők Békés-megyei Egyesülete * Vas megyei Közösségszolgálat * „Élettér” Egyesület, Komárom * Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete * B-A-Z megyei Közművelődési Intézet, Miskolc * Autonómia Alapítvány * Jóléti Szolgálat Alapítvány * Ökotárs Alapítvány
Támogatóink és megbízóink
(a támogatásokba a természetbeni hozzá-járulásokat is beszámítjuk, pl. iroda- és más üzemeltetési költségek): * Mott Alapítvány * Magyar Művelődési Intézet * Soros Alapítvány * Levi Strauss Alapít-vány * Országgyűlés * ICEA * Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma * Charity Know How
A 2001-ben szervezett programok:
A képzésekre általában 4 különböző településről érkeztek közösségi aktivisták, összesen mintegy 20 fő vett részt rajtuk. Ez a felállás új kapcsolatok építését és a tapasztalatok cseréjét is jól szolgálta. A képzéseket a közösségfejlesztés bentlakásos képzési központjában, Kunbábonyban tartottuk. Az első csoportos képzésre március 30, 31-április 1-jén, a másodikra november 9-11-ig került sor.
A program szakmai irányítása
A program folyamatos szakmai irányítását évi kétszeri szupervízióval biztosítjuk. Az elsőre február 1-2-án, a másodikra június 8-10-én került sor, értékelő megállapításait folyamatosan beépítettük a programba. Beigazolódott, hogy a szupervízió növeli a projektekben dolgozók biztonságát.
II. Hálózatépítés
Létrehoztunk egy 17 fős szakmai műhelyt – az „utánpótlás-csapat”-ot. A műhely tagjai különböző területeken dolgozó, vagy felsőoktatási intézményben tanuló fiatalok, akik elkötelezett érdeklődést mutattak a közösségfejlesztés iránt. A műhely önszervező jelleggel működik:
- Két lokális műhely fejlesztése kezdődött meg a kísérleti jellegű, szakmafejlesztő projektek megvalósítása során - egy az imént említett Észak-magyarországi Ózdi kistérségben, egy pedig a Felső-Kiskunságban. Később az okányi és az istenkúti munka is eredményezhet helyi műhelyeket (ld. Kísérleti projektek!)
Egyesületünk egy másik vonulaton keresztül is hozzákezdett a hálózatépítéshez. „Nem boszorkányság – Internet!” című projektjével az Internet-analfabétizmus felszámolásához szeretne hozzájárulni hátrányos helyzetű térségekben. A speciális – bátorító jellegű – program nyilvános bemutatókon keresztül vonja be az embereket képzésekbe, s az így kiválasztódott legérdeklődőbb aktivisták csatlakoznak a hálózati munkához. A projektet jelenleg a Felső-Kiskunsági kistérségben valósítjuk meg.
Egy most szerveződő programunknak szintén van hálózatépítő jellege. A Civil Rádió az elmúlt félévben - a Szabad Rádiók Szövetségével együtt - felkészült egy új programra, amely helyi rádiók létrejöttét fogja segíteni. Ennek megvalósulását egy új rendelet biztosítja, amely lehetőséget ad 3-5 km-es sugarú körben kis rádiók létrehozására, s a működtetők képzései minden bizonnyal gazdagítani fogja hálózatunkat.
III. A közösségfejlesztő szakma fejlesztése
1. Kísérleti projektek
A Műhely tagjait április 6-7-8-án Kunbábonyban készítettük fel a terepmunkára. Ezt megelőzően és ez után is rendszeres e-mail kapcsolat és önképzés segítette a tagok felkészülését az őszi terepmunkára. Erre szeptember 19-24-ig került sor. A műhely tagjai 50 közösségfejlesztési interjút készítettek családoknál, majd az ily módon aktivizált lakosokat meghívták az első nyilvános beszélgetésre, amelyen a helyi lakosok visszaigazolták a közösségi fejlesztőmunka szükségességét. A beszélgetéseket a műhely tagjai összefoglalták és minden családnak elküldték, a helyi lakosok széleskörű egyetértését váltva ki. Időközben a Közösségfejlesztők Egyesülete a Civil Kollégium segítségével pályázott a PHARE ACCESS programjához. (A pályázat a Királdot körülvevő, 27 településből álló kistérség fejlesztői munkájára vonatkozik, s legnagyobb örömünkre sikerrel járt.) Az év utolsó hónapjaiban Királd 3 szomszédságának kulcsembereit keresték fel a Műhely tagjai, valamint szomszédsági nyilvános beszélgetések zajlottak, amelyek majd elvezetnek a hely i közösségi munkás hálózat kifejlesztéséhez és a helyi projektekhez.
A királdi fejlesztés a minta-projekt igényével indult. A PHARE ACCESS projektnek éppen az a lényege, hogy a kistérség Királdéhoz hasonló 27 települése átvegye a királdi fejlesztési model lt, mégpedig közösségi aktivistáinak általunk történő képzése révén. Ez a képzés-sorozat fog reményeink szerint elvezetni a Hálózatépítés részben már említett egyik lokális közösségfejlesztői hálózat kifejlődéséhez.
1.2 Felső-kiskunsági kistérség
A Civil Kollégiumot övező kistérségben ötödik éve folyó közösségfejlesztői munka 2001-ben a kapcsolati háló további bővülését eredményezte. A tíz települési önkormányzattal sikerült megfelelő munkakapcsolatot létesíteni, s így az általunk kifejlesztett „információs pontok” működéséhez az önkormányzatok kielégítő feltételeket tudtak biztosítani. A kistérség települései közötti információáramlás azonban még mindig nehézkes.
Az elmúlt négy éves munka eredményeként megalakult civil szervezetek önállóan végezték tevékenységüket, s a kistérségi közösségfejlesztőnek főként tanácsadói szerepet kellett betölteni.
A közösségi munkás hálózat tagjai szerepükben megerősödtek, ők a helyi civil kezdeményezések segítői. Új helyi projektek is születtek, főként a foglalkoztatás területén, a roma kisebbség bevonásával. A munkanélküliség csökkentésében nagy szerepe van a közösségi munkások által felvállalt személyes segítő (mentor) szolgálatnak. 2001-ben legalább 80 főt sikerült elhelyezniük és többeket iskoláztak be valamilyen átképző tanfolyamra.
Négy szakmai munkacsoport is alakult a kistérségben: a mezőgazdaság, a felnőttoktatás, a turizmus és a munkahelyteremtés témaköreiben. Kezdeményezésükre képzési projektek születtek: falusi turizmus- és ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamok, foglalkoztatási projektek, egyéni vállalkozói és szövetkezeti turizmus projektek.
A tassi fejlesztő munka eredményeként közösségi – közművelődési – ifjúsági program kezdődött, amely a következő két évben mintaértékű projektté fejlődhet.
Folytatódott a kapcsolatépítés a vállalkozói szektorral. Szélesebb kör bevonásával egy kétnapos gazdasági kiállítás és vásár megrendezésére került sor, amely a kistérség számára a jövőben várhatóan gazdasági haszonnal is jár. E kiállítás és vásár adott keretet egyébként az első nyilvános internetes barangoláshoz.
A szellemi és fizikai erőforrások koncentrációjának folyamata azonban még mindig nagyon nehézkes.
A civil szervezetek gyakorlatilag a maguk erejére támaszkodva tevékenykednek, kis tagsággal és minimális támogatottsággal. A partnerség kiépülése érdekében kezdeményeztünk egy közös tervezést a három szektor képviselőinek bevonásával, ez meg is történt, de nem generált közös tevékenységet, gyakorlati eredményeket. A civil szervezetek részéről azonban erősödik az összefogás iránti igény, s a következők feladata elsősorban ezeknek az együttműködési kezdeményezéseknek a segítése, s a közös cselekvésre való felkészítés lesz.
1.3 Roma Közösségi ház Okányban
Ez a program az 1999-2000-ben az egyesület és a Civil Kollégium által szervezett, a Soros Alapítvány által támogatott Cigány közösségi ház program folytatása. A modell-értékűvé vált Békés-megyei Okány község cigány közösségi házának munkája során a kisebbségi és többségi társadalom között kifejlesztett együttműködés széles körben valósul meg, a munkahelyteremtéstől a közös szórakozásig, s ez példamutató lehet más települések számára is.
1.4 Civil kezdeményezés Pécs Istenkút nevű szomszédságában
Az alulról jövő civil kezdeményezés Nyugaton a közösségi munka kialakulásának egyik forrása. Mi egy ilyen – kitartó, civil és mégis szakszerű – közösségi kezdeményezést látunk Istenkúton megvalósulni, s ezért is kísérjük nagy figyelemmel a munkájukat, amelyet kérésükre alkalmanként szakmailag támogatunk is.
2. Képzések
2.1 Szakképzés
- A közösségfejlesztés mint bejegyzett foglalkozás
Valószínűleg bürokratikus okok miatt sajnos 2001-ben sem történt meg a közösségfejlesztői szakma regisztrálása az Országos Képzési Jegyzékben, erre várhatóan a későbbiekben kerül sor.
A szakképzési engedély pozitív kihatással lesz a hálózatépítésre, a „képzők képzője” programra, növelni fogja az utánpótlást, valamint a helyi projektek számát.
- Közösségfejlesztési hálózatépítés Közép-Kelet Európában
Ez a program lényegében egy képzők képzője program, amely egy-egy lengyel (CAL), romániai magyar (Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete) és román (Román Közösségfejlesztők Egyesülete), valamint szlovák (VOKA) közösségfejlesztői szervezet részvételével valósul meg. A „képzők képzője” program a 2 éves munka első felét képezi (2001. májusától 2002. márciusáig), majd a második évben minden résztvevő szervezet saját képzéseket indít a saját országában és átadja a nemzetközi képzők képzőjén tanultakat (2002. végéig), míg a project harmadik részében (2003. tavasz) összegzésre és a további közös munkák azonosítására kerül sor.
2.2 Civil képzések – ld. a Civil Kollégium éves jelentését!
3. Kommunikáció
2001-ben is sikerrel működtettük a Közösségi Adattárat, a Civil Rádió t és a szokásosnak megfelelően ez évben is négyszer jelent meg a Parola.
Szemináriumok:
Az év folyamán két szakmai szemináriumot rendeztünk.
2001 február 1-2: A cigányság hagyományőrzéséből fakadó társadalmi integrációs problémák
A szeminárium célja az volt, hogy a közösségfejlesztők mélyebben megismerjék és megértsék a cigányság társadalmi konfliktusainak okait és fejlesztő-képző tevékenységükben ezen ismeretek birtokában alakítsák együttműködésüket a romák helyi társadalmával.
A szemináriumra meghívottak a Közösségfejlesztők Egyesülete tagjai voltak.
2001. november 15-17. „Együtt – de hogyan?” szeminárium a „Roma közösségi ház” és a „Követő program” tapasztalatairól. A szeminárium célja az volt, hogy a programban résztvevő helyi közösségi csoportok saját maguk mutassák be tevékenységüket. A résztvevők a programban érintettek, valamint a településekről meghívásunkat elfogadó kormányzati szervezetek képviselői és helyi vállalkozók voltak.
IV. Értékelés
2001. decemberében a Közösségfejlesztők Egyesülete vezetősége elfogadott egy munka-anyagot a 2002. végén esedékes értékelésre, valamint az új, három éves terv készítésére vonatkozóan.
V. Pénzügyi jelentés:
állományba nem tartozók személyi juttatása
társadalombiztosítási járulék
munkaadói járulék
1 117
1 635
3 566
240
szolgáltatási kiadások összesen:
ebből:
8 807
1 425
413
1011 Budapest, Corvin tér 8., Tel./fax: 36 1 201-5728 E-mail: kofe@kkapcsolat.hu, www.kozossegfejlesztes.hu