Cím:	Az összeomlás után - a közösségi gazdaság erősödése
Szerző:	Guy Dauncey
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1998
Szám:	2-3
Oldalszám:	6-7.
A cikkben lévő
Nevek:	Guy Dauncey, Almássy Tamás, Don Hose
Intézmények:	Conemara West Ltd., Teach Ceoil, Farmer Szövetkezet, Halgazdasági Szövetkezet, Caja Laboral Popular, Ularco, Központi Döntéshozó Osztálya, Göncöl kiadó
Települések:	Írország, Ballinakill, Cork, Dublin, London, Mondragon, Északkelet-Spanyolország baszk tartománya, nyugati Pireneusok, Baszkföld
Tárgyszavak:	Közösség és gazdaság - a közösségi gazdaság erősödése
Megjegyzés:	Meg kell nézni az intézményeket, mert valószínűleg pontatlan - HJ
Annotáció:

Guy Dauncey

Az összeomlás után - a Közösségi gazdaság erősödése

"Minden válságban ott a lehetőség. Kínaiul a "válság" wei-chi, ahol a wei "veszély"-t, a chi "lehetőség"-et, vagy azt jelenti, "amiből minden változás ered". Van-e megragadható chi, vagyis lehetőség [a természeti és társadalmi környezet világméretű romlásában, a világgazdaság válságában] vagy a munkanélküliség és szegénység máris sok közösség által ismert problémáiban?" - teszi fel a kérdést Dauncey és az egész könyvből kisugárzó, nagyon optimista válasza: - "IGEN, VAN!" S rengeteg példát mutat be, amelyek már egy eljövendő, közösségi alapú világ és gazdaság csírái lehetnek.

Helyi pénzek, amelyek működésben tarthatják a helyi gazdaságot a világgazdaság válsága alatt is s amelyek használóikat a közösség beléjük fektetett bizalmának élményével is megajándékozzák.

Megosztott munka, amely elterjedése révén egyszerre csökkenhet a munkanélküliség s az állásban lévők leterheltsége, miközben a kevesebb kifizetendő munkanélküli járuléknak köszönhetően a bérek alig esnének.

Részvételen alapuló, a természetes tanulási folyamatot alkalmazó oktatás úgy a felnőttképzésben, mint az iskolai tanításban, amely sikerélményt nyújt és folyamatos tanulásra, önképzésre serkenti az iskolából eddig kimaradozókat is, akiket eddig a leszakadás veszélye fenyegetett.

Hitelegyletek, helyi és közösségi bankok, amelyek helyben tartják és fektetik be a közösségek megtakarításait, a kamaton kívül számos előnyt (pl. új munkahelyek, fejlődő szolgáltatások, a gazdasági pezsgésnek köszönhetően fellendülő kulturális és társadalmi élet) biztosítva betéteseiknek.

Társadalmi fedezet (képzéssel és társadalmi kontrollal), amely megnyitja végre a vállalkozói hitelek világát az attól elzárt, legszegényebb és ezért leginkább rászoruló rétegek előtt.

S ez csak néhány a közösségi gazdaság, s ezáltal a közösség erősödését szolgáló eszközök közül. Természetesen egyik sem csodaszer, amely hipp-hopp megold minden gondot, de alkalmazásuk és a közösség kitartó munkája együtt nagyon sok eredményt hozhat, lássunk erre két példát a könyvből:

1. Conemara

Írország nyugati partján, Ballinakill egyházközség lakosai, akik körülbelül 320 négyzetmérföldnyi területen szétszórtan élnek, először az 1970-es évek elején gyűltek össze, hogy megtárgyalják, mit kezdhetnének problémáikkal. Falvaik rendkívül távol voltak egymástól, a farmok kicsik, a termőföldek pedig rosszak. 1971-ben elhatározták, hogy Conemara West Ltd. néven közösségi tulajdonú fejlesztési társaságot alapítanak. Egyik első akciójuk során 13 000 fontot gyűjtöttek össze 500 helybelitől, és kilenc önellátó zsúpfedeles üdülőt építettek, melynek ők maguk lettek a részvényesei. Az ilyen üdülőket gyakran kívülállók birtokolják, a bérleti bevétel pedig Corkba, Dublinba, vagy Londonba vándorol. A bérleti díjat maguknak megtartva, vissza tudták fizetni adósságaikat és tőkegyűjtésbe kezdhettek. Következő lépésük egy Teach Ceoil, vagyis egy társadalmi és kulturális események, valamint hagyományos ír zene-, dal- és tánctanfolyamok színhelyéül szolgáló központ felépítése volt.
Az együttműködésen alapuló közös munka megtanulása hasonlít az izmok fejlesztéséhez — először fájdalmas lehet, de ahogy erősödnek az izmok, egyre nagyobb önbizalomra és erőre teszünk szert. 1978-ban megvettek egy hatalmas régi ipari iskolát 21 000 fontért, a teljes összeget helyben teremtették elő, majd helyreállították közösségi használatra. Az épület a fejlesztési társaság bázisaként szolgál, és helyet biztosít a Farmer Szövetkezetnek (1983-ban alapították), a hitelegyletnek (1970-ben alapították, 420 tagja, 220 000 font aktívuma van), a Halgazdasági Szövetkezetnek (1980-ban alapították), az orvosi rendelőnek, egy sportközpontnak, nyilvános könyvtárnak, a Connemara West és más helyi cégek hivatali helyiségeinek, egy boltnak, és egy kávézónak. A helyiségeket használó cégek között megtalálhatók keramikus, ónedény-, patchwork (különböző színű szövetdarabokból összevarrt takaró) készítő kézművesek, egy kovács, egy fazekas és egy faesztergályos.

2. Mondragon

Mondragon Észak-Kelet-Spanyolország baszk tartományának egy városa, a nyugati Pireneusokban. Az 50-es évek közepétől kezdve a helyiek először egy fémipari szövetkezetet, majd egy szövetkezeti bankot s aztán további szövetkezetek hálózatát hozták létre. Ma, 1988-ban közel 20 000 ember dolgozik, több mint száz különálló, de egymáshoz kapcsolódó szövetkezetben, amelyek hűtőszekrények és tűzhelyek gyártásától kezdve a bank, egy technikai kutatóintézet, egy főiskola és egy szociális biztonsági rendszer irányításáig mindennel foglalkoznak. A 80-as években Európán belül Spanyolországban volt a legmagasabb (25 %) a munkanélküliség. A környező Baszkföldön tapasztalható hasonlóan nyomasztó körülmények (30 000 munkanélküli) ellenére, Mondragonban nem voltak üzleti kudarcok, és csak harminc munkanélküli volt ráutalva saját szociális és segélyprogramjára.
A szövetkezetek ezeket az eredményeket a kölcsönös támogatás stratégiájának kialakításával érték el. Az új vállalkozásokat két éven keresztül gondosan ápolva segítik világra jönni. A képzést, a termékfejlesztést, pénzügyi támogatást és piackutató hátteret másodlagos szövetkezeteken keresztül látják el. Minden egyes szövetkezetre hárul valami felelősség az egész közösségnek és gazdaságának jólétéért.
A tagszövetkezetek tőkéjük 20 %-át egymás vállalkozásaiba fektetik, egymástól veszik a termékeket és a felszerelést, segítik a technológia áramlását, különleges vásárlásokhoz csoportba tömörülnek, és munkaerejük legalább 25 %-át szükség esetén szabadon mozgatják egymás között.
Hogy a vállalkozások helyi tulajdonát biztosítsák, és elejét vegyék a külső részvényesek nyomásának, akiket nem érdekel a szélesebb közösség érdekeinek filozófiája, minden dolgozónak, aki valamely mondragoni szövetkezetbe belép, részvényessé kell válnia az adott szövetkezetben. Több, mint 2 000 fontba kerül a belépés egy szövetkezetbe, ezt kölcsönnel oldják meg, majd levonják a fizetésből. Nyugdíjba vonuláskor a mondragoni dolgozóknak részvényeiket el kell adniuk, amelyek addigra 20-30 000 fontot érnek.
Mondragonban a tőkeigényt a helyi hitelszövetkezeten keresztül elégítik ki - ez a Caja Laboral Popular, amelynek 400 000 tagja, 133 helyi fiókja és 70 millió font vagyona van. A helyi életben meghatározó szerepet játszik a bank, a helyiek megtakarításait saját közösségük és gazdaságuk fejlődésébe fektetve be, és tevékenyen részt vállalva az általa támogatott szövetkezetek munkájában.
A bank, ha már egyszer pénzt fektetett be egy szövetkezetbe, nem sajnálja a fáradságot arra, hogy biztossá tegye a szövetkezet sikerét, és segít intelligens és tájékozott döntéseket hozni a világpiacon.
Az Ularco és a bank Központi Döntéshozó Osztálya között a mondragoni szövetkezetek egy "megaagyat" hoztak létre, mely
bonyolult gazdasági elemzések segítségével képes előre gondolkodni, és megoldásokat keres a felmerült problémákra, mielőtt azok túl súlyossá válnának, pont úgy, ahogy az akupunktúrát végző érzékeli és kijavítja az egyensúlyzavarokat a kényes emberi energiamezőben, mielőtt még betegségek vagy panaszok formájában jelentkeznének. A kölcsönös támogatásnak ez a bonyolult folyamata áll a mondragoni szövetkezetek bámulatos eredményeinek hátterében: nem létező üzleti kudarc és szinte nem létező munkanélküliség a viharos gazdasági időszakokban.
Mondragon sikere mögött egy spirituális alapokon nyugvó látomás fekszik. _“Inkább gazdagabb közösségeket teremtsünk, mint gazdag egyéneket”, így hirdeti magát a Caja. Don Hose, aki az egész hálózat kezdeti támogatója volt, ezt írta: _“Az üdvösséget közösségi cselekvéssel lehet elérni, ami magába foglalja a gondolkodás, az újítás, és a szolgálat képességének fejlesztését”. Hose aktívan hisz benne, hogy a világ átalakítható. "Cselekedjük reálisan a lehetséges határokon belül” - én ezt vallom.

A könyv megjelenése 1998 végére várható a Göncöl Kiadó gondozásában, bolti ára 900-1000 Ft lesz. Megrendelhető a kiadónál és Almássy Tamásnál (29/353-708, 2220 Vecsés, Nándor u. 26., Tel: 29/353-708, alto@freemail.c3.hu).

Parola archívum