Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Gondolatok a térségfejlesztésről
Szerző:	Guitprechtné Molnár Erzsébet
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1994
Szám:	2
Oldalszám:	7. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás
Települések:
Tárgyszavak:	kistáji térségfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

trsfejl.txt

Gondolatok a térségfejlesztésről

Hallottam a rádióban: A kormány Békés megyébe látogatott, és írégetet tett arra, hogy intézkedést tesz a térség felemelkedése érdekében. A pályázati felhívást egy szaklapban olvastam. Az OFA meghirdette pályázatát, amelynek egyik témaköre: kistérségi fejlesztési programok támogatása.
Legfrissebb hírem: Zala megyében létrejött az ötödik kistérségi társulás, amelynek célja, hogy közös összefogással tegyenek a térség felemelkedése érdekében.
Így jönnek létre a kistérségi társulások?
Van-e valamilyen egységes recept, amely megvalósítható annak érdekében, hogy a szándék ne csak kimondott szó maradjon, de felmutatható eredmény is?
Nem hiszem.
A térségfejlesztés olyan tudomány, amelynek receptjét mindenkor a benne dolgozó emberek maguk írják. És ez legtöbbször másutt már nem használható. Így van ez a ZalA-KAR-nál is. De elolvasva a Parola múlt évi VI. számát, benne a példát ,Archamp"-ról, úgy gondoltam, papírra vetem a mi modellünk mára már letisztult gondolatait, eredményeit. Hátha érdekel másokat is!
Zala megye észak-keleti határvidékén élünk. Az a 16 település, amely a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás társult tagja, peremterületnek számít, hisz megszenvedte a ,hármas határ" (Vas, Veszprém, Zala) minden hátrányát, a kitaszítottságtól kezdődően a be nem fogadásig. Ezeknek a falvaknak a többsége minden megye számára idegen volt. Innét örököltük az elmaradottságunkat.
A választás, az új idők tele reménnyel köszöntöttek ránk. A ,Majd mi megmutatjuk!" óhaja világmegváltást ígért. Egy fél év sem telt el: rájöttünk, most sem könnyebb.
A társulás, a szövetkezés gondolata néhányunkban hamar megfogalmazódott. Munkánk szerencsés ajándéka, hogy egy program keretében találkoztunk ,mi helyiek", a Népjóléti Minisztérium tenni akaró munkatársaival, mint támogatóikkal, és a Zalai Falvakért Egyesülettel, mint szervezővel.
Úgy indult el a ,kistáji beszélgetés". Az apropót a telefonfejlesztés vágya adta. Erre szerveződtek az első találkozások. A telefonfejlesztés elindult, de mellette egyre több olyan tennivaló került a felszínre, amelyről egyre nyilvánvalóbb lett, hogy összefogva eredményesebben lehet elvégezni. (Munkanélküliség kezelése, szociális gondok, mezőgazdaság átalakulása stb.) A közös feladatok elvégzése érdekében 1992 decemberében létrehoztuk 15 önkormányzat részvételével a térségfejlesztési társulást: ez a ZalA-KAR. Neve jelzi a terület elhelyezkedési képét - a kar-alakot -, és jelzi az AKAR-ást, a szándékot is.
Munkánk legfontosabb eleme - ma már tudom! - a közösségfejlesztés. Ezt, lehet, hogy az a kényszer szülte, amellyel minél több emberrel meg kellett értetni (és nemcsak a község vezetőivel), hogy jó az, amit csinálunk, de lehet, hogy csak az ösztönös társadalomépítés egy formáját találtuk meg.(?)
Módszereink közül a legcélravezetőbbnek és legeredményesebbnek a tréning mutatkozott, amelyet szerencsésen kiegészített sok egyéb forma. A ZalA-KAR immár a harmadik egyhetes tréning szervezésén van túl.
A tréningek alapgondolata: Hol élünk? Milyen hiányosságaink vannak? Mi okozza a problémát? Milyen lehetőségeink vannak? Mit szeretnénk elérni? Hogyan és milyen lépésekkel?
Azzal, hogy a problémafeltárást mindig az itt élő emberekkel végeztük el, és velük találtuk ki, hogy mi a megoldás, mindig nyertünk. Ezek az emberek a gondolat megszületésének részesei voltak, így a megvalósításban is részt vettek, és annak eredményeit sajátjuknak érezték.
Így kapcsolódtak be munkánkba egyre többen, érdeklődésük, változatási igényük, munkájuk, hitük szerint. Minden programunk a nulláról indult, de mégis előre tudtunk lépni.
Nagyon sok beszélgetés, vita áll mögöttünk. Előretolakodik gondolataim között a minap ,szakemberei?!" körében lefolytatott vitánk alapgondolata is: Mikor tud kilábalni egy térség az évszázados elmaradottságból?
A válasz egyértelmű: Ha kedvezően alakul a térség gazdasági helyzete. Ha a gazdasági fejlődés a területen megindul.
Ebben nincs, nem volt vita. De abban van és volt, hogy hogyan juthatunk el idáig. Hihetjük-e, hogy a kijárt, megnyert, megkapott támogatások elegendőek ahhoz, hogy a térség felemelkedjen?
Visszafordíthatatlanul, véglegesen! Hihetjük-e, hogy a gazdagság (a pénz) önmagában elég a felemelkedéshez? Megváltozik-e hosszútávon így az élet?
Én nem hiszem. Számomra a térségfejlesztés stratégiáját más jelenti.

1. Közösségfejlesztés-társadalomfejlesztés - hogy megtaláljuk az embereinket!
2. Szociális problémák megoldása, hogy kezelni tudjuk a Ma gondjait is (munkanélküliség, elöregedett település, fiatalok megtartása stb.)
3. Gazdaságfejlesztés - hogy Holnap is legyen élettere az itt élő embereknek.
(Személyes örömöm, hogy ugyanerre a következtetésre jutottak tőlem függetlenül, de a ZalA-KAR-t belülről is ismerő szakemberek, így dr. Benedek László és dr. Pálfi Dénes.)
Természetesen a térségfejlesztés során e három terület mindig jelen volt, csak más-más arányt képviselve. Így a kezdeti időszakban a közösségfejlesztés volt a domináns, majd az eredményeit megtartva és felhasználva a szociális gondoskodás, majd pedig a gazdasági fejlesztés.
Munkánk eredményének ez az igazi fokmérője. Ez indíthatja el a térség felemelkedését. De ekkorra már a területen élő emberek tudják, hogy mit akarnak, azt hogyan tudják megvalósítani, és kikkel.
A ZalA-KAR ma itt tart. A legnehezebb szakasz előtt. De mi, itt élők végezzük tovább önként vállalt dolgunkat, magunkért, és gyermekeinkért, hogy ne legyen tovább ez a táj a ,végek" vidéke.
Néhány önkényes - és nem teljes - kiemelés, hogy hol tartunk:
- 16 önkormányzat, és a Zala Megyei Közgyűlés a tagja a társulásnak.
- 1993. júniusától működik a térségi irodánk, két alkalmazottal. (Egy titkár és egy mezőgazdasági szakember)
- Elindult a ,Családsegítő program" - amelynek keretében kamatmentes kölcsönnel támogattuk a családi gazdaságokat.
- Segítjük a térség vállalkozóit (szakmai nap, tanácsadás, találkozások, tanfolyamok stb.).
- Létrejött a ,ZalA-KACSŰ" térségi gyerektábor, működik a térségi gyermekönkormányzat.
- Kidolgoztuk a térségi szociális ellátórendszer programját. Létrejött a LASSZŰ (Laikus Segítő Szolgálat).
- Készül a térség idegenforgalmi, mezőgazdasági fejlesztési programja.
- Létrejött a ZÖLD-ZalAKAR erdősítési program.
- Megjelentek az első kiadványok a ZalA-KAR-ról.
- Az 1993-as évet 10 milliós költségvetéssel zártuk.
1994 eleje: Elértük azt, hogy aki a térségben lakik - gyermek, felnőtt, idős ember - már mindenki tudja, hogy van ZalA-KAR. Mi tudjuk, akik dolgozunk benne, hogy ez két év kemény munkája, de ez a miénk, és magunkért csináljuk.

Guitprechtné Molnár Erzsébet
a ZalA-KAR elnöke


Parola archívum