Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A Felső Szabolcsi Térségi Fejlesztő Társulás
Szerző:	Faludi Erika
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1996
Szám:	1
Oldalszám:	3.
A cikkben lévő
Nevek:	Faludi Erika
Intézmények:	Kispad Alapítvány, Felső Szabolcsi Térségi Fejlesztő Társulás
Települések:	Záhony, Szerencs
Tárgyszavak:	térségfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

Kistérségi fejlesztőmunka


A Kispadon:

a Felső Szabolcsi Térségi Fejlesztő Társulás

A Kispad Alapítvány első pályázati támogatását a Holland Királyság Nagykövetségétől nyerte el a Záhony környéki települések együttműködésének segítésére szervezendő képzés számára.
A tizenegy települési önkormányzatot magában foglaló Felső Szabolcsi Térségi Fejlesztő Társulás az elmúlt években több infrastruktúrafejlesztési feladatot valósított meg közösen, de a Különleges Gazdasági Övezet részét képező, és ezért területfejlesztési szempontból igencsak a figyelem középpontjába került térségnek nincs saját területi elképzelése, sőt információja sem a különböző, térségre irányuló fejlesztési elképzelésekről.
Ezért a támogatást olyan képzésre, együttgondolkodásra pályáztuk, amely alkalmat ad egyrészt a helyi elképzelések megfogalmazására, megvitatására, másrészt megteszi az első lépést a térség fejlesztésében érdekeltek és a helyiek párbeszédének megindulásához.
Ez az első lépés a polgármestereké; az ő közös szándékukra épülhet fel a társulás irodájának dinamikusabb működése, a térségben beruházni szándékozók fogadásának feltételrendszere, és a helyben cselekvők lehetőségeinek megteremtése egyaránt.
Mivel az előzetesen tervezett öt napos képzést három napra kellett szűkíteni a polgármesterek krónikus időhiánya miatt, (a munka lezárásaként még egy tavaszi értékelőnapot tartunk), ezért különös jelentőséget kapott az alapos előkészítés.
A képzés alapgondolata a térség problémáinak teljes körű globális szemléletű áttekintése, ezért az 1:10 000 és 1:25 000 léptékű térképsorozat beszerzése, összeállítása és reambulálása fontos feladat volt. A tanfolyam vezetői (Faludi Erika és Labbancz Marianna) a folyamat irányítása és szabályozása mellett a szemléleti alapok átadására is vállalkoztak. A meghívott vendégek (a társulás munkáját folyamatosan segítő Kőszeghy Attila, a térség országgyűlési képviselője, Bajor Tibor, a megyei főépítész, dr. Vincze István, a PRIMON ügyvezető igazgatója, Kovács István, és a Megyei Fejlesztési Ügynökség képviseletében Nagy László) pedig részben a SWOT analízis elkészítésében, részben a társadalmi, gazdasági, környezeti kérdések egy-egy szeletének megvilágításában, a térségi területi koncepció formálásában nyújtott jelentős segítséget.
A képzésre 1996. január 16-18 között került sor Szerencsen a Középiskolai Kollégiumban, bentlakásos formában. A polgármesterek első alkalommal dolgoztak úgy együtt, hogy nem “tűzoltómunkát” kellett végezniük, hanem területi, működési, gazdasági, környezeti gondjaikat sokoldalúan megvitathatták, és az együttgondolkodáshoz időt és külső impulzusokat is kaptak.
A tanfolyam vezetőinek elhatározása az volt, hogy a tényleges belső döntésekbe ne avatkozzon be, nemcsak tartózkodva a befolyásolástól, de megőrizve a polgármesterek függetlenségét, a társulás döntési szabadságát. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy egy téma után hosszúra tervezett és valóban hosszúra nyúlt szüneteket tartottunk, amikor csoportokban tovább lehetett dolgozni a kérdéseken. Természetesen a gondolatok nem maradtak titokban (talán egy részük igen), de nem kellett minden belső ügyet “avatatlanok” előtt megvitatni. A térség területfelhasználási koncepciójának első vázlatát, valamint a további működés elvi és gyakorlati alapjainak összeállítását a tanfolyam vezetője készítette el, azonban azt, és a beszerzett térképsorozatokat és térségi információkat a társulás használatára átadta.
A támogatók számára készített részletes zárójelentés ezeket a konkrét információkat nem tartalmazza, hiszen sem a támogatónak, sem a pályázó alapítványnak nem volt célja, hogy az információk “társtulajdonosa” legyen, hanem, hogy egy kistérségben segítséget nyújtson az önerős fejlődéshez, a bizalom és az önbizalom erősödéséhez, az érdemi együttgondolkodáshoz. Csak remélhető, hogy a társulás további működése tükrözi majd ezeket az eredményeket.
A kezdeményezést kísérleti jellegűnek szántuk. A benyújtott pályázat a projekt általános céljának a szakadékok áthidalását jelölte meg 1) a központi tervezés/támogatás és a helyi megvalósítás, 2) a szakértők és a lakosság, 3) az elmélet és a gyakorlat között. Átfogó szemléletével pedig azt kívánta bizonyítani, hogy a gazdaságfejlesztés nem valósulhat meg területi szemlélet és társadalmi nyitottság nélkül, hogy elhibázott az a területfejlesztési elképzelés, amely – különösen egy rurális vidéken – a környezeti szempontokat, a helyi termelési kultúrát, értékeket, stb. figyelmen kívül hagyja, és csak a műszaki infrastruktúra fejlesztésében látja a gazdaság fejlődésének alapját.
Kísérleti jellegűnek minősülhet a képzés azért is, mert a működő kistérségi társulások csaknem mindegyike az igények, feladatok mozaikjaiból, valamint a pályázható források anyagi lehetőségeiből próbál kiindulni, és többnyire nincs közös elképzelésük, jövőképük, amelybe e mozaikok szervesen beilleszthetőek lennének. Itt a közös gondolkodás elsőrendű célja az átfogó jövőkép kimunkálása volt. Olyan jövőképé, amely az országos szintű koncepciókat befogadva saját teendőit és igényeit is megfogalmazza, és ezek harmonizálására törekszik. Ez csak a helyben élők feladata lehet.
A képzésen, ha csak vázlatosan is, de össze tudtuk állítani azt a térképen ábrázolható hátteret, amelybe majd ezek a mozaikok – természetesen viták során – beilleszthetők. A térségi kommunális hulladékgyűjtés és - elhelyezés példáján érzékelni tudtuk a térségi és a települési érdek szembenállását, és megpróbáltuk ezen érdekek egyeztetésének, az alkusorozatnak a technikáját, annak lehetséges módozatait végiggondolni.
Az előzetes felkészülést, a “ráhangolódást“ egy 12 írásból álló szöveggyűjtemény segítette. A meghívott vendégekkel való, időnként éles viták, a minden szabadidőben folytatódó eszmecserék élénkítették az amúgy sem unalmas eseményeket. A három napos együttlét alatt felszínre került problémák továbbgondolásának igénye és a tanfolyamon való részvétel elismeréseként a résztvevőknek átadott könyv (Allen: Micimackó menedzsment) remélhetőleg a megszerzett lendületet továbbra is életben tartja.
A polgármesterek a tavaszi “utóérlelési” nap megrendezésén túl elhatározták, hogy kéthetenként konzultálnak, és élnek a vendégek által felajánlott kapcsolattartási, információs és szakmai segítséggel is.

Faludi Erika
a Kispad Alapítvány képviselője
a tanfolyam kezdeményezője
és szervezője

Parola archívum