Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Cserehát-95 Kistérségi Térségfejlesztési Konferencia
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1995
Szám:	4
Oldalszám:	4.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Csereháti Településszövetség, Közösségfejlesztők Egyesülete, RÖM Önerős Management Kft, MTA Regionális Kutatások Központja, Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Klubja
Települések:	Cserehát, Gagyvendégi
Tárgyszavak:	térségfejlesztés, kistérségek
Megjegyzés:	A cikk teljes címe: Cserehát-95 Kistérségi Térségfejlesztési Konferencia 1995. október 5-6-7. Gagyvendégi felhívása az országban működő kistérségi fejlesztő szervezetekhez
Annotáció:

Cserehát-95 Kistérségi Térségfejlesztési Konferencia 1995. október 5-6-7. Gagyvendégi felhívása az országban működő kistérségi fejlesztő szervezetekhez

A Csereháti Településszövetség meghívására 1995. október 5-6-7-én az ország egész területéről 75 fő képviseletében érkezett Gagyvendégibe, hogy megvitassa a hazai kistérségfejlesztés tapasztalatait, feltételeit és továbblépési lehetőségeit. A résztvevők között 10 kistérségi fejlesztő szervezet, számos szakmai (közösségfejlesztő, falufejlesztő, regionális kutató, térségfejlesztési tanácsadó, építész, muzeológus, természetvédő) műhely, folyóirat, a Népjóléti, a Munkaügyi és a Földművelési Minisztériumok, valamint a kistérségi összefogást fontolgató önkormányzatok, magánszemélyek képviseltették magukat.
A résztvevők a háromnapos tanácskozás folyamán kicserélték a kistérségi turisztikai, mezőgazdasági, közösségfejlesztési, informatikai, ipari és szociális programok tervezésével és megvalósításával kapcsolatos tapasztalataikat, és részletesen megismerkedhettek a Csereháton folyó fejlesztési program hátterével. A minisztériumok és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fejlesztési Ügynökség tájékoztatói hasznos adalékot jelentettek a kistérségfejlesztés jövő évi lehetőségeinek felméréséhez.
A kistérségi szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a kistérségfejlesztés hatékonyságának növelése, a nyilvánosság erősítése és a sajátosan kistérségi érdekek érvényesítése érdekében szükséges a kistérségi szervezetek közötti országos együttműködés megteremtése. A résztvevők kezdeményezték egy olyan országos szervezet létrehozását, mely elsődleges feladatának tartja:
– A kistérségi szövetségek, társulások politikai erejének növelését a kistérségfejlesztés jogi szabályozásának hatékonyabb befolyásolása, a kistérségi fejlesztő szervezetek összességét érintő kérdésekben kiadott állásfoglalások súlyának növelése érdekében,
– a kistérségfejlesztést érintő központi információk terjedésének felgyorsítását és térbeni kiterjesztését, ezáltal a területfejlesztési források elosztása nyilvánosságának elérését,
– a sikeres kistérség-fejlesztési projektek, a területfejlesztési innovációk bemutatásával, tapasztalatcserék és tanulmányutak szervezésével a kistérségfejlesztésben használható helyi eszköztár bővítését,
– a kistérségek közötti üzleti kapcsolatok, közös projektek segítését az ehhez szükséges információk áramoltatásával, a kistérségi vezetők közötti személyes kapcsolatok kialakulásának elősegítésével,
– a helyi fejlesztések szakemberei számára szervezett képzések, továbbképzések szervezésével a kistérségfejlesztés szakmai bázisának erősítését.
Az országos klub létrehozásának első lépéseként a Konferencián résztvevő kistérségi szervezetek saját szervezetük döntéshozó testülete elé viszik a klubhoz való csatlakozásra vonatkozó javaslatot és ezzel egy időben hasonló ajánlattal a többi szervezetet is megkeresi a jelenlévők delegáltjaiból álló hét fős szervező bizottság. Az alapítóként csatlakozás szándékáról legkésőbb 1995. december 10-ig kell a kistérségi fejlesztő szervezeteknek dönteniük. Így még ez évben összeülhet az Alapító Közgyűlés.
Addig is, mintegy a munka elindításaként a konferencia résztvevői egy, a kistérségfejlesztés szakembereiből álló akciócsoportot bíztak meg az aktuális információk összegyűjtésével, tálalási módjának megtalálásával. A pályázati lehetőségekre, hazai mintaprojektekre és külföldi együttműködő partnerekre vonatkozó információkhoz – a klubjellegből adódóan – a csatlakozási szándékukat jelző szervezetek juthatnak majd hozzá.
A szerveződő országos klub nyilvánosságának erősítésére az A falu és a Falu, Város, Régió folyóiratok jelenlévő szerkesztői felajánlották segítségüket és a lapokban való folyamatos jelenlét lehetőségét. Hasonlóan a Közösségfejlesztők Egyesülete, a RÖM Önerős Management KFT, MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztálya és a Szolnok és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat jelenlévő képviselői is szakmai támogatásáról biztosították a klub szervezőit.
A Konferencia résztvevői megköszönték a felajánlott támogatásokat és felhívással fordulnak az ország többi kistérségi szervezete felé, felajánlják számukra az országos klubhoz való csatlakozás, a klub végső alapszabálya kialakításában való részvétel lehetőségét.

Gagyvendégi, 1995. október 7.

A Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Klubját az alábbi szervezetek képviselői kezdeményezték:
1. csereháti településszövetség
2. Első Nyírségi Területfejlesztési Társulás
3. Észak-Békési Kistérségi Fejlesztési Társulás
4. Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége
5. Galyasági Településszövetség
6. Hatvan és Körzete Kistérségi Fejlesztési Társulás
7. Keszthely-Hévíz Térségi Fejlesztési Társulás
8. Kis-Körös Menti Települések Térségfejlesztési Alapítványa
9. Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége
10. ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás


A kistérségi fejlesztő szervezetek klubjának (KIFESZ Klub) Alapszabály-tervezetéből

A Klub célja:
A hazai kistérségfejlesztés eredményességének javítása a kistérségfejlesztés politikai, jogi, anyagi, szellemi és infrastrukturális hátterének formálásával és a kistérségi szervezetek közötti folyamatos és országos szintű kommunikáció biztosításával.

A Klub programja:
A Klub a csatlakozó kistérségi fejlesztő szervezetek számára az alábbi szolgáltatásokat kívánja nyújtani:
- az erőforrások integrálásával a politikai erő növelése a kistérségfejlesztés hazai szabályozásának hatékonyabb befolyásolása, a kistérségi fejlesztő szervezetek összességét érintő kérdésekben kiadott állásfoglalások súlyának növelése,
- a kistérségfejlesztést érintő központi információk terjedésének felgyorsítása és területi szórásának kiterjesztése, ezáltal a területfejlesztés nyilvánosságának növelése,
- a kistérségfejlesztésben használható helyi eszköztár bővítése a sikeres kistérség-fejlesztési projektek, területfejlesztési innovációk bemutatásával, tapasztalatcserék és tanulmányutak szervezésével,
- a kistérségek közötti üzleti kapcsolatok, közös projektek segítése az elindulást elősegítő információk áramoltatásával, a kistérségi szervezetek vezetői közötti személyes kapcsolatok és párbeszéd kialakulásának elősegítésével,
- a kistérségfejlesztés szakmai bázisának erősítése a helyi fejlesztések szakemberei számára képzések, továbbképzések szervezésével, szaktanácsadói kör kialakításával.

Parola archívum