A területfejlesztésben (kistérségfejlesztésben) vállalt szervező funkció ellátásának lehetséges módjáról és feltételeiről: A kistérési szerveződések II. országos konferenciájának állásfoglalása

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A területfejlesztésben (kistérségfejlesztésben) vállalt szervező funkció ellátásának lehetséges módjáról és feltételeiről: A kistérési szerveződések II. országos konferenciájának állásfoglalása
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1994
Szám:	3
Oldalszám:	16. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Regionális Fejlesztési Tanácsok
Települések:	Zalakaros
Tárgyszavak:	területfejlesztés, kistérségfejlesztés, kistérségi szerveződés, kistérségi tervek
Megjegyzés:
Annotáció:

2orszkof.txt

A Kistérségi Szerveződések II. Országos Konferenciájának állásfoglalása
A területfejlesztésben (kistérség fejlesztésben) vállalt szervező funkció ellátásának lehetséges módjáról és feltételeiről

A területfejlesztésben, ezen belül a kistérség fejlesztésben a térségi együttműködést, a feladatok megfogalmazásának és megoldásának térségi koordinációját szervező erő hiánya mára érzékelhető, a továbblépést akadályozó tényezővé vált. E hiány kényszerítette ki az ország különböző, döntően elmaradott térségeiben a kistérségi szerveződések létrejöttét. Ezek a szervezetek létrejöttükhöz, a társadalom fejlődéséből következő, természetes igényként jelentkező (közfeladatnak tekintendő) feladatok ellátásához, az ehhez szükséges infrastruktúra fenntartásához központi támogatásban nem részesülnek.
Az országon belüli, történetileg kialakult és napjainkban is fokozódó területi esélykülönbségek mérsékléséhez, a helyi és a központi erőforrások integrált, hatékony aktivizálásához elengedhetetlen egy térségfejlesztési koncepció, a területfejlesztési törvény mielőbbi elfogadása, a területfejlesztési hatáskörök megnyugtató tisztázása, a térségfejlesztés és a területi tervezés intézményrendszerének kialakítása.
Úgy véljük, a térségfejlesztési feladatok ellátásában egyaránt szerepe van:
- településközi szervezeteknek
- a megyei önkormányzatoknak
- az országos önkormányzati érdekszövetségeknek
- a minisztériumoknak
- dekoncentrált államigazgatási szerveknek
- a gazdaság szereplőinek
- a humáninfrastruktúra intézményeinek
- a civil társadalom szervezeteinek
- szakmai szervezeteknek.

A kistérség fejlesztési célok megfogalmazásában, a megvalósítás szervezésében önálló, mással nem helyettesíthető funkciót látnak el a fenti szervezetek közül a területfejlesztési igényekhez és a helyi közösségekhez legközelebb lévő kistérségi szerveződések.
Kistérségi szerveződésen értjük azokat a települések jogi és magánszemélyei, intézményei által létrehozott szervezeteket, melyek célkitűzésében és tevékenységében az adott, több települést magába foglaló földrajzi terület komplex fejlesztésének igénye, a térségfejlesztés egészében vagy egy-egy részfeladatának megoldásában való szervező, koordináló funkció felvállalása és működtetése megjelenik.
A kistérségi szerveződések által ellátható legfontosabb, más szervezet által nem, vagy kevésbé sikeresen ellátható térségfejlesztési feladat lehet:
A területi fejlődést alakító helyi szereplők megjelenésének, felkészülésének és megerősödésének közvetlen és a területi érdekvédelmen keresztüli közvetett segítése, a későbbiekben ezen szereplők tevékenységének kistérségi szintű koordinálása, az anyagi és szellemi erőforrások integrált felhasználásának szervezése.

Ezen belül kiemelhető:
a) kistérségi koncepciók, tanulmányok, térségi tervek kidolgozása, kidolgoztatása
b) további (ön)szerveződések generálása
c) települési és térségi szintű együttműködések elindítása és szervezése
d) a terület- és gazdaságfejlesztési programok koordinálása
e) területi ill. gazdasági információs rendszer kiépítése
f) az innovációk terjedését segítő képzésben, szemléletalakításban való részvétel
g) a térség imázsának alakítása
h) területi érdekképviselet
i) konkrét terület- és gazdaságfejlesztési programok végrehajtása
j) terület- és gazdaságfejlesztési tanácsadó szolgáltatások működtetése.

A fenti feladatrendszer ellátása kizárólag önkéntesek bevonásával, csak a kistérségi szerveződés tagdíjaiból származó anyagi forrásaival nem oldható meg, főként a kezdeti időszakban ehhez kormányzati támogatás szükséges. Ezt az ellátott funkció közfeladat jellege is indokolja.

A kistérségi szerveződések tevékenységének finanszírozását az alábbi szempontok figyelembevételével tartjuk lehetségesnek és kívánatosnak:
1. A kistérségfejlesztés szervezőjeként költségvetési támogatásban részesülhessen az a kistérségi szerveződés, amely:
- az alapítók együttműködési szándékát kinyilvánító, a térségfejlesztés szervezését (is) célként tartalmazó alapszabállyal rendelkezik
- önálló jogi személyiség
- legalább 5 települést fog át.
2. A költségvetési támogatás a szervezet készültségi állapotának megfelelően különböző célok megvalósítására irányul:
- Az első szakaszban a kistérségi szerveződések pályázhassanak a kistérségi fejlesztési koncepció és program kidolgozási költségeihez való hozzájárulásra. Ez magába foglalná a feladat megvalósításával járó szervezési és szakértői munka költségeit is. (A munkába bevont szakértői csoportot ajánlatok ill. pályázat alapján a kistérség választhassa ki és bízhassa meg.)
- A helyiek által elfogadott, külső (ahol létezik, ott a Regionális Fejlesztési Tanácshoz ill. Ügynökséghez kapcsolódó) szakértők által zsűrizett kistérségi fejlesztési program birtokában a kistérségi szerveződés a program megvalósításának személyi feltételei, a társadalmi bázis alakítására, az ezzel járó szervezési és szakmai feladatok költségeinek fedezetére pályázhasson.
- Ezt követően 3 vagy 4 éves részletes, a kistérségi fejlesztési koncepció célkitűzéseinek megfelelő, a megvalósítás belső humán és anyagi erőforrásainak részletes elemzésével alátámasztott cselekvési program benyújtására kerülhetnek sor, amelyek költségvetési tervezetei alapján a kistérségi szerveződés a cselekvési programban szereplő programok előkészítésével, szervezésével kapcsolatos költségeihez kapna támogatást.
- A 3 vagy 4 éves cselekvési programokhoz kötődő finanszírozás a megvalósítás ütemezés szerinti haladása esetén nem zárná ki a cselekvési program újabb, időközben szükségessé ill. megvalósíthatóvá vált elemekkel való kiegészíthetőségét, ehhez újabb pályázatok benyújtásának lehetőségét.
3. A Regionális Fejlesztési Tanácsok rendszerének kiépülése után a pályázatok mindhárom fázisban a Regionális Fejlesztési Tanácshoz lennének benyújthatók, azok sorsáról az Ügynökség szakmai véleménye alapján a Tanács döntene.
A programok teljesítésének ellenőrzését és véleményezését a szövetség beszámolója és az érintett szereplők véleményezése alapján szintén a Tanács ill. az Ügynökség láthatná el.
4. A Regionális Fejlesztési Tanácsok megalakulásáig a fenti feladatot a TEFA Kuratórium láthatná el.
A finanszírozás fenti rendszere lehetővé tenné a kistérségi szerveződések végrehajtó intézményeinek a feladatok nagyságának és a lehetőségeknek megfelelő méretekben történő felállítását, biztonságosabb működtetését és ezen keresztül a térségfejlesztés koordináltságának, az erőforrás hasznosítás hatékonyságának növelését.
A Konferencia állásfoglalása szerint a komplex térségfejlesztés közfeladatként való elismerése, az e funkciót jelenleg is ellátó kistérségi szerveződések státuszának megfelelő rendezése az ország harmonikus és dinamikus fejlődésének egyik alapfeltétele.
A Konferencia résztvevői a fenti dokumentumot eljuttatták a tudomásuk szerint működő valamennyi kistérségi szerveződéshez, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, a Munkaügyi, a Belügy-, a Művelődési és Közoktatási, a Népjóléti, a Földművelésügyi, a Pénzügyminiszterhez, az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságához, az országos önkormányzati szövetségekhez, az országos listát állított pártok vezetéséhez valamint a sajtóhoz.

Zalakaros, 1994. április 23.

Parola archívum