Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Közösségi iskola
Szerző:	Trencsényi Imre
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1994
Szám:	5
Oldalszám:	2. p.-3. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Budapest - Cinkota, Budapest III. kerület -, Érd, Hódmezővásárhely
Tárgyszavak:	közösségi iskola, közösségi művelődés
Megjegyzés:	Előzmény: 1992/4. szám Lőrinczi Csaba: A közösségi művelődés és közösségi iskolák létrehozásának lehetőségei.
Annotáció:

koziskla.txt

Az 1992. évi IV. számunkban program-cikket közöltünk Lőrinczi Csaba tollából A közösségi művelődés és közösségi iskolák létrehozásának lehetőségei címmel. Ma már négy ilyen iskola működik Magyarországon (az ötödiket szervezik), s egyet közülük alkalmunk volt közelebbről is látni. (Nem mintha a többit nem láthatnánk, hisz lényegükhöz tartozik a nyitottság, de valahol el kellett kezdeni az ismerkedést, s a legkönnyebben a békásmegyeri Bárczi Géza utcai Közösségi Iskolát tudtuk elérni.)
Varga László iskolamenedzser segítségével ismerkedünk az intézménnyel ¦ amelyről egy idő után kiderül, hogy nem azonos az (egyébként önmagában is jó nevű) Bárczi Géza utcai Általános Iskolával; jóllehet annak falai közt működik, s szoros együttműködésben is a teret adó tanintézménnyel. Hogy jól megértsük, mi is e rejtelmes szimbiózis lényege, meg kell ismerkednünk az előtörténettel.
Mindenekelőtt látnunk kell a történelmi gyökereket. Egyesült Államok, 1935, a New Deal, a gazdasági válságból való kilábalás roosevelti politikájának harmadik esztendeje. Charles Stewart Mott autógyáros és Frank Manley testnevelőtanár egy Rotary Club-gyűlés után az ifjúság problémáiról, reménytelen jövőjéről, vandalizmusáról beszélget, s ennek a beszélgetésnek az eredményeként létrejön az első közösségi iskola-program ,Segítsük az embereket, hogy segíthessenek magukon" címmel. A Mott Alapítvány 6000 dollárt adományoz Frank Manleynek, hogy megvalósítsa ezt a programot a Michigan állambeli Flint város állami iskoláiban. (Mint az alábbiakban ki fog derülni: nem elsősorban iskolai oktatási programról van szó.)
A következő húsz évben Flint a közösségi iskola és oktatási rendszer középpontjává vált. A Mott Alapítvány 1963-ban létrehozta az Államok különböző egyetemeihez csatolt Közösségi Oktatási Központokat. Több egyetemen közösségi és felnőttoktatási fakultások is létrejöttek, melyeken a közösségi oktatás filozófiája, kutatása és módszertana tudományos szintre emelkedett neves tudósok munkája nyomán. A Nemzeti Közösségi Oktatási Központ ¦ Flintben ¦ a pedagógusok és közösségi szervezők kiképzését irányította. Az innen kikerülők közül ¦ Manleyt, az első közösségi iskola direktorát, menedzserét követvén ¦ sok százan váltak az Egyesült Államok neves oktatási vezetőivé.

A modell
Mi is hát a közösségi iskola lényege? Idézzünk egy-két meghatározást.
,A közösségi oktatás olyan filozófiai elmélet, amelynek segítségével lehetőség nyílik oktatási igények kielégítésére a közösség minden tagja számára. Az iskolát mint irányító elemet használja fel, hogy összehozza a közösséget a problémák megoldása érdekében, pozitív közösségi érzést alakítson ki. Az életviszonyokon javítson, és egyben elindítson egy folyamatot a személyes élet legmagasabb értékeinek elérésére." (Minzey és LeTarte: Közösségi oktatás: Programtól a folyamatig, onnan a gyakorlatig. 1979.)
John Goodlad szerint a közösségi oktatás ,olyan természeti rendszer (ecosystem), amelyben az intézmények és szervezetek tudatában vannak felelősségüknek programok létrehozásáért az ember tudásának, szellemi és erkölcsi értékeinek, képességeinek fejlesztése érdekében."
Az 1974-ben elfogadott Nemzeti Közösségi Oktatási Törvény hivatalossá tette a közösségi oktatási programokat a Nemzeti Oktatási Alap anyagi támogatásával. A Mott Alapítvány a továbbiakban támogatta a '80-as években a Közösségi Oktatási Központok létrehozását különböző államokban.
Az utóbbi években az alapítvány Nemzetközi Közösségi Oktatási Egyesület (International Community Education Association) és egyben oktatási központok (Community Education Centers) létrehozását segítette, s így ezek nemzetközi hálózattá szerveződhettek. Ma mintegy 80 országban működnek közösségi iskolák.
E ,mozgalom" a napjainkban világszerte nagyjából hasonló módon alakuló társadalmi¦gazdasági körülmények közt különösen fontosnak tartja, hogy az iskola a település oktatási, kulturális központjává váljon, és lehetőséget adjon a helyi lakosságnak, társadalmi szervezeteknek, munkahelyeknek, önkormányzatoknak és más intézményeknek, hogy érdektársak legyenek az oktatási és közösségi tevékenységekben.
A közösségi iskolák egyik legfontosabb célja a valódi élettel kapcsolatos tanmenet kialakítása. Az oktatás tükrözi a társadalom és közösség művelődési igényeit, egyben lépést tart a fejlődéssel és ennek megfelelően képzi a tanulókat. Tudatosan kiterjeszti az oktatást az iskola falain kívül, bevonja a szülőket, más szakembereket ebbe a folyamatba. Elfogadja és gyakorolja azt az elméletet, hogy ,mindenki tanár és mindenki tanuló".
A felnőttoktatásnak minden formáját elősegíti a közösségi iskola. Lehetőséget ad a szakoktatási, kereskedelmi, ipari szervezeteknek, főiskoláknak és egyetemeknek helyi programok létrehozására.

Hazai kísérletek
Ennyit a teóriáról és a gyökerekről. Térjünk rá a hazai gyakorlatra. A Soros Alapítvány New York-i titkárságának igazgatója 1992 tavaszán a közösségi iskola iránti lehetséges igények felmérését kezdeményezte Magyarországon ¦ mint azon régiónak egy ,reprezentatív" pontján, mely régió mostanság efféle (és sok másféle) ,válságmenedzselő technikák után ,kiált".
Az Alapítvány a Mott Alapítvány által javasolt ¦ a közösségi oktatás elméletében és gyakorlatában egyaránt otthonos szaktanácsadót ¦ Lőrinczi Csabát kérte föl a felmérő és szervező munka irányítására. Az első közösségi iskolák az amerikai és kanadai modelleken alapuló, de a magyar iskolarendszerhez illeszthető ¦ és a lakóközösség igényeinek kielégítésére alkalmas ¦ formában indultak meg 1993-ban.
Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy a közösségi oktatás fogalma és formája helyet kapott a magyar iskolarendszerben. Az első ,lépcsőben" három helyen ,épült rá" ilyen intézmény a sikeres pályázatot benyújtó általános iskolákra.
Budapesten elsőként a Bárczi Géza Közösségi Iskola nyílt meg a III. kerületben, a békásmegyeri lakótelepen, ahol túlnyomórészt alacsony jövedelmű családok élnek. A lakóközösségnek itt nagy szüksége van szociális és kulturális programokra.
A Petőfi Sándor Közösségi Iskola működését a román és az ukrán határ közelében fekvő kisváros, Csenger központjában kezdte meg. Itt az iskola szolgáltatásokat nyújt a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság számára, több, egymás mellett élő kultúrát, s az ezek közti megértés ügyét szolgálva.
A Batthyány Ilona Közösségi Iskola Cinkotán, falusias, peremvárosi környezetben működik, s a terület történelmi hagyományait ápolja.
Második lépcsőben Érden nyílt meg közösségi iskola, s Hódmezővásárhelyen áll szervezés alatt. A hároméves projektidőszak végére a tervek szerint hét ilyen intézmény fog működni Magyarországon.

De lássuk a medvét
Békásmegyeren láttam. Egy novemberi szombat délután a lakótelep szélén két idősebb hölgy beszélgetett a HÉV-megálló közelében, őket kérdeztem, merre találom a Bárczi Géza utcai iskolát.
¦ Az lehet az, ahol szavazni szoktunk ¦ mutattak bizonytalanul a panelházak sűrűje felé, aztán barátságosan visszakérdeztek: ¦ Tessék már mondani, mi van ott? Mert nem maga az első, aki keresi, amióta itt beszélgetünk...
Felvilágosítottam a helybélieket (dehogy is bennszülötteket, hol vannak olyanok egy lakótelepen?!), hogy ott olyan iskola van, amelyikben... hogy is mondjam?... benne van a művelődési ház is... azaz mindenféle felnőtt-programok is vannak, mindenféle korosztály részére...
...aztán gyorsan elköszöntem, mert nem akartam tovább magyarázni az ÁMK-t, hiszen a közösségi iskolába igyekeztem...
De miért is jutott ez az eszembe? Kétségtelen, hogy van bizonyos hasonlóság a két intézménytípus között. Optimális esetben ugyanazt is tudják nyújtani a lakóközösségnek. Optimális eseten a jó személyi feltételeket értve. Jó személyi feltételeken pedig olyan személyiségeket, akik elégséges mértékben függetleníteni tudják magukat a mindenkori hivatalos intézményrendszertől...
A leglényegesebb különbséget alighanem a történeti dimenzióban tudjuk megragadni. Az ÁMK-modellt is nyugati példák ihlették, csak éppen olyan időpontban jelent meg Magyarországon, amikor az állami ,túlhatalom" és az ebből következő túlszervezettség jellemezte a hazai társadalmat. Ekkoriban sok esetben az állami bürokrácia útvesztőiben haltak el életteli helyi kezdeményezések. A közösségi iskola modellje az állam ,kivonulásának" időszakában bukkant föl, s így gáncsoskodásra éppúgy, mint támogatásra (az alapítványi szférán kívül) legföljebb az önkormányzatok részéről számíthat.
Élet- és fejlődőképessége tehát ¦ tekintve, hogy az amerikai alapítványok ,inkubátor-segítsége" három évre terjed ki ¦ lényegében a hazai civil társadalom fejlődésének függvénye.
Mert maga a modell ¦ tartalmát tekintve ¦ működőképesnek látszik. Azon a szombati napon, amelyet a békásmegyeri (közösségi) iskolában töltöttem, reggeltől estig élet volt az (iskola)épületben (merthogy a közösségi iskola menedzserei az általános iskola falai közt szervezik különféle korosztályoknak ¦ sokszor éppen a családok egészének ¦ szánt lakossági programjaikat).
Láttam ama szombati napon játszóházat, sportversenyt, számítógépes klubot, fodrászati bemutatót ¦ s egyebeket is láthattam volna, ha nem böngészem egyidejűleg az irodában az intézmény eddigi, másfél éves tevékenységének dokumentációját. Kulturális és szociális ,szolgáltatások" bőséges választéka ¦ de egyenként tulajdonképpen semmi olyan ,attrakció", amilyet eddig ne láttam volna valahol. De ahogy elnéztem azokat a kisebb és nagyobb gyerekeket (olykor felnőtteket is), akik a nap különféle szakaiban felbukkantak elfoglaltságot keresve vagy éppen segédkezve különféle progrogramok lebonyolításában, alighanem ráéreztem a közösségi iskola lényegére...
Bár akkor még nem egészen érthettem a lényeget, amikor némiképp megilletődve kérdeztem beszélgetőpartneremet:
¦ De hogyan választódnak ki ezek a gyerekek... hogy az egyik itt tölti az idejét, és teljesen ,kultúrember" módjára viselkedik, a másik meg a sötét utcán, az ABC-éruházban meg még ki tudja hol cselleng és ,rendetlenkedik" (hogy eléggé finoman fejezzem ki magam)...
Hittem is, nem is, amikor a közösségi iskola-menedzser felvilágosított:
¦ Azok általában ugyanazok a gyerekek...
Végül is el kell hinnem, egyrészt mert alapjában véve hiszek a szakmai és emberi erőfeszítések értelmében, másrészt mert végtére ő dolgozik velük, ő ismeri őket...
Trencsényi Imre

Parola archívum