Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Vállalkozói gazdaiskolák
Szerző:	Vercseg Ilona
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1990
Szám:	2
Oldalszám:	1. p.-6. p.
A cikkben lévő
Nevek:	Cséri Péter Dr. Tóth László Faragó M. Vilmos Dr. Mucsi Imre
Intézmények:
Települések:	Epöl, Hódmezővásárhely, Zsombó, Orosháza, Csenyéte, Nagyrábé, Csitár
Tárgyszavak:	vállalkozói gazdaiskola, gazdanap, farmerképzés
Megjegyzés:	A gazdaiskolák előadássorozatok szevezésével megmutatják a közös és egyéni cselekvési módokat, amelyek a munkanélküliség sújtotta vidékeken mezőgazdasági vállalkozások adhatnak. Szakemberekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók, akik jókapcsolatközvetítők.
Annotáció:

vallalk.txt

5
VÁLLALKOZÓI GAZDAISKOLÁK
A nagyrábéi, az epöli és a csitári fejlesztésben egyaránt a vállalkozásra való felkészülés igénye merült fel. Egyesületünk elkezdte keresni azt a szakmai hátteret, amelyet a mai helyzetben a legmegbízhatóbbnak és legautentikusabbnak tart arra, hogy segítse a vidéki emberek gondolkodását, saját esélyeik latolgatását, döntéseik előkészítését. Nem csak előadókat kerestünk, hanem vállalkozói példákat, vállalkozói tevékenységi területeket is, mert azt tapasztaltuk, hogy az emberek mindig a példákból értik meg a legjobban saját lépéslehetőségeiket. Minden rendeleti, jobszabályi ismertetésnél mozgósítóbb erejű, ha valaki elmondja és bemutatja, hogyan élt az adott jogszabályi lehetőséggel. Mindezen túl nem tévesztettük azt sem szem elől, hogy az önálló mozgások, kapcsolatok, egymáshoz való utazások létrejötte, körültekintő
önálló döntések az egy kapcsolatrendszer védettségét élvező önállósulás megszületése a cél.
A falvakban szervezett, gazdaiskolának nevezett előadás- és beszélgetéssorozat megrendezését mindenhol e kapcsolatrendszer kialakítása kezdeti lépésének tartottuk. Nem is gondolhattunk másra, mert tudtuk, hogy mindegyik faluban ezek az összejövetelek az első komoly nyilvános együttlétek évtizedek óta, amelyeken minden valószínűség szerint állandóan előjönnek, megfogalmazódnak az elszenvedett sérelmek, s amelyeken remélhetőleg kikristályosodnak a lehetséges közös és egyéni cselekvési módok is. A munkanélküliség-fenyegette további izolálódás helyett az egymás segítségével létrejövő közös tájékozódás és lehetőleg együttes cselekvés útjait keressük.
E gazdaiskolákon az a célunk, hogy az egyes előadások a lehető leggyakorlatiasabbak legyenek, hogy olyan előadókat találjunk, akiknek nem párt- vagy egzisztenciális érdekük a vidéki emberek rábeszélése valamely szerveződésre, hanem akik teszik a saját dolgukat, kitapostak már egy utat és szívesen elmondják másoknak is tapasztalataikat: milyen nehézségekkel számoljanak, kik lehetnek partnerek egy vállalkozásban, milyen nyereségre számíthatnak és azt hogyan kezeljék, stb. Olyan szakembereket hívtunk meg, akik a kapcsolatfelvétel első lépésének tekintik bemutatkozásukat, s akiknek tanácsaira, kapcsolatközvetítő segítségére a helyiek mindig számíthatnak.
A MÉM Háztáji- és Kistermelői Osztályának főmunkatársában, Cséri Péterben találtuk meg az e szemléletben dolgozó szakembert, s végülis tanácsait megfogadva szerveztünk gazdanapokat Nagyrábén, intenzív gazdaiskolát Csitáron, "disputát" Epölön. Cséri Péter egyesületünkben tartott előadásának rövidített változatát e számunkban közöljük érzékeltetendő e gondolkodás minőségét és újszerűségét. S azt, hogy Hódmezővásárhelyen posztgraduális képzés indult vállalkozóknak; hogy Zsombón, a kitűnő tanácselnök menedzselésének hatására vállalkozó falu alakult ki; hogy Orosházán olyan önálló (maszek) gépszolgáltató szövetkezetté nőtte ki magát a valamikori Áfészszakcsoport, hogy még a tsz-nek is ők kölcsönöznek gépeket, s hogy egyáltalán: 30 körüli már azoknak a (magán)kisszövetkezeteknek a száma az országban, amelyek nem termelőszövetkezetek, csak szövetkezetek, vagyis nem termelésre, hanem minden termelést megelőző és követő folyamatra szerveződtek - ezt szintén Cséri Pétertől tudtuk meg.
A három falu gazdaiskoláit az egyesületi tagok együttműködve, egymást segítve szervezték. Rédli László iváncsai gazdaiskolai tapasztalataira építve és új szakembereket keresve alakultak ki végülis a programok.
Az előadás- és beszélgetéssorozat mindenütt folytatódik, mégpedig olyan irányultsággal, amilyent a helyiek szabnak meg.
Több tagtársunk megerősítő kérésére belső szakmai felkészítésünket is e témakörökkel folytattuk. A Hangya szövetkezetről (január 11) és Csenyéte fejlesztéséről (március 8) szóló szakmai nap után április 26-án Cséri Pétert hívtuk meg, hogy a vállalkozás esélyeiről, a kisszövetkezetekről és a szaktanácsadói (információs) hálózat szükségességéről tartson tájékoztatót. Mindannyian úgy gondoltuk, hogy ezen információs hálózat mielőbbi kialakítása létfontosságú lenne, s nem csak a mezőgazdasági szakmák termelési- és piacelőrejelzései számára, hanem a közösségfejlesztőknek is, akik e területen lényegében a kapcsolatszervezést végzik, s akik e szakmai-információs háttér nélkül csak kisipari módszerekkel, esetleges kapcsolódási pontokkal végezhetik munkájukat.
Az Egyesület érdeklődő tagjai tapasztalatszerző körútra mentek május 9-én. Meglátogattuk a hódmezővásárhelyi főiskolán a posztgraduális vállalkozó-farmerképző tanszéket, ahol dr. Mucsi Imre főigazgató és dr. Tóth László tanszékvezető beszélt az általuk szervezett képzésről és a vállalkozóktól szerzett tapasztalataikról, típusproblémákról. Innen Zsombóra mentünk, hogy a vállalkozó falut és tanácselnökét, Faragó M. Vilmost megismerjük. E látogatás tapasztalatairól a következő Parolában számolunk be.
A gazdaiskolákat segítő fejlesztők:

Groskáné Piránszki Irén,
Kölcsey Megyei Művelődési Központ, Debrecen
Keresztesi József,
a Közművelődés Háza, Tatabánya
Pálinkás Sándorné,
Megyei Közművelődési Központ, Salgótarján
Rédli László,
Klubkönyvtár, Iváncsa
Vercseg Ilona,
Országos Közművelődési Központ, Budapest

(vercseg)




Parola archívum