Cím:	Pro Lecsó – komplex térségi és közösségfejlesztési program Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistelepülésein
Szerző:	Ekler Éva
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2018
Szám:	2
Oldalszám:	11
A cikkben lévő
Nevek:	Ekler Éva, Molnár Aranka, Kassai Melinda, Muhammed Yunus, Horváth Áron, Lengyelné Magyar Judit, Philip H Combs, Kurt Hahn, David Kolb, Dánielné Tóth Beáta, Lajhóné Tóth Andrea
Intézmények:	Pro Cserehát Egyesület, Cicsero Civil Csereháti Roma Hírügynökség, Gödöllői Szent István Egyetem, UNICEF, Norvég Civil Alap, Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete, Császtai Búcsú - Edelény
Települések:	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Cserehát, Hejőszalonta, Bükkaranyos, Hejőkeresztúr, Sajókeresztúr, Edelény-Finke
Tárgyszavak:	közösségfejlesztő program kistelepüléseken; hátrányos helyzetű roma emberek, edukációs folyamat; Pro-Lecsó kertek; tapasztalati tanulás; támogató terápia; felnőttképzés; szocio- és pszichoterápia; nem-formális felnőttoktatás; Bio-ünnep;
Megjegyzés:	Kategória: esettanulmány
Annotáció:

Pro Lecsó – komplex térségi és közösségfejlesztési program Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistelepülésein

Ekler Éva

Dolgozatom megírását Molnár Aranka Közösségi tanulás a közösségfejlesztés folyamatában című
munkája inspirálta. Megjelent a Közösségfejlesztők Egyesülete Parola-füzetek sorozatában, 2015-ben
Először is, mert a Pro-Cserehát Egyesület http://www.bffd.hu/ munkájának színtere szintén
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, továbbá a Pro Lecsó Program edukációs és közösségfejlesztői
tevékenysége során nagyon sok hasonló tapasztalatot szereztem, mint ahogyan Aranka is az általa
megemlített településeken.
A közösségi személetmód gyerekkorom óta jellemző rám, a szüleimtől is azt a példát láttam, hogy
a munkahelyükön és a baráti társaságukban is igyekeztek a legtöbbet tenni a közösség érdekében.
Általános iskolás koromtól az iskolai közösségek életéhez kapcsolódtam, még őrsvezetői
pozícióban. Egyetemi tanulmányaim során megismerkedtem a pedagógia és a pszichológia
különféle irányvonalaival, elsősorban a hagyományos iskolarendszerhez kapcsolódó oktatási
módszerekkel. Kisgyerekes anyukaként észrevétlenül is közösségek meghatározó alakjává váltam.
A férjem révén – aki önkéntes munkájával járult hozzá a Cicsero programban
http://www.bffd.hu/korabbi-programjaink/cicsero résztvevők oktatásához – kerültem kapcsolatba a
Pro-Cserehát Egyesülettel. A Cicsero, azaz a Civil Csereháti Roma Hírügynökség munkája által
ismertem meg a közösségfejlesztés azon módját, ami erősen köthető a közösségfejlesztéshez és
a felnőttoktatáshoz is, és ami felnyitotta a szemem a társadalmi felelősségvállalás fontosságára. A
Cicsero programon keresztül láttam rá a kisebbségben élő roma lakosság életének nehézségeire
és a társadalmi cselekvés fontosságára.
2010-ben lettem a Pro-Cserehát Egyesület munkatársa, és az ott végzett közösség és
településfejlesztő munka sok gyakorlati tapasztalattal gazdagította korábbi elméleti tudásomat.
Ismereteim bővültek, a munkánkhoz kapcsolódóan egyre szélesebb ismeretségi rendszerem
alakult ki Budapesten és vidéken egyaránt. Újból megéreztem és megértettem a társadalmi cselekvés fontosságát. Az egyesületben elkezdett munkámmal együtt a tanulás állandósult az életemben és részévé vált: folyamatosan tanultam Kassai Melinda kolléganőmtől és a közösségektől, azoktól az emberektől, akikkel a munkánkon keresztül kapcsolatba kerültünk. A megszerzett ismeretek újabb és újabb kérdéseket vetettek fel bennem, amiket a vidéki útjaink és a túlnyomó részben roma lakossághoz kapcsolódó tevékenységünk indított el. Alkalmam nyílt többszörösen hátrányos helyzetű roma emberekkel megismerkedni, problémáikkal szembesülni, helyi települési polgármesterekkel kapcsolatba lépni, közvetíteni feléjük az általunk tapasztaltakat.

A Pro-Cserehát Egyesület tevékenységének bemutatása

A Pro-Cserehát Egyesület Kassai Melinda kezdeményezének köszönhetően alakult meg 2009-ben. A civil szervezet létrehozásának szándékát az UNDP UNDP – United Nations Development Programme – az ENSz fejlesztési programja. http://www.undp.org/ Cserehát programjában való részvétele motiválta.
A projekt alatt megszerzett települési tapasztalatai, a településvezetőkkel, döntéshozókkal és a kisebbségben élőkkel kialakult kapcsolatrendszere és az ott végzett munka alapozta meg az egyesület létrehozását. A kezdetekben a Civil Csereháti Roma Hírügynökség tevékenysége volt a meghatározó. A média minden válfajában dolgozó szakemberek szabadidejüket és szaktudásukat bocsátották a program rendelkezésére, hogy a havi rendszerességgel megtartott képzéseken olyan használható tudást adjanak át a program résztvevőinek, amivel aztán képessé váltak önállóan is írásos, illetve videó anyagok létrehozására.
A hírügynökség megalapításának és működtetésének célja a Cserehát kis falvaiban élő roma lakosság életének bemutatása és az őket foglalkoztató témák írásbeli vagy képi megjelenítése volt. A képzések résztvevői a kistelepülések roma lakosai közül kerültek ki, életkortól és nemtől függetlenül. A kétnapos intenzív közös munka ideje alatt a felhozott témák közül választották ki az oktatók és a résztvevők közösen azt a legérdekesebbet, amit aztán az oktatási folyamat alatt fel is dolgoztak. A kommunikációs alkalmak jó lehetőséget teremtettek a képzés résztvevőinek, hogy megtanulják saját maguk és településük bemutatását, egy általuk fontosnak vélt kérdés felvetését és képviseletét, illetve az egymással való együttműködés készségét és fontosságát. Az oktatási folyamatban kölcsönösen tanultak egymástól az oktatók és oktatottak egyaránt.
A Cicsero projekten keresztül még nagyobb rálátásunk keletkezett a Csereháton élők, még közelebbről a mélyszegénységben élő roma és nem roma lakosság élethelyzetére is. A legégetőbb probléma a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a mindennapi szükségletek kielégítésének nehézségei. Ezek megoldására való törekvésünk hozta létre a Pro Lecsó Programot.

A Pro Lecsó Program

A Pro Lecsó Programot Kassai Melinda és Horváth Áron dolgozták ki, mellyel 2010-ben elnyerték professzor Muhammed Yunus Social Business Idea contest magyar díját.
A Pro Lecsó Programban résztvevő kistelepüléseken a legégetőbb probléma a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, valamint a szegénység és ebből fakadóan a mindennapi szükségletek kielégítésének nehézségei. Az elmúlt évtizedekben elvesztek az önfenntartáshoz szükséges ismeretek és az erre való motiváltság.
Programunk együtt kezeli a szociális és a környezeti problémákat: a szegénységet, a munkanélküliséget, az integráció kérdését, az egészséges élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférést, az ökológiai gazdálkodás alacsony mértékét. Ezek helyi szinten történő megismertetése és bevezetése jelentős társadalmi hatással bír mind helyi, mind pedig mikro-régiós szinten.

A Gödöllői Szent István Egyetem oktatóival közösen kidolgozott vegyszermentes
gazdálkodási oktatási anyag segítségével a program résztvevői többrétegű
tanulási folyamatban vesznek részt.
Az edukációs folyamat során saját magukat és a program többi résztvevőjét is
jobban megismerik a kertészek, korábban nem ismert, különféle kompetenciáik
tudatosodnak és erősödnek meg.
Az oktatási folyamat egyik főszereplője a program szakmai mentora Lengyelné
Magyar Judit, aki a Hejőszalontai Pro lecsó kert oktató-intézői feladataiból
szorgalmának és nyitottságának, valamint nem utolsó sorban a program és a
roma emberek segítése iránti elköteleződésnek köszönhetően végzi az oktatási
és mentorálási feladatokat.
A települési kertek vetésforgójának és a várható terméshozamok elkészítése, a
helyi oktató-intézők szakmai felkészítése, valamint a kertészek elméleti és
gyakorlati oktatása is a feladatai közé tartozik. Heti rendszerességgel látogatja a
Pro Lecsó kerteket, ahol megtartja az aktuális feladatokhoz kapcsolódó elméleti
Muhammed Yunus

oktatást, amit aztán azonnal a gyakorlatban ki is próbálnak közösen. Mivel a
kertművelés általában ismeretlen tevékenység a kertészek számára, ezért nagy
hangsúlyt fektet a gyakorlati tevékenységek tanításába és begyakorlásába Judit.

Első perctől teljes elfogadással fordul a kertészek felé, akik megérzik a belőle
áradó bizalmat saját maguk felé, így nagyobb kedvvel állnak neki az ismeretlen
kihívásnak. A nem formális, gyakorlat orientált tanulással egybekötött munka a
kertekben a szakmai felügyelő folyamatos ellenőrzése és segítsége mellett folyik.
Bármilyen kerttel kapcsolatos kérdéssel, illetve a kertész csapaton belüli
személyes nehézségek esetén bizalommal fordulhatnak az oktató-intézők és a
kertészek is hozzánk, így erős személyes kötődés és bizalom alakul ki az
egyesület és a kertészek között. Ez a kapcsolat segíti hozzá a résztvevőket
ahhoz, hogy egy általuk még nem ismert tevékenységben sikereket érjenek el és
élményeket éljenek meg.
Tankönyv

A Pro Lecsó Program módszertana

A Pro Lecsó Program módszertana a
· nem formális felnőttoktatás, és a
· tapasztalati tanulás.
Az induló kertekben az egyesületünk által összeállított állapotfelmérő kérdőívet töltetünk ki a résztvevőkkel. A megkapott válaszok alapján jobban megismerjük a kertészek lelki, mentális és anyagi körülményeit. Fogódzót kapunk ahhoz, hogy hogyan kezdjünk bele a tananyag átadásába, a gyakran egymást nem ismerő emberek csapattá alakításába.
A kérdőívek kiértékelése alapján általánosságban elmondható, hogy a vegyszermentes kertprogram résztvevőinek átlagéletkora 40-50 év, iskolázottsági szintjük alacsony – legfeljebb 8 általános –, és felnőttoktatási kezdeményezésben csak nagyon korlátozott számban vesznek részt. Ezen információk tudatában olyan módszert kell alkalmaznunk, amely segítségével könnyedén és sikerrel szerezhetik meg a kertek kialakításához szükséges mezőgazdasági tudást. Az információk és a tudás átadása a hagyományos iskolarendszerben megszokott formális oktatástól eltérően nem formális oktatási keretek között történik meg.
Philip H Coombs és társai 1973-ban fogalmazták meg az UNICEF megbízásából készített kutatásukban a nem formális oktatás ismérveit:
· Iskolarendszeren kívül történik
· Szervezett keretek között
· Határozott céllal
· A tanuló és a tanulás kerül a középpontba
Sajátossága:
· Önbizalmat szereznek a résztvevők
· Nyitottabbá és kreatívabbá tesz
· Új emberek, helyzetek megismerése
· Ismeretlen helyzetekben tapasztalatszerzés
A tapasztalati tanulás modelljét David Kolb alkotta meg az 1970-es évek elején, gyakorlati alapjait pedig Kurt Hahn dolgozta ki, jóval korábban, még az 1920-as években. Az akkori társadalom és oktatás kritikájára adott válaszként fogalmazta meg „támogató terápiáját”, mely eredetileg pedagógiai módszertanként, „iskolaként” valósult meg, majd később hódított teret és adaptálódott a felnőttképzés, illetve a szocio- és pszichoterápia területeire is.
David Kolb megfogalmazása szerint: „a tapasztalati tanulás egy olyan folyamat, mely során a tudás a tapasztalat átalakulása által jön létre.”lásd még: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/felnottkori_tanulas
http://tapasztalati-tanulas-kepzes.hu/tapasztalati-tanulas

Pro Lecsó kertek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A Pro Lecsó Program központjában a vegyszermentes kert létrehozása áll, melynek területét a települési önkormányzat bocsátja a program és a résztvevők rendelkezésére. A település adottságait és lehetőségeit figyelembe véve, a helyi döntéshozók és a leendő kertészek igényeinek szem előtt tartásával alakítjuk ki közösen a program főbb paramétereit, a kertek létrehozásával elérni kívánt célt.
A kert beindítása előtt több alkalommal ismerkedési lehetőséget biztosítunk a településen élők számára, hogy eldönthessék, az általunk kínált programban részt kívánnak-e venni, vagy sem.
Az első Pro lecsó kertet Hejőszalontán alakítottuk ki 2012-ben. A település polgármestere nagy lehetőséget látott a program megvalósításában. A nagy létszámú roma lakos közül a személyes megkeresések folytán 12 fő jelezte részvételét a programban. Idővel felére csökkent a létszám, de aki maradt, az becsülettel helyt állt a mezőgazdasági szezonban. A teljesítményük megünneplésére első ízben szerveztünk Bio-ünnepet, melynek célja az elvégzett munka bemutatása a településen élők számára és egy összegző, ünneplő esemény létrehozása a kertészek számára. Már a program előkészítése is izgalmas feladat volt, mert hasonló tervezési és megvalósítási folyamatban nem volt még részük soha sem. Feltártuk, ki mivel tud az eseményhez hozzájárulni, mik azok a dolgok, amiben tehetségük van és eredményesen vehetnek részt az előkészítő és lebonyolítási folyamatokban. Egy kis műsorral, sok finom saját készítésű süteménnyel és a kertből származó zöldségek felhasználásával készült gazdag zöldséglevessel vártuk a meghívott vendégeket. Az eseményen kapott sok elismerés nagymértékben járult hozzá a kertészek önbecsülésének növekedéséhez.

A programnak köszönhetően nem csak jelentősen javult a kertészek élelmiszer-
ellátottsága, de számos kompetenciájuk változott pozitív irányban: megtanulták a
felelősségvállalást, egymás tiszteletét, az oktató-intézővel és a társaikkal való
közös munka jelentőségét. A munka becsületét, a tanulás fontosságát és
gyakorlati hasznát. Lehetőségük nyílt saját maguk munkájának bemutatására a
Hejőkeresztúri Általános Iskola diákjainak kertlátogatásakor.
Átélhették azt az élményt, hogy a mélyszegénységből jó példát tudnak mutatni az
elvégzett feladataikkal a saját gyerekeiknek és azok osztálytársainak egyaránt. A
büszkeség kölcsönös volt: a gyerekek jó példát láttak maguk előtt a szüleik
munkája kapcsán, a szülők pedig valódi értéket előállítva mutattak utat a
gyerekeiknek saját jövőjükhöz kapcsolódva.
A példamutatás és az élményeken alapul oktatás sikerének köszönhető, hogy a
résztvevők gyerekei saját kezdeményezésükre önálló kertrészt alakított ki az
egyik résztvevő parlagon álló kertjében. Ahogyan a kert létrehozásának ötlete, úgy
a művelés is a gyerekek saját kezdeményezésére és örömére valósult meg, a
szüleik és a program résztvevőinek büszkeségére.
Hejőszalontai csapat

Bükkaranyos településen közösségfejlesztés szempontjából itt valósult meg a
legjobban az a célunk, hogy a roma és nem roma lakosság a programon
keresztül megtalálja egymáshoz a megfelelő utat a megismeréshez és
elfogadáshoz. A kialakult kertészcsapat fele idős helyi nénikből, másik fele helyi
roma lakosságból állt. Eleinte sok konfliktus volt köztük, de az oktatási
módszerünknek és a közös programoknak köszönhetően kölcsönös elfogadás,
párbeszéd és szélesebb körű segítségnyújtás alakult ki a résztvevők között.
Hejőszalonta szomszédságában fekszik Hejőkeresztúr település, amely kis falu
az országos ismertségű IV. Béla Általános Iskolának is otthont ad, ahol a
pedagógiai program központjában a kulcskompetenciák fejlesztése áll, s a
mindennapi munkát átszövi a multikulturalizmus.
A falu polgármester asszonya valamikor az iskola pedagógusa volt, így a
település programjaiban az iskola pedagógusainak és a tanulóinak aktív
részvételére számíthat. Az iskolai tánccsoportnak köszönhető, hogy az igazgató
asszony Hejőszalontán megismerkedett a Pro Lecsó Programmal, melyet
2014-ban meghívott Hejőkeresztúrba is. A „Hogy ismét benépesüljön
Hejőkeresztúr családfája” című program keretében kialakított kert azóta is
referenciaként, oktatási helyszínként szolgál az újonnan kialakuló kertek
résztvevői számára.
Hejőkeresztúri iskolások Hejőszalontán

A polgármester asszony kapcsolatrendszerének köszönhetően ismerte meg programunkat Sajókeresztúr polgármestere. A településvezetőkkel folytatott tárgyalások során merült fel egy térségi összefogás ötlete a vegyszermentes gazdálkodási program köré csoportosítva, s egy megnyert Norvég Civil Alap pályázat által valósság is vált egy 8 települést összekötő projekt Hejő-Sajó: Fő a közös Lecsó címmel. A közel 2 éves program ideje alatt a településvezetők között kialakult párbeszéd kapcsán az érintett települések intézményei, azok munkatársai és a velük kapcsolatban állók között egy nagyon aktív viszony alakult ki. Az intézmények kapcsolatának köszönhetően sok közös program, ismeretterjesztő előadás és esemény gazdagította a településen élők mindennapjait.

Speciális helyzetben jött létre az Edelény-Finkén működő Pro Lecsó Kert.
A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete http://romanok-edeleny.hu/ 2015-ben
megkereste az egyesületünket, mivel már hallottak a megyében zajló programról és
a hozzá fűződő eredményekről is. Az egyesületet Dánielné Tóth Beáta elnök és
Lajhóné Tóth Andrea alelnök vezeti. A közhasznú szervezet fő munkaterülete a
szociális tevékenység, családsegítés, idősek gondozása, nevelés és oktatás,
gyermekvédelem és a kulturális örökség megóvása. A két egyesületi vezető
Edelény-Finkén nőtt fel, onnan ugyan elköltöztek, de a családi kapcsolatok és az
általuk létrehozott civil szervezet tevékenységével szűkebben a finkei romákat,
tágabb értelemben az edelényi roma közösséget és a rászoruló családokat
támogatják. A finkei szegregátum az edelényiek közül az egyetlen, amely nem
telep-felszámolási program keretein belül történő költöztetéssel, hanem spontán
módon jött létre. Ennek egyik oka, hogy Finke önálló település volt egészen
1963-ig, amikor is Edelényhez csatolták.
A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületének már korábban is volt egy háztáji
gazdálkodási programjuk 4 településen, így örültünk az edelényi egyesület
megkeresésének, és hosszas előkészítő és tervezői folyamat után forrást is
tudtunk szerezni a program beindításához, így 2016 tavaszán elkezdődhetett a
munka Finkén.
Hejőszalontai gyerekkert

A kert területét Edelény Önkormányzata biztosította ingyenesen a Bódva-völgyi
Közéleti Roma Nők Egyesülete és a Pro Lecsó program rendelkezésére. A
szántási munkálatokhoz azonban rendőrségi segítségre volt szükség, mert a
Roma Kisebbségi Önkormányzat vezetője meg akarta akadályozni a
földmunkákat és a kert kialakítását. Az RKÖ felé nyitás hosszadalmasabb
folyamat volt, de azzal, hogy az RKÖ-ben dolgozó és a telepen élő romák is
bemehettek a kertbe, kaphattak kóstolót a terményekből, egyre népszerűbb és
elfogadottabb lett a „Lecsó kert”.
A valódi békülést egy hagyománynak szánt bográcsos főzőverseny hozta meg,
amelyet a kertészek kezdeményeztek. A finkei telepen élők közül több csapat
indult a versenyen a kertből származó zöldségek felhasználásával készült
ételekkel. A nyári szünetben szervezett nagy sikerű gyerekprogramok is a kerthez
kapcsolódók és a környéken élők elfogadását segíti elő.
A kert a terület ékévé vált, az arra járók megcsodálták és a mai napig is
megcsodálják a szépen művelt ágyásokat.
Mivel a környéken vegyesen él roma és nem roma lakosság, így mindenki tudta,
hogy a kertben dolgozó roma családok milyen példamutató munkát végeznek.
Ennek köszönhetően több nem roma helyi lakos kisebb-nagyobb segítséget
nyújtott már a kertészeknek, egy szomszédban lakó hölgy egy egész szemetes
Bükkaranyosi csapat

kukányi fahamut ajánlott fel a vegyszermentes kártevők elleni munkafolyamatok
alapanyagának. A kisebb-nagyobb segítségeket a kertészek minden alkalommal
zöldségkóstolóval köszönik meg.
A kertben termett vegyszermentes zöldségekből jut a helyi óvodába járó
gyerekeknek, a Biztos Kezdet Gyerekház kis gondozottjainak és az Idősek
otthona lakóinak is. A kertészek ezzel az adományozással olyan élményeket
szereznek, amikben korábban nem volt részük. Ők, akik eddig segélyekre és
támogatásra szorultak, most képessé váltak valamit visszaadni a
környezetüknek. Az ajándékozás óriási önbizalommal és örömmel tölti el a
kertészeket minden nap. Az adás gesztusát is meg kellett tanulniuk és azt, hogy a
kert felé járó érdeklődőkkel szóba álljanak, el tudják mesélni az ott folyó munka
lényegét, megnevezni a kertbe vetett zöldségeket.
Önbizalmuk és a többségi társadalom által való elfogadottságuk óriási mértékben
nőtt a Finkei telepen élők és Edelény, valamint a környező települések szemében,
amikor 2016 őszén megnyerték a Császtai Búcsú főzőversenyét. A menüt
önállóan állították össze, a roma hagyományos konyha és az újonnan megismert
kerti zöldségek kombinálásával. A zsűrit nem csak a mángoldos, babos csirkés
tészta nyűgözte le, hanem a töklekváros fánk is. A győzelem értékét növeli, hogy
a kertészek elmondása szerint ezt a versenyt még soha nem nyerte roma csapat.
Pro Lecsó Piac

A Pro Lecsó Program 2017 márciusa óta a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete nélkül folytatódott.
Máig ismeretlen oknál fogva az egyesület vezetői jelezték a program résztvevőinek, hogy nem áll módjukban a
program folytatása. A bejelentés nagy felhördülést és pánikot váltott ki a kertészek között, amit többszöri
megbeszélésekkel, egyeztetésekkel és az önkormányzattal való egyeztetéssel és szerződéskötéssel
oldottunk meg. A kertészcsapat összetétele azóta állandósult, a képességeknek megfelelően a munkákat a
kertészek elosztották egymás között.
Hamus néni, Edelény

A következő lépésünk a gazdálkodási és közösségépítő folyamatban, hogy
kiderítsük, a 3 év alatt megtanult és készségszintűvé vált vegyszermentes
gazdálkodási tudást hogyan tudják a saját maguk javára fordítani Finkén a
kertészek, önállóvá válva az önkormányzattól. A kérdést 2018 nyarán közös
gondolkodással, tervezéssel és egyeztetéssel tervezzük megoldani.
A Pro Lecsó program 6 éve alatt a gyakorlati tapasztalatoknak köszönhetően az
eredetileg megálmodott program sokat finomodott, alakult és az aktuális települési
adottságokhoz, lehetőségekhez idomult.
Elméleti tudásunk gyakorlati valósággá vált. Nekem nagyon sokszor erős lelki
kihívást jelentett a romákkal való munka, de a résztvevők megismerésével, a
kultúrájukhoz való közelebb kerüléssel sokat tanultam. Az egyetemen valaha
megtanult pedagógiai módszerek, pszichológiai elméletek gyakorlattá váltak,
élményeket nyújtva nekem, és a velem kapcsolatban állóknak.
A gyakorlatban többször is sikerrel vizsgázott program folytatásának manapság
már csak az anyagi források előteremtése jelent akadályt, melyen nagy erőkkel
dolgozunk.
Császtai Búcsú, Edelény

Parola archívum