Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Kistérségi fejlesztés a Bugac-Majsai Homokhátságon: A Település, közösség, fejlesztés konferencián elhangzott előadás
Szerző:	Markolt Endre
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1995
Szám:	3
Oldalszám:	16. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Bugac-Majsai Homokhátság Kistérségfejlesztési Társulás
Települések:	Bugac-Majsai Homokhátság
Tárgyszavak:	közösségfejlesztés, kistérségi fejlesztés, kistérség
Megjegyzés:
Annotáció:

bugac.dos

Markolt Endre

Kistérségi fejlesztés a Bugac-majsai homokhátságon


Mielőtt a Kistérségfejlesztési Társulás munkájára térnék, röviden említést kell tennem a Jóléti Szolgálat Alapítványról. Innen indult ki az a tevékenység, amelyet nagyjából 1976-óta végzünk. Tudatosan próbálunk Jászszentlászlón élő embereknek olyanfajta segítséget nyújtani, olyanfajta fejlesztést végezni érdekükben, amely mindennapi problémáikra, gondjaikra ad valamilyen választ. Eléggé szokatlan volt 1976 körül egy művelődési ház munkájában, hogy mezőgazdasági segítségnyújtást kínál az embereknek. Ez háztáji gazdálkodás segítése címmel futott. Öntözéses mintagazdaságunk volt, gépeket kölcsönöztünk, borversenyeket tartottunk, és rengeteg olyan dolgot szerveztünk, ami akkor nemigen számított még elfogadott művelődési formának. Emellett nagyon komolyan segítettük a tanyás térségben lakó embereket. Jászszentlászló kiterjedt tanyavilágában különféle közösségeket próbáltunk generálni és segíteni. '80-ban alakult meg a Horgász Egyesület, ami nemcsak arra szerveződött, hogy minél több és minél nagyobb halakat fogjanak az emberek, hanem egy egész település szabadidős programjának a lehetőségeit teremtette meg közös munkával, kapcsolatokat teremtve az ország különböző részein, ezenkívül az országhatáron túl is. Ezek voltak azok a szellemi előzmények, amelyek az alapítvány létrehozásához vezettek.

Volt kényszer is. Csak két dolgot említenék. Az egyik az a helyzet, amely Magyarországon a könyvtárak, művelődési házak helyzetét már '91-'92-ben jellemezte; illetve azt a pénztelenséget, ami jelenleg ezen a területen tapasztalható. Várható volt, hogy az önkormányzatok, illetve a kormány egyre kevésbé tudja ezt a területet támogatni. Ez be is következett Jászszentlászlón is. Nulla forint '95-ben a közművelődésre fordított önkormányzati támogatás. Az emberekneknek pedig a mindennapi megélhetés, egyáltalán a munka megteremtése lesz a legnagyobb problémájuk, erre kellene valamilyen választ adni. Ez a gondolat hozta létre többek között a Jóléti Szolgálat Alapítványt, amibe az önkormányzat beleadta a művelődési intézményeket (könyvtárt, mozit, művelődési házat). PHARE támogatásból pályázat útján elég tisztességes összeget kaptunk.
Minthogy a művelődési intézményeket megkaptuk, az alapítvány fölvállalta szolgáltatásként továbbra is a településen a közművelődés szervezését, lehetőleg nem csökkenő színvonalon történő ellátását. Másrészről pedig a mezőgazdaság segítését, főként a kistermelőkre gondolván. A harmadik munkaterület volt a kézműves tevékenységek olyan fokú felelevenítése, hogy megélhetést tudjon az embereknek biztosítani. Ilyen terület volt - és ez is a település helyzetéből és az eddig végzett munkánkból adódott - az idegenforgalom, mégpedig ennek egy speciális része: a falusi-tanyai turizmus szervezése-fejlesztése.
Rendkivül fontos dolognak tartottuk és tartjuk, hogy azok az információk, amelyek különböző csoportokat, embereket céloznak meg, minél hamarabb és minél pontosabban jussanak el azokhoz, akikhez szólnak; és az információk ezektől az emberektől jussanak el azokhoz a döntéshozókhoz, akik valamit tudnak tenni.
Még egy terület volt, amit az alapítvány fölvállalt, ez pedig a közösségek fejlesztése, segítése. Már az alaptevékenységek leírásánál rögzítettük, hogy amint lehetőség adódik, ezt ki kell terjeszteni a környező településekre. Erre '93-ban adódott lehetőség, ekkor kezdtük el a beszélgetéseket, s szervezni a környező 9 településből a társulást, a szövetséget. Ami végül is '94. október 6-án nyert hivatalos bejegyzést, és Bugac Majsai Homokhátság Kistérségfejlesztési Társulás néven fut.
Érdekes látni, hogy milyen nagy jelentőségük van a civil szervezeteknek és a vállalkozóknak a kistérségfejlesztési társulásokban, szövetségekben. Mi eleve úgy indultunk, hogy ne csak az önkormányzatok kerüljenek be, és alapító tag lett a 9 önkormányzat mellett 6 civil szervezet és két vállalkozás. Számuk azóta bővült.
Rengeteg olyan feladat, olyan munka van a településen, amit az önkormányzat egyszerűen a lehetőségeinél és az adottságainál fogva nem tud fölvállalni. Nézetem szerint minden normálisan működő társadalomban ezeket civil szervezetek vállalják föl és látják el. Így egyrészt segíteni tudják az önkormányzatot, a település életét, másrészt pedig ellensúlyt is képeznek.
Adottak voltak a programok, adott volt az intézményi háttér, az az infrastrukturális és munkatársi háttér, amely már az alapítványnál működött. Így a társulás megalakulásakor a Közgyűlés a Jóléti Szolgálat Alapítványt kérte föl az operatív munka végzésére. Adott volt egy elkezdett kistérségi fejlesztési program, amelyet alapprogramként elfogadott a kistérség-fejlesztési társulás.
Rendkívül fontos, hogy ezt a munkát kezdetben külső szakértők közreműködésével végeztük. Természetesen bevonva a települések különböző csoportjait, vezetőit, önkormányzatait, polgármestereit. Fő célunk volt, hogy minél előbb és minél szélesebb körben vonjuk be a helyi erőket. Így alakítottuk meg az Idegenforgalmi Tanácsot, s rendkívül érdekes, hogy olyan idegenforgalmi részvevőket, akik eddig csak betartottak egymásnak, sikerült kerekasztal mellé ültetni, és párbeszédet elindítani köztük a közös fejlesztés érdekében. Ugyanígy azóta megalakult az Oktatási Tanács a kistérségben. Ez az iskolák, gimnáziumok igazgatóiból jött létre, s tagjai rendkívül pozitív módon állnak hozzá a fejlesztéshez, iskolai és iskolán kívüli oktatáshoz, képzéshez, s mindahhoz, amit a kistérségfejlesztési társulás tervez.

Parola archívum