Ismerd meg a településed! IV.

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Ismerd meg a településed! IV.
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:	Ismerd meg a településed
Év:	1998
Szám:	2-3
Oldalszám:	24-25.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete
Települések:
Tárgyszavak:	módszertan, településfejlesztés
Megjegyzés:	Egy angol szakkönyv fordítása
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
ISMERD MEG A TELEPÜLÉSED ! IV.

Ezzel a címmel készül a Közösségfejlesztők Egyesülete szerkesztésében egy angol szakkönyv fordítása. A kiadvány különböző fejezetei nagy segítséget nyújthatnak egy-egy település, városrész, lakónegyed társadalmi helyzetének, fizikai, műszaki, természeti adottságainak a feltárásához. Ha egy-egy témakörben végiggondoljuk és megválaszoljuk a leírt kérdéssorokat, megragadhatóbbá, érthetőbbé válik a település helyzete, ami biztonságosabb alapokat teremthet egy helyi változás, fejlesztés elindításához is.
Korábbi számainkban bemutattuk a település környezetével, földrajzi adottságával, a lakossággal, a helytörténettel, értékekkel és hagyományokkal, a gazdasági élettel, foglalkoztatással, a település fizikai-műszaki állapotával foglalkozó fejezeteket. Most folytatjuk ezt a sorozatot.

Szórakozás, pihenés

1. Vannak-e a település szabadidőprogramjában különböző, egész éven át működő, a szabadidő kihasználására alkalmas tevékenységi lehetőségek?
2. A település nagyléptékű térképén keressünk meg, és jelöljünk be minden szabadtéri vagy zárt térben lévő sportolási, kikapcsolódási lehetőséget nyújtó objektumot!
3. Jelentős-e az olyan emberek száma a településen, akik több mint egy kilométerre laknak a legközelebbi játszótértől, sportpályától?
4. Milyen méretűek a közpénzekből fenntartott szabadtéri kikapcsolódási és sportlétesítmények? Milyen ezek kihasználtsága?
5. A következő sportolási, kikapcsolódást biztosító létesítmények közül melyek találhatók meg, vehetők igénybe a településen:
játszóterek különböző korosztályok számára, labdajátékokra alkalmas sportpályák, golfpályák, egyéb játék lehetőségek, atlétikai pályák, futópályák, fedett pályás sportolási, kikapcsolódási lehetőségek, uszodák, fürdőzésre alkalmas tó/folyópart, korcsolya- és sípályák, egyéb téli sportok űzésére alkalmas területek, kempingek, lovas és bicikliutak, evezési, kenuzási, illetve horgászási lehetőségek, szabadtéri színházak, stadionok, egyéb?
6. Mely játszótereken vagy más szabadtéri pihenőhelyeken találhatók olyan fa- vagy kőépületek, amelyek mosdóhelyiséggel, zárható szekrényekkel rendelkeznek?
7. Széles körben elterjedtek-a a településen a mindenki számára nyitott szabadidőközpontok, közösségi házak stb.? Könnyen megközelíthetőek-e ezek? Az ilyen épületek közül hányban van előadóterem, tornaterem, játékszobák gyerekeknek, olvasóterem, hobbi és klubterem, egyéb speciális rendeltetésű helyiségek?
8. Milyen egyéb (kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek) vehetők igénybe az előzőekben felsoroltakon kívül a település más épületeiben (templomok, iskolák stb.)?
9. Van-e fedett uszoda a településen? Nyitott a nagyközönség számára is? Megfelelő időbeosztással elérhető-e, hogy az uszoda mindenki számára hozzáférhető legyen?
10. A település általános szabadidőprogramjának keretében milyen szolgáltatások vehetőek igénybe az alábbiak közül:
atlétika, labdarúgás, kosárlabda, jéghoki, játszótéri, illetve tetszőleges szabadtéri játéklehetőségek, röplabda, tenisz, lábtenisz, tollaslabda, íjászat, kézilabda, box, birkózás, vízi sportok, hegymászás, görkorcsolyázás, pantomim, színjátszás, előadóművészi képzés, biciklizés, mozdulatművészet, mozgásszínház, aerobic, színielőadások, bábszínház, ünnepi megemlékezések, fesztiválok, közösségi kórus, koncertek, szólóestek, énekkar, zenekarok és együttesek, zenei fesztiválok, ifjúsági koncertek, karácsonyi éneklés, utcabálok, ötvös tanfolyamok, házikertészet, "köz-kertészet", iskolai kertészkedés, túrázás, szabadtéri játékok, fiúklubok, lányklubok, festés, rajzolás, mintázás, fafaragás, varrás, bőrdíszművesség, famegmunkálás, népi táncok és játékok, táncoktatás, fórum, állampolgári ismeretek, táborozás, napközi tábor, hobbi csoportok, más?
(Jelölje meg, hogy az adott tevékenység egész évben folytatható-e, mindkét nem számára nyitott-e, milyen korosztályok, illetve a lakosság milyen csoportjai vehetik igénybe, jól megközelíthető-e?)
11. Biztosítanak-e elég helyet a település szabadidőprogramjából a lakosság által leginkább preferált tevékenységek számára?
12. Fordit-e időt a lakosság a következő tevékenységekre: aktív sportok, színjátszás, zenélés, természetjárás, táborozás, kertészkedés, társas összejövetelek, tánc, általános klub és hobbi tevékenység?
13. Vannak-e külön szabadidőprogramok a tizenévesek számára? Milyen programok ezek? Kinek a védnöksége alatt állnak?
14. Van-e ifjúsági szálloda (youth hostel) a környéken?
15. Vannak-e megyei, állami vagy egyéb fennhatóságú parkok, természetvédelmi területek, arborétumok a település ötven kilométeres körzetén belül?
16. Van-e olyan csendes park, pihenőhely a településen, ahova idősebb párok, illetve anyák járhatnak gyermekeikkel?
17. Vannak-e különleges lehetőségek a település idősebb lakosai számára, ahol összejöhetnek barátkozni, pihenni stb.? Milyen fajta tevékenységekben lehet részt venni egy-egy ilyen programban, intézményben? Milyen egyéb lehetőségeket és programokat vehetnek még igénybe az idősebbek?
18. Ösztönzik-e a közpénzekből fenntartott szabadidő- és sportlétesítmények látogatóit, hogy tegyenek javaslatokat arra vonatkozóan, hogy milyen változásokat látnak szükségesnek a programban, az újonnan felmerülő igényeknek és érdeklődési köröknek megfelelően?
19. Van-e olyan önálló önkormányzati bizottság, amely a közpénzekből fenntartott pihenő és sportlétesítményekért felelős?
20. Milyen szakembergárda foglalkozik a szabadidős programokkal:
a sportpályák és szabadidőközpontok felügyelői, szakoktatók, teniszpálya, uszodavezetők? Önkéntes alapon vagy fizetésért végzik ezt a munkát?
21. Van-e szakmailag kvalifikált vezetője a település közös szabadidőprogramjának?
22. Megfelelően képzett-e, illetve rendelkezik-e a szükséges tapasztalatokkal a szabadidőprogram gárdája?
23. Részt vesznek-e a szabadidőprogram szervezői szakmai továbbképzésen?
24. Milyen szervezetek rendelkeznek jelentős szabadidő programokkal:
ifjúsági központok, közösségi/művelődési házak, egyházi szervezetek, iskolai szervezetek, cserkész szervezetek, idősek klubjai, vállalati szabadidőprogramok, szakszervezeti szabadidős szervezetek, jótékonysági egyletek, magán sport és szabadidőklubok, egyéb klubok és létesítmények?
25. A fenti programok, szervezetek közül melyek nyitottak mindenki számára? Melyek azok, amelyeket csak tagok látogathatnak? Az egyes szervezetek tagsága hogyan oszlik meg a tagok száma, kora, egyéb jellegzetességei szerint?
26. A fenti szervezetek közül melyek tartanak fenn jelentős szabadidős létesítményeket, mint például teniszpályákat, tornatermeket, uszodákat, előadótermeket, tanácstermeket, szakköri szobákat, nyári táborokat?
27. Ezek közül a szervezetek közül melyek bocsátják létesítményeiket alkalmanként vagy rendszeresen a nagyközönség, illetve bizonyos csoportok rendelkezésére?
28. Van-e a településen olyan korosztály, illetve valamilyen csoport, amelynek olyan speciális szabadidős szolgáltatásokra lenne szüksége, amelyek nem elérhetők a településen? Ha igen, van-e olyan csoport vagy szervezet a településen, amely esetleg lépéseket tenne a szükséges létesítmények megszerzése érdekében?
29. Milyen szabadidős szolgáltatásokat vehetnek igénybe az olyan intézmények lakói, akik bizonyos értelemben vett elzártságban élnek, mint például a nevelőintézetek, sérültek otthona, gyermekotthonok, börtönök lakói?
30. Van-e lehetőség a zenei kreativitás fejlesztésére zenekarokban, illetve kóruscsoportokban?
31. Vannak-e olyan koncert vagy előadássorozatok, melyek keretében kiemelkedő művészek, előadók vagy tánccsoportok lépnek fel a településen?
32. Megfelelő-e a közkönyvtárak ellátottsága? Milyen látogatottságúak a könyvtárak? Rendelkeznek-e elegendő mennyiségű olyan könyvvel, amelyek leginkább keresettek?
33. Rendelkezik-e a helyi középiskola valamilyen felnőtteket képző programmal? Az alábbiak közül mit tartalmaznak ezek a programok: kurzusok , szakmai oktatás (szakoktatás), hobbi és háztartásvezetési tanfolyamok, zenei és képzőművészeti előadások, illetve gyakorlati kurzusok, sport tevékenységek?
34. Van-e a településen vagy a település környékén múzeum? Mikor van nyitva? Szerveznek-e a múzeum keretein belül szabadidős programokat?
35. Van-e olyan "kisszínház" a településen, amely érdemleges szórakoztatást tud nyújtani a lakosoknak? A színészek közül hányan helybeliek, illetve hányan szerződtek máshonnan a színházhoz? A színészek, díszlettervezők, világosítók milyen arányban amatőrök, illetve professzionális szakemberek?
36. Milyen intézmények, illetve professzionális tanárok érhetők el a településen, akik, illetve amelyek elősegíthetik egy fiatal jövendő zenész, író, festő, színész, tudós fejlődését?
37. Sorolja fel a településen létező összes olyan létesítményt, amely az alábbi kategóriák valamelyike alá tartoznak: vidámpark, játékterem, fürdőhely, uszoda, fizető golfpálya, teniszpálya, jégpálya, illetve görkorcsolyapálya, színház, tekepálya, fizető tornaterem, mozi, kisvendéglő, kocsma, táncterem, autósétterem, mozi, éjszakai mulatóhely, csárda, lóverseny, cirkusz, más.
38. Szerezze meg az arra vonatkozó adatokat, ha lehetséges, hogy mennyit költ a település az adott szórakozóhelyekre évente?
39. Hasonlítsuk össze ezeket az adatokat a közpénzekből finanszírozott szabadidőprogramokra vonatkozó megfelelő adatokkal !
40. Melyek azok a területek, amelyeket a “fizető” szabadidőprogramok nem fednek le, és amelyeket a közpénzekből kell finanszírozni?
41. Válaszoljon értelemszerűen a fent említett összes kereskedelmi létesítményre vonatkozóan az alábbi kérdésekre! Vannak-e olyan helyi rendeletek, amelyek előírják egy ilyen intézmény vezetésének módját? Ha igen, kielégítő-e ez, és megfelelően betartják-e?
42. Létezik-e olyan intézmény, amely erkölcsileg kifogásolható körülményeket teremt a településen, vagy legalábbis a település fiatal lakosai számára nemkívánatosak?
43. Vannak-e olyan létesítmények a településen, amelyek a fenti vagy más okok miatt kárt okoznak a településnek?
44. Ha egy intézmény nemkívánatos, van-e lehetőség a helyzet megváltoztatására új rendeletek elfogadása által, tárgyalások útján vagy a polgári csoportok különböző nyomása segítségével?
45. A fent említett intézmények közül melyik járul hozzá a település jólétéhez azáltal, hogy olyan hasznos tevékenységet folytat, amelyet a közpénzekből fedezett szabadidőprogramok nem nyújtanak?
46. Tettek-e lépéseket a hivatalos és nem hivatalos kereskedelmi létesítmények és a település közprogramjának aktív kooperálása érdekében?
47. Találhatók-e példák olyan kereskedelmi szórakoztató intézményekre, amelyek nem kielégítően működnek, de amelyek működését javítani lehetne, ha egy tevékenységüknek megfelelő, ugyanazzal foglalkozó hatóság ellenőrzése alá kerülnének?
48. Milyen fajta hasznos szabadidős intézmény hiányzik a településről, és melyek teremthetők meg esetleg a kereskedelmi létesítmények támogatásával? Vannak-e a településre vonatkozó helyi rendeletek a különböző fajta szerencsejátékokra vonatkozóan? Mennyire tudják betartatni ezeket?
49. Milyen arányban figyelhető meg a településen alkoholizálás és ittas vezetés?
50. Megfigyelések, mintavétel, interjúk vagy más megfelelő eszközök segítségével alkosson hozzávetőleges becslést az alábbi nem hivatalos, nem szervezett kikapcsolódási, szórakozási tevékenységek nagyságrendjéről:
a gyerekek spontán utcai játékai, kártyapartik ismerősök között, nem hivatalos bridgeklubok, fürdés, úszás a közeli patakokban, folyókban, tavakban (nem kijelölt fürdőhelyeken), vagy házi uszodákban, csónakázás, kerti sütés-főzés, éneklés, hangszeres zenélés, festés, egyéb otthoni elfoglaltságok, kertészkedés, sétálás, nyaralás, táborozás, horgászás, vadászat, síelés, korcsolyázás, tévénézés, rádióhallgatás, olvasás, zenehallgatás, videózás, autós kirándulások, otthoni pingpongozás és egyéb játékok, otthoni játékok, kocsmázás, más.
51. Hogyan befolyásolják a pihenést segítő közszolgáltatásokat az otthoni kikapcsolódási szokások, milyen közszolgáltatások nőttek ki ezekből?
52. Készítettek-e az elmúlt tíz évben jelentős felmérést a település kikapcsolódási, sportolási lehetőségeiről, illetve szükségleteiről? Készült valamilyen akcióprogram a felmérés hatására? A jelentés javaslatai ma is csak a kivitelezés állapotában vannak, vagy a jelentés már a múlté?
53. Vannak-e olyan tanácsadó testületek, lakossági tanácsok, fórumok, amelyek segítenek a megfelelő hatósági intézményeknek a szabadidőprogramok tervezési munkájában?
54. Létezik-e olyan szervezet, amely figyelemmel kísérné az egész települést átfogóan minden - köz, magán, kereskedelmi - szabadidőprogramot?
55. Van-e hivatalos szabályozás az iskolatanács, a lakásügyi hatóság, a tervező csoportok vagy más, a szabadidőprogramok ügyében illetékes csoportok tevékenységének szoros koordinálásának érdekében? A fenti csoportok kötöttek-e megállapodásokat egymással a jövőbeni szórakoztató, illetve sportlétesítmények elfogadható standardjaira vonatkozólag?
56. Megfelelően közeli kapcsolatban vannak-e egymással az iskolai szabadidős programok és a közösségi programok ahhoz, hogy lehetővé tegyék az iskolai szolgáltatásokról a közszolgáltatásokra való áttérést?

Parola archívum