Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Rajtunk múlik! Tordas Konzultációs folyamat Tordason a hosszú távú településfejlesztési koncepcióról
Szerző:	Kovács György
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2008
Szám:	2
Oldalszám:	10
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Tordas
Tárgyszavak:	Tordas, településfejlesztés, településfejlesztési koncepció, konzultációs folyamat, modellprogram
Megjegyzés:
Annotáció:

Felelős döntés

Tordas 1800 lakosú kis település Fejér megyében, Martonvásártól 9 km-re, a Szent László patak mentén.
Tordas neve akkor vált ismertté, amikor az első világháború utáni szegénység idején itt alakult meg a HANGYA Szövetkezeti Mozgalom, Almási Balogh Elemér vezetésével. A HANGYA Szövetkezet a megroppant Magyarország talpra állításában nyújtott mentőövet a lezuhant értékű mezőgazdasági termékek előállítóinak, a magyar termelőknek. Valójában termelési és értékesítési szövetkezeteket alakítottak a magyar áruk védelmében, s emellett (egy agrárpártoló filozófia mentén) afféle vidékfejlesztési programot kezdtek el, amelyet a háború és az 1949-es rendszer- és tulajdonváltás sodort el.
A tordasi emberekben él ez a tudat, büszkék múltjukra és ápolják a hagyományokat. Védik a település nyugalmát, csendjét és az éltető falu megtartásán munkálkodnak.
Egyszer csak 2007 áprilisa, májusa táján vagyunk.
Az M7-es út felé eső területen talajmechanikai vizsgálatot kezdtek a Wienerberger téglagyártó Zrt. megbízásából. E cég tulajdonába került a rendszerváltást követően a Magyar Téglaipari Vállalat összes téglagyára.
A talajmechanikai vizsgálatokat követően hivatalosan is megkeresték a tordasi képviselő-testületet, és elhúzták az orruk előtt a „mézesmadzagot”: épülne itt egy téglagyár is – mondták –, természetesen a falu szélén, és távolabb agyagbányát is nyitnának. Mindezért „csak” a támogatást kérik és rövidesen ömleni fog a pénz a településre, no meg munkahelyeket is teremtenének.
Az önkormányzat adóssága jelentős mértékű volt (közel 30 millió Ft), mert csökkent az állami támogatás, és a művészeti iskola támogatása is jelentős terhet jelentett. A csatorna beruházás következtében kialakult helyzet is az adósságot növelte. A költségvetés szűkös helyzetében fénysugárként villant meg a becsült 50 millióra tehető iparűzési adó.
Júliusban, az előző év őszén választott testület 9 „igen” szavazattal 1 „tartózkodás” mellett úgy határozott, hogy helyi népszavazást ír ki a téglagyár ügyében. A képviselők túlnyomó többsége tehát, bár törvényi felhatalmazásuk van arra vonatkozóan, hogy a kérdést esküjükhöz hűen, saját lelkiismeretük és legjobb tudásuk alapján eldöntsék, visszaadták a döntés jogát a választópolgároknak.
S ez a döntés példa nélküli a község életében. E döntést megelőzően a falu lakosságának egy része nemtetszését nyilvánította ki a létesítendő téglagyár vonatkozásában. A Tordason működő civil szervezetek pedig pontos tájékoztatást kértek az önkormányzattól a létesítendő gyárról és a bányáról.

A civil szervezetek fórumot szerveztek a tagjaiknak, és az alábbiakban állapodtak meg:
- Felveszik a kapcsolatot a solymári civilekkel, mivel az ott működő téglagyár által kibocsátott füstgázok erősen szennyezik a levegőt;
- A „Tordas Értékei” civil lapban közzéteszik az önkormányzat érveit, amely a téglagyár létesítése mellett szól;
- Szakértőket kérnek fel civil szervezeteken keresztül a környezeti hatások elemzésére;
- Ellátogatnak Tiszavasváriba, az új téglagyárba, amit a Wienerberger Zrt. pár éve helyezett üzembe;
- Jó kapcsolatot tartanak az önkormányzattal és a képviselőkkel.

Elérkezett szeptember eleje, s a faluban mindenütt a téglagyárról beszéltek. Elhangzottak érvek és ellenérvek.

MINDENKI TORDASÉRT AGGÓDIK!

Szeptember 21-én a tordasiak megemlékeztek a múltról, arról az időszakról, amikor a község HANGYA-mintafalu volt. Ünnepeltek, jól érezték magukat, de azért mindenki érezte, hogy ez az ünnep kicsit feszesebb: mindenkiben jelen volt az aggódás a faluért, a környezetért.
A Wienerberger Zrt. támogatásával megjelent egy önkormányzati tájékoztató, amit minden tordasi házhoz eljuttattak, s jelezték, hogy a tájékoztatót a 29-i Civil Fórumon is osztani fogják. Minden addig felmerült kérdésre válaszoltak. A tájékoztató első oldalán szerepel a polgármester és hat képviselő neve, vállalva a tájékoztatóban leírtakat.
Szeptember 25-én a Polgármesteri Hivatal előtt Czifka János, a Tordas Értékmegőrző- fejlesztő és Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke olvasta fel a petíciót. Ebben arra kérik a polgármestert, hogy ne támogassa a téglagyár megépítését és agyagbánya nyitását. Úgy vélik, hogy a bányaművelés porral, zajjal jár, a téglagyár füstje pedig veszélyezteti az ott élők egészségét. A petíció megfogalmazása szerint rövidtávú, szűklátókörű a gondolkodás, amely ezen a módon próbál a község anyagi helyzetén segíteni.
A petíciót átvevő polgármester Juhász Csaba megköszönte, hogy alkotmányos formában nyilvánítottak véleményt és tájékoztatta a megjelenteket, hogy a hét végén szombaton a Művelődési Házban fórumot tartanak. A résztvevők gázálarccal ajándékozták meg a polgármestert, aki viszonzásul néhány képviselő társával égetett bortartó téglákat osztott szét az emberek között.
Lázas munkával elkészült szombatra a Tordas Értékei című újság különszáma, amit a fórum előtt kiosztottak a résztvevőknek. Ebben a számban olvasható a Petíció is.
A civilek felkészültek a szombati találkozóra és megállapodtak abban is, hogy a szervezetek vagy a tagok által leírt vélemények sokszorosított szórólapjait minden esetben aláírják, vállalva véleményüket. Megegyeztek továbbá abban is, hogy az utolsó héten egy szórólapot készítenek a törökbálinti helyzetről, egyet a szavazólapról, és egy összehajthatót az október 7-i népszavazás környezetvédelmi felhívásáról.
Elérkezett a szeptember 29-i fórum napja, a harmadik a téglagyár ügyében. Indulatok és érzések, vélemények és ellenvélemények, érdekek feszültek egymásnak, s érződött: Bármilyen döntés is születik, az az egyik félnek fájdalmas lesz!
Juhász Csaba polgármester beszámolt a Wienerbergernél tett látogatásukról, s elmondta, hogy az ott látott technológiák őt meggyőzték arról, hogy a leendő korszerű létesítmény nem okoz hátrányt Tordasnak.
A beszámoló alatt indulatos megjegyzések hangzottak el az ellenzők részéről, időnként pattanásig feszült a hangulat, de azért a vita megmaradt a parla-
mentáris keretek között. A másfél órás önkormányzati tájékoztatót és a lakossági hozzászólásokat követően, amikor a téglagyár képviselője emelkedett szólásra, a teremből tüntetőleg kivonult a téglagyár ellen hevesen tiltakozók többsége, mondván: semmilyen körülmények között nem akarnak sem gyárat, sem bányát a vonzó táji adottságokkal bíró községben és határában!
A tordasi „feeling” nem eladó!
A népszavazás előtti hetek felforrósodott hangulatában egyébként nem kétfelé vált a lakosság a téglagyár ügyében, hanem háromra, s nem a politikai szempontok voltak a meghatározók.
A fideszes többségű önkormányzati testület és a hozzájuk csatlakozók – pártoktól függetlenül – a beruházás mellett törtek lándzsát. A falu idilljét féltő és a téglagyárat, de különösen a bányát elutasítók között is többféle politikai beállítottságú személyek voltak. A harmadik csoport a volt jegyző körül alakult ki. Ők markánsan és erőteljesebben hallatták hangjukat, a lakossági fórumokon is keményen bírálták az önkormányzat tagjait. Álláspontjukkal igen, hangvitelükkel számos helybéli nem értett egyet.
2007. október 7. A népszavazás napja. A település lakosságának 77%-a szavazott. Az eredmény: 1247 szavazatból 618-an nemmel, 355-en igennel szavaztak a létesítendő téglagyárra és az agyagbányára.
A község lakossága döntött a község jövőjéről. Vesztes-vesztes játszma volt ez, mondta csendesen a népszavazást követően Szendrői Júlia helyi lakos, a Sze-Lá-ví civil szervezet vezetője, vidékfejlesztő szakember. Tovább kell lépnünk, meg kell találnunk a megoldást az önkormányzat anyagi helyzetének javítására. Fontos lenne, hogy ezután „ne szálljon el” egyik fél sem! A beruházást leszavazók ne gondolják, hogy „legyőzték” az önkormányzatot, mert erről szó sincs, s a testület se vágjon később vissza azzal, hogy azért nincs pénz, mert a lakosság megakadályozta a fejlesztést.
Együttgondolkodásra és együttműködésre van tehát szükség…
Hasonlóan gondolkodhatnak a községben többen is, mert az alább ismertetendő reprezentatív felmérés „Egyéb véleménye, javaslata” kérdésére hasonló válaszokat adtak a tordasiak:
- Szeretném egyszer újra látni gyermekkorom békés, nyugodt Tordasát!
- Fogjunk össze Tordasért!
- Jó lenne, ha a közösséget tartanánk szem előtt, és nem a politikai beállítottságot!
- Legyen nyugalom, szeretet és békesség!
- Fontos lenne, hogy a falu lakosai összetartsanak!
- Legyen béke!
- Csitítani kellene a vitákat a „kedves, békés” község cím megőrzése érdekében!
- Minden összefogásra ösztönző kezdeményezésre nagy szükség van!
- Tartson össze a falu, mint régen!
- Szeressétek egymást emberek! Ne a civakodástól legyen Tordas hírhedt!
- Újra legyen a falu a régi!
- Megértés legyen!
- Szükségét érzem annak, hogy Tordas a jövőben szellemileg, környezetileg és erkölcsileg is tiszta és békés maradjon. Természetesen az egészséges fejlődés mellett.

A Tordasi modellprogram

Ilyen előzmények közepette és után kezdődött Tordason egy jól szabályozott konzultációs program, amely az állampolgárok és civil szervezeteik, valamint a helyi képviselő-testület közötti aktív párbeszéd szervezésére vállalkozott. A programban meghatározó szerepet vállalt a Sze-Lá-ví Alapítvány, Szendrői Júlia vezetésével.
A program célja a község hosszú távú településfejlesztési koncepciójának és jövőképének kialakítása.

A program lépéseinek összefoglalása:
I. Találkozók

A Sze-Lá-ví Alapítvány és a Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat megyei műhelye találkozókat szervezett a tordasi civil szervezetek és az önkormányzat képviselőinek részvételével, amelynek célja párbeszéd elindítása volt a település vezetése és lakosai, civil szervezetei között. Megismertük a település hosszú távú fejlesztési koncepcióját és megvitattuk az aktuális problémákat, fejlesztési lehetőségeket.
Bevont közösségek száma: 13
Megvitatott kérdések:
- az önkormányzat és a civil közösségek kapcsolata, együttműködési lehetőségei;
- a lakóterület fejlesztése (telekalakítás, a fiatalok megtartása);
- közlekedés, közbiztonság, tömegközlekedés;
- oktatás, szolgáltatások fejlesztése;
- egészségügy, kultúra, idegenforgalom;
- gazdasági-pénzügyi helyzet, forráshiány.

II. Kérdőíves kutatás

2008. május 16-a és június 1-je között lakossági közvéleménykutatást, reprezentatív felmérést szervezett a Sze-Lá-ví Alapítvány Tordas általános megítéléséről, a községben található szolgáltatásokkal és rendezvényekkel való megelégedettségről és a jövőbeni fejlesztési célokról.
Megkérdezett lakosok száma: 250
A felmérés alapján a kutatók az alábbi téziseket fogalmazták meg összefoglalásul:

1. A tordasiak szeretnek itt élni, többségükben büszkék a falujukra, elsősorban a szép, rendezett, csendes, nyugodt környezet miatt. Alapvetően elégedettek a szolgáltatásokkal.
2. Nagy közéleti aktivitást mutatnak, olvassák a helyi lapokat, többféle információs csatornát használnak.
3. A fejlesztési elképzelések közül a szociális jellegűeket, az óvoda, az egészségház, a bölcsőde, az idősellátás fejlesztését tekintik a legfontosabbnak.
4. Pozitívan értékelik a kulturális programokat, különösen a hagyományos rendezvényeket, amelyek a folytonosságot jelenítik meg, a közösséget erősítik. Nagyra értékelik a művelődési ház igazgatójának munkáját és fontosnak tartják a művelődési ház, mint közösségi tér fejlesztését, felújítását.
5. Elégedetlenek az önkormányzat munkájával, az utak állapotával, a Kisbíró hangnemével, és úgy érzik, hogy az önkormányzatnál nem nagyon tudják, hogy mit szeretnének a tordasi lakosok. Az elégedetlenségnek az lehet az oka, hogy az önkormányzat által indított programok nem találkoznak a lakosok elvárásaival (pl. téglagyár, iskolaigazgató-választás, Bárka Fesztivál).
6. A tordasi lakosok úgy érzik, hogy nagyon nagyok az ellentétek a faluban. Ezt azonban a mélyebb elemzés nem igazolta, úgy tűnik, csak látszólagos vagy vélt ellentétek vannak, a tényleges és fontos véleményeknél nem mutatkozik eltérés. Ebből az következik, hogy még nem alakult ki mély szakadék, de ha így marad és nem történik közeledés, ez az érzet működő valósággá válhat. (2008. június 12.)

Az elkészült kutatási jelentést ismertettük a képviselő-testülettel, olvasható a község és a civil szervezetek honlapján!

III. Állampolgári Tanács szervezése

Időközben, már a népszavazást követően, folyamatosan szerveztünk beszélgetéseket, fórumokat azzal a céllal, hogy a képviselő-testület munkájának segítésére és a lakossági vélemények közvetítésére a községben állampolgári tanács alakuljon.
Kétrészes előadást, képzést szerveztünk, amelyen szakértő ismertette az állampolgári tanácsokkal kapcsolatos külföldi és hazai tapasztalatokat. A tanács tagjai közé elsősorban azokat a lakosokat hívtuk meg, akiket a kérdőíves kutatásban résztvevők javasoltak településük képviseletére. (25. kérdés: A tordasi lakosok közül választjuk ki azt a 10–12 embert, akik egy egész napon át fogják megvitatni, megbeszélni a kiválasztott problémát. Ismeretségi köréből kit javasolna a 10–12 ember közé?)

Az Állampolgári Tanács lebonyolítása:
2008. június 14.
A részt vett tanácstagok száma: 12
Az Állampolgári Tanács témája: Tordas jövője – milyen legyen a község jellege a jövőben?
A 12 tanácstag külső levezető (facilitátor) segítségével 8 órán át vitatta és dolgozta fel a kiválasztott témát, a településen felmerülő alábbi problémák mentén:
1. kiaknázatlan emberi erőforrások;
2. a falu kettészakadása, tudatos kettészakítás;
3. a képviselő-testület elszakadt a falu lakosságától, az intézményvezető nem helyi ember;
4. a demokratikus kultúrának nincsenek hagyományai, tolerancia hiánya;
5. politikai címkézés, jobb- és baloldali címkék;
6. a pozitív kommunikáció hiánya, egymás eredményeit nem tartják tiszteletben;
7. ködösítés, információhiány;
8. betelepülők megkülönböztetése;
9. közlekedésbiztonság, utak rossz állapota;
10. tömegközlekedés, buszmenetrend összehangolatlansága;
11. hulladéklerakó.

Az Állampolgári Tanács a következő megoldási javaslatokat fogalmazza meg:

1. Lakossági megkérdezés, kommunikáció fejlesztése, kerekasztal: Falugyűlés, közmeghallgatás, évente egyszer-kétszer. Kerekasztal: a formális és informális civil szervezetek képviselői negyedévente megvitatják az aktuális problémákat az információk jobb kicserélése érdekében.
2. Egyeztetés fejlesztési célokról: Egyeztető fórum létrehozása, amelynek tagjai képviselik az érintetteket: civil szervezetek, intézmények, informális szervezetek, vállalkozók. A fórum feladatai: adatgyűjtés és közzététel; javaslatok különválasztása: rövid és hosszú távú feladatok; megvalósítás civil, illetve önkormányzati részvétellel; a prioritások meghatározása; a megvalósítás kidolgozása; eredmények elemzése, a helyzet megvitatása és értékelése; az eredmények közös megünneplése.

3. Vállalkozók bevonása: Előre egyeztetett ütemben a vállalkozók meghívást kapnának a polgármestertől, amelyen részt vesz az önkormányzat Gazdasági Bizottságának vezetője. A polgármester információt nyújt: ipari fejlesztési elképzelések, infrastruktúra fejlesztés; a vállalkozók informálják a képviselő-testületet a fejlesztéseikről, munkaerő lehetőségeikről, logisztikai terveikről.

Előnyök, lehetőségek:
- információcsere, partnerség;
- közvetlen tárgyalásos viszony;
- kohézió erősítése;
- nem ide bejelentett adófizető meggyőzése;
- speciális gépek felajánlása közcélokra (pl. hókotrás);
- az önkormányzat által finanszírozott munkákat helyi vállalkozók kapják.

A fenti javaslatokat az Állampolgári Tanács tagjai együttesen fogalmazták meg, és tartalmával mindannyian egyetértenek.
A program végén értékelő, összefoglaló munkamegbeszélést rendeztünk, s a résztvevők egy általunk kidolgozott kérdőív segítségével értékelték a programot. A résztvevők egyetértettek a program hasznosságával, sikerességével és szükségesnek tartották a program folytatását. Ennek érdekében a végrehajtáshoz felelősöket, koordinátorokat jelöltek ki. Az Állampolgári Tanács által összeállított javaslatokat eljuttattuk a képviselő-testülethez és várjuk hogy valaki megfogja a kinyújtott kezet!

Parola archívum