Közösségfejlesztés Belgiumban
„1983 óta a flamand kormány nem biztosít közvetlen támogatásokat az 50–60 létező, kisebb közösségfejlesztő szervezet számára, mert úgy döntött, hogy Flandriában és Brüsszelben egyetlen (nemzeti) intézményt finanszíroz … valamint a hozzá tartozó nyolc regionális közösségfejlesztő intézményt … (amelyek) foglalkoztatják a közösségfejlesztő szakembereket a nagyvárosokban és a provinciákban.”
A társadalmi tőke mint a társadalomban fellelhető nem anyagi erőforrás
„A hálózatok kialakulását és fennmaradását, így a társadalmi tőke „termelését” és „újratermelését” tehát több tényező befolyásolja. A közösségek, a kapcsolatok kialakulásánál fontos szerepe van a motivációnak, azaz azon előnyök ismeretének, amelyekhez akkor jut hozzá valaki, ha az adott közösség részévé válik. A motiváción kívül azonban szükség van ….”
Közösségi városfejlesztés Bécsben
„Fél éven keresztül tartottunk rendszeresen műhelytalálkozókat, melyeken az emberek azon dolgoztak, ötleteltek, hogy hogyan lehetne kiépíteni a teret. Tervrajzokat készítettek, vagy leírták javaslataikat. Van, aki az egész térre koncentrált, más pedig egy részleges problémára, pl. játszóteret szeretnék, vagy teraszos sörözőt. Ezeket az igényeket begyűjtöttük, s nagyon fontos, hogy szakmailag is összefogtuk és megfogalmaztuk, hogy egyesítve meg tudjuk valósítani.”
MÓRÁGY, a suttogó falu – esettanulmány
„Már-már ott tartottunk, hogy Mórágyon hamvába holt a közösségfejlesztő szándék, amikor a jelenlévő maroknyi csapat egyöntetűen megfogalmazta a településszintű egyesület létrehozásának fontosságát. Ekkor fordult a kocka.”
Közösségfejlesztés Arlón 2003–2004 – esettanulmány
„Ekkor megkérdeztem tőlük, hogy ha külön vennénk a roma és nem roma lakosságot és megvizsgálnánk, hogy a nem roma lakosok között minden jól működik-e, vannak-e közösségi kezdeményezések, összejövetelek, cselekvések, milyen eredményre jutnánk? Azt válaszolták, hogy a nem romák sem csinálnak semmit, de akkor is a romák a hibásak.”