Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Nyilatkozat a népek világnézeti összefogására
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1998
Szám:	2-3
Oldalszám:	2-3.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Világbank, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény, ENSZ, NKE
Települések:
Tárgyszavak:	közösség és gazdaság, nyilatkozat
Megjegyzés:	Manifeste de l'Action Mondiale des Peuples
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
NYILATKOZAT A NÉPEK VILÁGNÉZETI ÖSSZEFOGÁSÁRA

Manifeste de l’Action Mondiale des Peuples (részletek)

Az igazi gazdasági liberalizmus

A Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény és más intézmények, akik a liberalizáció és a mondializáció dicshimnuszát zengik, megpróbálnak bennünket meggyőzni az egész világot átfogó verseny előnyeiről. Mi visszautasítjuk ezt a versenyszellemet: távol áll attól, hogy a népek problémáira megoldást adjon, viszont lerombolja a kisvállalkozásokat és a helyi közösségeket. Az újliberalizmus a gazdasági liberalizmus igazi ellensége. Ebben az összefüggésben új szolidaritási formákat kell létrehozni, új célkitűzéseket és új politikai stratégiákat szükséges megfogalmazni.
Egyénként át kell alakítanunk minden napi életünket, fel kell szabadítani magunkat a profit utáni küzdelem és a piac nyomása alól. A csoportok szintjén különböző típusú szervezeteket kell létrehozni minden szinten, elismerve, hogy nincs egyedül üdvözítő út a problémák megoldására. Ezeknek a szervezeteknek meg kell őrizniük függetlenségüket a kormányzati intézményekkel és a gazdasági hatalommal szemben, és a közvetlen demokráciára kell épülniük. A helyi közösségekből kell kialakulniuk, amelyekben gyökereznek, részt vállalva a nemzetközi munkamegosztásból, hidakat építve a mondializáció ellen harcoló különböző szektorok, népek szervezetek között a világban. Abban a helyzetben, ahol a kormányok a világon mindenhol mint a kapitalista hatalmak végrehajtói és lakájai működnek, neoliberális gazdaságpolitikát alkalmazva, figyelmen kívül hagyva a saját népük és azok választott vezetőinek igényeit, az egyetlen kivitelezhető alternatíva a helyi gazdaságok felállítása, amelyek a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatára épülnek a városi vagy vidéki közegben, és
akiknek munkáját az egymással való együttműködés, nem pedig a verseny és a profit határozza meg. Ötleteket és eszközöket a népek tudásában és technikáiban találunk majd, kulturális sokoldalúságukban, amely elutasítja az oly sok szenvedés forrásává vált nemzetközi egyezményeknek való engedelmességet.

Külföldi befektetések a szegény országokban

Sokan azok közül, akik a "fejlődést" dicsérik, nagy örömmel látják, hogy a gazdagabb országokból a tőke megállás nélkül áramlik a szegényebb országok felé. Azt gondolják, hogy ez hozzájárul a szegény országokban az életszínvonal növeléséhez, mert a külföldi befektetések munkahelyeket teremtenek. Csak azt felejtik el, hogy a multinacionális cégek nem fogják az adott országban újra befektetni a pénzüket csak akkor, ha az ország politikai intézkedései lehetővé teszik, hogy továbbra is hasznot húzzanak a lakosság szegénységéből. A pénzügyi piacok keményen megbüntetik azokat az országokat, amelyek a lakosság életszínvonalát javító törvényeket próbálnak hozni: a mexikói pénzügyi válság 1994-ben és a távol-keleti válság, amelyet a sajtó mint a hibás pénzügyi kezelés eredményét mutatja be, kiváló példái az üzleti világ által alkalmazott gazdasági nyomásnak. Azok, akik hisznek a "szabadpiac" kedvező hatásában a társadalmi életre, elfelejtik, hogy a transznacionális tőke hatása a "kizsákmányolható” munkahelyek teremtésére "korlátozódik"; a közvetlen külföldi befektetések nagy része (az ENSZ szerint kétharmada) a fejlett és a fejletlen országokban egyaránt a nemzeti vállalatok felvásárlásával és a kulcspozíciók, állások megszüntetésével fejeződik be.

Mezőgazdaság, természet és tudomány

A föld, a víz, az erdők, a vízi világ és az ásványi anyagok nem árucikkek, hanem az életünk alapjai. Több évtizeden keresztül a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és most az NKE szövetkezték a nemzeti kormányokkal és nagyvállalatokkal, hogy megkönnyítsék a maguk számára a természet kisajátítását. Az eredmény a következő: a környezet pusztítása, népcsoportok tragikus vándorlása, aminek következményei kezelhetetlenek, a kulturális és biológiai különbözőségek megszüntetése, amelyek közül némelyek véglegesek, és azok számára, akiknek az élete függött tőle, pótolhatatlanul megszűnnek. EI kell utasítani a genetikai újításokat, mert az általuk képviselt kockázatok az emberiség történetének legnagyobb veszélyét hordozzák magukban a társadalomra és a környezetre. Valójában a nyugati tudományos világ jellegzetes vonása a valóság egyszerűsített modelljeinek kísérleti céllal történő előállítása, de ez a módszer csak korlátozott módon tud hasznos ismereteket előállítani az olyan összetett és nehézségekkel küzdő rendszerek kezelésére, mint a mezőgazdaság. A hagyományos tudás és a gyakorlati tanulási módszerek jóval hasznosabbak, hiszen több generáció közvetlen megfigyeléseire és a rendszerekkel való interakciójukra épülnek. Ez magyarázza azt is, hogy a tudományok által előállított technológiák rendszeresen képtelennek mutatkoztak célkitűzéseik elérésére, és ezen felül gyakran eredményezték a rendszerek széthullását, továbbá a "zöld forradalom" tanúságtételeként nagy vízzáró gátak építését.
A mi célunk, hogy olyan decentralizált gazdasági rendszert és politikai szervezetet hozzunk létre, amely a közösségek azon jogán alapszik, mely szerint maguk rendelkezhetnek saját természeti erőforrásaikkal, megtervezhetik fejlődésüket, mindezt az egyenlőség és az önállóság értékeire alapozva. A túldimenzionált közlekedési, infrastrukturális, energetikai és a sok energiát követelő technológiai projektek által ránk kényszerített hamis prioritásokat helyettesítve kijelentjük, hogy jogunk van egy olyan élethez, amely garantálja mindenkinek az alapvető szükségletek kielégítését, de visszautasítja egy túlfogyasztó kisebbség falánkságát. Kötelezzük magunkat, hogy újító módokat találunk a természeti erőforrások egyenlő elosztására és felhasználására a különböző kultúrák ismeretében és tiszteletében, amelyek az egyenlőség, igazságosság és a tartós fejlődés értékein alapszanak.

Kulturális vonatkozások

A kultúrák különbözősége nem piacosítható belső érték, hanem az emberiség alkotó erejének tanúságtétele, de ezen felül az ellenállási képesség és az önállóság alapvető támpontja. Ez magyarázza, hogy a kulturális uniformizálódás folyamata miért vált a gyarmatosítás ideje óta a hatalom központosításának leghasznosabb eszközévé. Napjainkban a tömegtájékoztatás és a nagy cégek által erőltetett fogyasztási ideológia a kulturális uniformizálás és kommercializálódás legfőbb eszköze. A folyamat eredménye egyrészt, hogy az emberiség egy alapvető vonását veszíti el örökségének; másrészt hogy nyugtalanító függőség alakul ki a kapitalista fogyasztási kultúra által létrehozva, olyan függőség, ami meghaladja a gazdasági és politikai függőséget, és ami ezeknél sokkal nehezebben bontható meg.
A különböző közösségeknek vissza kell szerezniük kultúrájuk irányítását a nagyvállalatoktól. Az önállóság és a szabadság csak akkor létezhetnek, ha élő kulturális különbözőségek tartják fenn, amelyek lehetővé teszik a népcsoportok számára, hogy önálló döntéseket hozzanak az élet minden területén. Közvetlen akciókkal szeretnénk hozzájárulni a nagyvállalatok által képviselt anyagias kultúra megszüntetéséhez, akárcsak a kreativitás kibontakozásához szükséges feltételek megteremtéséhez.

Oktatás és ifjúság

Az oktatási rendszer tartalma egyre inkább befolyásolt a nagyvállalatok által megkövetelt termelékenység által. Egyre kevésbé támogatják a társadalomtudományok (történelem, filozófia...) tanulását és a kritikai gondolkodás fejlődését olyan tanulmányok javára, amelyek a mondializáció folyamatának erősítését szolgálják, ahol a versenyértékek dominálnak. A hallgatók egyre inkább azt tanulják, hogyan versenyezzenek egymással, hogy kiteljesedett emberekké váljanak. Ahelyett, hogy kritikai érzéküket fejlesszék a társadalom megváltoztatása érdekében.
A tömegtájékoztatást uraló hatalommal szemben követeljük, hogy saját tudásunkat és kultúránkat taníthassuk.

Parola archívum