Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Alapelvek, kompetenciák, indikátorok a közösségi munkában
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2005
Szám:	1
Oldalszám:	17-18
A cikkben lévő
Nevek:	Vercseg Ilona, Pósfay Péter
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	OFM, Országos Fejlesztési Műhely, alapelvek, eredményesség
Megjegyzés:
Annotáció:

Alapelvek, kompetenciák, indikátorok a közösségi munkában

Vissza a tartalomhoz

Az alábbi részleteket az Országos Fejlesztési Műhely találkozóján végzett munkákból emeltük ki. (A szerk.)

Vercseg Ilona referátuma:
A jó közösségi gyakorlatot nem a siker vagy a kudarc jelzi (a kudarc később sikerré válhat és fordítva), hanem az, hogy megfelel-e alapelveinknek?
Előfordulhat például olyan gyakorlat, amelyben a közösségfejlesztő, teljesítési kényszertől indíttatva, nem alkalmazkodik a közösség tagjainak tempójához, s a siettetett eredmények nem generálnak igazi változást. Olyan is megtörténhet, hogy a közösségi gyakorlat nem öntudatot, kritikai szellemet, civil kurázsit épít, de erősíti az autoritást, elfogadja a ravaszkodást, helyezkedést stb. Ilyen és hasonló esetekben bármilyen tetszetős, mérhető eredmény születik is (új civil szervezet alakul, füzetet adnak ki a közösségi felmérésről stb.), az csak látszateredmény lesz. Még rosszabb, ha a részvétel felkínált lehetőségét nem követi valódi részvétel. Ilyenkor az érdeklődők (ki tudja, hányadszor?) csalódnak, vagyis a gyakorlat valójában kudarcossá válik, mert megrendíti a részvétel iránt korábban még nagy nehezen felkelthető igényt.

Alapelvek
– Részvétel
– Közösség – civil társadalom
– Cselekvő állampolgáriság
– A közjó szolgálata
– Hozzáférhetőség
– nem kirekeszt, hanem bevon
– minden társadalmi csoport számára nyitott
– informál (tisztán és világosan, mindenki számára érthetően)
– barátságos
– Együttműködés

A közösségfejlesztő kompetenciái
– a beavatkozás minősége – jó munkát végeztünk-e? alkalmazkodás és/vagy változás?
– a felelősségek szintje siker és kudarc esetén
– a módszerek az együttműködés elérése érdekében

Az eredményesség mérése (indikátorok a változás kimutatására)
Sztenderdek (szabvány, általánosan elfogadott minőségi előírás) az alapelvekkel összhangban
Pl. Erősítette-e a folyamat a közjót, a közösségiséget, a civil társadalmat? Ha igen, mennyiben járul hozzá a közösségfejlesztés a következőkhöz?
Csoportok és hálózatok fejlődése
– találkozások gyakorisága,
– új intézmények létrejötte,
– értékelt és tisztelt tagjaivá válnak a közösségnek,
– fejlődik a csoport,
– jó érzés, biztonság, „boldogság”,
– az új problémákra adandó válaszokra való képesség növekedik,
– a hiányzó tudás és képességek felismerésének foka,
– a tagoknak az egész közösségre gyakorolt hatása.
Egyének fejlődése – önbizalom fejlődése, kapacitás növekedése a közösség felé.
Önkormányzás – az együttműködés, részvétel a döntéshozatalban és a kontrollban.
Foglalkoztatás
Környezet
Egészség
Szociális kérdések és szolgáltatások
A referátumot közös munka követte, a résztvevők több csoportban vitatták meg és egészítették ki e felvetéseket.

A csoportmunka eredménye:
Alapelvek
Ott van közösségfejlesztés, ahol folyamat jön létre, melynek jellemzői a következők:
– nem kirekesztő,
– nyilvános,
– életminőséget fejleszt,
– új helyzetekre reagál,
– változást generál,
– párbeszéd, interakció (szóba állás, kapcsolat),
– bizalom, felelősség alakul,
– kitartó,
– az egyéni tudások, képességek összeadódnak,
– az egyéni és közösségi érdekek találkoznak,
– közös cél körvonalazódik,
– közös gondolkodás/új minőség alakul ki,
– cselekvés és együttműködés jön létre.

Kompetencia
A beavatkozás minősége
– mélység,
– időbeliség,
– kommunikációs képesség,
– konfliktuskezelés.
A kompetencia egy illetékesség, ami a következő összetevőkből áll:
– közösségi elkötelezettség,
– szakmai tudás, amely képességekben, készségekben jelenik meg,
– az alapelvek elfogadása,
– belső késztetés, motiváltság,
– alázat.
(Eddig jutottunk, 2.–3. szintet nem érintettük!)

Indikátorok:

	Eredmény-mutatók	Hatásmutatók
Mennyiségi mutatók	Fő db alkalom forint bevont emberek forrásbővítés	új kezdeményezések száma együttműködések száma
Minőségi mutatók	tudatosság szintje szervezettség foka elsajátított ismeretek felelősségérzet célok a kezdeményezés nyitottsága az együttműködés mélysége	társadalmi tőke extra nonprofit

A Pósfay Péter-vezette műhelymunka részletei:
A Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózati program hatásai
Hosszú távon
– a résztvevők bátrabbak lesznek, szabadságérzetük nő, öntudatosodnak,
– képesek lesznek együttműködni egymással, az intézményekkel és az önkormányzattal,
– hálózattá szerveződhetnek,
– saját szervezetük elfogadottsága nő,
– a közösségfejlesztés fogalma bevezetődik,
– a közösségfejlesztés szakmai anyaga/tőkéje gyarapodik,
– összefogásra ösztönzi a civileket,
– aktivitásra, cselekvésre ösztönöz,
– a tevékenység megbecsültté válik a helyi vezetők és a környezet szemében,
– a már bekapcsolódott emberek újabb célokkal, megvalósítandó vállalásokkal állnak elő,
– megalapozzuk a közösségi kezdeményezésekben való részvételt – motivációt építünk,
– a résztvevők képessé válnak a közösségi tervezésre
– a helyi tudás gyarapodik.

Rövid távon
– az egymással való kommunikáció felélénkül, az egyéni aktivitás felerősödik, a közösségi erő nő,
– a szakmai kompetencia fejlődik,
– formalizálódnak a helyi törekvések.

Hosszú és rövid távon egyaránt
– erősödik a kapcsolati tőke,
– képesek lesznek átgondolni, megfogalmazni és megoldani a közös problémákat,
– módszerek és példák jelennek meg a közösségekben,
– növekszik a társadalmi kontroll,
– a társadalmi részvétel erősödik,
– a helyi önkormányzás megítélése, hatékonysága változik.

A program eredményei
– a helyi problémák megismerése,
– a helyi kezdeményezők megismerése,
– helyi összefogások születése,
– elindult egy tanulási folyamat,
– horizontális kapcsolatok fejlesztése – munkakapcsolat alakul a helyi közösségi munkások között (műhely),
– öntudatosabbá válik a helyi közösségi munkások tevékenysége,
– a belső és külső kapcsolatrendszer szélesedik,
– ismeretek, módszerek terjednek,
– hálózatfejlesztés,
– eredmény, ha elindult valahol valami hosszabb távú, fenntartható együttműködések alakulnak,
– tudásgyarapodás + kapcsolati tőke minden félnél,
– változás,
– a demokrácia minősége helyben és az országban javul,
– közösségfejlesztés/közösségi munka erősödik országos szinten,
– regionális szakmai kapcsolatok erősödnek,
– helyi szinten sokszorozódó hatások érvényesülnek,
– gyarapodnak és erősödnek a közösségek – erősödik a társadalom „szövete”,
– új módszerek szület(het)nek, közösségépítési formák (új hangsúlyok) jönnek létre,
– emberi és szakmai kapcsolatok erősödnek – a régiók között is,
– mozgásba hozza a település(rész)t!,
– értékes emberek kerülnek fókuszba,
– a hálózat léte és tevékenysége motiválja, megerősíti az egyes résztvevőket.

2005. május 20.

Vissza a tartalomhoz

Parola archívum