Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Dél-dunántúli Közösségszolgálat
Szerző:
Balipap Ferenc dr.
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1993
Szám:
5
Oldalszám:
8. p.-9. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
közösségszolgálat, Tolna megye
Megjegyzés:
Annotáció:
A Dél-dunántúli Közösségszolgálat tevékenységének bemutatása.

Parol39

Dél-dunántúli Közösségszolgálat

A dombóvári székhelyű Dél-dunántúli Közösségszolgálat működési feltételeinek előteremtését és tevékenységének kialakítását 1992. november 1-jén kezdtük el. Ekkor - lényegében időbeli ütemezésnek is tekintve - négy területen jelöltük meg az elvégeznivalókat:
1. a közösségszolgálat irodai, technikai és tárgyi működési feltételemek megteremtése;
2. kísérleti, tapasztalatszerzési jelleggel néhány munka beindítása; a közösségfejlesztési projektek létrehozásának és működtetésének megalapozása, begyakorlása, eközben új kapcsolatok építése, a régiek áthangolása, ill.
3. valamennyi működési feltétel megteremtése és a kezdeti tapasztalatok összegzése után a közösségszolgálati tevékenység teljeskörű beindítása;
4. távlatokban egy önálló (kistérségi vagy regionális) közösségszolgálat alapítvány létrehozása.
Egy évvel az indulás után az eredetileg eltervezett első két lépés megtételén vagyunk túl. Az iroda kész, felállt, működik; technikailag felszerelt, személyesen vagy telefonon, faxon bárki számára elérhető.
Az előkészületekkel, beszerzésekkel egyidőben a térségben lehetséges terepek, ill. projektek közül néhányban megkezdtük a munkát is. Ezek ma természetesen különböző stádiumban vannak, de tevékenységünk és lehetőségeink lényegét, módszereink érvényességét és korlátait érzékeltetik, a továbbiak számára alapvető tanulságokkal szolgálnak.

Gyulajon a megválasztott, s igen szerencsés összetételű önkormányzatnak igyekeztünk partnerévé válni. A képviselőtestület - akár- csak a falu -jól látja a község helyzetét és az ebből következő feladatokat, de megoldásokhoz hiányoznak a forrásai. Számos területen érzékelik nemcsak a pénz, hanem esetenként a szakemberek s küÍönösen a szociális és a gazdasági problémák vonatkozásában a tudás hiányát is. Ebben a száz évvel ezelőtt még közel 3100, de ma már csak alig 1100 lelkes (s egyharmad részben cigányok, egyharmad részben idősek által lakott) faluban az elmúlt év folyamán számos kezdeményezést és megoldást próbáltunk segíteni. PI. részt vettünk a hétközi diákotthonnak idősek gondozóházává alakításában, elsősorban a váltáshoz szükséges pénz pályázaton történt elnyerését segítve, valamint a működési koncepció megfogalmazásában vállalva feladatot. - nemzetközi közösségfejlesztő szakembereknek (pl. a CEBSD vezetőségének) mutattuk be a gyulaji helyzetet, kérve szakmai és anyagi támogatásukat a megoldáshoz. - Az UNESCO egy 1994-ben angol, francia és spanyol nyelven megjelenő, s a világ kulturális és közösségfejlesztő szakembereinek egy részéhez eljutó kiadványa számára nagyobb, elemző tanulmányt készítettünk Gyulaj elmúlt száz évének történetéről, vázolva a helyben szükségesnek ítélt fejlesztési irányokat is. - Inspiráltuk a falut egy idegenforgalmi, turisztikai célú fejlesztési lehetőség körvonalazásával) a Siófok-Szekszárdi úttal Gyulajt összekapcsoló, mintegy 4 km-es bekötőút terveinek elkészítésére, s ennek alapján a beruházáshoz különböző pályázatok benyújtására. Fölvetve és kezdeményezve, hogy ezt az utat legnagyobb részben a helybéli - főként cigány - munkanélküliek közmunkája révén kellene megépíteni. (Ennek a projektnek az összeállítása, az ehhez szükséges erők, tennivalók és források földerítése ma Gyulajon a legnagyobb feladatunk.) - Közreműködtünk a képviselőtestület és a Tamásiban székelő Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság - érdemben eddig egyáltalán nem létezett - partneri kapcsolatai kialakításának elindításában.
A soron következő tennivalóink Gyulajon: - az útépítés beindításával kapcsolatos forrásfeltárás, kapcsolatépítés, szervezés; - a létrejött néprajzi gyűjtemény végleges elhelyezéséhez szükséges feltételek megtalálása (a volt paplak kúria-épületének felújíttatása, s ott részben lakás, részben helytörténeti múzeum kialakítása) - az általános iskola tornatermének megépítéséhez szükséges támogatások előteremtése; - a cigány önkormányzat megalakításának előkészítése; - az újból magángazdálkodásra áttért földművelők vállalkozásához szükséges (szellemi, kapcsolati és anyagi) forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek feltárása.

PÉCSETT két jelentős fejlesztési projekthez kapcsolódtunk. Az egyik az egyetem és a város önkormányzata által közösen létesített Szociális és Családsegítő Intézet Pécs egyik külvárosának bányász-telepén, Meszesen; a másik az Ifjúságért Egyesület széleskörű fejlesztő programjához való csatlakozásunk. Meszesen settlement jellegű intézmény alakult 1992 őszén. Ez az intézmény a társadalmi, szociális, kulturális és gazdasági szétesettség, dezintegráltság teljes tünetegyüttesét reprezentáló városrész átfogó szociális fejlesztését, gondozását, de emellett az egyetemi szociálpolitikus és szocoális munkás szakképzés gyakorlóintézetének feladatait, valamint egy városi szociálpolitikai műhely működtetését is hivatott ellátni. Mi ezt az igen szerteágazó munkát lényegében a közel húszezer ember által lakott Meszes szociális, közösségi viszonyainak kutatásában való részvétellel, a tennivalók feltárásával és körülírásával igyekszünk segíteni. Megragadni igyekezvén azt a helyi társadalmi valóságot, amelyben - a településrészt eddig éltető bányászat összeomlása következtében előállt súlyos helyzetre való tekintettel - minden jel szerint nagyon sok- fajta szociálismunka-ág mellett a közösségfejlesztésnek is komoly szerepet kell kapnia. (Itt jegyezzük meg, hogy a Dél-dunántúli Közösségszolgálat meghatározó szerepet vállai a pécsi egyetem szociálpolitikus képzésének keretében 1994 februárjában induló közösségfejlesztési előszakosodás elméleti, de különösen gyakorlati képzésében is.)
Az Ifjúságért Egyesület az elmúlt években igen jelentős és figyelemre méltó fejlesztési projekteket indított el, s részben meg is valósított már Pécs város területén. Ezek többsége kulturális, művelődési, információs, közösségi és szociális jellegű, mégpedig nem külön egyik vagy másik, hanem az esetek többségében ezek a fejlesztési irányok egyszerre, komplex módon jelennek meg a - lényegében közösségi szociális munkaként vagy közösségfejlesztésként értelmezhető-projektekben. Az Ifjúságért Egyesület egész tevékenységét segíteni kívánja a Dél-dunántúli Közösségszolgálat, külön kiemelve (a Meszessel szomszédos, de még ennél is sokkal mostohább helyzetű) Pécsbányatelep városrészmegújítási rehabilitációjában való közreműködésünket. (Az ehelyt nem részletezhető program része pl. közösségi lakásépítés; a szomszédsági közösségi munka kialakítása; építészeti rehabilitáció, rekonstrukció; önsegítő műhely kialakítása az alacsony jövedelmű családoknak, házuk, környezetük rendbetételéhez; munkanélküli fiatalok részére népfőiskola felállítása a használaton kívülivé vált általános iskola épületében.)
A pécsi egyetem Szociálpolitikai Tanszékével együttműködve veszünk részt egy Szociálpolitikai Fejlesztő Műhely munkájában, amely - a Jóléti Szolgálat Alapítvány megbízásából és támogatásával a Dél-Dunántúlon olyan helyi jóléti alapítványok projektjeit segíti megvalósítani, amelyek a PHARE programból támogatást nyertek a településen élő cigányok szociális fejlesztéséhez. (PI. Marócsa, Siklósnagyfalu, Ormánság Alapítvány.)

DOMBÓVÁRON az Otthonkeresők Érdekvédelmi Egyesülete, a Dombóvári Polgárkör, a Dombóvári Krónika c. helyi polgári, közéleti lap valamint különböző vállalkozók segítése, tevékenységének több-kevesebb támogatása tartozik Közösségszolgálatunk eddigi történetéhez. Az Otthonkereső lakásra várók részére, az ő közreműködésükkel egyesületet hoztunk létre, amikor a város szélén lévő laktanyából kivonultak az oroszok, hogy az ott megüresedett 275 - meglehetősen lepusztult - lakást a legrászorultabbak szerezhessék meg, nagyobbrészt önerőből való felújítás és kedvezményes egyedi, vagy közösségi hitel alapján. A lakások közösségi vállalkozásban, és akár közösségi tulajdonként való használatba vételére tett erőfeszítéseink azonban mind ez ideig kisiklottak a hivatalok és bürokráciák tehetetlenkedésein... A Dombóvári Polgárkört, mint helyi, polgári érdekvédelmi (társadalmi) szervezetet a választások körüli pártpolitikai csatározások hívták életre; s tartja életben mindmáig a megbolydult és nem mindig csak tiszta eszközöket alkalmazó, s nemcsak a közjó szolgálatát szem előtt tartó helyi politika. Lényegében a Polgárkör civil törekvései mentén, azoknak helyi fórumot, nyilvánosságot teremteni kívánván hoztuk létre a Dombóvári Krónika c. helyi lapot. A vállalkozók közül pedig elsősorban azoknak nyújt támogatást (információt, tájékoztatást) és azoknak segít (pályázatok írásával stb.) a közösségszolgálat, akik pl. munkanélküliek számára teremtenek munkahelyet, vagy bármilyen más módon keresik a közösség szolgálatának, a helyi társadalom fejlesztésének lehetőségeit. Ezek egyelőre a Dél-dunántúli Közösségszolgálat eddigi - kísérleti és kezdeti működésének kapcsolatai, helyszínei és jelzésszerűen elmondható konkrétumai. (A tartalmi, szakmai tapasztalatokról bizonyára majd egy más alkalommal nyílik módunk e lap hasábjain is a beszámolására.) Az eddig megkezdett munkák folytatása látszik indokoltnak, de ezen túl lehetséges - rövid időn belül - további számos településen új munkák beindulása (pl. Várongon, Csomában, Bükkösdön, Gödrén és térségében). Megfontolandó, mert felmerült s elvileg lehetséges akár egy vagy több új közösségfejlesztő munkatársnak a belépése is.
Semmi akadálya nincs tehát annak, hogy szolgálatunk épüljön, fejlődjön; vagyis immáron történetének abba az általunk is. nagy izgalommal várt második korszakába lépjen, amikor elkövetkezhet valamennyi működési feltétel előteremtése és a kezdeti tapasztalatok összegzése után a közösségszolgálati tevékenység teljeskörű beindítása. Ezeknél a lépéseknél tartunk. Címünk: Dél-dunántúli Közösségszolgálat Dombóvár, Kölcsey u. 10. 7200 Tel./fax/üzenetrögzítő: (74) 365-233

Parola archívum