Parola archívum
|
|
Parola archívum |
| |
Cím: | Európai Párbeszéd Közösségfejlesztési hálózatépítés az európai integrációs tevékenység segítésére 2008. május 9–10. |
Szerző: | Vercseg Ilona |
Sorozatcím: | |
Rovat: | |
Folyóirat: | Parola |
Állomány: | |
Év: | 2008 |
Szám: | 2 |
Oldalszám: | 22 |
A cikkben lévő |  |
Nevek: | |
Intézmények: | |
Települések: | |
Tárgyszavak: | közösségfejlesztés, hálózatépítés, európai integrációs tevékenység, program |
Megjegyzés: | |
Annotáció: |
Az Európai Párbeszéd projekt rendező szervei 3 nemzetközi és 1 nemzeti műhelymunkát bonyolítottak le, kibocsátották az Európai Párbeszéd Hírlevelet, a Budapestre akkreditált nagykövetségek munkatársai s a meghívott külföldiek részvételével rendeztek megnyitó ünnepséget és sajtótájékoztatót az Európa hajón. Az Európai Párbeszéd eredményét nemzetközi műhelymunkában értékelték és tárták a résztvevő szervezetek elé, akik a megvalósítás munkája mellett saját otthoni és nemzetközi hálózataikban fogják terjeszteni a projekt eredményeit.
A továbbiakban Göncz Kinga külügyminiszter köszöntőjét tesszük közzé.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KÜLÜGYMINISZTERE
Vercseg Ilona, elnök
Péterfi Ferenc, titkár
Közösségfejlesztők Egyesülete
Tisztelt Szervezők!
Kedves Vendégek!
Nem mindennapos nemzetközi eseménynek ad most otthont hazánk. Az Európai Unió "Európa az állampolgárokért" 2007–2013 programja keretében a magyar Közösségfejlesztők Egyesülete egy hosszú távú európai hálózatépítésbe kezdett két olyan európai közösségfejlesztő hálózat segítségével, melyeknek szervezetei az állampolgárokkal közvetlen kapcsolatban állnak, s a helyi közösségi fejlesztésért dolgoznak az EU 17 tagállamának 25 szervezetében, Észtországtól Spanyolországig és Bulgáriától Svédországig.
E hálózatok, a CEE CN Central and Eastern European Citizens Network és a CEBSD Combined
European Bureau for Social Development, a Közösségfejlesztők Egyesülete szervezésében és kezdeményezésére először találkozik most hazánkban azzal a szándékkal, hogy kapcsolataikat elmélyítsék és kiterjesszék.
A holnapi Európa Napon és azt követően, a két hálózat egy közös műhelymunkán azt szeretné elérni, hogy az eleddig elkülönülten, ám ugyanazért a célért – a civil társadalom és részvételi demokrácia fejlesztéséért – dolgozó két európai közösségfejlesztési hálózat tagjai megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, megerősítsék egymás törekvéseit, s hogy egymást inspirálva közösen keressék munkájuk európai dimenzióját, együttműködésük lehetséges módozatait. E munkálkodásnak természetesen célja az európai identitástudat fejlesztése is.
Ez a munka szerves folytatása a csatlakozás évében megrendezett, "Az európai civil társadalom fejlesztése a közösségfejlesztés eszközeivel" nemzetközi konferenciának, amelyet a CEBSD, IACD és KÖFE szervezett 2004. március 25–28-a között a Budai Várban. E konferencián, amelyen 33 uniós és unión kívüli ország 130 küldötte, közösségi munkások, kutatók, támogatók, döntéshozók, kormányzatok, társadalmi szervezetek és közösségek képviselői találkoztak és készültek fel a 10 tagjelölt ország csatlakozására, a résztvevők kibocsátották az ún. Budapesti Nyilatkozatot, amely azóta az európai közösségfejlesztés és civil társadalom nagyhatású európai irányelvévé vált.
Örömmel vállaltam e hálózati találkozó és műhelymunka fővédnöki tisztét, mert meg vagyok győződve arról, hogy a közösségfejlesztés kulcsfontosságú támogatója az aktív és demokratikus társadalmi részvételnek. Hazánkban is egyre szorosabb és sokrétűbb a kormányzat kapcsolata a civil társadalommal. Ma már nem csupán a civilek állami támogatásáról és egyes állami feladatok helyi szintű végrehajtásáról beszélhetünk, hanem ezen túlmenően a kormányzat igyekszik a civil társadalomban felhalmozódott tudást és szakmai tapasztalatot becsatornázni a politikába, a civileket bevonni a döntés-előkészítési folyamatokba szakmai tanácskozásokon, és a jogszabályok, pályázati kiírások társadalmi vitáján keresztül. A civilek és a Külügyminisztérium közötti kapcsolat terén is paradigmaváltás zajlik. A külügyi tárca éppen a civil szervezetek aktív közreműködésével igyekszik a diplomáciát, a külpolitikai témákat közelebb hozni az állampolgárokhoz. Hiszem, hogy a közösségfejlesztők nem csupán külügyi, hanem más szakpolitikai témákban is aktivitásra ösztönözhetik a társadalmat, és komoly elősegítői lehetnek egy teljesebb, valóban aktív állampolgári részvételen alapuló demokráciának.
Bízom abban, hogy e találkozó alkalmat nyújt a gyümölcsöző gondolatcserére, tapasztalataik kölcsönös átadására.
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma nevében köszöntöm Önöket és kívánom, hogy munkájukat siker övezze.
Budapest, 2008. március 14.
Az Európai Párbeszédet egy újabb nemzetközi műhelymunka követte, amelynek célja az Európai Párbeszéd értékelése és a jövőbeni együttműködés körvonalazása volt. Részletek Varga Máté (Közösségfejlesztők Egyesülete) összefoglalójából:
Főbb észrevételek:
- A résztvevők érdeklődését megragadta az egymás megismerésének és az együttműködésnek a lehetősége;
- Már a rendelkezésre álló rövid idő alatt is erős különbségek mutatkoztak a résztvevők felkészültségében, kultúrájában, gyakorlatában, az általuk használt fogalmakban, s megállapítást nyert, hogy a résztvevők nem vagy alig ismerik egymás társadalmi hátterét;
- Ahhoz, hogy együtt tudjunk dolgozni, az egyenlőtlenségeket egyrészt mérsékelni szükséges, másrészt erősségekként kell kezelni őket;
- Elsősorban egymás megismerésére, tisztább megértésére kell törekedni, ami nem érhető el egyszeri aktussal, csakis egy folyamat eredménye lehet;
- Az „arcvonalban” olyan nagyszabású közös akciókkal érdemes megjelennünk, mint amilyen pl. az Állampolgári Részvétel Hete, de hosszú távú folyamatokban is kell gondolkodnunk, hogy valóban tanulhassunk egymás munkájából;
- Állandóan szem előtt kell tartanunk a szakmafejlesztés feladatát, s ezzel egyidejűleg közösségi és civil mozgalmak létrejöttét és terjesztését is segítenünk kell.
Általánosságban elmondható, hogy az együttműködést nagy várakozások előzték meg, de a megvalósítható vállalásokhoz minden szervezetnek/hálózatnak tisztában kell lennie saját kapacitásával, és csak olyan közös munkát szabad vállalnunk, amit jó minőségben meg is tudunk valósítani. A nagy elképzelések, még ha utópisztikusak is, fontosak, ám meg kell becsülnünk a kicsi, realista lépéseket is.
A hálózatok jelene
Mindkét hálózat/szervezet, a CEE CN és a CEBSD is a strukturális változások időszakát éli, s ez egyaránt kihat a stratégiára, a tagságra, a szakmapolitikai-lobbi-ügyekre és a közös tevékenységre. Úgy tűnik, hogy az Európai Párbeszéd a legjobb időben került megvalósításra, hiszen a közeljövő tevékenységét inspiráló és integráló módon alakíthatja.
Javaslatok a jövőbeni együttműködésre, a prioritások sorrendjében
Összeilleszteni az Állampolgári Részvétel Hetét és a EWLD-t (European Week for Local Democracy, a Helyi Demokrácia Európai Hete)
Első lépésként fel kellene használni a 2008. szeptember végi Állampolgári Részvétel Hetét arra, hogy „Az emberek és a politika” nemzetközi projekt (mely a lakosság és a hatalom kapcsolatáról szól) Magyarországra látogató résztvevőit összehozzuk az ÁRH konferenciára a kelet-közép-európai hálózat idelátogató tagjaival, s közösen vizsgáljuk meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehetne az ÁRH eszméjét és gyakorlatát átültetni a nyugati gyakorlatba.
- Közös vezetőségi üléseket lenne érdemes tartani a CEE CN és a CEBSD között, lehetőleg évente.
- Nemzetközi szeminárium szervezése lenne lehetséges az ALDA-val (amely egy szlovák helyi demokráciát fejlesztő civil szervezet). A szeminárium témája: Az új EU-tagállamok önkormányzatainak és civil társadalmának szerepe az EU fejlesztési politikákban. Javasoljuk, hogy a Budapesti Nyilatkozat (2004) legyen a szeminárium figyelmének középpontjában!
- A Budapesti Nyilatkozat felfrissítése, újragondolása és használata!
- Folytatni szükséges a „jó gyakorlatok” gyűjtését, látogatását, terjesztését. Készüljenek leírások, ismertetők, elektronikus oldalak! A már említett „Az emberek és a politika” projekt esettanulmányokat és módszereket gyűjt az állampolgárok és a politikusok közötti kommunikáció és együttműködés terén. Számos egyesület, pl. az ARCD (a Román Közösségfejlesztők Egyesülete) vagy a norvég Idébanken gyűjti a jó gyakorlatot és adatbázist fejleszt, csakúgy, mint maga a két európai hálózat. Hogyan tehetők ezek mind szélesebb körben ismertté?
- Felméréseket végezni az állampolgári részvétel gyakoriságáról – az ÁRH példájára Nyugat-Európában is.
- Közös képzéseket tartani, legfőképp a „Közösségfejlesztő képzés és tanulás” európai felnőttképzési projekt keretében.
- Kultúrát hozzunk létre, ne csak projekteket! Ágyazzuk be a gyakorlatunkat a struktúrákba, vigyük át a politikákba!
- Európa Jövője Fórum. Teremtsük meg a fórumát a közösségfejlesztés és a részvétel lehetőségeiről szóló vitának! A két testület (hálózat) négyévente rendezzen konferenciát, melyen áttekinti az előző időszak folyamatait és a jövő trendjeit, lehetőségeit nyugaton és keleten.
- Az „élettörténet” módszerének alkalmazása segítene fokozni a megismerést és a megértést. Tanuljuk meg a módszert a következő CEE CN – CEBSD ülésen!
Kunbábony, 2008. június 6–7.
| National Civil Fund |
Parola archívum |