Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Környezetbarát közösségek
Szerző:	Nizák Péter
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1992
Szám:	2
Oldalszám:	1. p., 4. p.-6. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Mosonmagyaróvár, Sátoraljaújhely
Tárgyszavak:	környezetvédelem, esettanulmány, környezetbarát közösség
Megjegyzés:
Annotáció:	Bemutatja a helyi önkormányzatok, a szakértők és a helyi környezetvédők, valamint a társadalom helyben fellelhető érdekcsoportjai hogyan vonhatóak be egy közös tanulással egybekötött döntéselőkészítő munkába ami nem más mint saját környezetük építése

Parol76

Önkormányzatok, környezetvédelmi szervezetek figyelmébe
KÖRNYEZETBARÁT KÖZÖSSÉGEK

A Független Ökológiai Központ közös programon dolgozik az USA-beli Vermont államban működő Fenntartható Közösségek Intézetével. Már az előző Parola számban is hírt adtunk arról a másfél éves munkáról, a vermonti gyakorlat magyarországi adaptálásáról, amely Mosonmagyaróvárott és Sátoraljaújhelyen folyik. A helyi önkormányzat, a szakértők és a helyi környezetvédők, valamint a társadalom helyben fellelhető érdekcsoportjai közös tanulással egybekötött döntéselőkészítési munkálatokban vesznek részt. A két kisvárosban az önkormányzat támogatásával külön szakértői és külön társadalmi bizottság készít listát a helyi környezeti problémákról. A teljeskörű áttekintést elemzések és rangsorolások követik. Ilyen módon könnyen összevethető és feltárható, ha a helyi környezeti problémákat máshogyan értékelik a szakértők és máshogyan a helyben lakó társadalom. Veszélyes és morálisan megengedhetetlen ugyanis, hogy egyedül a tudományos eredmények és azok szakértői értelmezése készítsen elő olyan döntéseket, amelyeknek - jó és rossz - következményei a helyben lakókra hárulnak vissza. A vermontiak által vezetett tréning során nemcsak a problémakatalógus elkészítésének módszereit tanulják meg a résztvevők, hanem azt a gondolkodásmódot, azokat a tárgyalási, érdekegyeztetési technikákat is, amelynek segítségével az összegyűjtött és rangsorolt vélemények konszenzusra juttathatók. Ha a helyi közösségnek sikerül kompromisszumot kötni és olyan környezetvédelmi akciótervet kidolgozni, mely nem a fellegekben jár, hanem annak itteni és mostani megvalósíthatóságát is számításba vették, kezdődhet a munka második szakasza; a gazdasági döntések előkészítése, a preventív intézkedések bevezetése a meglévő szennyezés és szennyező források felszámolása.
A program előkészítése 1991 májusába nyúlik vissza. Jelenleg mindkét városban aláírták már a megállapodást, megalakultak s szakértői és a társadalmi bizottságok és dolgoznak a problémák feltárásán.
A Parola legutóbbi, jelen, és következő öt számában a Környezetbarát Közösségek című rovatban rövid, általános tájékoztatót adunk a program előrehaladásáról. A részletekbe hol az egyik, hol a másik városban folyó munka kapcsán merülünk el. Jelenleg az újhelyiek kissé előbbre tartanak, azért az ottani részletekről írtunk.
A FÖK hívja mindazokat a közösségeket, melyek érdeklődnek a két környezetbarát településen folyó program iránt, hogy jelentkezzenek. Arra is mód van, hogy az egész másfél éves programot figyelemmel kísérjék, a módszer egészét tanulmányozzák. A bizottságok munkája, ülései nyilvánosak látogathatók. Ha azonban valakit csak egyes felmerült környezeti problémákkal kapcsolatos megoldások érdekelnek, erről is szívesen nyújtunk információt.

A szakértők is, a lakosság is mérlegel
Sátoraljaújhelyen a vermonti program (Vermont az USA egyik állama) beindítását szolgáló szervezési feladatok után 1992. március 30-án indult el a konkrét munka. Daragó Ferenc gimnáziumi tanár és Homonnayné dr. Joób Klára művelődési osztályvezető szervező munkájának köszönhetően az Önkormányzat felkérte a szakértőkből, illetve a lakossági képviselőkből alakult társadalmi bizottság leendő tagjait, hogy vegyenek részt a környezetvédelmi program munkálataiban (az előbbit Szakmai Bizottságként, az utóbbit Környezetpolitikai Bizottságként említjük a továbbiakban). A szerződéstervezetet pontosították és előkészítették a nyilvános gyűlésen való aláírásra.
A magyarul jól beszélő Susanna Mcllwaine, a Fenntartható Közösségek Intézete (FKI) közösségi programjánák magyarországi igazgatója és Nizák Péter, a Független Ökológiai Központ (FÖK) munkatársa, a közösségi program koordinátora készítették elő a program leendő munkálataihoz szükséges szakmai képzés anyagait. A programhoz kapcsolódóan különböző dokumentumokat (munkatervek, alapkategóriák, szakkifejezések) kellett magyarra fordítaniuk.
A többnapos oktatást a helyi Kossuth Lajos Gimnáziumban tartották a résztvevőknek. A munka nyilvános volt, minden érdeklődő bekapcsolódhatott és figyelemmel kísérhette annak indulását. Éltek is a lehetőséggel az Újhelyiek, a vártnál nagyobb hallgatóság gyűlt össze a gimnázium fizika előadójában. A helyieken kívül vendégként részt vett a képzésen a KTM közművelődési osztályvezetője, Lovretity Zsigmond, valamint a Debreceni Önkormányzat Képviseletében dr. Karácsony Zoltán, az Agrártudományi Egyetem adjunktusa és Erdei Sándor. Ezen kívül többek között Nyírbátorból, Miskolcról, Sárospatakról is érkeztek érdeklődők.
Az előadó George Hamilton, az FKI ügyvezető igazgatója és Jonathan Lash környezetvédelmi jogász, az FKI igazgatótanácsának tagja szó szerint az utolsó pillanatban érkezett meg a városba, miután egyikük az Egyesült Államokból, a másikuk Bulgáriából indult.
Március 30-án került sor a Városházán, nyilvános gyűlés keretében, a szerződés aláírására. A díszteremben tartott ceremónia első felében Katona Rezső polgármester kinevezte a Szakmai és Környezetpolitikai Bizottság tagjait, majd ő és George Hamilton rövid beszédet tartott. Ezután írták alá a szerződést, a város nevében Katona Rezső polgármester, az FKI nevében George Hamilton, a FÖK nevében pedig Vásárhelyi Judit.
A megállapodás meghatározza minhárom fél kötelezettségeit, szerepét a program kidolgozásában és végrehajtásában. A vermonti intézet vállalta, hogy a városnak 25.000.- USD céltámogatás forint ellenértékét biztosítja abban az esetben, ha sikerül egy reális, konszenzuson alapuló környezetvédelmi akciótervet kidolgozniuk, továbbképez helyi szakembereket, szakértői segítséget nyújt, megszervezi két főből álló sátoraljaújhelyi küldöttség részvételét a vermonti őszi szakmai képzésen. A helyi önkormányzat vállalta, hogy segíti a program. megvalósítását, irodahelyiséget biztosít az FKI munkatársai és szaktanácsadóik részére, valamint a 25.000.- USD 10%-ával megegyező kiegészítő pénzügyi támogatást nyújt, amit munkával vagy tárgyi hozzájárulással is kiválthat. A FÖK szakmailag támogatja a programot, összekötő szerepet lát el a város és az FKI között, népszerűsíti a programot Magyarországon, ezen kívül kapcsolatot tart fenn a sátoraljaújhelyi és egyéb nemkormányzati szervezetek valamint a KTM területi és országos szerveivel. Mindez a Sátoraljaújhelyi Városházán a Miskolci Városi Televízió által belámpázott, nagy történelmi személyiségek olajba festett arcképeivel díszített, vendégekkel és érdeklődőkkel zsúfolt díszteremben történt. Az aláírás után a program résztvevői állófogadáson vettek részt, melyet a polgármester a megállapodás tiszteletére adott.
A munka első fázisához segítséget nyújtó szakmai továbbképzést délutánonként tömörített formában tartották az FKI munkatársai, a következő témák szerint:
- környezeti problémák elemzése,
- a környezeti kockázat. csökkentésére vonatkozó prioritások felállításának alapelvei,
- a lakosság körében alkalmazható nevelési stratégiák,
- a lakossági részvétel és a demokratikus döntéshozatali rendszer,
- konfliktusok megoldási módszerei.
A további szakaszok sorsdöntő részei előtt az FKI szakértők bevonásával újabb tréningeket fog szervezni, amelyek témái között szerepel majd a kockázat csökkentését szolgáló stratégiák meghatározása. a legmegfelelőbb stratégiák kiválasztása. a környezetpolitikai alternatívák elemzése és az akcióterv finanszírozását szolgáló módszerek fejlesztése.
Legközelebb, a környezeti problémák veszélyességi fokának és hatásainak meghatározásáról hallanak majd az Újhelyiek. Ezen kívül az FKI magyar, akár helyi szakembereket is alkalmaz, hogy segítsék a szakértői bizottságot a környezetvédelmi adatok összegyűjtésében és értékelésében, a programterv megvalósítási alternatíváinak kidolgozásában és ezek gazdasági hatásainak becslésében.
A bizottsági tagok és az érdeklődők három délutánon, estén keresztül hallgatták az előadásokat. George Hamilton bevezetője után a jelenlévők egyenként bemutatkoztak egymásnak, elmondták miért tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a képzésen. Ezután Jonathan Lash ismertette az összehasonlító kockázatelemzés módszerének alapfogalmait és használhatóságát a környezeti döntéshozatalban.
Ebben az előadásában Lash részletesen és pontosan definiálta a módszer alapfogalmait, kategóriáit. Lényege, hogy a környezeti problémákat minden lehetséges oldalról meg kell vizsgálni, igy kaphatunk pontos képet veszélyességéről, nagyságáról, okairól. A környezeti problémák hosszú távú hatásait, örökletességét elemezve elmondta, hogy a környezeti károk, az egészségkárosodások súlyos örökség, amelyet kapunk, de tovább is adunk a jövő generációknak. Okaiként az ellenőrizetlen szennyezési forrásokat, a hatástalan környezetvédelmi törvényeket és az anyagiak hiányát említette. A környezeti kockázatok csökkentésének akadálya, az anyagiak hiánya mellett Lash szerint az egymással versengő érdekek és a lakosság tapasztalatlansága. Az összehasonlító kockázatelemzés legfontosabb elemeire tért át ezután. Fő kategóriák:
- a rendszerben való gondolkodás, (minden problémát lépésről-lépésre elemezni)
- a következetes terminológia (minden probléma leírása ugyanazokra a főbb jellemzőkre koncentrálva mint: súlyosság, lakosság veszélyeztetettsége, visszafordítható következmények)
- a dokumentáció (adatok, indítékok rögzítése a döntéshez, hogy mások is megérthessék és megismételhessék az eljárást).
Ezután következett a különböző eljárások bemutatása, amelyekkel elemezhetőek a környezeti problémák.
Több alapfogalmat definiált a professzor, amelyek a későbbi munkához nyújtottak segítséget: az ártalmakat okozó anyagok - stresszorok, az utak melyeken keresztül a stresszorok elérik az embereket, növényeket, állatokat - a hatáskifejtés módjai, a helyek vagy tevékenységek, melyek lehetővé teszik, hogy a stresszorok kifejtsék hatásukat - a forrás. Ezekre a kategóriákra épült a további munka, a különböző, példaként kezelt környezeti problémák vizsgálatai során ezen szempontok szerint folyt az elemzés. Természetesen a Szakmai Bizottság a konkrét munka során beszámolóiban is ezeket a szempontrendszereket használja majd.
Ezután Lash részléteiben szólt a három vizsgálandó tényezőről. Mint elmondta a stresszoroknál figyelembe kell venni mennyire veszélyesek, hány személyt veszélyeztetnek, milyen fokú ez a veszélyeztetettség, milyen gyakran és milyen hosszú ideig tart és hatáskifejtésének hány féle módja létezik. A hatáskifejtés módjainak elemzésekor fontos, hányféle stresszor van, milyen mennyiségben és mennyi a veszélyeztetettek száma. A szennyezési források értékelésénél meg kell vizsgálni, hogy hányféle stresszor jut a környezetbe, milyen mennyiségben, mennyire veszélyesek, milyen módon tejtik ki hatásukat és hány személy van kitéve ennek.
A nap utolsó előadásán a környezeti problémák összehasonlításának nehézségeiről beszélt Lash professzor.
Itt meg kell állapítani, mi a kockázati tényező, mely kockázati tényezők a legfontosabbak és hogyan kezeljük a bizonytalanságot. A kockázati tényező alatt, Lash előadása szerint, negatív irányú változást értünk az értékelt tényező állapotában. A kockázatok fontossági sorrendjénél 6gyelembe kell venni; hogy betegséget, esetleg halált okoz-e, fiatalkorúakat vagy időskorúakat veszélyeztet, önkéntesen vállalt (pl. dohányzás) vagy csak elviselt, az emberi egészségre hat vagy a természetre, esetleg a gazdaságra. Egy bizonyos pontig dönthetünk tudományos szempontok szerint, de van egy határ, amely után a szubjektív értékelés következik. Az, hogy mely problémákat tartunk fontosnak, nyilván függ a személyes értékrendszerünktől is - volt Lash professzor konklúziója, amelyet a témához kapcsolódó kis történetekkel is illusztrált.
A másnapi tréning is az ő előadásával kezdődött. Ezúttal a környezeti problémák meghatározásáról beszélt. Kiemelte, mennyire fontos világosan megfogalmazni a problémaköröket. A munka ezután még konkrétabbá vált, a két bizottság tagjai külön folytatták a tanulást. Feladatuk a konkrét munkaterv felvázolása, az ülések ütemtervének és előzetes teendőinek első hét hónapra való kidolgozása volt. A bizottságok itt kaptak képet későbbi munkájukról, ekkor történtek a kezdeti lépések is a csoportok belső szerveződése felé.
A Környezetpolitikai Bizottság már ekkor megválasztotta vezetőségét. Az ő feladatuk a folyó ügyek kézben tartása, a dokumentálás és a kapcsolattartás a másik bizottsággal, az FKI-val és a FÖK-kel. Ügyvezetőnek Szigeti Gábort választották, aki 31 éves játékkészítő kisiparos, az azóta már feloszlott Sátoraljaújhelyi Zöld Párt alapítója, aktív civil környezetvédő. Helyettese Dudás Gábor tanár, a titkár pedig Éles György gimnáziumi tanuló lett. A tagok rögtön megbízták a vezetőséget, hogy intézzenek felhívást a lakossághoz és kérjenek tőlük véleményeket a város környezeti problémáiról. Mindkét bizottság kitűzte első, önálló ülésének időpontját.
A képzés utolsó napján a két bizottság feladatait pontosították tovább a kiscsoportos foglalkozások. A Környezetpolitikai Bizottság a helyi közösséggel való kapcsolattartás módszereiről, a Szakmai Bizottság pedig a környezeti problémák feltárásainak technikáiról kapott részletesebb tájékoztatást. A képzés lezárásaként a jövőbeni képzések szükségleteinek, igényeinek meghatározása szerepelt. A háromnapos oktatóprogram végén George Hamilton gratulált a résztvevőknek kemény munkájukhoz.
Az amerikaiak elégedettek voltak a képzéssel, a résztvevőkkel, jól érezték magukat a városban. Délelőttönként a város különböző programokat szervezett számukra, sőt George Hamilton ellátogatott Sárospatakra is, ahol a helyi Tanítóképző Főiskola igazgatójával folytatott megbeszélést egy későbbi, lehetséges együttműködésről.
Az amerikaiak távozása után a bizottságok megkezdték munkájukat. Április 7-én tartotta első ülését a Szakmai Bizottság. Az ülésen most már inkább megfigyelőként vett részt a még Magyarországon tartózkodó Susanna Mcllwaine. A bizottság feladata, a vezetőség megválasztásán kívül, egy kezdeti környezeti problémalista összeállítása volt, melyet a Környezetpolitikai Bizottság fel tud használni későbbi munkájához. A tagok Kerényi Istvánné biológia szakos gimnáziumi tanárt választották elnöknek, helyettese Kohánka István városi környezetvédelmi parancsnok, ügyvezető pedig Pappné Géczi Ágnes környezetvédelmi mérnök lett. A továbbiakban mindenki saját szakterületének, munkahelyének problémáit ismertette. Mivel a tagok a városban vagy a közvetlen közelében dolgoznak, Sátoraljaújhely környezeti problémáinak sokoldalú listáját sikerült összeállítaniuk. A lista 9 fő pontot tartalmaz, amelyeket további alpontokra osztottak a jelenlévők:
- Az élővizek szennyezése,
- szilárd hulladék gyűjtése és elhelyezése,
- zajártalmak,
- dohányzás közösségi helyiségekben,
- műtrágyák használata,
- sugárzás,
- termőtalaj pusztulása,
- erdőpusztulás,
- légszennyezés.
Ezeket a problémákat azután a tanult módszer szerint több oldalról elemezték, és ezt a listát küldték el a Környezetpolitikai Bizottságnak (KpB), javaslatként. Az ülés végén, amelyről az Újhelyi televízió felvételeket is készített, a helyi újság főszerkesztője ígért publicitást a programnak.
A Környezetpolitikái Bizottság másnapi ülésén, mivel a vezetőválasztáson már túlestek, a konkrét feladatok kerültek napirendre. Szigeti Gábor elnök felolvasta a napirendi pontokat: belső működési szabályzat felállítása, új tagok felvétele, munkaterv készítése, környezeti problémák felvetése, összehasonlítása a Szakmai Bizottság javaslatával, a lakosság informálásának lehetőségei. Hosszas vita után a tagok elnapolták a belső szabályzat felállításának és az új tagok felvételének kérdését (előbbinek a kidolgozásával a vezetőséget bízták meg), és a problémafelvetésen dolgoztak. Végül a helyi derítőrendszer légszennyező hatását és a Dohánygyár Veszélyes hulladékainak elhelyezését is bevették a felsorolásba.
A lakossággal való kapcsolattartás első lépéseként mindenki vállalta, hogy munkahelyéről, lakóhelyéről adatokat gyűjt, és ezeket elhozza a következő ülésre. Külön bizottságot állítottak fel, melynek feladata

a helyi médiákkal való kapcsolattartás.
Vállalták, hogy tájékoztatják az újhelyi televíziót és a helyi újságot a program menetéről. Az ülés befejezése után a tagok közül többen hosszú beszélgetésen próbálták tisztázni a felmerült problémákat, félreértéseket. Susanna Mcllwaine megígérte, hogy a következő ülésig hosszú távú munkatervet küld a bizottságoknak. A helyiek a tervezés hosszúságát kifogásolták, úgy érezték a lakosságnak nincs türelme egy ilyen távlatú programhoz: Végül egyetértettek abban, hogy a KPB feladata az, hogy esetleges spontán akciókkal, oktatóprogramokkal, nyári kirándulásokkal bevonja a lakosságot, felkeltse érdeklődésüket a .program és a környezetvédelem iránt. Mint Susánna Mcllwaine elmondta, náluk is a lakosság megmozgatása a legnehezebb feladat.
A bizottságok havonként üléseznek. A helyi sajtóban Daragó Ferenc és Dudás Gábor fog rövid cikket írni a programról, helyi szemszögből mutatná azt be. Ezt érdekességként saját szakmai folyóiratukban szeretnék megjelentetni.
A Szakmai Bizottság legközelebb április 29-én ült össze. A napirendben a belső működési szabályzat felállítása, a környezeti problémák hatásainak értékmérése és az előzetes munkaterv megbeszélése szerepelt.
A környezeti problémák hatásait, bizonyos értékdimenziók szerint próbálták elemezni. Bognár Sándor bizottsági tag beterjesztése szolgait ennez aiapui. Attól függően, hogy mit veszélyeztet a probléma (embert, élővilágot, társadalmat, gazdaságot) és mennyire, különböző értékpontokat javasolt, amelyek alapján rangsorolni lehetne súlyosságukat. A tagok kiegészítései után (pl. műemlékekre gyakorolt hatás) elfogadták a tervezetet, amely még változhat a vermonti szakértő megérkezése után. A Környezetpolitikai Bizottságnak javasolt lista alapján már kirajzolódtak a fő pontok, amelyekre szakmai szempontok szerint kis csoportokra osztották a bizottságot (orvosok, mérnökök, vízügyi szakemberek). Az előzetes munkaterv szerint a bizottság szeptemberig az adtagyűjtést, elemzést végzi és a beszámolók elkészülte után kerül sor a rangsorolásra. Ehhez a munkához igénybe vehetnek külső szakembereket is.
A Környezetpolitikai Bizottság következő ülésén a bizottság feladata a problémalista letisztázása, megkurtítása, kis csoportok felállítása és a belső működési szabályzat elfogadása volt. Először Nizák Péter egy alapvető félreértést tisztázott a résztvevőkkel. Az előző üléseken kiderült, hogy többen hosszúnak ítélték a 18 hónapos tervezési időszakot, mert feladatuknak a 25.000.- USD elköltését tartották. Nem látták a hosszú távú lehetőségeket a programban, és a problémalista felállításánál a viszonylag kis összegű kezdeti támogatást vették figyelembe. Feladatuk ugyanakkor egy rendszerezett, adatokkal és lakossági véleményekkel alátámasztott munkalista felállítása volt az átfogó problémákról, amelyet kidolgozva a város rendelkezésére bocsátanak. Ennek hosszú távú lehetőségei (pályázatok, önkormányzati költségvetésből való részesedés, stb.) hasznosabbak lehetnek a város számára mint a konkrét céltámogatás.
A bevezető után a képzésen tanult módszer szerint, a tagok először szavazással eldöntötték az egyes problémákról, hogy nagyon, közepesen, vagy gyengén veszélyeztetik-e a közösséget. Ez már irányadó volt a későbbi listarövidítéshez. A következő lépésben a táblán lévő problémalistán mindenki elhelyezte 8 szavazatát, tetszőleges elosztásban. Így jól kidomborodtak a bizottság által fontosnak tartott problémák. A legtöbb voksot az élővizek mederszennyezése, az illegális szemétlerakók és az erdőpusztulás kapta. Az összeszámlálás után a szavazat nélküli problémákat még egyszer átnézték, és amit ennek ellenére fontosnak ítéltek, nem vették ki a listából. (A cél az volt, hogy a közösséget érintő problémák lehetőleg teljes számban szerepeljenek, tekintet nélkül arra, hogy megoldhatónak ítélik-e azokat, vagy érinti-e őket személyesen.) Miután elkészült a munkalista, amely teljes
a lakossági szavazatok elemzése után lesz, a bizottság kiscsoportokra oszlott. Az első csoport feladata a lista letisztázása, a problémák rövid definíciószerű ismertetése lesz. A másik csoport a közvéleménykutatási adatok elemzését, ismertetését fogja végezni. Külön csoportra bízták a sajtóval, a televízióval való kapcsolattartást és konkrétumként azt, hogy a munkalistát közöltessék le az Újhelyi Körkép c. lapban. Dudás Gábor elnökhelyettes vállalta, hogy néhány más taggal együtt ötletbörze szerűen felvet a lakosság bevonását célzó technikákat. Megállapodtak, hogy a csoportok beszámolóival fog kezdődni a következő ülés. Zárásként Szigeti Gábor elnök ismertette a vezetőség által kidolgozott belső működési szabálytervezetet. A részletes tervezet tartalmazza többek között a bizottság funkcióinak, belső működésének, az elnökség kötelezettségének leírását. A bizottság elfogadta á tervezetet, amelyet a következő gyűlésen mindenki írásban is megkap majd. A Környezetpolitikai Bizottság eldöntötte, hogy havi rendszerességgel fog ülésezni.
Nyáron a bizottsági tagok feladata a lakossággal való kapcsolattartás lesz. A lakosság érdeklődését különféle formákban lehet felkelteni. A számukra szervezett programok bevonják őket a munkába. Ennek első lépéseként a helyi Környezetvédelmi Népfőiskola zárónapján a népfőiskolai polgárok kirándulásra hívják meg a város képviselőit és a bizottsági tagokat.
A programban résztvevő másik magyar város, Mosonmagyaróvár szintén túl van a kezdeti szervezési feladatokon. George Hamilton és Plutzer István polgármester tárgyalásai után, április első hétvégéjén tartotta az FKI a leendő bizottsági tagoknak szóló alapképzést. Ez különbözött az Újhelyitől, mivel Óváron még nem tisztázódott, kí melyik bizottságban fog dolgozni. A program elindításában segítséget nyújtott a helyi koordinátor, Tóth Marianna is. A képzés itt is nyilvános volt, de nem volt annyi érdeklődő, mint Újhelyen. Ez valószínűleg a két város éttérő helyzetéből adódik. Mosonmagyaróvár fekvésénél fogva kedvezőbb helyzetben van, itt az emberek talán nem érezték olyan nagy eseménynek az amerikai program beindítását, mint Újhelyen.
A képzést, amelyet az Újhelyihez hasonlóan George Hamilton, Jonathan Lash, és Susanna Mcllwaine tartott, két napra sűrítették. Április 3-án a helyi "Pártok Házában" kezdődtek az előadások az előzővel azonos program szerint. Másnap új helyszínen, a városhoz közeli Novákpusztán, a Kastélyszállóban folytatódott a tréning. A kastély nagytermében állítottak fel egy előadótermet a szervezők. Itt már több érdeklődő volt. Jonathan Lash folytatta előadássorozatát az alapkategóriák (forrás, stresszor hatás, stb.) tisztázásával, majd a résztvevők kis csoportokra oszlottak és konkrét problémák elemzését végezték. Különösen érdekes volt a Bősi Erőmű elemzése, ami már vitákra is lehetőséget adott. A helyszín kapcsolódott a környezetvédelmi programhoz, hiszen a park mellett a Duna egyik holtága fekszik, amely, mint a helyiek elmondták, veszélybe kerülhet a Bősi Erőmű beindításával.
Végül a tagok meghívást kaptak egy vacsorára a helyi Malom Étterembe, amelyet a polgármester adott az amerikaiak tiszteletére, és az utána következő ünnepélyes. szerződéskötésre a Városházára.
A vacsorán Plutzer István polgármester és George Hamilton beszédeikben a program értékeiről és a .sikeres együttműködés lehetőségeiről szóltak, majd mindenki átsétált a városházára. Ott először George Hamilton az FKI, majd Vásárhelyi Judit a FÖK nevében mondott beszédet. Vásárhelyi Judit külön szólt a két programban résztvevő város együttműködésének fontosságáról és az Újhelyiek nehézségeiről. Ezután ünnepélyesen aláírták a szerződést, amely az Újhelyihez hasónló kötelezettségeket rótt a felekre.
Sok szervezési feladat maradt a helyi koordinátorra, az FKI és a FÖK munkatársaira Óvárott az első képzés után is. A munka beindításához fel kellett állítani a bizottságokat, amelyek még nem alakultak ki, és pótképzést kellett szervezni a leendő tagok számára. Az előzetes képzésen nem eshetett szó a bizottságok konkrét feladatairól, hiszen nem tudták a résztvevők ki, melyik területen fog dolgozni. Tóth Marianna egy felkérőlevelet küldött a jelölteknek. A pótképzés és a két bizottság első ülése május 12-13-14-én lesz.

Nizák Péter

Fenntattható Közösségek Intézete (The Institute for Sustainable Communities do The Enviromental Law Center, Vermont Law School, South Royalton, Vermont 05068, USA, Tel: 1802 763 8303, Fax: 1 806 763-7159.
Az Intézet 1991-ben alakult. Elnöke Madeleine M. Kunin, 'Vermont állam volt kormányzóasszonya, ügyvezető igazgató George E Hamilton. Az Intézet közép-kelet-európai környezetvédelmi programokat támogat, jelenleg Bulgáriában és Magyarországon. A környezetbarát közösségek magyarországi programjával a magyar származású Susanna Mclwaine foglalkozik.
Független Ökológiai Központ, 1035 Budapest, Miklós tér 1. "Selyemgombolyító". Tel: 16-86-229, Fax: 180-45-46. A kuratórium elnöke dr. Sólyom László egyetemi tanár. A FŐK 19tf9-ben alakult a Soros Alapítvány és a Közművelődési Információs Központ támogatásával, azóta környezeti nevelési. faültetési, közösségfejlesztési programokkal környezetvédelmi szervezetek támogatásával foglalkozik. A környezetbarát körösségek programjával dr. Vásárhelyi Judithoz forduljanak.

Parola archívum