Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Add tovább!
Fiatalokkal a települési közösségekért
Szerző:
Vercseg Ilona
Sorozatcím:
Parola
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2010
Szám:
2
Oldalszám:
16
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Mozgalom, ifjúság, demokratikus szocializáció, önkéntesség, közjó
Megjegyzés:
Annotáció:

Előzetes szempontok egy országos közösségi mozgalom kialakításához. Szakmai Nap, 2010. április 12.
Budapest, I. Corvin tér 8.

1. Programindító előadás
„Az ember csak úgy találomra dúdolgat, és oda se gondol. Egyszer csak észreveszi, hogy valami határozott, kerek dallam alakul ki. Akkor megáll az ember: Hogy is volt csak? Akkor visszatapogat a dal első, kezdő hangjai felé. Elhangzottak bár, és el is feledted őket, de a melódiának immár világos vonalán visszanyúlhatsz utánuk, és felidézheted, mert a múltba merült hangok láncát összefüggésük értelme kiemeli emlékezésed jelenébe.
Az ember csak úgy találomra él, és oda se gondol. Egyszer csak észreveszi, hogy az egész valami határozott és értelmes alakká formálódik, akár egy dallam, mintha nemcsak véletlen élet volna, hanem megszabott sors. Akkor megáll az ember, és visszanéz a kezdet felé. És rég elfelejtett dolgok válnak ki a múltak ködéből. Kiemeli őket a melódia összefogó törvénye. Mert az egész dallam jelen van minden új hangban, és az egész sors minden új eseményben, mert a dalban a hangok múlnak,
de az utolsók az elsőkre utalnak, és tőlük kapják értelmüket. Így idézik egymást az események is. Régmúlt pillanatok ébrednek elevenné az értelmes sors szerves egységében: az élet melódiájában.” (Vikár György: Az ifjúkor válsága)

Álmok
Az ifjúság sorsának értelmessé tétele, az, hogy az ifjúság rátaláljon önmaga hangjára, megtalálja önmagát a demokráciában és állampolgárrá váljon!
„…a civil társadalom kulcsszereplője a jogokkal és kötelességekkel rendelkező individuum, aki a közjó és saját maga érdekében kész alávetni magát az együttműködés és szolidaritás játékszabályainak, azaz kész szuverenitásának egy részéről önként lemondani.” (Jeffery Alexander: Real Civil Societies. Dilemmas of Institutionalization.)
Középiskolás és főiskolás helyi fiatalok – kiképzett animátorok
- a saját településükön táboroztatják a helyi általános iskolásokat,
- vándortábort szerveznek a kistérségben – bemutatom településemet!,
- hétvégeken szervezetten foglalkoznak a helyi általános iskolásokkal,
- foglalkoznak iskolából kimaradt gyerekekkel és szüleikkel.
Mindez azonban csak egyetlen ember és szakmai műhely elképzelése, így szükségképpen magán viseli azok korlátait – többen többet és mást is tudunk!
Sok jó kezdeményezés és gyakorlat van, ám ezek nem rendszerszerűen, hanem jobbára egymástól elszigetelten működnek. Integráljuk a törekvéseket egy mozgalomba – mozgalom az, ami mozog, mert él –, s adjunk egy nagy lökést az ifjúsági önkéntes munka rendszerré válásához!

A mozgalom bemutatása
Egy fiatalok részvételével épülő demokrácia- és közösségfejlesztő országos önkéntes mozgalom indítását tervezzük, mert azt tapasztaljuk, hogy
– a megújulásra nem képes települési közösségek értelmiségi/fejlesztői segítség nélkül, magukra maradtak;
– a lassú polgárosodás és demokratizálódás szükségessé teszi az értelmiség széleskörű szerepvállalását;
– a fiatalságot az intézmények nem készítik fel az aktív demokratikus/közösségi létre, a közjóért való munkálkodásra, s nem tudnak társadalmi és önkéntes munkatapasztalatokra sem szert tenni;
– a közép és felsőoktatási oktatási-nevelési intézmények közül kevesen vállalnak szervezetten részt környezetük emberi erőforrásának fejlesztésében;
– a kultúraváltás folyamatában erősebbek a dekulturálódás elemei, mint az új, demokratikus és közösségi kultúra kiépülésének jegyei.
A mozgalom célja egyfelől az, hogy elősegítse az ifjúság közösségi és demokratikus szocializációját azáltal, hogy konkrét cselekvési terepet biztosít a fiatalok és oktató-nevelő intézményeik, szervezeteik társadalmi szerepvállalásához, ugyanakkor az, hogy elősegítse a települési közösségek megújulását, és mindezzel hozzájáruljon a magyar demokrácia megerősödéséhez, a következő lehetséges módokon:
– az idősebb (többnyire már nem a településükön tanuló, de hazajáró) fiatalok együtt dolgoznak a helyben élő fiatalabbakkal (általános iskolások) településük, társaságuk közösségibbé tételén (nyári táborok, szomszédolás, nemzetközi kapcsolatok, természet és környezetvédő programok stb. a helyi igények szerint);
– a felsőoktatásban tanulók – a hajdani settlementekhez hasonló módon – tanító- és facilitátorszerepet vállalnak a segítségükre igényt tartó, fogadó településeken (falvakban, városrészekben) az önszerveződés minden lehetséges területén (előadások, előadássorozatok, tanfolyam jellegű képzések tartása, felzárkóztató programok szervezése, tanulmányutak szervezése itthon és külföldön a helyieket érdeklő fejlesztési témákban, pl. turizmus, ökogazdálkodás stb).

A mozgalom nem új intézményeket épít, hanem ráépül a jelenlegi intézményrendszerekre és hálózatokra, s a meglévő kapacitásokat egészíti ki új funkciókkal, melyek a már korábban működő tevékenységeket is fejleszthetik-integrálhatják, pl. közösségfejlesztő, ifjúsági és diák, civil segítő szervezetek esetében.
Közösségfejlesztői tapasztalataink azt igazolják, hogy a diákoknak, de a segítő szervezeteknek és önkénteseknek is vannak szabad, mozgósítható kapacitásaik, pl. többen jelentkeznek önkéntesnek, mint amennyi feladatot rájuk tudnának bízni, vagy pályázati kezdeményezésre megszerveződtek új intézmények, amelyek a projekt lejárta után keresik új feladataikat és lehetséges funkcióikat.
Célunk, hogy e szabad kapacitásokat a közjó gyarapítására, s általa társadalmi tapasztalatok szerzésére fordítsuk. Azt tapasztaljuk, hogy – rossz társadalmi közérzetünk ellenére – az állampolgárok többsége szívesen tenne jót, gyarapítva a közjót is, de nem tudja, mit, hogyan és kikkel tehetne ennek érdekében? A vezetettségre, a szervezettségre való igény erős, s e mozgalom célja többek között az, hogy szervezetté tegye a jobbító szándékokat és becsatornázza azokat egy kínálati és keresleti rendszerbe.

A mozgalom beindulása érdekében szükséges
- egy részvételi tervezési-fejlesztési folyamat beindítása a lehetséges legszélesebb (országos) szinten,
- a mozgalom országos és regionális szervezési kereteinek kiépítése,
- a mozgalom sikerre viteléhez szükséges képzési háttér biztosítása,
- egy „mozgalomszervező környezet” kialakítása, amely bázisa (gyűjtőhelye) Módszerünk a bevonás, az érintettek részvételének biztosítása a közösségi tervezés egész folyamatában. Ez a módszer biztosíthatja az érintettek motiválását, ezáltal valósulhat meg az önkéntes mozgalom sikerre viteléhez nélkülözhetetlen előfeltétel, hogy az érintettek saját szükségleteik kielégítésének, elhatározásuk és munkájuk következményének tekintsék majd a mozgalmat.
A bevonás vagy aktivizálás két fő részből áll:
– személyek és szervezetek bevonása személyes megszólítás révén, szükségleteik és motivációik feltárása, kapacitásaik mozgósítása;
– területi (helyi, kistérségi, megyei, regionális) szintű közösségi beszélgetések. Az itt elhangzott vélemények és javaslatok továbbiakat generálnak, új érdeklődőket vonnak be, felállítják a munka prioritásait és nagy vonalakban megtörténik a nyilvánosság előtti elköteleződés és szerepvállalás is. E helyi nyilvános tanácskozás a mozgalommal kapcsolatos vélemények közkinccsé tételére, közösségi mérlegelésére és a közös álláspont kialakítására ad lehetőséget.

A részvételi tervezés-fejlesztés során aktivizálandók lehetséges köre (ajánlás, természetesen bővíthető, kihagyható – a helyi viszonyoknak megfelelően)
A helyi képzési igényeket ismerő (részben) képzési szervezetek:
– CISzOK – Civil Szolgáltató Központok,
– DIA – Demokratikus Ifjúságért Alapítvány,
– kistérségi kulturális referensek,
– KÖZKINCS-kerekasztalok,
– kulturális koordinációs irodák,
– Magyar Népfőiskolai Társaság,
– Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat,
– Önkéntes Központ Alapítvány,
– Önkéntes Központ Hálózat,
– ProHáló,
– regionális ifjúsági szolgáltató irodák,
– TLCD – 16 európai ország civil felnőttképzési hálózata,
– CEE CN hálózata.

A helyi közösségi szükségleteket és közösséghiányos területeket ismerő szervezetek:
– Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ – 19 megye);
– SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület,
– művelődési, közösségi és teleházak,
– családsegítő központok,
– Egészséges Településekért Alapítvány,
– egyházak és karitász szervezetek,
– ökoiskolák,
– falugondnokok egyesületei,
– Esélyek Háza.

Fogadó települések közösségi aktivistái; helyi általános iskolák tanárai.
Diákszervezetek:
– települési ifjúsági és gyermekönkormányzatok,
– diákönkormányzatok,
– hallgatói önkormányzatok.

Közép- és felsőfokú oktatási intézmények és érdeklődő tanáraik:
– segítő képzések tanárai,
– Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (1+7 regionális OFI-pont),
– Nonprofit Képzési Műhely,
– középiskolai tanárok.

A mozgalom megvalósítása
A) A kezdeményezők
A mozgalom helyi szinten szerveződik és fejleszti ki saját szervezeti kereteit. A megfelelő szintű kiépültség eléréséig a mozgalom beindulását kezdeményező szervezet, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) programvezető szervezeteivel közösen átmeneti jelleggel működő országos Koordinációs Bizottságot hoz létre a program vezetésére és irányítására, amelybe – előzetes érdeklődésük alapján – a következő szervezeteket hívja meg:
– Civil Kollégium Alapítvány és KRÉTA hálózata.
– Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Közösségfejlesztési Osztálya és Regionális Programok Fősztálya, ez utóbbi működteti a KÖZKINCS-kerekasztalokat, a kulturális koordinációs irodákat, s fogja össze a kistérségi kulturális referenseket,
– Közösségi Kapcsolat Alapítvány: a közösségfejlesztés honlapjának működtetője,
– ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület, Nap Klub Alapítvány és Istenkúti Közösségért Egyesület: közösségfejlesztő szervezetek, munkájukban kiemelt hangsúlyt adnak a settlement-mozgalom hazai elterjesztésének, mely a modern kor leghatásosabb tanító-tanuló mozgalma.
A kezdeményezők szerepe a kezdeményezés folyamatos életben tartása, a program népszerűsítése és terjesztése on-line eszközökkel, a média informálása. A helyi cselekvők megkeresésére konzultációt biztosít, szükség esetén szakembereivel segíti a helyi közösségi beszélgetések és tárgyalások sikeres lebonyolítását, kidolgozza a mozgalom sikerre viteléhez szükséges képzési hátteret és biztosítja a képzések önköltséges elérhetőségét. Az első időszakban 3 területen látszik nélkülözhetetlennek a képzési háttér:
– 48 órás képzés önkéntes ifjúsági animátorok számára
Témakörei: demokrácia és civil társadalom; a településközösség és benne az ifjúság helyzetének ismerete; a közösségi részvétel; az egyes gyermek- és ifjúsági korosztályok sajátosságai és kedvelt szabadidős foglalatosságai; az ifjú korosztályok motiválása a helyi cselekvésre; az ifjúsági cselevés, az egyes események, rendezvények lebonyolításának főbb technikái; hazai/nemzetközi kapcsolat- és hálózatszervezés.
– 24 órás képzés a leendő helyi (regionális, megyei vagy kistérségi) szervezőközpontok önkéntesei számára
Témakörök: az intézményközi kapcsolatok kiépítése és a mozgalomszervezésre alakuló új, lokális intézmények építése: kapcsolati rendszerek a lokalitásban; bővítésük és együttműködésük kezdeményezésének és működtetésének módjai; új, önkéntes területi szervezési központok létrehozása – a meglévő kapacitásokra építve; a települési (fogadó) és az ifjúsági (támogató) oldal egymáshoz szervezése; segítő hálózatok bekapcsolása a munka elindításához.
– 24 órás képzés a mozgalmat önkéntesként segítő felnőttek számára
Témakörök: a felnőtt segítőknek tervezendő képzés elsősorban a segítés indirekt formáival és módszereivel fog foglalkozni, amelyek lehetővé teszik a fiatalok önálló (nem kontrollált, de szükség esetén segített!), tudatos és hatékony társadalmi szerepvállalását.
A fenti képzésekhez a Közösségfejlesztők Egyesülete megkezdte forrásteremtő tevékenységét, s reményei szerint ősszel a bevezető képzések be is indulhatnak. A képzések rendszeressé válásához szükség van a csatlakozók hasonló forrásteremtési erőfeszítéseire is.
A kezdeményezők koordinációs bizottságba delegálják a mozgalom szervezéséért felelős tagjaikat. A koordinációs bizottság a program szükségletei alapján ülésezik. Abban a mértékben, amilyenben a helyi erők és intézményeik átveszik a kezdeményezést, a kezdeményezők fokozatosan visszavonulnak a kezdeményezéstől és szerepük a szakmai segítés fent vázolt módjaiban teljesül, addig, ameddig a helyi szerveződések erre igényt tartanak. Célunk, hogy a mozgalom önszervező módon működjön.

B) A kezdeményezést átvevők – a helyi cselekvők
A mozgalom hólabda-szerűen fog terjedni, és országos kiépítése éveket vesz igénybe, területileg és intézményi részvétel szempontjából is egyenetlenül fog fejlődni (hiszen önkéntességre épül), ugyanakkor szinte bizonyosra vehető, hogy egyes helyeken már a tervezés során is beindul a tevékenység.
A kiválasztás legfőbb alapelvei: informalitás és önkéntesség. Csak olyanokat keressünk fel, akiket kapcsolati hálózatunk demokráciára és közösségi gondolkodásra nyitott, az ifjúság társadalmi-közösségi elkötelezésére alkalmasaknak ismer, s akik hajlandóak lennének bekapcsolódni az önkéntes mozgalomba.
A kapcsolatszervezés után a mozgalmi munkát maguk az érintettek töltik meg tartalommal. Ez azt jelenti, hogy pl. a település-felsőoktatási intézmény vagy középiskola-általános iskola együttműködésének tartalmát maguk az érintettek határozzák meg, a helyi szükségleteket és sajátosságokat figyelembe véve. A támogató oldal (segítésre kész diákok, fiatalok) és a fogadó oldal (az őket fogadni kész iskolák diákjai, települések közösségi csoportjai) megbeszélik a cselekvésnek teret adó település/intézmény szükségleteit, igényeit és az együttműködés lehetőségeit, szükség esetén önkéntes közvetítő, segítő közreműködésével. Megalkotják saját programjaikat, melyeknek megvalósításához a továbbiakban ők maguk teremtik elő a szükséges feltételeket – esetleg a már említett segítő támogatásával. Szükséges, hogy a helyi cselekvők kifejlesszék a mozgalom helyi irányításának szervezeti keretét és ne csak a kezdeményezésben legyenek erősek, hanem annak megvalósulását is kísérjék figyelemmel és szükség esetén nyújtsanak segítséget is.
A helyi cselekvők eleinte a személyes megszólítás módszerével élhetnek, melyben a szóban forgó térség kulcsszereplőivel veszik fel a kapcsolatot, majd integrációs munkát folytathatnak a megszólítottakkal közösségi beszélgetések keretében, s amikor ennek hatására kibontakozik az adott helyen érvényes cselekvés, annak sikerre viteléhez nyújthatnak szükség esetén segítséget.

A személyes megszólítás
Funkciói interjúk esetében: személyes megszólítás és meghívás, információnyújtás a potenciális célcsoportnak, a megkérdezett véleményének, késztetéseinek, motivációinak, szükségleteinek és javaslatainak megismerése.
- Az önkéntes közösségfejlesztők felkeresik vonzáskörzetük felnőttképzéssel, a civil társadalom szolgáltató és fejlesztő funkcióival, az ifjúsággal, a művelődéssel, a kulturális és társas élet szervezésével, a közösségfejlesztéssel, az esélyegyenlőséggel stb. foglalkozó országos/regionális/megyei szervezetek, hálózatok képviselőit, valamint a potenciális fogadó települések közösségi aktivistáinak fentiekben azonosított körét, azokét, akik/amelyek a mozgalom közösségi, „fogadó oldal”-át biztosítják.
- Felkeresik továbbá az értelmiségi szerepvállalásra készülő és az intergenerációs munkában potenciálisan részt vállaló fiatalokat, akik a mozgalom „támogató oldal”-át biztosítják, valamint a munkájukhoz hátteret nyújtó oktatási-nevelési intézmények/szervezetek tanárait és hallgatói szervezeteit.
Az interjúkészítést a Szakmai Napon alkalmazzuk, a tapasztalatok alapján finomítjuk, arról külön módszertani anyagot adunk ki!
Ajánlatos az egy terület interjúiban foglalt vélemények, javaslatok, felajánlások írásos összegzése és elemzése, hiszen ez adja a közösségi beszélgetések kiindulópontját.

Közösségi beszélgetések
Az interjúkat készítő önkéntes közösségfejlesztők összehívják azokat, akiket a személyes beszélgetésben már felkerestek, s akik önként vállalják a részvételt és hajlandók további érdeklődőket is bevonni.

A közösségi beszélgetések funkciói
– a mozgalommal kapcsolatos vélemények, javaslatok, felajánlások összegzésének ismertetése;
– véleménycsere az elhangzottak alapján;
– elköteleződés, feladatvállalás a nyilvánosságban;
– a regionális szervezőközpontok létrehozásának előkészítése.
Kiinduló elképzelésünk szerint a megalakulandó szervezési központok nem önálló jogi személyiséggel bíró intézmények lesznek, hanem konzorciumban működő új intézmények (tanácsok, bizottságok, munkacsoportok), amelyeknek az lesz a fő feladata, hogy a „fogadó” és a „támogató” oldalt együvé szervezzék, összetalálkoztassák és szükség esetén – ameddig erre igény van – segítsék e kapcsolat kialakulását és együttműködéssé erősödését.
A mozgalom szerveződésének kulcseleme, hogy a résztvevők egyszerre legyenek ötletadók és az ötletek kivitelezői! Nem a szervezők lesznek a mozgalom főszereplői – ők „csak” katalizátorok! Maguk a megszólított és aktivizálódott személyek/szervezetek fedezik fel saját lehetőségeiket, s teszik őket közösségivé, többszereplőssé egy helyi megállapodási folyamat során! Tisztázott szerepek segítsenek minden szinten megértetni a résztvevőkkel, hogy a mozgalom akkor jön létre és akkor terebélyesedik, ha a megvalósításban senki nem vár arra, hogy valaki megmondja, mit tegyen, hiszen egy tág keretben és növekvő kapcsolati rendszerben a cselekedni akarók mindegyike képes meglátni saját lehetséges feladatait!

Fenntarthatóság
Célunk az arányos teherviselés kialakítása. Nem célunk e mozgalom központi fenntartásának biztosítása (lehetetlen vállalkozás is lenne). Erre azért sincs szükség, mert a résztvevők egyrészt rendelkeznek szabad kapacitásokkal, illetve felszabadítanak kapacitásokat a mozgalom céljára, s ezek fenntartását beépítik saját tevékenységükbe, másrészt a kialakuló helyi változatok önálló forrásteremtéssel valósulhatnak csak meg.
A mozgalom tehát alapvetően decentralizált, regionális, megyei, települési és intézményi/szervezeti forrásteremtésen fog alapulni, kihasználva a helyi természetbeni hozzájárulásokat, kiegyensúlyozott teherviselést alakítva ki a fogadó települések és a támogató fiatalokat küldő szervezetek, illetve a segítő szervezetek között (utazási költségek, szállás és étkezési költségek, programköltség). A pénzügyi fenntarthatóság alapja, hogy a társadalom mindhárom szektora vállaljon felelősséget a regionális/megyei/helyi programokért és járuljon hozzá pénzügyi fenntarthatóságához is – ehhez a központi és regionális szervezőcsoportok lobbimunkája is nélkülözhetetlen lesz. Létrejöhetnek akár regionális közösségi alapítványok is – a lehetséges megoldások skálája széles.
A centralizált forrásteremtés a mozgalom fejlesztésével kapcsolatos szakmai-hálózati tevékenységekre (gyűlések, honlap, PR, képzések) fog kiterjedni.
A mozgalommal a http://addtovabb.kozossegfejlesztes.hu közösségi honlapon lehet egymással és a programvezetővel, Vercseg Ilonával, a honlapot működtető Varga Mátéval (Admin), valamint a Koordinációs Bizottság munkatársaival: Balogh Flórával, Giczey Péterrel, Huszerl Józseffel, Lakatos Kingával és Péterfi Ferenccel kapcsolatba lépni.


Miért érdemes? Mert „ha olyasmit csinálsz, ami különb nálad, az megemel” (Hobo)


Példák a segítés formáira
Településközösségi és kistérségi mozgalmak
- Ismerd meg hazádat! - Ismerd meg közösségedet! - Építsünk együtt! Hazai vagy nemzetközi építőtábor szervezése – turista szálláshely kialakítása – kulcsos ház, bakancsos turizmushoz egyszerű szálláshely, sátortábori infrastruktúra kiépítése, régészeti tábor, kastélyfelújítás stb.
– Hazai pálya – szabadidő Oktatási segítési formák:
Előadások, előadássorozatok, tanfolyam-jellegű képzések tartása, felzárkóztató programok szervezése, tanulmányutak szervezése itthon és külföldön a helyieket érdeklő fejlesztési témákban, például: egyéni és közösségi vállalkozással, gazdálkodással, bio- és ökogazdálkodás, turizmussal-vendéglátással, kommunikációval, EU-val, népegészségüggyel, közgazdaságtannal, joggal, történelemmel, művészetekkel, idegen nyelvvel, demokráciával és civil társadalommal, kultúrával, közösséggel, szubkultúrákkal, önkormányzatokkal, informatikával stb. kapcsolatos ismeretek oktatása, készségek fejlesztése – lehetőleg újszerű formában, a felnőttek élet és munkatapasztalatait is kiaknázva (lásd animátor és más segítői képzések!, valamint gyakorlati formák megvalósítása: Alakítsunk helyi/kistérségi/megyei ifjúsági, turisztikai, testvérfalusi/városi stb. egyesületet!) Felzárkóztató programok: írás–olvasás, számtan tanítása (funkcionális) analfabétáknak, iskolaelőkészítő és újrakezdésre felkészítő programok stb.
Vercseg Ilona programvezető
vercseg@kkapcsolat.hu


2. A Szakmai Napon alakult csoportok munkájának összefoglalói

Alföldi csoport, vezette Varga Máté

Random gondolatok a bemutatkozó körből:
- Személy szerint és az Iroda (Mobilitás) is segítene;
- Ifjúságsegítő hallgatókkal is foglalkoznak – ezért;
- Megyei Közművelődési Intézet;
- Kunbábonyban 120 órás közösségfejlesztő vizsgát tettek többen ebből a csoportból – összekovácsolt!;
- A mai fiatalok csomó mindenből kimaradnak, amiben nekünk részünk lehetett, kimarad a közösségi gondolkozás;
- Elég az általános nihilizmusból!;
- Egyházi közösségekkel kapcsolatban vannak tapasztalatai: VANNAK emberek, akik szívesen tesznek mindenkiért. Az embereknek szükségük van közösségre, akarnak valahova tartozni, ami kapaszkodót, biztonságot ad, ahol elfogadják őt feltételek nélkül. Közösségi lelkiség – Fokolár (egyházi mozgalom).

További random a beszélgetésből:
A mozgalom üres kehely. Kik, miket, miből: ez a jövő zenéje. Megerősíteni, összeilleszteni a lehetségesen összeillő dolgokat. Még a munkaformát is ki kell találni.

Milyen a mai ifjúság? Milyenek a mai fiatalok?
Meg lehet-e őket mozdítani?
- A fiataloknak is vannak olyan tapasztalatai, amelyeket a mai felnőttek fiatalként nem éltek meg
- Vannak dolgok, amelyekbe be lehet vonni a gyerekeket, de idősebb fiatalokat, fiatal felnőtteket nehezebb elérni. Középiskolás korosztály bevonásában nehézségeim vannak;
- Fiatalok lendületben program: „szüzeket” nem lehet bevonni – 2–3 év előzmény kell, amikor egy felnőttel dolgoztak (projektben gondolkodni, kortárssegítő képzésen részt venni stb.)
Valami előzmény kell:
- Kellenek a nem-formális képzések;
- A felnőttnek motorizáló személyisége legyen, karizmája, amivel a fiatalokat el tudja varázsolni, hogy hallgassanak rá;
- A fiatalokat érdekeltté kell tenni (pl. későbbi karrierjében jól jön az a tevékenység, amelyben önkénteskedik);
- Kell felnőtt segítő, aki a kapcsot jelenti a programhoz – ez a kapocs, a motiváció, ha ez a kapcsolat megvan, többféle tevékenység szóba jöhet;
- Ez a felnőtt a hiánycikk. Nem hiszek viszont abban, hogy ezt helyettesítheti egy fiatal, kortárs nem lehet erre tartósan képes.
- A fiatalok a lokalitásban élnek: kell konkrét tér: könyvtár, iskola, művelődési ház;
- Sorba vehetjük a szakmákat, akik foglalkoznak fiatalokkal: – Vannak a felnőttek a terepen, de nem biztos, hogy a településen találhatók meg ezek a felnőtt segítők.

Mi volna a segítők szerepe? (Az értelmiség szerepe)
- Továbbadni az információt: nem szabad az összes információt rájuk zúdítani, de tudatni kell, hogy létezik – informálisan, türelmesen, hosszabb idő alatt!
- Meghallgatni a fiatalokat (lehessen vele beszélgetni)!
- Keresse meg a felnőtteket, és vonja be őket!
- Nyisson kommunikációs csatornákat a döntéshozók és a fiatalok között!
- Személyében legyen rá nyitott, adjon kapaszkodókat!
- A bizalom kialakítása az első a kapcsolat kialakításánál. Ehhez hosszú idő kell. Majd közösen gondolkodni, hívni vendégeket, szakembereket és kezdődhetnek a közös programok!
- A helyi kötődését kell megerősíteni, hogy a fiatal odatartozónak érezze magát a helyi közösséghez, hogy ez az érzés idősebb korában is vissza-visszahúzza. Ez kinek a dolga? Család, iskola, óvoda, szakkörök, kultúrház vagy mind együtt?
- Nem mennyiségi célokat kell kitűzni. Ha kevés gyerek jár és vesz részt (beszélget, tanul), az is értékes!
- Az asztal körül itt ülők lehetnének segítők, de kérdés, hogy van-e erre kapacitásuk, s a mozgalom kötődik-e organikusan az alaptevékenységéhez?

Láttok-e kapacitásokat, amelyek a mozgalomba ki-becsatornázhatnának információkat, résztvevőket?
- Igen, mert eleve az a törekvése, hogy (1) aktivizáljon (2) fiatalokkal foglalkozzon, DE persze pluszfeladat, s több energia olyat csinálni, ami eddig nem működött, vagy jobban csinálni ugyanazt.
- Ahol nincs előzmény, ott nehezebb elkezdeni, de a mozgalom lehetőséget, keretet, plusz lökést ad, csatornázza a folyamatokat.
- Kell lenni belső indíttatásnak, nem elég a feladat meg a rendszer!
- Szabadon lehessen kapcsolódni hozzá, akinek ez fontos, akik ezzel akarnak foglalkozni. Segítség, hogy van mihez csatlakozni.

- A gyermekesély-programban van ifjúsági program- - IKSZT (a HROD-on keresztül lehet üzenni http://hord.hu/, s van megyei támogató intézményrendszer is).
- RIT, FLP pályázatai.
- Gyermek- és ifjúsági önkormányzatok országos találkozója.

MITŐL lesz hely, közösségi tér a településeken?
Ha lesz egy csapat, aki szeretné. Egy ilyen mozgalom ezt is elő tudná segíteni. Azzal, hogy tudja, fontos a hely.
Cserehát: a falu közepén, a buszmegállóban tudtak találkozni a gyerekek. Azt kellett megtanítani nekik, hogy járjanak az Önkormányzat nyakára, tudjanak szerezni maguknak egy teret. Tudjanak szerveződni, felmutatni dolgokat.
Hely még csak-csak van. De a helyi fiatal ne érezze magát magárahagyottnak, amikor cselekedni akar. El kéne érni, hogy érezze magát felhatalmazottnak, ismerjen technikákat, legyenek képességei, amikor cselekedni akarnak.
Ne zárkózzanak el az önkormányzatok a fiatalok kezdeményezéseitől. Jó, ha van ifjúsági referens.

Tartalommal való feltöltés
Feltérképezni az igényeket, mi az, amit adni tudnak, s mi az, amit várnak mástól a mozgalomban. A programokat is fel kell tenni, de kérdés, hogy mennyiben van rájuk igény: ezek is összetalálkozhatnak a koordinációs téren.
Pici programokból, cselekvésekből, felajánlásokból adódik össze a mozgalom.
Keresem azokat a fiatalokat, akik szívesen részt vennének ebben és ebben a munkában! Akik aktívak, azoknak már van terepük. Felajánlások vagy igények összekapcsolása, összerendezése. Aktív fiatalokat kell keresni és velük kapcsolatot tartani, hogy ifjúságsegítő önkéntesként hozzájáruljanak a „felajánlások” oldalhoz.
Az igények és lehetőségek helyi megtalálása lenne a kulcs.
Jó mozgalom lenne, ha működnének a helyi közösségek, és a nyilvánosság megpezsdítené az energiájukat, további érdeklődést generálna, kedvesebbé, izgalmasabbá tenné! Erre kellene a kapacitásokat fordítani: a helyi kicsi érezze, hogy egy nagyobbhoz tartozik.

B.A.Z., Hajdú-Bihar és Nógrád megye, vezette Lakatos Kinga

Azért tartom fontosnak a saját környezetemben az Add tovább! mozgalom beindítását, mert:
- a legtöbb helyen problémaként kezelik a fiatalokat és nem erőforrásként,
- a felnőttek hozzáállása miatt a fiatalok visszahúzódtak (a felnőttek nem kezelik jól a fiatalokat),
- mert ha már van olyan csoportosulás, amelynek hasonló a célja, őket is be lehetne ebbe vonni,
- mert már van kapcsolat egy csoport középiskolással, akik a környékbeli településekről járnak a könyvtárba (klubba), nagy a területi lefedettség és a kapcsolat is jó a fiatalokkal, erre lehetne építeni,
- pl. az iskola kaloda, de lehetőség is,
- egy helyi (kistérségi) alkotókat és alkotásaikat bemutató vándorkiállítás felkeltette a települések lakosainak érdeklődését, népszerű volt, ilyesmit jó lenne a fiatalokkal is megszervezni!
Az első körben már problémák is felvetődtek a lehetőségek mellett:
- pl. Nógrád megyében a fiatalok nem így vannak szocializálva, de a települési közösség sem nyitott ilyesmire, így csak magukra a fiatalokra – felnőttek nélkül – nem lehet felépíteni egy ilyen programot,
- nehéz lenne ezt „szűz terepen” elkezdeni (kapcsolatok nélkül túl sok idő/ember és energia),
- fölfele (már dolgozó, de nem aktív fiatalok) hogyan adjuk tovább?
- az iskola nem a mi vonalunk, nem kooperatívak,
- melyik társadalom az, ahol a fiatalok nevelik a felnőtteket? Az a baj, hogy kevés a „jó fej” felnőtt,
- a hobbikörön mikor jut túl egy csoport, hogy saját értékeket vállaljon fel? (Hogyan menjünk a buliknál tovább?),
- ha nincs iskola helyben, hogyan maradjon meg a települési kötődés? Mit csináljunk és hogyan?
- A már meglévő terepeinken kell elkezdeni dolgozni, ott is a kulcsemberek megkeresésével kell kezdeni (hangsúlyosak: egyház, iskola – ez ellentmondásos, van, aki szerint e körökben fellelhetők kulcsemberek, mások szerint nem –, fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek + hálózatépítés) ez a helyi koordinátor szerepe.
- Fontos a minta, a szocializáció: közösségi létre szocializálni (egy másfajta értékrendet mutatni nekik, hiszen nincs támaszuk ebben az értékválságos világban, tehát szükség van a háttérből odafigyelésre), ez a felnőtt segítő szerepe (nekik is szükségük van felkészítő képzésre).
- Kell egy közös cél (pl. Corvinus Egyetemre felkészítő tábor: egyetemisták tartják, de tele van közösségi elemekkel).
- Közösségfejlesztők – szakmai háttér.
- Egyetemisták esetén: szabadon választható szeminárium/workshop keretében (nem kreditért, hanem elkötelezettségből), illetve a munkalehetőség (helyben, nyáron) vonzóvá teheti a mozgalmat.
- A fiatal korosztályokat az interneten keresztül lehet megszólítani, ezeket a lehetőségeket kell kihasználni (közösségi portálok stb.), illetve azokat megszólítani, akik rájuk lehetnek hatással („idősebb” fiatalok).
- Fontos, hogy ha intézményeket is bevonunk, akkor valamilyen felsőbb vezetéssel egyeztessünk, hogy feladatuknak érezzék, mert aki intézményekhez szokott, az így gondolkodik (az iskola pl. ezért nehéz terep).
- Nagyon fontos, hogy JÓL KOMMUNIKÁLJUK (vonzó, lendületes, „trendi”), sok csatornán hallassunk magunkról!
- Nagyon fontos, hogy a TELEPÜLÉSTÍPUSOK KÖZÖTT NAGY A KÜLÖNBSÉG (máshogy kell közelíteni hozzájuk, más a munka fókusza, jellege). Ti és szervezetetek mivel járulnátok hozzá
a mozgalom kifejlődéséhez?
Eddig a pontig konkrétan nem jutottunk el, voltak ötletek, hogy ki mit csinálna, vállalná-e az Add tovább! szervezőközpont szerepét, de abban maradtunk, hogy a weben mindenki megteszi a felajánlását, miután a szervezetével is egyeztetett.


Budapest és Közép-Magyarország,
vezette Giczey Péter

Tudunk-e ilyen típusú kezdeményezésekről?
Lépcsőházi példa a gyerekek öntevékenységére: Kis plakát: „Ha tudsz egy bűvésztrükköt, gyere le az udvarra ma délután!”
Nekünk ez a plakát nem elég informatív, de azok, akikhez szólt, pontosan tudták a dolgukat!
Ahol ez nem ennyire egyértelmű, ott szükséges lehet a kezdeményezések szakmai segítése.

A mozgalmat a csoportban résztvevők támogatták. Fontos a propaganda és nyilvánosság!

Felvetések:
- keretek: különböző típusú szervezetek együttműködése;
- bevált gyakorlatok megismertetése: PR, marketing;
- a piaci szektor ifjúsági szolgáltatásait jobban kellene ismernünk (bevonnunk?);
- KÖZKINCS-kerekasztalok bevonása (100 kistérségben van);
- 42 múzeumi, közművelődési referens bevonása.

Milyenek a fiatalok?
Hogyan lehet őket megszólítani?
Keresnek – mit találnak?
Önálló világot teremtenek – saját hely?
Ki ismeri a fiatalokat?
- Sport,
- Művészetek,
- Trendi helyek,
- Trendi tevékenységek pl. önkéntesség,
- Ifjúsági nyelv használata.
Nagyon sok a példa a kreatív, jó gyakorlatra – de ezek láthatatlanok!
Díjakat, elismeréseket találjunk ki!
Marketing + sajtó! (tv, internet…)
Legyenek események!
Gyűjtsük a jó gyakorlatokat!
Önkéntesség elfogadtatása, társadalmi elismerése (2011 az Önkéntesség éve lesz!)
Demokráciagyakorlat és megváltoztatása (pl. transzparens pénzkezelés)
Felnőttek – Fiatalok (miért tisztelik a felnőtt generációkat?)
- Segítő, ha szükséges,
- „Kis pöccintés” → nagy dolgokra képesek a fiatalok (pár hetes → féléves projektek),
- Nincs helyük intézményekben a fiataloknak,
- Alapvető szervezési teendők tanulásában fontosak a felnőttek,
- Fiatalok <segítő felnőttek> döntéshozók.

Fiataloknak valódi cselekvési lehetőségeket!
- Ez a mozgalom adhat ilyeneket!
- Közművelődési és más intézmények és civil szervezetek együttműködve.

Fiatalok – gyerekek:
- Van hagyománya Magyarországon (az iskola „ifiként” elismerésül visszahívta érdekes egyéniségeit, közösségi embereit) – azóta is vannak ilyen példák, de elszigetelten,
- Cselekvési lehetőségek hiánya (szakmai gyakorlat → önkéntesség?),
- A mozgalom nyilvánossága + szakmai elismerése,
- Vonzó lehet a hallgatóknak anyagiak híján is.

Települési kötődés, identitás erősítése (szülőváros, szülőfalu nem = születési hellyel!)

Felajánlások:
- Közösségfejlesztői szakmai támogatás (Kovács Edit)
- Nemzetközi kapcsolatok (Kovács Erzsi, NYIKE)
- Ifjúsági önkéntesség „Közöd” (DIA, Galambos Rita)
- …folytatás a honlapon!


Dunántúl–Kisalföld is,
vezette Péterfi Ferenc

Fontosnak tartottuk:
- bevált gyakorlatok és minták továbbadása, beillesztése → példatár,
- a rendszer elemei közti kapcsolat létrehozása – koordinálásuk,
- személyes megszólítás helyben, kis lépésekkel, szerepvállalás (felnőtt) határainak megtalálása,
- élményszerű, személyre szabott indítás és komolyan vétel (odafordulás, kérdezés, megerősítés),
- a meglévő ifjúsági szervezetek komolyan vétele és helyzetbe hozása,
- folyamatokat átlátó tapasztalt ember jelenléte, akihez fordulni lehet; fogékony fiatal, kortárs segítő (a szereplők egy helyen – world café),
- gondolatok hálózatosodása (modern eszközök segítségével),
- a hálózat csak étlapot adhat, aminek helyi szükségletek megtalálásán, kielégítésén kell alapulnia,
- önkéntesség, informalitás, elhivatottság,
- együttműködés és nem rivalizálás.

Ajánlások – vállalások
- Zalai Falvakért Egyesület: - Gyerekparadicsom Alapítvány: - Győri Egyetem szociális munka tanszék: - Szekszárdi Kistérségi Közkincs Kerekasztal + Tolnatáji Szövetség: - Murál Morál Mező + Pécsi Szín–Tér Egyesület: - Alsómocsoládiak Baráti Köre: - MMIKL Közép-dunántúli Regionális Iroda: - Mobilitás DDRSZI: - Monostori Éva – Komárom:
3. Beszélgessünk, beszélgessünk, beszélgessünk!
Az első Szakmai Napot záró plenáris ülésen abban állapodtunk meg, hogy hazatérve ki-ki beszélgetésekbe, kapcsolatépítésbe, partnerek keresésébe kezd.
Az alábbi módszertani segédlet ehhez készült!

Csoportos interjúk készítése
Célunk:
– elkötelezni a résztvevőket a mozgalom mellett,
– felajánlásokat gyűjteni :
Beszélgetésvázlat:
Megismertük a mozgalom elképzelését – vettetek-e már részt hasonló munkában?

Mit jelentene számotokra ez a mozgalom?
Munkátok során milyen problémákat érzékeltek, amelyekre választ kerestek? (hiányok, szükségletek). Találkoznak-e ezek a szükségletek a mozgalomban megfogalmazott válaszokkal?

Mit csináljunk és hogyan?
- A környezetetekben hány település igényelne segítő beavatkozást? Olyanok, amelyek hajlandók is lennének dolgozni az együttműködés sikeréért?
- Mi a véleményetek az ifjúság mozgósíthatóságáról? Láttok-e lehetőséget arra, hogy az ifjúság megossza saját tudását és lelkesedését az arra igényt tartó fiatalokkal és településekkel? Hogyan lehetne a településeket/felsőoktatási hallgatókat bevonni ebbe a munkába?
- Mi kellene ahhoz, hogy a diákok önszervező módon létre tudják hozni saját segítő szervezeteiket?
- Várnának-e, s ha igen, milyen felkészítést (képzést) és munka közbeni segítséget a fiatalok/települések és kitől?
- Ki(k) biztosítaná(k) a szakmai segítői hátteret? (közösségfejlesztő és civil hálózatok, képző szervezetek, diákok és tanárok szervezetei, fiatal felnőttek segítő szervezetei stb.)
- Véleményetek szerint mi lenne a feladata a segítőknek?
- Hogyan találják meg egymást az adni akaró diákok és az azt elfogadó települések, iskolák?
- Személy szerint mivel tudnátok hozzájárulni a mozgalom sikeréhez?

Ti és szervezeteitek mivel járulnátok hozzá a mozgalom kifejlődéséhez?
- Van-e szabad (önkéntes, fizetett) kapacitásuk, illetve átcsoportosítható kapacitásuk?
- Kiket fogtok felkeresni a környezetetekben?
- Milyen ösztönző, mozgalomszervező, nyilvánossági munkát tudtok elképzelni a saját környezetetekben?
- Vállalnátok-e Add tovább! szervezőközpont kialakítását? Mi lehetne egy ilyen központ feladata? Milyen módszerekkel lehetne feltárni a közösségi igényeket és a segítő felajánlásokat?
- Milyen segítséget vártok a mozgalom kezdeményezőitől?

A csoportmunka részletes jegyzeteléséről és a jelentéstevőről gondoskodni kell!
A csoportmunkák után állapodjunk meg vállalási időpontokban, találkozási időpontokban és helyszínekben, majd írjunk emlékeztetőt és készítsünk feladattervet, melyet a résztvevők kapjanak meg! 4. A mozgalom működése
Koordinációs Bizottság (tagjait lásd fönt, „A mozgalom megvalósítása, A) A kezdeményezők” részben! A szerk.). A KB az első kezdeményező – megszűnik, ha a helyi szintek átveszik szerepét!
A kezdeményezők szerepe:
- a kezdeményezés folyamatos életben tartása,
- a program népszerűsítése és terjesztése on-line eszközökkel,
- a média informálása,
- a helyi cselekvők megkeresésére:
Add tovább! központok alakuljanak kistérségben, megyében, régiókban
- feladatuk:
A munkacsoporthoz bármikor lehet csatlakozni: http://addtovabb.kozossegfejlesztes.hu

Találkozásaink intézményei
Adjatok hírt magatokról, inspiráljátok, segítsétek egymást!!!!

Szakmai napok Budapesten, a Corvin tér 8-ban
2010. július 5. 10.30–15.00
2010. október eleje
Témák:
– Beszámoló a tapasztalatokról,
– A segítés adekvát szervezési formáinak kialakítása, fejlesztése.

http://addtovabb.kozossegfejlesztes.hu

Parola archívum