Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Környezetbarát közösségek (7.): Másfél év mérlegen
Szerző:	Nizák Péter
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1993
Szám:	4
Oldalszám:	16. p.-17. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Független Ökológiai Központ
Települések:	Mosonmagyaróvár, Sátoraljaújhely
Tárgyszavak:	környezetvédelem, esettanulmány, környezetbarát közösségek, környezeti nevelés
Megjegyzés:
Annotáció:	Összefoglalása a mosonmagyaróvári és sátoraljaújhelyi környezetvédelmi projektnek. Milyen nehézségek támadtak az akcióterv megvalósítása során, a lakosság egyre szélesebb bevonásával mennyire megnőtt a közösségi kohézió.

konyko7a.txt

Környezetbarát közösségek (7.)

Másfél év
mérlegen

A Független Ökológiai Központ közös programon dolgozik az USA-beli Vermont államban működő Fenntartható Közösségek Intézetével (FKI). Az előző Parola számokban hírt adtunk arról a másfél éves munkáról, a vermonti gyakorlat magyarországi adaptálásáról, amely Mosonmagyaróvárott és Sátoraljaújhelyen folyik. A helyi önkormányzat, a szakértők és a helyi környezetvédők, valamint a társadalom helyben fellelhető érdekcsoportjai közös tanulással egybekötött döntéselőkészítési munkában vesznek részt.
A 18 hónapra tervezett program dokumentálásában az utolsó fázishoz érkeztünk. Az eltelt időben a két város Társadalmi és Szakmai Bizottsága összegyűjtötte, majd rangsorolta a helyi környezeti kockázatokat. A rangsoroláskor prioritást kapott probléma tanulmányozására az FKI januárban amerikai tanulmányutat szervezett. A bizottságok ezután kidolgozták a remélhetőleg városaik jövőjét meghatározó környezetvédelmi akció és végrehajtási tervet, melyet a városok önkormányzata és az FKI igazgatótanácsa is elfogadott. A program szeptember végén zárult le hivatalosan, a cikkben az utolsó négy hónap eseményeiről és a jövőbeni tervekről olvashatnak.
A megvalósítás nehézségei
A sátoraljaújhelyi bizottságok június elejére befejezték a Környezetvédelmi Akciótervet, mely a város környezeti kockázatait térképezi fel, és a Végrehajtási tervet, amely a szelektív szemétgyűjtés bevezetésének feltételeit dolgozza ki. Az FKI igazgatótanácsa nemcsak elfogadta a terveket, hanem, értékelve a munka minőségét, az erdeti céltámogatás összegét 25000 dollárról 30000-re emelte! Ezt a pénzt az újhelyiek a szelektív gyűjtés megvalósítására használhatják fel. A részletes kalkulációkból már korábban kiderült, hogy a vermonti pénz csak egy kísérlet beindításához lesz elég, a hiányzó összeget máshonnan kell megszerezni. A megvalósítás tehát az anyagiakon múlik Újhelyen, hiszen a program beindításához gyűjtőládákat, speciális gyűjtőkocsit, tároló területet stb. kell biztosítani, amelyek költségét az amerikai céltámogatás csak részben fedezi. Az önkormányzat, mint az előző cikkben olvashatták, félállású környezetvédelmi munkatársat alkalmazott, akinek feladata a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, kihasználása. Pályáztak is az újhelyiek több helyre, de szeptemberig csak a Partnershiphez benyújtott pályázatukat fogadták el (innen propagandacélokra igényeltek pénzt). A pályázat 55000 forintjából ismeretterjesztő szóróanyagot készítettek, melyet a kísérletben résztvevő városrész lakosainak küldtek el. A Környezetvédelmi Alaphoz benyújtott pályázatot egyenlőre még nem bírálták el. Közben a várost súlyos veszteség érte: elhunyt Katona Rezső polgármester, aki kezdettől támogatta a program célkitűzéseit és az utolsó percig dolgozott a városért. Helyettese, Laczkó Károly vette át posztját, egyenlőre nem főállásban. A FÖK munkatársai, Dr. Vásárhelyi Judit ügyvezető igazgató és a cikk szerzője Nizák Péter programkoordinátor júliusban Újhelyre látogattak , hogy tájékoztassák az alpolgármestert a program célkitűzéseiről, támogatását kérve a sikeres befejezéshez és a megvalósításhoz. Velük tartott Karas László a Peace Corps amerikai önkénteseket delegáló szervezetének magyarországi környezetvédelmi igazgatója is, aki egy esetleges együttműködés reményében kereste meg az alpolgármestert. Daragó Ferenc, a két bizottság koordinátora, a szelektív gyűjtés tervének egyik kidolgozója, tájékoztatta a jelenlévőket a program helyzetéről. Elmondta, hogy a speciális gyűjtőautó kialakítása a fő gondjuk, de októberben mindenképpen szeretnék elkezdeni a kísérletet Újhely egyik kerületében. A pénzügyi gondok (a vermonti pénz csak a kísérlethez elég!) ellenére bíznak benne, hogy két éven belül az egész városra kiterjeszthetik a programot. Vásárhelyi Judit kérte ezután az alpolgármestert, hogy támogassa a munkát továbbra is, és fűzze szorosabbra az önkormányzat és a helyi környezetvédő egyesület kapcsolatát. Laczkó Károly mindezt megígérve beszélt terveikről, pénzszerzési kísérleteikről, pályázataikról, melyekhez a FÖK segítségét, tapasztalatát is szeretnék igénybe venni.
Lakossági beszámoló
A program egyik legfontosabb feladata a lakosság széleskörű tájékoztatása, bevonása a döntéshozatalokba. Ennek szerves része az a tájékoztató anyag, amely a FÖK gondozásában készült el augusztusban. A lakossági beszámoló a Környezeti Akciótervre épül, célja, hogy a laikus közönség számára is közérthetően elemezze a város környezeti kockázatait, problémáit. A beszámoló röviden, fényképekkel, grafikonokkal illusztrálva mutatja be a programot, a környezeti problémákat, az elvégzendő feladatokat. Ez utóbbira utal a címe is, mely egy Kossuth idézet: ,S most a dologra!" Az anyag azonban nemcsak a lakosságnak készült: a programot támogató szervek, a programot figyelemmel kísérő önkormányzatok és a helyi érdekcsoportok képviselői is kapnak belőle.
Az FKI igazgatótanácsának látogatása
Szeptemberre tulajdonképpen lezárult a program, hiszen az eredeti célokat, feladatokat megvalósították az újhelyiek. Elkészültek a tervek, megkezdődtek a megvalósítási kísérlet közvetlen előkészületei. Az FKI igazgatótanácsa szeptember végén kihelyezett ülést tartott Kelet-európai programjainak (Bulgária, Magyarország) helyszínén. Ennek keretében vettek részt a két város képviselőivel, a minisztérium illetékeseivel, oktatási programjuk a Körlánc program magyarországi vezetőivel együtt azon a fogadáson, melyet az Egyesült Államok helyettes nagykövete adott tiszteletükre. Másnap az igazgatótanács két tagja, Harry Barnes, aki több országban (Románia, Chile, India) volt amerikai nagykövet és Pamela Linton, egy vermonti veszélyes hulladékkezelő üzem tulajdonosa, Susanna McIlwaine programigazgatóval és Jane Fielddel, az FKI irodavezetőjével együtt Újhelyre utazott, hogy hivatalosan is lezárják részükről a programot, köszönetet mondjanak a város munkájáért és tárgyaljanak az esetleges jövőbeni tervekről, együttműködési lehetőségekről. A FÖK részéről Vásárhelyi Judit és Nizák Péter, az USA nagykövetségének képviseletében Margaret Laude az amerikai tudományos attassé helyettese kísérte el őket. Az alpolgármester összehívta az önkormányzati képviselőket, a helyi környezetvédelmi egyesület vezetőit, a helyi sajtót, hogy hivatalosan is megköszönjék a segítséget és a megvalósítás nehézségeiről, a jövőbeni elképzelésekről beszéljenek. Bevezető szavai után Daragó Ferenc röviden összefoglalta a program eseményeit, eredményeit és felvázolta a jelenlegi állapotot. Elmondta, hogy minden kész a kísérlet beindításához, megvették a gyűjtőkocsit, amit még át kell alakíttatniuk, kiosztották a szóróanyagokat, melyekből a lakosság bővebb információkhoz juthat. A város egyik részét érintő kísérleti program tehát októberben elindul. A szelektív gyűjtés teljes körű bevezetését két éven belül tervezik, de ehhez pénzt kell szerezniük. Szeretnék az amerikai fél támogatását továbbra is magukénak tudni, ami nem feltétlenül anyagi segítséget jelent. A FÖK részéről Vásárhelyi Judit foglalta össze a program eredményeit, különös tekintettel az eredetileg nem tervezett, rejtett potenciálok megvalósulására. A konkrét eredmények mellett (konszenzuson alapuló környezetvédelmi akcióterv, részletes szelektív szemétgyűjtési terv, a város környezeti bajainak felmérése, rangsorolása) nem elhanyagolható, hogy a program alatt sok ember lelkesen együtt dolgozott, javult a város ,lelki egészsége",
nőtt a közösségi kohézió,
néhány ,zöldből" másfél éven belül erős környezetvédelmi egyesület alakult. A program jó példája az együttműködésnek, a tervek konszenzuson alapulnak, ráadásul szakmailag is erősek. Sajnálatos módon nemzeti szintű akadályokba is ütköztek az újhelyiek: nem minden újrahasznosítható anyagnak találtak átvevőhelyet, piacot. Ez azonban már nem az ő hibájuk...Ezután Pamela Linton köszönte meg az újhelyiek munkáját, beszédében nyitva hagyva egy esetleges folytatás lehetőségét. Elmondta, csak az igazgatótanács dönthet, de nagyon valószínű, hogy az FKI tovább támogatja a programot, figyelemmel kíséri annak további sorsát. Konkrét tervek a következő hónapban várhatók.
A hivatalos részt városnézés és pincelátogatás (jó borokat termelnek arrafelé!) követte, amivel tulajdonképpen le is zárult a másfél éves program.
Mosonmagyaróvárott a végrehajtási terv kidolgozásakor merültek fel újabb nehézségek. Mivel nem volt egy átfogó elképzelés, az óváriak több kisebb tervet dolgoztak össze végrehajtási tervvé, amelyet csak többszörös egyeztetés után fogadtak el a vermontiak. A nyár tehát a végrehajtási terv kidolgozásával telt, melyet végül szeptember elején véglegesítettek. A terv két részből áll: a rangsorban élen álló élővizek szennyezettségének problémaköre mellett a környezeti neveléssel foglalkozik. Az óváriak egyeztették munkájukat a városrendezési terv készítőivel és kidolgozták egy parti sétány kialakításának tervét. A belvárost keresztülszelő Lajta folyó egy partszakaszát szándékoznak sétánnyá alakítani, ez a tisztítás mellett a lakosság kikapcsolódását, felüdülését is szolgálná. Mintegy 400 méter hosszan kotornák ki a medret, tisztítanák meg a partszakaszt. Az illegális szennyvízbekötések megszűntetését is el szeretnék érni. A terv tartalmazza a sétány közvilágításának kialakítását, pihenőhelyek létesítését, új padok elhelyezését, a meglevő növényzet ápolását és frissek ültetését. Az elképzelés jól illeszkedik a város rendezési tervébe, mely szerint az elkövetkezendő években kívánják a történelmi városrészt csatornázni. A rendezési munkálatokba a lakosságot is szeretnék bevonni, a terv közösségbevonási részét a Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület hagyományos Folyó napi akciója képezi, melyen az önkéntesek a folyókban megrekedt, szétszórt hulladékot gyűjtik össze. A Folyó napi munkák természetesen nem csak a víztisztaság szemponjából hasznosak, hanem fejlesztik a lakosság környezetvédelmi szemléletét is és ösztönzik az embereket a közösségi munkában való részvételre. A terv másik része
a környezeti nevelésről
szól. A környezetismeret tantárgy hiányosságait tapasztalva egy óvári pedagógus Ballainé Kovalszky Éva vezetésével a bizottságok környezetvédelmi nevelési programot dolgoztak ki. A város egy óvodájában és egy általános iskolájában az 1993/94-es tanévben beindítják a környezeti nevelést allternatív tantárgyként, folyamatosan kiterjesztve tevékenységüket a városban. Mivel a pedagógusképző intézetek nem készültek fel arra, hogy a leendő nevelőknek környezetvédelmi képzést is nyújtsanak, egyszerűbbnek tűnt külön tantárgyat bevezetni ahelyett, hogy minden tantárgyba beillesszék a témát. (Természetesen ez lenne az ideális.) A hatékony munka érdekében három nevelő vállalta, hogy részt vesz az esztergomi Vizéz János Tanítóképző Főiskola Természettudományok Tanszéke által indított környezeti nevelési továbbképző tanfolyamon és igyekeznek majd hasznosítani a Körlánc USA-Magyar Környezeti Nevelési Project hálózatában résztvevők tapasztalatait is. (Ez egyébként szintén FKI program!) Látható tehát, hogy az óváriak hosszú távon gondolkodnak, megpróbálták beilleszteni végrehajtási tervüket egy nagyobb összefüggésbe!
Nyár közepén több nagy amerikai alapítvány képviselője járt Kelet-Európában, s eközben magyarországi programokat is meglátogattak. Szlovákiába tartva megálltak Mosonmagyaróvárott is, ahol a Fenntartható Közösségek programmal ismerkedtek. Nem volt véletlen ez a látogatás: a Rockefeller Brothers Fund volt ugyanis az egyik alapítvány, mely anyagilag támogatta a programot. Természetes hát, hogy kíváncsiak az eredményekre. Az óváriak fél napos elfoglaltságot szerveztek számukra, melyben bemutatták magát a programot, beszéltek a város problémáiról, természetesen szóba került a Duna, felvázolták környezetvédelmi képzésüket, majd városnézésre invitálták a vendégeket. Az amerikaiak, a Rockefeller Brothers Fund részéről Collin Cambell és Bill Moody, a German Marshhall Fund képviselője Frank Loy a Charles Mott alapítványtól Bill White és Maureen Smith főleg a lakosságbevonás kérdéseiről
és a programnak a demokratikus közéletre gyakorolt hatásáról érdeklődtek. Az óváriak akciótervük egy-egy angol nyelvű példányát adták át nekik búcsúzóul.
Szeptember elejére elkészült az óvári akció és végrehajtási terv végleges változata, melyet Tóth Marianna koordinátor segítségével jól szerkesztett formába öntöttek. A FÖK-kel való egyeztetés után éppen ezért úgy döntöttek, hogy apró módosításokkal, rövidítésekkel az Akciótervet adják ki, mint lakossági beszámolót. Szeptember közepére el is készült az újhelyivel együtt, így tulajdonképpen mindkét program időben befejeződött. Az FKI igazgatótanácsa idő hiányában nem tudott Űvárra utazni, ezért a hivatalos, ceremoniális zárás elmaradt, helyette Susanna McIlwaine programigazgató és a FÖK képviselői Vásárhelyi Judit és Nizák Péter résztvételével tartották meg az utolsó összejövetelüket a bizottságok.
Véget ért tehát a 18 hónapos munka! Mérleget készítve megállapíthatjuk: a vermonti minta működött Magyarországon, sikeresek voltak a programok. Sok tapasztalattal szolgált az elmúlt időszak, sok ötletet, potenciális lehetőséget hozott a felszínre. Rádöbbenhettünk, mennyi problémával kell szembenéznie egy kisvárosnak, ha javítani szeretne környezeti állapotán. Ez nem csak pénzkérdés: egyik legdöbbenetesebb tapasztalat volt az az adathiány, ami Magyarországot jellemzi. Kisvárosokról szinte alig van környezetstatisztikai adat, és ami van azt is főként a szennyezőktől lehet beszerezni. Ez szinte lehetetlenné teszi a környezeti kockázatok reális mérlegelését. Nem volt újdonság, hogy legnehezebb a lakosságot megmozgatni, bevonni az önkéntes munkába. A program ennek technikáit is segített begyakorolni. Itt mutatkozott meg ennek a programnak az alapvető sajátossága: csak bizonyos lélekszámú településeken gyakorolható, mert kb. 20000 lakos felett nem lehet a társadalmat összefogni, valóban bevonni a munkába. Az óvári problémák egy része is valószínűleg ebből adódott. A demokratikus döntéshozatal,
a konszenzusra törekvés
szintén új dolog volt, mely szokatlan nálunk: sokat panaszkodtak a bizottsági tagok, hogy túl hosszú a program, nem elég hatékony a munka. Kellemes meglepetés volt viszont, hogy mindkét városban számos önkéntes akadt, akik szabadidejükben, anyagi ellenszolgáltatás nélkül is képesek voltak értékes munkát végezni. Számos eredmény született a program mentén, annak mintegy hozadékaként. Ilyen a Zempléni Környezetvédő Egyesület megalakulása és megerősödése, az újhelyi önkormányzat környezetvédelmi munkatársának munkábaállása, az óvári környezeti nevelési program bevezetése. Az önkormányzatok is betartották vállalt kötelezettségeiket és mindkét helyen a program szellemiségének folytatását ígérték. Ez azonban nehéz lesz: a mai gazdasági nehézségek kényszerpályára terelik önkormányzatokat, amelyek távolról sem kezelik prioritásként a környezetvédelmi szempontokat. Főleg Sátoraljaújehelyen nagy gond ez, hiszen az ötvenes évek iparosításából kimaradt, éppen ezért viszonylag tiszta környezettel rendelkező Újhely most próbálja behozni ,lemaradását". A város kereskedelmileg kulcsfontosságú helyen fekszik: Ukrajna, Szlovákia közvetlen közelében, így az újhelyi vezetőknek valószínűleg sok kísértéssel kell majd megküzdeniük, ha meg akarják őrizni a régió természeti kincseit, viszonylag tiszta vizeit, levegőjét.
A FÖK tervezi az összehasonlító kockázatbecslési módszer magyarországi adaptálásának folytatását, hiszen csak több tapasztalat birtokában lehet az egyedi esetektől elvonatkoztatva, valóban tudományos értékű következtetéseket levonni. Rengeteg tapasztalat halmozódott fel, melyek birtokában sokkal gördülékenyebb lehetne a következő program. Egyenlőre ennek pénzügyi akadályai vannak, de az már szinte biztos, hogy a két város nem marad magára: a FÖK az FKI támogatásával most dolgozza ki a program folytatását, mely főleg szakmai és erkölcsi segítséget jelent majd a két kisvárosnak.
Nizák Péter







Parola archívum