Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Legyen nonprofit törvény és jól működő civil társadalom!
Szerző:	Trencsényi Imre
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1994
Szám:	4
Oldalszám:	8. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	nonprofit törvény, nonprofit konferencia
Megjegyzés:
Annotáció:

nproftrv.txt

Legyen nonprofit törvény
és jól működő civil társadalom!

1994. július 2-a. Verőfényes szombati nap az ,interregnum" várakozásteljes heteiben. Új parlamentünket már megválasztottuk, az új kormány még nem ,állt fel".
A társadalom csöndes többsége számára mindig ezek a legreménytelibb időszakok. Békatávlatból ilyenkor a legtágasabbak a jövő dimenziói.
A legjobb pillanatot ragadta hát meg három magyarországi nem-kormányzati szervezet, hogy megkísérelje szembesíteni az új kormánykoalíciót a civil társadalom elvárásaival. A Nonprofit Alapítvány Kurázsi Szerkesztősége, az Európa Ház (Budapest) és a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány LEGYEN NONPROFIT TÖRVÉNY ÉS JÓL MŰKÖDŐ CIVIL TÁRSADALOM! címmel a fent említett szép napon konferenciát rendezett a Kossuth Klubban. A rendezők eredeti elképzelései szerint első számú napirendi pontként miniszterjelöltek adtak volna számot arról, miként vélekedik az új koalíció a nem-kormányzati szervezetek jövőjéről; ezt volt követendő némi betekintés a nonprofit szabályozás külföldi gyakorlatának kulisszatitkaiba; végül pedig a ,szektor kínálta" törvényjavaslat megvitatását és a résztvevők ötleteinek kicserélését ígérte a program.
A mindvégig nagyon izgalmas és tanulságos rendezvénynek csupán első része módosult némiképp, amennyiben a leendő igazságügyminiszter helyett dr. Kecskés László helyettes államtitkárt hallgathattuk meg a Törvényalkotás és civil társadalom témában; a művelődési tárca várományosa helyett pedig Gellért Kis Gábor, a parlament Emberijogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke ,ugrott be" a hálátlan szerepbe, s igyekezett óvni szelíden a nonprofit-szektort a túlzott várakozásoktól (legfrissebb és legkonkrétabb információi a koalíció rövid távú gazdasági programjáról voltak).
A törvényalkotás gyakorlatát belülről ismerő Kecskés dr. előadásának értékes eleme volt az a történeti rálátás, amellyel jogi és közgazdasági motívumoknak sokszor (szakmai szempontból laikus politikai beavatkozások következtében) irracionálisra sikeredett származékaiként, születésük folyamatában mutatott be bizonyos, a nonprofit szférát érintő törvényeket. Jellegzetes ellentmondás például, hogy az alapítványokat a bíróságok jegyzik be (teljesen formálisan), ám hogy működőképesek lesznek-e (azaz számíthatnak-e támogatóik adóalap-kedvezményre), azt az adóhatóság dönti el.
A konferencia utolsó napirendi pontját képező gondolatcsere is sokszorosan bizonyította: a magyar civil társadalom nonprofit törvényért kiált! A tájékozottabb résztvevők szerint a kormány 1995-ben az Országgyűlés elé terjeszti a törvénytervezetet.
Szükséges, hogy körültekintően kidolgozott, törvényszintű szabályozás biztosítsa a civil társadalom kiegyensúlyozott működési feltételeit. Szükség van az adótötvényeknek és egyéb pénzügyi szabályozóknak a demokratikus szellemben megfogalmazott társadalompolitikai célokkal való hosszú távra szóló összeegyeztetésére - de nem túlzottan nagy gyönyörűség elképzelni: milyen lesz vajon az a nonprofit törvény, amely a rövid távú (?) megszorító törvény- és intézkedéscsomaggal egyazon időben születik...
A szóban forgó konferencián (is) hangot kapott az az igény, hogy maga a nonprofit szektor nyújtson be önnön tevékenységének szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot. Első pillantásra talán kissé idealisztikusnak látszik ez a javaslat, de ha jobban belegondolunk, rájövünk: semmivel sem jelentene ez nagyobb egyoldalúságot, mint ha példának okáért a Pénzügyminisztériumé lenne a kezdeményező szerep.
Nem jelenti az állam szükségességének teljes tagadását, ha hiszünk abban, hogy napjainkban a civil szféra a társadalmi modernizáció első számú terepe. Amióta világszerte alapelvvé vált Ernst F. Schumacher korszakalkotó jelmondata - ,A kicsi szép!" - mind a közigazgatásban (decentralizáció), mind a gazdaságban (privatizáció), mindpedig az állami jóléti szolgáltatások terén (,kivonulás"), azóta nincs jogunk nem észrevenni, hogy a strukturális válsággal küszködő ipari társadalmat csakis a nagy struktúrákon és hierarchiákon kívül létrejött, az emberi igényekre érzékenyen és frissen reagáló, a közvetlen részvételen alapuló, rugalmas szerveződésekben ,élheti túl" az emberiség.
Sokféle meghatározását próbálták már adni a civil társadalomnak, civil szférának. Valóban lehet tágítani is, szűkíteni is a fogalmat. Jómagam - a júliusi nonprofit-konferencia tanulságait is leszűrvén - olyasfajta tágítás mellett volnék, amely e körbe sorol minden, az élet minőségének javítását céljának tekintő önkéntes emberi társulást - még akkor is, ha tevékenysége során tetemes profitra (!) tesz szert (erre egyébként a fenti cél tisztességes szolgálatával kicsi a lehetősége).
Mondhatnám, hasonló ,fogalomtágító" kormányprogramra utalt a nagyobbik koalíciós pártnak a konferencián megnyilatkozó képviselője is, amikor jelezte, hogy a jövőben számítani lehet az alapítványok világát megosztó kedvezmények leépítésére, az adózási és adakozási feltételek egységesítésére. Ezzel így magam is egyetértenék, mert a ,pucér igazságosság" is jobb, mint az objektivitás lehetetlensége mögé búvó szubjektív igazságtalanság. Ám az egységes elbírálás az igazságosságnak csak az egyik fele. A modern - szolgáltatói - szerepének tudatában lévő állam nem csupán a jogi igazság és a gazdasági eredményesség fogalmaiban gondolkodik. Számára az igazság elsősorban társadalompolitikai kategória, s az eredményesség az állampolgárok esélyegyenlőségének növekedését jelenti. Ezért akár a pro-profit szféra szereplőivel is hajlandó számukra előnyös szerződéseket - üzleteket - kötni, ha profitjukat a hátrányos helyzetű rétegek hátrányainak csökkentését eredményező tevékenységgel szerzik.
Kétségtelen, hogy a hatályos Polgári törvénykönyv már számol a nonprofit szervezetek közhasznú szerepvállalásával és az állammal kötendő szerződés lehetőségével, de ez a tény nyilvánvalóan nem helyettesíti azt a nonprofit törvényt, melynek meghozatalát az új koalíció a következő évre ígéri. Nem tudhatjuk e pillanatban, kinek az alapszövegéből fog hosszas egyeztetések során kialakulni a Parlament elé kerülő törvényjavaslat. Reméljük, hogy a ,szektor kínálta" megoldások nem fognak teljesen hiányozni a törvényerőre emelkedő változatból. Magyarán mondva, azt szeretnénk, hogy majd e törvény hatálya alatt - miként megfelelőké alatt a vállalkozói szférában is - ,jobban megérje becsületesen adózni, mint adócsalni".
Jó lenne végre valamiféle közmegegyezés az országban az egészég-, szociális-, oktatás-, művelődésügyi és pénzügyi szakemberek, valamint a választott politikusok között abban a kérdésben, mit tekintsünk közhasznú tevékenységnek, kit, azaz kiket tekintsünk ,köz"-nek. Kétségtelen, hogy nálunk a civil szféra még eléggé kiforratlan, sokan e terület képviselői közül is úgy érzik: nem csoda a pénzügyi kormányzat bizalmatlansága, amikor sokan magánérdekeket burkolnak a közhasznúság lepleibe; ezért valamiféle nonprofit kamarának kellene őrködnie a terület tisztasága felett. Mások azt tartják: a civil társadalom lényegének mondana ellent az efféle intézményesítés. (A vita lapzártakor még tart - ahogy mondani szokták.)
Végezetül meg kell még említeni a júliusi konferencia két nemzetközi vonatkozású eseményét. Dr. Zuzana Magurova, a Szlovák Tudományos Akadémia professzora jóvoltából érdekes összevetést tehettünk a civil táradalom hazai és szlovákiai helyzetét illetően; az Egyesült Államok-beli Nonprofit Törvénykezés Nemzetközi Központjának vezetőitől, Karla Simon professzortól és dr. Leon Irish-től pedig megtudtuk, hogy az amerikai székhelyű tudományos intézet talán jobban figyelemmel kíséri a nonprofit-szféra szabályozását és fejlődését régiónkban, mint mi magunk, s - nem-kormányzati szervként - egyre másra rendezi Kelet-Európában a konferenciákat és tréningeket. Az átfogó tematikájú sinaiai ,ajánló konferencia" jegyzőkönyvét - a júliusi budapesti eszmecsere szervezőinek ígérete szerint - szeptembertől magyar nyelven is olvashatják a hazai jogi és nonprofit szakemberek.

Trencsényi Imre


Parola archívum