Környezetbarát közösségek: A Fenntartható Közösségek Intézete és a Független Ökológiai Központ közös projektje a magyarországi városokban

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Környezetbarát közösségek: A Fenntartható Közösségek Intézete és a Független Ökológiai Központ közös projektje a magyarországi városokban
Szerző:	Vásárhelyi Judit
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1992
Szám:	1
Oldalszám:	3. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Fenntartható Közösségek Intézete -The Institute for Sustainable Communities- (Vermont USA, South Royalton, 5068, T:1/ 802 763 8303)
Települések:	Vermont /USA/
Tárgyszavak:	környezetvédelmi program
Megjegyzés:	Egy közös környezetvédelmi programterv leírása, szervezési kérdései.
Annotáció:

kornybar.txt

Környezetbarát közösségek

1992. márciusában a Fenntartható Közösségek Intézete (Vermont, USA) és a Független Ökológiai Központ (Budapest) közös programot indít magyarországi városokban. A FKI és a FÖK munkatársai 1991. tavaszán nyolc vidéki települést látogattak meg, ezek közül választotta ki az FKI igazgatótanácsa azt a kettőt, amely helyzeténél fogva minta gyanánt szolgálhat más települések, más helyi önkormányzatok számára. A Mosonmagyaróvárott és Sátoraljaújhelyen folyó program lényege, hogy a települések segítséget kapjanak demokratikus, környezetvédelmi és földhasználati irányelvek kidolgozásában és bevezetésében. A mintavárosok kiválasztásánál figyelembe vették a települések jelentőségét, természeti ökoszisztémáját, környezeti kárait, valamint a kormányzattól kapott és még várható segítséget. - Az Egyesült Államokban már sikerrel alkalmazták azt a stratégiát, hogy az országos programokat bevezetés előtt helyi önkormányzatok próbálnak ki! - A vermonti program során a magyar városok önkormányzatai tapasztalatokat szerezhetnek a környezeti kockázati tényezők azonosításával, elemzésével és összehasonlításával kapcsolatos módszerek terén.
A munkaterv a helyi közösségre épült, célja a városok környezetvédelmi prioritásainak rangsorolása, és a problémák megoldása. Az összehasonlító kockázatbecslési módszer magában foglalja a környezetvédelmi és humánegészségügyi adatok összegyűjtését, ezen adatok értékelését a társadalmi vezetők és a lakosság által.
A program megvalósítását 18 hónapra tervezték, ez az időszak 4 szakaszra osztható:
1. Szervezés és a program körvonalazása
A munka az FKI képviselői és a magyar résztvevők magyarországi találkozójával kezdődik. Az FKI képviselői a két városban bemutatják a programot, ezután pedig a polgármesterrel, az önkormányzattal és a társadalom különféle érdekcsoportjaival közösen részletes tervvázlatot készítenek. A programban két különféle társadalmi bizottság vesz részt: a szakértői bizottság, melynek feladata szakmai és tudományos adatok összegyűjtése és elemzése, valamint a környezetpolitikai bizottság, mely a városokat érintő problémák ransorolását végzi és javaslatokat tesz ezek megoldására.
A szakértői bizottság olyan személyekből fog állni akik megfelelő szakmai felkészültséggel, tapasztalattal vagy kutatási kézséggel rendelkeznek a környezetegészségügy, természettudományok, közgazdaságtan, környezetvédelmi technológia és szennyezéscsökkentés, stb terén. A környezetpolitikai bizottság tagsága a közösségen belüli teljes érdekszférát képviselni fogja, ideértve városi polgárokat, gazdálkodókat, iparvállalatok vezetőit, munkásokat, szülőket, tanárokat, orvosokat, nem kormányzati szervezetek képviselőit és egyéb csoportokat, melyeket a résztvevő felek maguk határoznak meg.
Az FKI saját személyzetet és szakértői gárdát állít a terv megvalósításának szolgálatába. A környezetvédelmi politikában, a közösségi szintű szervezésben és tervek kiértékelésében jártas amerikai szakemberek továbbképzéseket tartanak és szakmai segítséget nyújtanak. Lehetőség van helyi szakemberek alkalmazására is, akik a programterv megvalósítási alternatíváit dolgozzák

ki és ezek gazdasági hatásait becslik.
A két bizottság tagjai a alábbi területeken kapnak szakmai továbbképzést:
- környezeti problémák elemzése,
- környezeti kockázat csökkentértésére vonatkozó prioritások felállításának alapelvei,
- a lakosság körében alkalmazható nevelési stratégiák,
- a lakossági részvétel és a demokratikus döntéshozatali rendszer valamint
- konfliktusok megoldási módszerei.
2. A kockázati tényezők meghatározása, adatgyűjtés és a prioritási sorrend megállapítása
A kockázati tényezők az emberi egészséget, az ökológiai rendszereket vagy az általános jólétet veszélyeztető okok. E tényezők vizsgálatának elengedhetetlen feltétele a kérdések alapos és őszinte megvitatása mind a bizottsági tagok között, mind a széles körű nyilvánosság előtt.
A magyar hatóságok az egyedi emissziókról alig rendelkeznek adatokkal. Ezért a közösségen belüli főbb kibocsátókról szóló információk alapvető fontosságúak lehetnek és viszonylag kevés költséggel beszerezhetők. Az önkéntesek által szervezett egyszerű észlelési hálózatok szintén javíthatják a szakértői és környezetpolitikai bizottságok számára rendelkezésre álló adatok minőségét.
A szakértői jelentések alapján a környezetpolitikai bizottság súlyossági sorrendbe állítja az általuk megnevezett problémákat. A bizottságban résztvevő tagoknak szembe kell nézniük a bizonytalanság és adathiány problémájával, világosan ki kell fejteniük azokat az okokat melynek alapján az egyik környezeti problémát súlyosabbnak tekintik a másiknál. A legfontosabb kockázati tényezőket és a legkívánatosabb környezetvédelmi stratégiákat rangsoroló döntéseknek éppúgy tükrözniük kell a lakosság értékelését és kívánalmait, mint a tudományos adatokat.
3. A környezetvédelmi programterv kialakítása és bevezetése
Ez az időszak a programban résztvevők vermonti utazásával kezdődik. A látogatók vermonti közösségi vezetők és környezetgazdálkodási managgerek részvételével rendezett munkaüléseket látogatnak, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat arról, hogyan kell végrehajtani és megtervezni helyi szintű gyakorlati környezetvédelmi intézkedéseket. A munkaülések témái között szerepel a szilárd és veszélyes hulladék kezelése, a hulladék csökkentése és újrahasznosítása, a biológiai gazdálkodás, a levegő és vízszennyezés megelőzése, az erdők és védett területek kezelése, az enegiatakarékosság valamint a környezetvédelmi mérlegbeszámoló.
A vermonti szemináriumról visszatérésük után a programban résztvevők a közösség érdeklődő tagjaival együttműködve környezetvédelmi programtervet alakítanak ki a városok számára. A környezet szennyezésére tett intézkedésekre vonatkozóan becsléseket végeznek a hatékonyság, az időszerűség, a politikai elfogadhatóság, a költségek, valamint a gazdasági szerkezet változás nemzeti folyamatához való kapcsolódás szempontjából. A programterv tartalmazza a végrehajtás időrendjét és a finanszírozásra javasolt eszközöket. A tervezet különös figyelmet

szentel az alacsony vagy zéro szintű kezdeményezéseknek, szó lehet azonban olyan intézkedések megtételéről is, melyek nemzeti szintű akciót vagy nemzetközi segítségnyújtást igényelnek. A programterv végrehajtására a mintavárosok 1,5-2 millió forint összegű végrehajtási céltámogatást kapnak. E támogatás lehetővé teszi a legnagyobb prioritást élvező programok azonnali megkezdését. A támogatás tíz százalékával a helyi közösség egészíti ki kézpénzben vagy természetben az összeget.
Fontos, hogy a programnak látható és konkrét eredményei legyenek, ez megerősítheti a közösség hitét abban, hogy a tudáson és konszenzuson alapuló demokratikus folyamatok képesek megváltoztatni a környezeti feltételeket és javítani az emberek életét.
4. Információ átadása, értékelés
A program egész folyamatát értékelések kísérik. Az egyes szakaszok végén elkészült részértékelések alapján dokumetáció készül. A program tanulságait esettanulmány formájában tesszük közzé, hogy a programból megszerezhető jártasságokat és ismereteket szélesebb körben is továbbíthassuk. A FÖK feladata, hogy a programot népszerűsítse, a tömegkommunikációs eszözökben megjelenítse valamint más közösségek, települések képviselőinek látogatását megszervezze a mintavárosokban. E látogatások a környezetpolitikai bizottság nyilvános meghallgatásai vagy mérlegelései megfigyelésére is lehetőséget nyújtanak.
A Parola következő számai közölni fogják a két mintavárosból, Mosonmagyaróvárról és Sátoraljaújhelyről kapott részjelentések alapján mindazokat a módszereket, amelyeket más önkormányzatok, helyi társadalmak is alkalmazhatnak a vermonti programból.
A program iránt érdeklődők forduljanak a FÖK-höz. Szóban és írásban szívesen nyújtunk felvilágosítást, továbbá a későbbiekben látogatásokat is szervezünk.
Vásárhelyi Judit

Fenntartható Közösségek Intézete (The Institute for Sustainable Communities) c/o The Environmental Law Center, Vermont Law School, South Royalton, Vermont 05068, USA. Tel: 1 8O2 763 83O3, Fax: 1 8O2 763-7159.
Az Intézet 1991-ben alakult. Elnöke Madeleine M. Kunin, Vermont állam volt kormányzóasszonya, ügyvezető igazgató Geroge E. Hamilton. Az Intézet közép-kelet-európai környezetvédelmi programokat támogat, jelenleg Bulgáriában és Magyarországon. A környezetbarát közösségek magyarországi programjával a magyar származású Susanna McIlwaine foglalkozik.
Független Ökológiai Központ, 1O35 Budapest, Miklós tér 1. "Selyemgombolyító". Tel: 16-86-229, Fax: 18O-45-46. A kuratórium elnöke dr. Sólyom László egyetemi tanár. A FÖK 1989-ben alakult a Soros Alapítvány és a Közművelődési Információs Központ támogatásával, azóta környezeti nevelési, faültetési, közösségfejlesztési programokkal, környezetvédelmi szervezetek támogatásával foglalkozik. A környezetbarát közösségek programjával dr. Vásárhelyi Judithoz forduljanak.

Parola archívum