Kulcsszavaink: önszervező közösségek, helyi társadalom, nyilvánosság, információáramlás, közösségszervezés

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Kulcsszavaink: önszervező közösségek, helyi társadalom, nyilvánosság, információáramlás, közösségszervezés
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1990
Szám:	3
Oldalszám:	24. p.
A cikkben lévő
Nevek:	Közösségfejlesztők Egyesülete
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete
Települések:	Budapest
Tárgyszavak:	önszervező közösségek, helyi társadalom, nyilvánosság, közösségszervezés
Megjegyzés:
Annotáció:	Az egyesület közösségek kialakulását kezdeményezi, segíti a társadalmi fejlődést a kulturális fejlesztésen keresztül.

kulcsszo.txt

Association for Community Development Association du Developpement Communautaire
1011 Budapest, Corvin tér 8. Tel.: (36<-1)135-43-00, 115<-10<-48; Fax (36<-1)115<-36<-04, 115<-10<-49
Számváltozás után: 201<-48-92, 201-507-28, 201-53-28

KULCSSZAVAINK: ÖNSZERVEZŐ KÖZÖSSÉGEK; HELYI TÁRSADALOM;
NYILVÁNOSSÁG; INFORMÁCIŰÁRAMLÁS; KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS

Ha szűkebb környezetét (faluját, kerületét, munkahelyét stb.) közöny, mozdulatlanság jellemzi;
Ha véleménye szerint ennek ellenére lenne még - bármilyen elszigetelten, egyedi módon is -
az újrakezdéshez szükséges önálló erő, tudás és akarat, csak nem tud megnyilvánulni;
Ha úgy gondolja, hogy környezete társadalmi problémái csak önerőből, közösségi összefogással oldhatók meg,
mert segítség kívülről nem jön;
Ha ismer olyanokat - természetes vezetőket vagy szakembereket -, akik a kimozdítás külső segítőivé válhatnak;
Ha bármilyen módon érintett a közösségfejlesztésben

KERESSE A KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐK EGYESÜLETÉT!

Az Egyesület l989. áprilisában alakult Dombóvárott, azokból, akik a "nyitott ház" és a közösségfejlesztési kísérleteket megvalósították; azokból, akik az aprófalvak megmaradásáért és önállósulásáért, a faluházak létrejöttéért, az információk és mindezeken keresztül társadalmunk demokratizálódásáért dolgoztak és dolgoznak ma is.
Az alapítókon kívül az Egyesület természetesen új tagokkal is bővült - és a jövőben bizonyára bővülni is fog -, elsősorban olyanokkal, akik egy-egy régiót képviselve a közösségfejlesztés módszerével akarnak résztvenni egy-egy helyi fejlesztésben.
Az Egyesület közgyűlése l989. október 4-én elfogadta a programjavaslatot, melyből most egy részletet közlünk.
"Változást akarunk és mozgalmat létrehozni. Segíteni akarjuk az embereket kimozdulni az atomizáltságból egy közösségi lét felé.
Az együttes cselekvés, az önirányítás és önsegítés a módja annak, hogy a társadalom rejtett erőtartalékai felszínre kerüljenek; ezek bontják le a kialakult hierarchikus és központosított rendszereket, hogy helyettük rendre emberléptékű és a közigazgatásnak, termelésnek, politikának, társas életnek stb. megfelelő nagyságrendű és egyenrangú szerveződéseket hozzanak létre.

KÖZÖSSÉGEK KIALAKULÁSÁT
KEZDEMÉNYEZZÜK

Közismert, hogy közösséghiányos társadalomban élünk, de azt már kevesebben tudják, hogy ennek hazai mértéke nem a tömegtársadalmak normális velejárója. Magyarországon a rendszerváltás megszüntette a hagyományos közösségeket és ez, valamint a túlerőltetett modernizáció egyaránt elvégezte a maga romboló hatását.
Az általunk megkérdezett 2400 kistelepülésből (2000 lélekszám alattiak) pl. 500-ban semmilyen emberi csoportosulás, "közösség" nincs. Sőt, nyilvánvalóan még ennél is több faluban, mert csak 1200 településről kaptunk választ. S a meglévő közösségek is sok esetben csak "kvázi"-közösségek. És nem csak az aprófalvak közösséghiányosak, hanem minden település, az egész társadalom. Mert a kivételt képező, meglévő közösségek nem hatják át az egész társadalmat. (198.. évi adatok)
Az elmúlt évtizedben kitermelődött már az a módszer, amelyik alkalmas önszervező és önsegítő közösségek életre segítésére. Ez a módszer a közösségfejlesztés.
A közösségfejlesztés - szándékaink és eddigi kísérleti tapasztalataink szerint - egy közösség problémáinak önszervező, közös megoldását jelenti, s mint ilyen meghatározó szerepet játszik a nyilvánosság szerveződésében, a decentralizációs folyamatokban, egyáltalán: települések fejlesztési tevékenységében és jelentősen fejleszti a folyamatban résztvevők állampolgári, kulturális gyakorlatát is.
A közösségfejlesztés elterjesztése véleményünk szerint nem csak időszerű, hanem társadalmi szükséglet is. Sürgető társadalmi szükséglet, mégpedig azért, mert abból a gazdasági- és morális kátyúból, ahová jutottunk, kijutni csak önmagunk társadalmilag eleddig nem hasznosult erőtartalékainak felszínre hozásával lehet. S ez az energia helyzetünk felismerésében és megváltoztatni akarásában, konfliktusok előidézésében és megoldásában, tehát magában a fejlődésben hasznosulhat. E folyamat közösségivé válása a közösségfejlesztés maga.
A közösségfejlesztést a jelenlegi közművelődési intézményrendszer beépíteni nem képes, mert működését saját intézményi logikája uralja, s abból nem tud kimozdulni. Ez az intézményrendszer megtűri vagy éppen kiveti magából a közösségfejlesztést, mert annak beépítése csak saját maga megváltoztatásával, átalakításával lenne lehetséges. Ezért mi, közösségfejlesztők, intézmények nélküli mozgalmat építünk ki. Működtetni akarjuk azt a szemlélelet és tudást, amelyik szélesebb körben képes korszerű szakmai válaszokat adni, s amelyik gyorsan, hatékonyan, mindenféle nagyobb beruházás nélkül képes elősegíteni - elsősorban a vidéki - Magyarország felzárkózását, fejlődését.

TÁRSADALMI FEJLŐDÉST - KULTURÁLIS
FEJLESZTÉSEN KERESZTÜL!

Eddigi tudásunk szerint milyen társadalmi szituációkban tudunk közreműködni:
- Átszervezési folyamatok. (Pl. termelőszövetkezetek szétválása, átalakulása más gazdálkodó szervezetekké, belső vállalkozási egységek stb. keletkezése. Közigazgatási átszervezés - székhelyközségről való leválás, várossá válás. Az államosított tevékenységek társadalmiasulása - pl. művelődési otthonból egyesületi székház. stb.) A cél a központosított helyett a helyi szervezetek létrehozása, ill. az önállóság megteremtése, a helyben nem progresszív "leosztások" kikerülése, kiváltása helyi érdekeket szolgáló szervezetekkel. Módszerünk informális beszélgetésekben keresni az optimális megoldásokat, azokat, amelyek megvalósítására a közösségben erő és szakértelem, tehát valamely biztosíték látszik. A megvalósuláshoz információk bevitele, hazai és külföldi jó megvalósítások felmutatása, kapcsolatok kiépítésének elősegítése stb. szükséges.
- Munkahely-létesítési folyamatok, különös tekintettel arra, hogy a végzendő munkatevékenység és a leendő munkaszervezet nagysága vagy a tevékenység volumene körültekintően, az ott élőkkel és szűkebb-tágabb környezetükkel összhangban kerüljön megválasztásra. Ha az adott közegben nincsenek meg a kiválasztott munka emberi biztosítékai, az eleve bukásra ítéltetett, s a népességet még inkább visszaveti. Ügyelni kell arra is, hogy a kiválasztandó munkának kulturális fejlesztő hatása is legyen, tehát hogy ne vagy legalább nagyobbrészt ne leépítő, rabszolga-kizsákmányoló jellegű, hanem új szükségleteket teremtő munka legyen.
- Újrakezdési folyamatok. (Pl. valamely már kihalt mesterség, gazdálkodási forma, vállalkozás újra- vagy beindítása, átképzés stb.) Az ehhez szükséges információk bevitele; kapcsolatok biztosítása; a helyben valamit tudók folyamatba történő bekapcsolása; ismeretek akár képzés-rendszerű bevitele (szakmát
adó tanfolyamok, gazdálkodási, vállalkozási, új rendelkezések, törvények ismerete, stb).

- A helyi nyilvánosságot elősegítő folyamatok, a formális melletti informális csatornák (közösségek) kifejlesztése
- A helyi identitást erősítő folyamatok kibontakoztatása (Települések múltja, jelene, jövője, hagyományok felélesztése, ápolása stb.)
- Az információk társadalmi értékesülésének folyamatai (helyi orgánum - újság, kábeltv stb. létesítése; információs decentralizáció, vagyis horizontális kapcsolatok pl. számítógéppel, stb.)
- Az egyéni és közösségi művelődést-tanulást kiszolgáló szolgáltató rendszer kiépítése. A mindennapi élet fejlesztését szolgáló közhasznú információk szolgáltatása (a családdal, munkával, életmóddal, második gazdasággal, lakással, építkezéssel, divattal stb. kapcsolatos információk elhelyezése stb)
- Az esztétikai környezet befolyásolása. (Az épített környezet hagyományhű és korszerű befolyásolása; környezetvédő- és szépítő csoportok stb.)
- A társas szokások felelevenítése ill. megteremtése (körök, klubok, egyletek, alkalmi összejárás stb.)
- A közösségi élet és nyilvánosság színtereinek kiépítése. (Faluházak tervezése és építése, művelődési otthonok társadalmasítása, egyesületi központok létesítésének elősegítése stb.)
- Mindez gyakran úgy vetődik fel, mint egy település- vagy településrész ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSE, mert csak a fejlesztői megismerést követő terv kialakulásakor körvonalazódnak konkrétságukban a tevékenységek és döntik el a folyamatban résztvevők az egyes lépések sorrendjét.
A problémák feltárása, tudatosítása; információk bevitele és alternatívák felmutatása, cselekvési terv készítése; bátorítás, megerősítés, kapcsolatrendszer kiépítése - ebben foglalhatók össze módszereink."

Parola archívum