Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Fogalomtár
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1999
Szám:	3-4
Oldalszám:	24-25.
A cikkben lévő
Nevek:	Charlie McConnell, W.W. Biddle, Glen Leet, L.J. Biddle, Varga A. Tamás, Vercseg Ilona, Gergely Attila
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	fogalomtár, definíciók, közösségfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:	A közösségfejlesztés meghatározása különböző megfogalmazásokból, forrásokból (Parola, Parola füzetek, egyéb szakkönyvek,, S.C.C.D. Charta).

FOGALOMTÁR

Egy tradicionális szakma nevét ha kimondom, az idők hozta közmegegyezés nyomán többnyire hasonló szerepkörre, tevékenységre gondolunk. Az alábbiakban a közösségfejlesztésnek – egy nálunk rövid múlttal rendelkező szakmának – mutatjuk be többféle megfogalmazását különböző megközelítésekből, forrásokból idézve.

“Közösség által vezetett fejlesztésre egyaránt láthatunk példát vidéki és városi környezetben is. Olyan területekkel foglalkozik, mint az egészségügy, a közösség jóléte, a szegénység elleni harc, munkalehetőségek teremtése, a lakáshelyzet és a környezet javítása, a szabadidős tevékenységek valamint a művészetek fejlesztése.
A közösségfejlesztés egyre szélesebb körben elfogadott, mint az emberek közügyekben való tevékenységét és részvételét fokozó módszer, amely rávilágít a fejletlen, hátrányos és deprivált területek felszín alatt rejtőző problémáira. A célkitűzések között szerepel a közösségek erősítése, az élet minőségének javítása, és minden egyén és közösség számára egyenlő esély biztosítása ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés előnyeiből részesedjenek. Hatékonyan egészíti ki a társadalmi, gazdasági és környezeti tervezést, regionális, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A közösségek megújulása és fejlesztése különböző formákban történhet, és leginkább a kormány és az emberek közötti együttműködés és párbeszéd minőségétől, valamint a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ.”

(Charlie McConnell: Közösségfejlesztés. Parola 1993. 2. szám 1. oldal)

“Az önkormányzatnak meg kell tanulnia, hogy miként kell az emberekkel kommunikálni, hogyan kell tanácsot adni nekik és figyelni rájuk, valamint a szerveződésnek olyan formáit kell elsajátítania, amelyek inkább elmélyítik, semmint akadályozzák a közösségekkel való kapcsolatát és azok természetének megértését. Ez felveti annak kérdését, hogy miként lehet megszervezni az ehhez szükséges oktatást és képzést.

A közösségek életében az emberek aktív bevonása mindig is a tudáshoz, készségekhez és önbizalomhoz vezető utat jelentette a személy számára, függetlenül attól, hogy a közösségi bevonódás a lakásügyet, netán valamilyen játéklehetőséget vagy valamilyen más témát érintett.”

(A közösségfejlesztés és a helyi önkormányzatok. Parola 1998 4. szám.)

“Egyrészt, a közösségi munka a mindennapi embereknek azon képességéről szól, hogy együtt cselekedjenek azért, hogy befolyásolják, sőt irányítsák a társadalmi, gazdasági és politikai kérdések megoldását. Ebben az értelemben a közösségi munka az emberek közötti kapcsolatokra összpontosít, valamint azokra az (állami és magán) intézményekre és döntéshozókra, akik az emberek mindennapi tapasztalatait irányítják. A közösségi munka célja a hatalmi egyensúly megváltoztatása, valamint olyan struktúrák létrehozása, amelyek a helyi irányítást segítik elő.
Másrészt, a közösségi munka lényege, hogy felhasználjuk az emberek képességeit, tudását és tapasztalatait azon kezdeményezések során, amelyek valamely társadalmi, gazdasági vagy politikai problémára hivatottak válaszolni.”

(A közösségi munka meghatározása, közösségi munkát tanító csoportok föderációja. Parola 1999. 1 szám. 5. oldal.)

“A közösségfejlesztés szomszédságokban vagy valamely specializálódott közösségben történik pontosan akkor, amikor az emberek azonosítják a számukra fontos dolgokat.”

(A közösségi munka meghatározása, közösségi munkát tanító csoportok föderációja. Parola 1999. 1 szám. 5. oldal. Egy lépés a közösségfejlesztés megértése felé. Az S.C.C.D. Charta nyilatkozat a közösségfejlesztésről.)

“A közösségfejlesztő folyamat legfontosabb prioritása azok hatalomhoz juttatása és képessé tétele, akik hagyományosan meg vannak fosztva a hatalomtól és irányítástól, és nem dönthetnek saját életükről. Fontos továbbá, hogy az emberek képesek legyenek együttműködéssel befolyásolni az őket érintő társadalmi, gazdasági, politikai és környezetvédelmi kérdések megoldását. A közösségfejlesztés a dolgok egymással való megosztására ösztönzi az embereket, és olyan struktúrákat kíván létrehozni, amelyek valóban részvételt és az emberek bevonását eredményezik.
A közösségfejlesztés során az egyén vagy csoport ereje, jártassága, tudása és tapasztalata fejlődik, ezáltal lehetővé válik számára, hogy saját kezdeményezések útján küzdjön a társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti problémák ellen, miközben egy valóban demokratikus folyamatban vesz aktívan részt.”

(A közösségi munka meghatározása, közösségi munkát tanító csoportok föderációja. Parola 1999. 1 szám. 5. oldal. Egy lépés a közösségfejlesztés megértése felé. Az S.C.C.D. Charta nyilatkozat a közösségfejlesztésről.)

“Alapjaiban a közösségfejlesztés egy olyan társadalmi folyamat, melynek során az emberek alkalmasabbá válnak arra, hogy a kellemetlen és változó világ helyi vonatkozásaival együtt éljenek vagy valamennyire irányítsák azokat.”

(A közösségfejlesztési folyamat. Részletek W.W. Biddle – L.J. Biddle könyvéből. 5. fejezet 113. oldal)

“A közösségfejlesztés lényegében az emberek fejlesztése, formálása. A közösségfejlesztés legfontosabb célja olyan társadalmi légkör teremtése, amelyben a férfiak és nők a szegénység, az éhség, a tudatlanság korlátai nélkül szabadon élhetnek az életre, a szabadságra és a boldogság keresésére való jogukkal. E cél elérését az emberi lélek önmegvalósítására, fejlődésére, állami megvalósulására irányuló szükségletek megfogalmazásával kell kezdeni. Az embernek szüksége van a megértésre, arra a tudatra, hogy mások elismerik és tiszteletben tartják személyiségét, valamint olyan irányításra, amely kibontakoztatja célja eléréséhez szükséges, addig lappangó képességeit.”

(Glen Leet idézete. A közösségfejlesztési folyamat. Részletek W.W. Biddle – L.J. Biddle könyvéből. 11. Fejezet 239. oldal.)

“A közösségfejlesztés során a közösség fokozatosan önállósodik, függősége a fejlesztőtől csökken. A bizalom és barátság megmaradhat, de mind kevésbé van szükség a fejlesztő jelenlétére. A folyamat elindítója végül ráébred, hogy feladata véget ért, mert a közösség tagjai nélküle is megoldják problémáikat.”

(A személyes dilemma. A közösségfejlesztési folyamat. Részletek W.W. Biddle – L.J. Biddle könyvéből. 11. Fejezet 246. oldal.)

“A közösségfejlesztés a helyi emberekből, a humán, természeti és gazdasági erőforrásokból, alulról építkezik. Közösségi úton, a civil szervezetekkel és az aktív helyi polgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit, azok kielégítésének lehetséges módjait és elkötelezi a helyieket saját problémáik közösségi megoldása, a helyi cselekvés mellett. A szükségletek felkutatása nem csak a gazdasági-infrastrukturális területre szorítkozik – bár arra is –, hanem és elsősorban a humán erőforrásokra, vagyis az emberek hozzáértésére, tehetségére, szorgalmára, ötleteire, képességeire. A közjóra irányuló cselekvéshez a közösségi munkások – legyenek akár külső fejlesztők, akár helyi polgárok – alternatívákat dolgoznak ki, megszerzik a szükséges információkat, külső segítőket vonnak be – akár más települések képviselőit, akár szakembereket, országos szervezetek képviselőit, stb. A közösségi folyamatban résztvevők természetesen együttműködnek az önkormányzatokkal is, hiszen optimális esetben a képviselőtestület a civil kezdeményezések képviselőiből összeállt, választott testület. Együttműködnek tehát, de a helyi kezdeményezést nem hagyják pusztán az önkormányzatokra.”

(Varga A. Tamás, Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. 20. oldal)

“A közösségfejlesztést megkísérelhetjük olyan folyamatként meghatározni, amely megteremti az egész közösség számára, annak aktív részvételével, a gazdasági és társadalmi haladás feltételeit, a lehető legnagyobb mértékben támaszkodva a közösség saját kezdeményezésére.”

(Közösségi munka szöveggyűjtemény. 42–43. oldal.)

“A helyi közösségek kezdeményezőképességének belülről, a közösség saját erejéből való helyreállítására kívülről kiképzett és telepített szervezőkön keresztül, mintegy központilag tesznek kísérletet, jól mutatja, hogy a szervező egyszerre külső változások közvetítője és a feldolgozásukhoz szükséges helyi energiák létrejöttének meggyorsítója.”

(Parola füzetek. Gergely Attila Intézmények építése a helyi közösségekben 22. oldal.)

“Úgy fogtam fel a munkámat, hogy egyengetnem kell a Mi és az Ők közötti utat, vagyis egy munkakapcsolatot kell építenem, és tovább kell erősítenem azt a közös felismerést, hogy maguk a lakosok a fő erőforrás, ők vannak a legjobb helyzetben a kezdeményezéshez, ők a legalkalmasabbak a bizalomépítésre.”

(Parola füzetek, Szomszédság, 28. oldal)

Parola archívum