Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Az Európa Parlament konferenciája Budapesten, 1991 május 15-17-ig: Zárónyilatkozat
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1991
Szám:
2
Oldalszám:
14. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
NGO képviselet, kormányzás, állampolgáriasodás, nem-kormányzati mozgalmak
Megjegyzés:
Annotáció:
A zárónyilatkozat felhívja a társadalmak figyelmét arra, hogy mennyire fontos szerepe van az NGO-k-nak az egyesülési és szólásszabadság érvényesítésében, a demokratizálódási folyamatok elindulásában.

Parol29

Az Európa Parlament konferenciája Budapesten

"Politika és Állampolgárok" Konferencia (Budapest, 1991. május 15-17.)
Zárónyilatkozat
1. A jelen konferencia alkalmából, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy Nyugat-, Közép- és Kelet-Európából való NGO-képviselők* és országgyűlési képviselők találkozzanak egymással, a résztvevők megragadják a lehetőséget arra, hogy kifejezzék megbecsülésüket a társadalmi mozgalmak iránt, amelyek a polgári társadalom velejárói és döntő módon hozzájárultak a korábban totalitárius rendszerű országok demokratikus fejlődéséhez. A résztvevők arra is szeretnének emlékeztetni, hogy néhány európai országban az egyesülési és szólásszabadságot még nem eléggé tartják tiszteletben.
2. A fentieken kívül a résztvevők meg kívánják jegyezni, hogy ezek a mozgalmak a saját országaikban olyan politikai rendszerek visszatéréséhez vezettek, amelyekben - mint Európa többi részén - a legfontosabb alapelvek a pluralizmus és a parlamenti demokrácia.
3. A résztvevők ismételten kifejezik a parlamenti demokráciához, mint a legjobb és egyedül elfogadható olyan rendszerhez való ragaszkodásukat, amely biztosítja az emberi jogokat és a szabadság értékeit tiszteletben tartó társadalom működését, s ez képezi az Európa Tanács létjogosultságát. A résztvevők elismerik, hogy a gyakorlatban a parlamenti demokráciáknak is vannak bizonyos hibáik, de a rendszer egyik előnye az, hogy lehetővé teszi az ilyen elégtelenségek pontos megjelölését. Az NGO-k különösképpen segítségére lehetnek a választott képviselőknek nehézségeik megoldásában, amikor össze kell békíteniük pártjaik követelményeit a választók igényeivel, javíthatnak az állampolgárokkal való kapcsolattartásban és biztosíthatják, hogy a média jobban informáljon a polgárok alapvető igényeiről.
4. Ebben a kontextusban az NGO-knak, az olyan spontán egyesületek számának a növekedése, amelyekben az állampolgárok saját törekvéseiket fogalmazzák meg és kívánják előmozdítani, azzal a kompenzációs igénnyel is magyarázható, amelyet a társadalom demokratikus működésében az állampolgári és egyesületi részvétel hiánya vált ki.
5. A pluralista parlamenti rendszereknek és a pártoknak jobban figyelembe kellene venniük a nemkormányzati szervezeteket, amelyek egy sor társadalmi funkciót látnak el és ösztönzik az állampolgárok részvételét, különösképpen a nők bevonását. Az eltérő vagy szembenálló érdekeket képviselő NGO-k esetében a választott képviselők felelőssége az általános érdekeknek megfelelő szabályok, törvények meghozatala.
6. A résztvevők úgy látják, hogy a pluralista parlamenti demokráciáknak számításba kell venniük a megnövekedett állampolgári érettséget, amellyel az embereknek nagyobb lehetőségeik vannak felelősségeik gyakorlására. Különös figyelmet kell szentelni a nemkormányzati ifjúsági szervezetekre.
7. Éppen ezért a jelenlévők támogatják a politikai pártokkal, parlamenti képviselőkkel, médiákkal és nem-kormányzati szervezetekkel kapcsolatos fejlesztéseket, és azt kérik, hogy:
7.1. A pártok nagyobb figyelmet szenteljenek az NGO-kra, hogy jobban megismerjék az állampolgárok szükségleteit és igényeit, s ezáltal lehetővé tegyék, hogy az állampolgárok hatást gyakoroljanak a programjukra. A nagyobb demokrácia irányában történő fejlődés attól az összekapcsoló szereptől függ, amelyet a pártok játszhatnak a választott képviselők és az állampolgári egyesületek (NGO-k) között.
7.2. A médiának ellent kell állnia annak, hogy a szenzációs dolgok bűvöletébe essen, és jobban kell tükröznie a nem-kormányzati szervezetek tevékenységét, amelyek közül a legtöbb az állampolgárokat közvetlenül érdeklő és érintő területen működik, és amelyek rovására kapnak túlzottan nagy helyet a szenzációs jellegű események.
7.3. A nem-kormányzati szervezeteknek, amelyeknek demokratikus struktúrával kell rendelkezniük és demokratikusan kell működniük, specifikus szerepet kell játszaniuk azáltal, hogy sajátos hozzájárulást kínálnak a társadalomnak, és a továbbiakban is fenn kell tartaniuk a politikai hatalomtól való függetlenségüket. Ezen felül jobban kell tudatosítaniuk az állampolgárokban a tömegkommunikációs eszközök közszolgálati szerepét.
7.4. A parlamenti képviselőknek olyan törvényhozást kell előmozdítaniuk, amely
- biztosítja a nem-kormányzati szervezeteknek a keretet és az eszközöket, lehetőségeik valóra váltására. Többek között a tartalékos kisegítés elvén belül, azaz annak megfelelően, hogy a nagyobb és centralizáltabb szervezetek tartózkodjanak olyan tevékenységektől, amelyeket hozzáértéssel és az állampolgárok megelégedésére kisebb és decentralizáltabb szervezetek is elláthatnak.
- korlátozza a média gazdasági koncentrációját a pluralizmus megóvása érdekében, illetve azért, hogy a független tömegkommunikációs eszközök fejlődéséhez megfelelő körülmények jöjjenek létre mind országos, mind helyi szinten.
8. Végezetül, a résztvevők úgy ítélik meg, hogy az Európa Tanács, különösképpen a Parlamenti Közgyűlés és a konzultatív státuszt élvező NGO-k plenáris konferenciája megfelelő keretet biztosít a parlamenti képviselők és a Nyugat-, Közép- és Kelet-Európából való nem-kormányzati szervezetek kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztésére.

*NGO (Non-governmental organisations) - Nemkormányzati szervezetek: a nem kormányzati szervezetek olyan egyesületek, alapítványok, mozgalmak vagy csoportok, amelyek függetlenek a kormánytól, és nonprofit alapon működnek abból a célból, hogy védelmezzenek vagy előmozdít6sanak bizonyos speciális érdekeket.


Parola archívum