Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Ismerd meg a településedet III.
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:	Ismerd meg a településed
Év:	1998
Szám:	1
Oldalszám:	8-9.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete
Települések:
Tárgyszavak:	módszertan, településfejlesztés
Megjegyzés:	Egy angol szakkönyv fordítása (KÖFE).
Annotáció:

Módszertan
ISMERD MEG A TELEPÜLÉSED III.

Ezzel a címmel készül a Közösségfejlesztők Egyesülete szerkesztésében egy angol szakkönyv fordítása. A kiadvány különböző fejezetei nagy segítséget nyújthatnak egy-egy település, városrész, lakónegyed társadalmi helyzetének, fizikai, műszaki, természeti adottságainak a feltárásához. Ha egy-egy témakörben végiggondoljuk és megválaszoljuk a leírt kérdéssorokat megragadhatóbbá, érthetőbbé válik a település helyzete, ami biztonságosabb alapokat teremthet egy helyi változás, fejlesztés elindításához is.
Az alábbiakban egy fejezetet közlünk a készülő fordításból, de ezt a közlést későbbi számainkban is folytatni kívánjuk.

A település fizikai-műszaki tervezése

A településtervezés olyan fogalom, amely az elmúlt néhány évben került előtérbe. A település valamennyi szereplője érdekelt abban, hogy a jövő az ő érdekeinek és igényeinek megfelelően alakuljon, akár a települést magát nézzük akár arra figyelünk, hogy milyen más helyiségekkel lehetséges az együttműködés. Így a tervezés nem csupán íróasztali okoskodás kell, hogy legyen, hisz eredménye gazdaságilag és pénzügyileg is érinthet mindenkit.
1. Létezik-e valamilyen, önkormányzati vagy társadalmi testület, amely átfogó hatáskörrel bír a településtervezés legáltalánosabb szempontjaival kapcsolatban?
2. Segítséget nyújt-e ez a testület vagy bizottság a részleges vagy teljes körű tervezésben az alábbi területek bármelyikén: egészségügy, szociálpolitika, oktatás, iparfejlesztés, a település fizikai aspektusainak kialakítása, szabadidő, pénzügyi tervezés, egyéb?
3. A fentiekben felsorolt területek közül melyek tervezése folyik koordináltan?
4. Mi az átfogó “településtervezés” kapcsolata a lakóhelyen folyó egészségügyi, szociális és iparfejlesztési kezdeményezésekkel?
5. A nem kielégítő tervezés alábbi következményei közül melyek jellemzőek a településre:
- nagyfokú forgalomtorlódás a belvárosban, a település központjában;
- nem megfelelő parkolási lehetőségek;
- leromlott állagú lakóépületek;
- ipari ártalmak, mint pl. zaj, levegőszennyezés;
- kevés park és játszótér;
- rosszul tervezett és kivitelezett külvárosi, külterületi területfejlesztés, más
6. A település elrendezésének mely speciális elemei tekinthetők a korábbi gondos tervezés eredményének:
- elegendő parkolóhely;
- elegendő park és játszótér;
- vonzó bevásárlóközpont;
- templomok jó elhelyezése;
- gettók, slumok kialakulásának elkerülése;
- más.
7. A település jelenlegi problémái közül melyek megoldása igényel körültekintő tervezést:
- slumosodás, elmaradott körzetekben rossz körülmények között lakó kisebbségek;
- lerobbant lakókörzetek;
- forgalomtorlódások;
- parkolási problémák;
- játszóterek hiánya;
- balesetveszélyes közlekedés;
- ipari vállalatok áttelepülése más vidékre;
- rosszul kivitelezett külvárosi fejlesztés;
- lakásproblémák;
- slum-szanálás;
- pénzügyi problémák;
- mások.
8. Vannak-e egyéb szervezetek, melyek munkája kiterjed a településre is a tervezés szempontjából: megyei, regionális tervezés, kistérségi társulás stb.?
9. Szabályozzák-e helyi rendeletek tervezőbizottság településfejlesztői létrehozását?
10. Hány tagja van a tervezőbizottságnak? Hányan tagjai hivatalból? Vannak-e tagjai, akik egyéb szempontból – a szakképzettség, foglalkozás alapján vesznek részt a bizottság munkájában?
11. Milyen speciális feladatok tartoznak a bizottság hatáskörébe?
12. Milyen formában végzi feladatát a bizottság; részmunkaidő, tanácsadói rendszer, társadalmi munka ?
13. Milyen eszközöket használ a bizottság feladatai teljesítése során:
- hivatalos térkép;
- adatgyűjtés hivatalos jelentésekből, statisztikákból;
- a település állapotának felmérése;
- településrendezési terv;
- építési szabályzat?
14. Mikor készült az utolsó településrendezési terv? Merev és rugalmatlan-e a településrendezési terv vagy folyamatosan fejlesztik, kiegészítik, felülvizsgálják?
15. Magába foglalja-e a településrendezési terv az alábbiakat:
- népesség-előrejelzés;
- területhasznosítási előírások;
- lakásépítési tervek;
- slum-szanálás és más felújítási tervek;
- közmunkák;
- szállítási rendszer, parkolási lehetőségeket is beleértve;
- gyorsközlekedés;
- víz- és szennyvízhálózat, egyéb közművek;
- parkok és játszóterek;
- ipartelepek elhelyezése;
- repülőterek, pályaudvarok, vasútállomások, buszpályaudvarok;
- létesítendő középületek tervezése és helyük kijelölése;
- a település jövőben kialakítani kívánt jellegével kapcsolatos tevékenységek.
16. A település “fizikai” jellegére vonatkozó tervezés összhangban történik-e a költségvetési tervezéssel?
17. Milyen kapcsolat áll fenn a tervezőbizottság és a pénzügyi tervezés között?
18. Szoros koordináció létezik-e a helyi önkormányzat különböző ágazatainak tervezési folyamatai között? Hogyan biztosítják ezt?
19. Az oktatás, iparfejlesztés, szabadidős és egyéb tervezésben ugyanazokat a népességbecslési adatokat használják, vagy minden csoport saját becslési adatokkal dolgozik?
20. Az eddigi kutatások alapján rugalmatlan, vagy dinamikus, könnyen módosítható és kiegészíthető folyamatként jellemezné a településen folyó tervezőtevékenységet?
21. Van-e jelentősebb próbálkozás a tervezőbizottság részéről annak szorgalmazására, hogy a különböző támogatási források együttműködjenek, és vonatkozó tervezési tevékenységüket összehangolják? Milyen példái vannak ennek?
22. A település aktuális problémáinak orvoslásán túlmenően foglalkozik-e a tervezőbizottság a pozitív lakóhelyi célok megvalósításával is?
23. Tesz-e erőfeszítéseket a tervezőbizottság annak érdekében, hogy a közgyűlést folyamatosan tájékoztassa tevékenységéről, problémáiról és eredményeiről?

Településközi tervezés

24. Akadályozza-e a helyi tervező tevékenységet a szabályozás hiánya a környező területeket illetően, melyek kívül esnek a település határain?
25. Van-e olyan nagyobb tervezési egység, amellyel a település funkcionális kapcsolatban áll: kapcsolat lakókörzet tervezése és várostervezés között, kapcsolat városi tervezés, megyei és regionális tervezés között?
26. Segítik-e a nagyobb tervezési egységek a településeket a tervezési programok szervezésében? Nyújtanak-e technikai támogatást?
27. Segítenek-e a nagyobb tervezési egységek a több települést is érintő tervezési tevékenység koordinálásában:
- övezetesítési politika összehangolása;
- autópálya tervezése;
- gazdasági kapcsolatok koordinálása (amennyiben egyik település inkább ipari, a másik inkább lakó-jellegű, stb.);
- közös tanulmányok vagy más közös tevékenységek azonos érdekeik előmozdítása érdekében.
28. Segít-e a megyei tervezőbizottság a megyei kormányzat különböző osztályain folyó tervezés összehangolásában?
29. Vannak-e regionális szervezetek, melyek lehetővé teszik, hogy a helyi, megyei vagy állami kormányzat különböző ágazatai összehangolják közös fejlesztési terveiket, pl. közlekedés terén: hidak, alagutak, repülőterek, kikötők, teherszállítási csomópontok, buszvonalak és pályaudvarok, egyéb?
30. Milyen mértékű az informális együttműködés és konzultáció egymáshoz közel eső települések tervező bizottságainak tagjai között?

Területhasznosítási kontroll

31. Hogyan működnek a területhasznosítási kontroll alábbi eszközei a településen:
- építési szabályzat;
- lakáshasználattal kapcsolatos előírások;
- egyéb.
32. Jogában áll-e a tervezőbizottságnak vagy hasonló hatóságnak, hogy jóváhagyja vagy elutasítsa a területrendezéssel kapcsolatos terveket?
33. Rendelkeznek-e az újabb területfejlesztésekre vonatkozó szabályok parkok és játszóterek létesítéséről? Újonnan kiépített területek esetében az építő vagy a település finanszírozza az utcákat és egyéb hasonló létesítményeket?
34. Törekszik-e a tervezőbizottság arra, hogy az újonnan fejlesztett körzeteket már kiépített környékek szomszédságában kialakítva megtakarításokat eszközölhessen az infrastruktúra (szennyvízhálózat, utcarendszer) fejlesztése és fenntartása terén?
35. Van-e a településnek olyan területhasznosítási politikája, amely nem csak korlátozó funkciókat teljesít?
36. Folyik-e valamilyen tevékenység a területhasznosítás alábbi területein: slum-szanálás, területszerzés, park, játszótér, középület kialakítása érdekében?
37. Idejében, a tervezés kezdeti szakaszában gondoskodnak-e parkok, iskolák, parkolóhelyek létesítéséhez szükséges területek megszerzéséről?
38. Van-e példa a településen bizonyos projekteknek félig autonóm “hatóságok”-on keresztül történő megvalósítására, melyek maguk finanszírozzák a fejlesztéseket kötvénykibocsátás, díjszabás, stb. útján, pl.: parkoló-, közlekedés-fennhatóságok?
Speciális problémák a tervezésben?
39. Súlyos problémát jelent-e a településen a forgalomtorlódás?
40. Az alább felsorolt módszerek melyikének alkalmazásával kísérelték meg a közlekedési nehézségek orvoslását:
- A járdaszélen történő parkolás megtiltása bizonyos utcákon annak érdekében, hogy egy további sávot biztosíthassanak a közlekedés céljára;
- forgalomelterelések kevésbé zsúfolt útvonalakra;
- bizonyos utcák egyirányúsítása;
- külső parkolók kialakítása;
- más.
41. Végeztek-e szakértők bevonásával számításokat és készültek-e alapos tanulmányok a közlekedési problémák felmérésére és a megoldás módozatainak kidolgozására?
42. Az újabb közlekedési rendszabályok és létesítmények, autópályák, hidak, fokozták vagy csökkentették a település központban a forgalomtorlódást?
43. Vannak-e parkolási nehézségek a település központjában? Milyen módszerekkel próbálták enyhíteni ezeket:
- Parkolóórák;
- Fizető parkolóhelyek és parkolóházak létesítése;
- A város tulajdonában lévő parkolóházak építése;
- Rendelkezések az újonnan épült kereskedelmi vagy egyéb épületek esetében kötelező parkoló- és rakodóterületek létesítéséről;
- A járda szélén történő parkolás megengedett időtartamának korlátozása;
- Parkolási lehetőségek kialakítása a város határában bejáró dolgozók részére;
- A tömegközlekedés fejlesztése
- Más.
44. Rendelkezik-e a település “parkolási hatósággal”?
Milyen feladatai vannak?
45. Van-e a település környékén autópálya? Az ehhez közel eső telkek milyen értékkel bírnak? Megoldott-e a lakosság zajvédelme?
46. Működik-e a településen autópályafennhatóság ?
47. Sor került-e a külvárosok, külterületek számottevő fejlődésére az elmúlt években? Jelent-e ez költségvetési problémákat a település számára?
48. Van-e a településnek fejlesztési terve az utak mentén fekvő területekre vonatkozólag? Oly módon tervezik-e az úthálózatot, hogy a kizárólag helyi célú forgalom ne akadályozza a közlekedést a fontos főutakon?
49. Úgy szabályozzák-e az út menti területek hasznosítását, hogy ne csúfítsák el a környező lakónegyedeket?
50. Vannak-e korlátozó rendelkezések az utak mentén elhelyezett hirdetőtáblákra, hirdetési eszközökre vonatkozólag?
51. Milyen társadalmi szervezetek működnek a településen, melyeknek elsődleges funkciója a tervezés?
52. Van-e egyetlen szervezet mint pl. tervező bizottság, melynek feladata a polgári kezdeményezések koordinálása?
53. Kikből áll ez a bizottság?
54. Összehangolja-e tevékenységét ez a testület az iparfejlesztési és szociálpolitikai tervezéssel?
55. Összehangolja-e működését a tervezőbizottság a lakásügyi hatóságokkal, és egyéb tervezéssel foglalkozó helyi ügynökségekkel az alábbi módok valamelyikén:
- Tanulmányok készítése állami tervezőügynökségek részére;
- Segítségnyújtás a megfelelő politika kialakításában;
- Segítségnyújtás a tervezőbizottság munkájának megismertetésében;
- A bizottság befolyásának hasznosítása állami ügynökségek együttműködésének megnyerése érdekében;
- Valamely speciális tervvel kapcsolatos elengedhetetlen határozathozatal jóváhagyása;
- Kiállítások, intézetek szponzorálása és egyéb tervezéssel kapcsolatos tájékoztató tevékenységek.
56. Igyekeznek-e a tervezőbizottság tagjai felkelteni a köz érdeklődését a tervezés iránt és figyelembe venni javaslataikat?
57. Törekednek-e a tervezőbizottság tagjai arra, hogy folyamatosan informálják munkájukról és a folyó fejlesztésekről a lakosságot?
58. Szívesen fogadja-e a tervezőbizottság a polgári szervezetek részéről megnyilvánuló érdeklődést, vagy elzárkózik attól?

Parola archívum