Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Vállalkozás-fejlesztő képzés Kunbábonyban
Szerző:	Mészáros Zsuzsa
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:	Felső-Kiskunsági fejlesztőprogram
Év:	1997
Szám:	4
Oldalszám:	1. folyt.8-9.
A cikkben lévő
Nevek:	Bálint István, Marsi Péter, Horváth László
Intézmények:	Civil Kollégium Alapítvány, Bács-kiskun Megyei Munkaügyi Központ, Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Települések:	Kunbábony, Felső-Kiskunság, Bács-Kiskun Megye, Kunszentmiklós
Tárgyszavak:	módszertan, vállalkozásfejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:

VÁLLALKOZÁS-FEJLESZTŐ KÉPZÉS KUNBÁBONYBAN

A gondolat még tavaly áprilisban megszületett. A Civil Kollégium Alapítvány egy speciális képzésen keresztül szeretne hozzájárulni a munkanélküliség enyhítéséhez, az önfoglalkoztatás lehetőségének felméréséhez a Felső-Kiskunságban.
Ezen a területen élők elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak. A munkanélküliek közül is jó néhányan működtetnek háztáji gazdaságot, de ez korántsem hoz olyan jövedelmet, amely a megélhetésüket biztosítaná. Néhány olyan család is él itt, akik a fővárosból, ide a tanyavilágba költöztek, remélve sorsuk jobbra fordulását. Gazdálkodási tapasztalattal nem rendelkeznek, munkát – az alkalmiakon kívül – nem találnak, a helyi közösségbe beágyazódni nem tudnak. Néhányan munkaviszonyban állnak időszakosan, vagy közmunkásként foglalkoztatva, azonban a biztonságigényüket ez nyilván nem elégíti ki.
Kunbábonyban, ahol a legközvetlenebb kapcsolatunk alakult ki a helyiekkel, sokat beszélgettünk ezekről a problémákról. Többen felvetették, hogy vállalkozásba kellene kezdeniük, de nem ismerik a feltételeket és a legnagyobb akadály, hogy kezdő tőkéjük sincs. A helyi egyesület elnöke komolyan fontolgatta mit is kellene tenni, amikor mi felajánlottuk, hogy gyűjtsön társakat maga mellé és nézzük meg közösen, egy képzés keretében, hogy mi is az amibe érdemes lenne belefogni.
Ugyanezezidőtájt a Civil Kollégium megállapodást kötött munkanélküliek vállalkozás előkészítő-fejlesztő képzésére a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központtal. Így tehát a munkanélküliek képzési költségét a Központ átvállalta, a munkaviszonyban állókét pedig a Civil Kollégium állta.
December 15-én 16 kunbánbonyi felnőtt ember jött össze, hogy a kétszer egy hetes képzésen részt vegyen. A csoportban 9 munkanélküli volt, köztük négyen pár éve költöztek ide, a 7 munkaviszonyban álló közül ketten közhasznú foglalkoztatottak, egy gazda, a többiek pedig a hosszú szabadságukat töltötték, mivel a helyi üzem télen nem tud munkát adni nekik. Közös mindannyiukban, hogy a jelenlegi helyzetükön változtatni akarnak. A munkanélküliek jelentkezésében az is közrejátszott, hogy a Munkaügyi Központ önfoglalkoztatási hiteltámogatására csak egy ilyen tanfolyam elvégzése után lehet pályázni.

A tanfolyam első hetében a hallgatók egyéni képességeit, erőforrásait illetve a település, térség adottságait, lehetőségeit és a hiányokat térképeztük fel. Különböző elemző módszereket tanultak meg a hallgatók esettanulmányok feldolgozásán keresztül, amelyet később a saját üzleti ötletük mérlegelésénél alkalmazni tudtak. A piac vizsgálatát, mint a vállalkozás egyik legfontosabb elemét többszörösen is körüljártuk, először általánosságban, majd példákon keresztül végül a saját elképzelés szemszögéből. A pénzügyi szükségletek előrejelzése okozta a legnagyobb fejtörést. Ez az amiben a legkevesebb tapasztalata volt a hallgatóknak. Alaposan minden szempontot mérlegelve, egymásnak segítve, vázlatosan összeállt a kép a vállalkozás ezen oldaláról is az első hét végére. A mérlegelésre, fontolgatásra, információgyűjtésre idő kell, amelyhez jó alapot adott az első héten elkészített üzleti terv vázlata.
A tanfolyam második részére 4 héttel később január 19-től került sor. Eljött az idő, hogy felvértezzük magunkat néhány nagyon pontos információval. Az első napon a munkanélkülieknek nyújtható támogatási és hitelformákról beszélt és gondolkodott együtt velünk, a Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltségének vezetője, Bálint István. Őt követte Marsi Péter, térségi menedzser, aki a különböző vállalkozási formákról és a mezőgazdasági támogatásokról tájékoztatta a hallgatókat. A Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány helyi kirendeltségének megbízottja, Horváth László, a mikro hitelről szólt, és marketing ismeretekkel vértezte fel a hallgatókat. Szó esett még a külföldi példákról, a közösségi alapú szövetkezeti típusú vállalkozásokról is. Többen úgy vélekedtek, hogy elképzeléseiknek, elsősorban a tőkehiány miatt leginkább egy közös vállalkozás-szövetkezési forma felelne meg.
Ezek után már pontos adatokkal készülhetett el a második hét végére az üzleti terv, mindenkinek a saját ötletére, mérlegelve a meglévő erőforrásait, a piaci viszonyokat, a pénzügyi lehetőségeket.
Komoly munka volt ez, amelyhez nagyon sok ismeretet kellett egybeötvözni. Olyan emberek készítették itt most a saját üzleti tervüket, akik sokkal inkább a mindennapi kemény fizikai munkához szoktak, mintsem a szellemi munkát igénylő tervezéshez, fogalmazáshoz. Nagy izgalommal álltak vizsga elé, amely egyenkénti beszámolót jelentett az elképzelésükről, a megvalósíthatóság bemutatásáról. Videóra rögzítettük az egyes beszámolókat – előadásokat, egyrészt a dokumentálás miatt, másrészt, hogy mindenki megőrizhesse magának életének egy ilyen különleges eseményét. A különlegesség nem a tanfolyam elvégzésében és a vizsgában keresendő. Ez a két hét meghatározó élmény volt, a közös feladatmegoldás, beszélgetés, egymástól tanulás felszabadító és útraindító élménye. Az igazi eredmények ezután fognak születni, a valóságban beindított vállalkozások sikere lesz a döntő.
Nézzük mi mindenre szeretnének “vállalkozni" a tanfolyam hallgatói:
4 témakör köré csoportosíthatók az elképzelések:
– növénytermesztés
– állattenyésztés
– kézművesség
– szolgáltatás
A növénytermesztésben kétféle termény iránt mutatkozik kereslet és van már termelési tapasztalat: fűszerpaprika és dohány. Mindkettőhöz megfelelő szerződési feltételek állnak rendelkezésre, azonban a 10-11 hónapos termesztési időszak alatt jócskán merül fel készpénzszükséglet is. Őstermelői viszonyban, más kereslet mellett, a család fizikai munkájának igénybevételével haszonnal termeszthető mindkét növény. Jó lenne a feldolgozás irányába elmozdulni, akár közös szárító, paprikaörlő megvalósításával. Az idei év a próba időszaka lesz, egy hektáron termesztve, majd ezután a tapasztalatokat összegyűjtve tervezik meg a továbblépés lehetőségét.
Az állattenyésztési tervek a sertés, nyúl és pecsenyeliba nevelésére vonatkoztak. A sertéstartás köztudottan nem sok haszonnal járó tevékenység. Némi nyereséget akkor tud termelni, ha saját takarmánnyal és saját elletésű malaccal kezd hozzá a gazda. A nyúltartás azonban felfutóban van hosszú pangás és visszaesés után. Nem igényel nagy beruházást, kicsiben is érdemes elkezdeni.
A pecsenyeliba nevelésnél már nem ez a helyzet. Ugyan gyorsan megtérülő befektetés, de nagy mennyiségű készpénzszükséglete van. (1000 libánál majd 1 millió forintos befektetést jelent.) Ezt akkor érdemes elkezdeni, ha más mezőgazdasági ágak meghozzák a szükséges kezdő tőkét a gazdának.
A kézműves munka főként az asszonyokat érinti. A környék külföldi turistái a tanyasi fogadókban már régóta vevői a hímzett terítőknek, fafaragásoknak, fonott kosaraknak. Gondot mindig is a számlaképesség hiánya okozott. Ezt kell valahogy legalizálni. Az egyenkénti kis termelékenység miatt családeltartó jövedelmet nem tud termelni egyéni vállalkozásban a kézimunkák készítése. Már a tanfolyam ideje alatt megfogalmazódott, hogy közös értékesítési vállalkozást, akár szövetkezetet kell létrehozni, amelybe a helyi varrónő által készített ruhák is helyet kapnak.
A szolgáltatások között kútfúrással foglalkozó vállalkozás, vendéglátás és mini ABC szerepelt. A kútfúró vállalkozás beindítása alapoz arra, hogy a környező tanyákon nincs vezetékes víz, sőt helyi kutakban iható, egészséges víz sincs. A mezőgazdasági munkákhoz elengedhetetlen öntözőkutakra is nagy igény mutatkozik. Gondot a kútfúrógép magas ára okoz, amelynek megvásárlása csak pár sikeres év után érdemes vállalkozni, addig meglehetősen magas költségen a gépet bérelni kell.
A vendéglátó egység kialakításának ötletét az vezérelte, hogy a tanyaközpontban nincs igazán kellemes közösségi helyiség, ahol italt, süteményt is lehet fogyasztani. A beruházási igény itt is meglehetősen magas, de megtérülőnek látszik a befektetés hosszútávon.
A mini ABC különlegességét a vásárlókhoz igazodó árukínálat és nyitva tartás adja. Ennek megvalósításához a kezdő tőkét azonban más, saját munkaerővel előállítható termelésből kell megteremteni.
A szolgáltatásra vállalkozók bemutatását azért hagytam utoljára, mert ezek amelyekbe azonnal nem lehet kezdeni, hiszen akik tervezték jelenleg munkanélküli segélyből élnek, saját forrással nem rendelkeznek. Többek között ők határozták el, hogy először egy egészen más területen, közösen próbálnak meg munkát és pénzt keresni. Máris szerveződik a nyúltenyésztők szövetkezése, amelyhez mindegyik tanyán a hely rendelkezésre áll, a szakértelmet pedig a kurzuson résztvevő, állattartásban több éves gyakorlattal és egyébként kisállattenyésztő főiskolai végzettséggel rendelkező gazda ad.
Itt, ezen a ponton látom legnagyobb eredményét a 2 hetes tanfolyamnak. Baráti, segítő közösségre találtak itt azok, akik eddig nem találták helyüket, nem láttak reményt a helyzetük változtatására helyben. Felismerték saját erőforrásaikat és belátták, hogy ez az amivel a leginkább gazdálkodni tudnak.
A kunbábonyiak szokásos vendégszeretete is megnyilvánult a tanfolyam záró napján. Önmaguk és a Civil Kollégium tanárainak ünneplésére, tiszteletére nagyszerű vacsorát szerveztek, amellyel emlékezetessé tették mindannyiunk számára az első vállalkozásfejlesztő képzést.

Mészáros Zsuzsa
képzésvezető tanár

Parola archívum