Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Kamaszparlament avagy a demokrácia iskolája
Szerző:	Farkas Éva
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2007
Szám:	4
Oldalszám:	28
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	demokrácia, ifjúság, fiatalok, demokrácia iskolája, kamaszparlament, szervezeti felépítés
Megjegyzés:
Annotáció:

Fiatalok aktív társadalmi részvétele
Az Őrhegy Egyesület – tagjai önkormányzatok, civil szerveztek, magánszemélyek – kezdeményezésére1996 tavaszán alakult meg Ózd térségében a Kamaszparlament, a 10–18 éves fiatalok ifjúsági szervezete. A Kamaszparlament létrehozásával az volt a szándékunk, hogy a fiatalok aktívan bekapcsolódjanak az érintett települések életébe, mindezt úgy, hogy megismerjék a demokrácia játékszabályait, tisztában legyenek és elfogadják, hogy a jogok mellett kötelességek is vannak, önállóan csak akkor cselekedhetnek, ha felelősséget is vállalnak tetteikért. Az elmúlt évek azt is bebizonyították, hogy együttműködés és közösség nélkül nem lehet eredményt elérni.

Mit is jelent ez a valóságban?
Évente tartunk választásokat a magyar választási törvény analógiájára elkészült választási törvény alapján. A választások után, az újjáalakuló Kamaszparlamentben programbeszéd alapján döntenek a képviselő hölgyek és urak, hogy kik legyenek a Kamaszköztársaság vezetői, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormánytagok.

A jelenleg működő kamaszminisztériumok:
· Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériuma;
· Környezetvédelmi Minisztérium;
· Oktatási és Kulturális Minisztérium;
· Információs Minisztérium;
· Sport- és Szabadidős Minisztérium;
· Vállalkozási és Szponzorálási Minisztérium.

Ennek az ülésnek a feladata többek között az is, hogy a fiatalok meghatározzák azokat a főbb irányvonalakat, melyek alapján a Kamaszkormány összeállítja az éves kormányprogramot. Az elkészült tervezetet a fiatalok egyeztetik a Térségi Ifjúsági Fórum tagjaival, az önkormányzatok, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakmai szervezetek képviselőivel. Az eredetileg Ózd és Kazincbarcika térségében működő Kamaszparlament életében a 2004-es év új kezdetet jelentett, a Kamaszparlament mind szerkezetében, mind működésében megújult és tevékenységi területe az Ózd térségében található kistérség, a 12 ezer lakosú Bükki Hegyhát lett.
A Hegyhát településeinek – Sajógalgóc, Sajókaza, Sajóvelezd, Sajómercse, Borsodbóta, Uppony, Sáta, Nekézseny, Lénárddaróc, Csokvaomány, Csernely, Sajónémeti, Sajópüspöki – vezetői 2000-ben úgy döntöttek, hogy új alapokra helyezik a kistérség jövőjét. Az egyoldalú iparpolitika és a kohászat, bányászat teljes csődje nehéz helyzet elé állította a kistérséget. A magas a munkanélküliség, a fiatalok elvándorolása, a falvak elöregedése, elnéptelenedése arra késztette a vezetőket, hogy ténylegesen tegyenek a negatív folyamatok megállítása érdekében, és olyan komplex fejlesztési programot dolgozzanak ki, mely épít a Bükki Hegyhát humán, természeti és kulturális hagyományaira. A program címének a „Magyar Semmering újraéled” nevet adták, jelezvén, hogy folytatni és fejleszteni kívánják a múlt század elején biztos megélhetést nyújtó mezőgazdasági, kézművesipari és turisztikai hagyományokat. Kiemelt célcsoportként pedig az ifjúságot jelölték meg.
Ebbe a munkába kapcsolódott be a Kamaszparlament 2004-ben. A fiatalok megnyerése, bevonása saját környezetük életébe, fejlesztési elképzeléseik kidolgozásába, megvalósításába mind az ott lakók, mind a Kamaszparlament vezetői, fiataljai számára komoly kihívást jelentett.
Első lépésként a Kamaszkormány tagjai a helyi fiatalok csoportjával „falukutatási programba” kezdtek. Polgármesterekkel, a települések történetét, a helyi szokásokat jól ismerő emberekkel találkoztak, akik révén számtalan, addig ismeretlen történetre, kulturális, környezeti értékre derült fény. A Bükki Hegyhát múltját Mátyás király, Dobó István, Szeleczky Zita, Báros Lajos, Karádi Katalin stb. fémjelzik. Nem beszélve a sok-sok mesés történetről, mely tündérkertről, a basa rózsakertjéről, titokzatos alagútrendszerről stb. szólnak. Mindezek egy felnőtt fantáziáját is megmozgatnák, nem hogy a fiatalokét! Úgy gondolom, hogy ezek a „titokkutató” kirándulások – ahogy a kamaszok nevezték – nagyban hozzájárultak a Kamaszparlament hatékonyabb működéséhez a Bükki Hegyháton.
Egymás után alakultak meg az ifjúsági öntevékeny csoportok a településeken, s nemcsak megalakultak, de rögtön ötleteltek és kezdeményeztek, projekteket valósítottak meg. A fiataloknak köszönhetően a térségben elindult pozitív folyamatok felerősödtek, és az ifjúság jelenléte a Bükki Hegyhát életében folyamatossá vált.
A fiatalok elszántságát, tenni akarását jól tükrözi az általuk megfogalmazott küldetés is:

A Kamaszparlament küldetése
Mi, a Bükki Hegyhát fiataljai a demokrácia szellemiségében, aktív európai állampolgárként képviseljük saját korosztályunk érdekeit, generációs párbeszédet folytatunk, és közös kezdeményezéseket valósítunk meg helyi és nemzetközi partnereinkkel annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a sokszínű Európa megőrzéséhez, ahol egymás megismerésén, tiszteletén, elfogadásán alapuló együttműködéssel alakíthatjuk jövőnket.

A Kamaszparlament céljai:
· Felkészült és kreatív fiatalok: fiatalok életre való felkészítése, ismereteinek bővítése és készségeik fejlesztése – a nem-formális oktatás módszereivel;
· Nyitott fiatalok: a szociális tolerancia, egymás kölcsönös elfogadásának erősítése, generációs párbeszéd folytatása;
· Aktív fiatalok: fiatalok demokráciára (önállóság, felelősség, jogok és kötelességek) való nevelése aktív állampolgári részvétellel;
· Európai fiatalokként a világban: interkulturális párbeszéd és együttműködés kialakítása, erősítése.

Az eredmények a helyi, országos elismertség mellett hamarosan nemzetközi szinten is jelentkeztek. A helyi kezdeményezéseket, a fiatalok aktivitását nagymértékben erősítették, hogy a 2005 elején Lincolnshire Fenlandból (Nagy-Britannia) érkezett küldöttség különösen a fiatalok tevékenységére volt kíváncsi. A látogatás végén hosszú távú együttműködési megállapodás aláírására került sor, mely alapjaiban változtatta meg a Hegyhát életét. A közös munka a következő témákat öleli fel:
· a Kamaszparlament és a South Holland kistérségben működő Youth Council (ifjúsági tanács – A szerk.) együttműködése;
· 4Évszak kulturális projekt, melynek értelmében a két kistérségben felváltva valósulnak meg kulturális projektek;
· „SasSzemek” – környezetvédelmi projekt, mely a környezettudatos nevelés mellett a két kistérség környezeti értékeinek; feltérképezését, összegyűjtését is felvállalta;
· oktatási projekt az iskolák között;
· internetes rendszer kialakítása a két térség között.

Az angol partnerrel folyatatott együttműködés hatásai:
· a térségi összefogás erősödött, a közösségi szemlélet előtérbe került;
· a kultúrák közötti különbségek hozzájárultak a fiatalok helyi identitástudatának erősödéséhez;
· a helyi szintű kezdeményezések erősödtek meg mind a két kistérségben;
· a térség elismertsége megnőtt;
· a közös projektek során szerzett tapasztalatok további hosszú távú nemzetközi kapcsolatok kialakításához segítették a kistérséget.

Az elmúlt néhány év a Kamaszparlament munkájának köszönhetően komoly változásokat hozott a Bükki Hegyhát életében. Egyre több fiatal érzi úgy, hogy igenis van lehetősége élhető életet élni itt, hogy tudással, tehetséggel és tenni akarással itt is lehet érvényesülni és egyenrangú partnerként együttműködni Európa bármely országának fiataljaival. A fiatalok elhivatottságát, a Bükki Hegyhát jövőjéért érzett felelősséget a legjobban az bizonyítja, hogy volt kamaszvezetők 2006-ban megalakították az Öreg Kamaszok Tanácsát, és kezdeményezték egy Ifjúsági Innovációs Központ létrejöttét, mely a fiatalok helyben tartását, egy biztosabb jövő megteremtését tűzte ki fő célként. Elképzelésükhöz helyi és nemzetközi partnereket is megnyertek már.

Parola archívum