Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A képzők képzője: Közösségfejlesztői szakképzés szervezése, 1991. március 18.
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1991
Szám:	2
Oldalszám:	2. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	közösségi munka, közösségfejlesztői szakképzés, egyesületszervezés, képzés
Megjegyzés:
Annotáció:	A képzés okait és körülményeit írja le a cikk. Cél a hazai cselekvések keresése, a szakmai-információs kapcsolatrendszer szélesítése. A társadalom átalakításának lehetőségeit kutatva társadalomtudósok és döntési helyzetben levő társadalomkutatókkal.

A képzők képzője

Mint azt már a Közművelődési Lemezújság legutóbbi számában, Buda Béla dr. előadását bemutatandó is közzé adtuk, a Közösségfejlesztők Egyesülete eljutott fejlődésének fontos állomásához, s közösségfejlesztői szakképzést szervez.
Az első lépésben természetesen a leendő képzőket képezzük Felkészítésünkre meghívtuk azokat a közösségi munkában már járatos, megyei vagy regionális egyesületet szervező, gyakorlott, fejlesztő-szemléletű szakembereket (népművelőket, pedagógusokat), akik alkalmasak lesznek regionális, szakmát adó kurzusok vezetésére, arra, hogy leendő hallgatóikkal egy - egy településen önszervező mozgásokat indítsanak el és a közösségi folyamatokat kezeljék Sokat gondolkodtunk azon, hogy mire van a legnagyobb szükségűk ezeknek a népművelőknek-pedagógusoknak, akik egyetemet-főiskolát végeztek és akiknek 20-30 év gyakorlat, folyamatos ön- és egyesületi képzés is ált a hátuk mögött? Tanultak szociológiát, pszichológiát, kommunikáció - elméletet stb., kipróbálták, amit a magyar társadalom számukra megengedett. sőt, annál még többet is. Rájöttünk, hogy nem valamiféle újabb elméleti vagy gyakorlati tudás- anyag közvetítése a legfontosabb most számukra (míg az általuk képzendő embereknek majd igen), hanem valami nagyon fontos más: tájékozódni a világban, megtanulni mozogni Európában, megméretni magukat mások gondolat- világában és praxisában, vagyis kinyitni világuk határait. E folyamat szerencsére nem most kezdődik, ki előrébb, ki hátrébb tart vele. Vannak francia barátaink, akik már évek óta partnereink, de arra először van módunk; hogy nyelvtanulással, tanulmányutakkal, új országokban való tájékozódással is felgyorsítsuk ezt a folyamatot, sőt, hogy netán külföldi vendégtanárokat is felkérhessünk. A többi ún. posztszocialista országhoz hasonlóan a mi társadalmunk is erősen zárt volt, a vidék nem csak a gazdasági és politikai, hanem ezzel együtt az információs hierarchiának is a legalján élt; a középgenerációk nem tanultak nyelveket, saját demokratikus hagyományainkat is most revitalizáljuk stb. Szükségesek a szélesebb nemzetközi távlatok egy nyitott gondolkodású, alternatívákat figyelembe vevő közösségi munkához. Meggyőzódésűnk, hogy a legnagyobb katalizáló-fejlesztő erő mindenkinél ez a nyitás lesz.

Úgy véltük mindezért, hogy két dolog most a legfontosabb:

1. Hazai cselekvési lehetőségek keresése, a szakmai - információs kapcsolat - rendszer szélesítése: társadalomtudósok és döntési helyzetbe került irányítási szakemberek véleményeit, törekvéseit szeretnénk megismerni a társadatom átalakulásának lehetőségeiről;

2. Szélesebb nemzetközi táviatok: szakmai tájékozódás "a világban", kapcsolatok szervezése
A képzés 1991. március 18-án egy 2x10 napos intenzív, bentlakásos szakasszal kezdődött Szentendrén. Itt három - angol, francia és német- csoportban kezdődött meg a 28 fő nyelvi képzése. A délelőttöket a nyelvtanulás tette ki míg délutánonként, a fenti céloknak megfelelően, előadó-konzultáns vendégeket hívtunk, akik kőzött ott volt Buda Béla dr. pszichiáter, Gergely Attila szociológus, Kamarás István vallásszociológus, Makovecz Imre építész, Schmidt Péter alkotmányjogász, valamint a településfejlesztést igénylő és a képzési munkának helyet szívesen adó települések polgármesterei is: Frankó János Csabacsűdről, Molnár Erzsébet Türjérol, továbbá Bátonyterenye polgármestere Nagy Mihály, akik bemutatták településüket és ismerkedtek a közösségfejlesztőkkel. Azóta mindhárom településen - és egy negyediken, Gyulajon is - megindult a fejlesztést megelőző feltáró folyamat. Esténként általában egyéni nyelvtanulás folyt, ill. számítástechnikai alapismereteket kaptunk, az IBM PC használatát tanultuk A képzés résztvevői közül azok, akik erre önként vállalkoztak, vendégül látták a párizsi Animátorképző Intézet (IFA) csoportját, akik a magyarországi fejlesztői munkát tanulmányozták Békés-, Hajdú-, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben és Budapesten. A magyar cserecsoport éppen a napokban tér vissza Párizsból, ahol az ott végzős hallgatók tanulmányaival, munkáival és életkörülményeivel ismerkednek A csere költségeit a hallgatók maguk fedezik. Felvetődött egy nyelvgyakorlással egybe- kötött angliai szakmai csere és egy katalán - francia - magyar csere lehetősége is. A képzésre meghívtuk (s ha útiköltségüket sikerül fedezni, már vállalásukat is bírjuk) a kővetkező, az elmúlt évek során konferenciákon, külföldi utakon megismert, munkáinkkal szimpatizáló, barátként számontartott külföldi kollégáinkat:

Balla Enikő, Németország - környezetvédelem, biokultúra, önszerveződés Bassand, Michel, Svájc - lakossági összefogás a Jura hegységben egy szennyvíztisztító ügyében Blin, Paul, Franciaország - a szociokúlturális animáció Caul-Futy, Louis, Franciaország - regionális fejlesztés ipari munkások körében (Peugeot-gyár, Belford) Chesaux, Claude-Alain, Svájc - a közösségi rádiózás lehetőségei és gyakorlata Fernandez i Barrera, Josefina, Spanyolország - az egyesülés alkotmányos jogai Spanyolországban, az önszerveződés gyakorlatának kialakulása és mai szerveződése a diktatúra után Mayo Marjorie, Nagy Britannia - NB gazdasági és politikai kontextusa; a közösségfejlesztés, mint a társadalomfejlesztés alternatívája Prof. dr. John H. Wolf, Portugália - szövetkezeti iskola a vidéki kulturális fejlesztésben; a szövetkezés megtanulása Kurzusaikra reményeink szerint szeptembertől kerül sor

A képzésben nagy szerepe van az egyéni tanulásnak. Az egyesületünk által kidolgozott szakképzési tematika bő irodalomjegyzéket kínál. Ezekből ki - ki maga választja ki a saját hiányainak pótlására való írásokat és egyénileg készül, különös tekintettet a később majd általa irányított képzés szükségleteire. A tanárok mindehhez konzultációs segítséget adnak A nyelvtanulás is részben csoportos, részben egyéni munka. Az angol, francia és német nyelv tanulása több intenzív szakaszban és közte egyéni munkában folyik. A képzés időtartama kb.1 év, azután összefoglaljuk és értékeljük a munkát, és kb. 3 hónap időt adunk a dolgozatok megírására. A dolgozatokat hasznosításra írjuk - település, egyesületi publikáció, videó stb. A
tanulmányutakról is dokumentációk születnek.

Parola archívum