Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Az „ÉN” - CSAPATVÁLLALKOZÁSban
Szerző:	Katonáné dr. Kovács Judit – Bótáné Horváth Noémi
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2013
Szám:	4
Oldalszám:	20
A cikkben lévő
Nevek:	Csíkszentmihályi Mihály, Kiss Károly, Vercseg Ilona
Intézmények:	Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar; Európai Unió; Közös Agrárpolitika; X. Nyári Egyetem; Európai Szociális Alap; TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program”; Team Academy
Települések:	Mezőcsát Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Borsodi Mezőség, Mezőcsáti Kistérség
Tárgyszavak:	Vidéki Csapatvállalkozói Modell; csapatban történő vállalkozás, agrárbiznisz, többfunkciós mezőgazdaság, agrár-környezetgazdálkodás, emberi-társadalmi erőforrás, fenntarthatóság, ökológia, vidéki bio-gazdaudvar
Megjegyzés:	kategória: módszertan
Annotáció:

Katonáné dr. Kovács Judit
– Bótáné Horváth NoémiA cikk szerzői a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karának adjunktusa és PhD hallgatója E-mail: katonanekovacsjudit@gmail.com és botanehorvathnoemi@gmail.com
Az „ÉN” – CSAPATVÁLLALKOZÁSban


2013 nyarán a Közösségfejlesztők X. Nyári Egyeteme nekem is dolgozott.Utalás a program nevére:
„Neked is dolgozik a tábor”. Ld. a július 26.-i, pénteki programot! Az utam, amely ide vezetett, 2001-ben
kezdődött. Kutatói pályám indulásakor munkám fókuszában az agrár-környezetgazdálkodás állt.
Arra igyekeztem választ kapni, hogy az Európai Unió, mely közösségnek 2004 óta aktív tagjai
vagyunk, milyen intézkedésekkel segíti a környezet védelmét, és ezen intézkedések mennyire
eredményesek. A vizsgált eszközök a Közös Agrárpolitika intézményéhez tartoznak, így
lehetőségem volt áttekinteni az agrárpolitika teljes eszköztárát. Ez a széles kitekintés, és a
többéves munka ráébresztett arra, hogy az erőforrásaink közül (természeti, humán, társadalmi,
fizikai, pénzügyi) érdeklődésem középpontjában a természeti erőforrás helyett mely erőforrás a
keretét adja életünknek, ezért ennek a rendszernek a megismerése alapvető mindenki számára
sokkal inkább az emberi, társadalmi oldal áll.

Katonáné Kovács Judit

Azon magyar állampolgárok közé tartozom, akik szeretnek Magyarországon élni. Ez köszönhető családomnak, ahol minden nap tapasztalom, milyen szeretetben élni, édesapámnak, aki megtanított a föld szeretetére, gimnáziumi osztályfőnökömnek, aki emlékkönyvembe Kölcseynek a „négy szócskáját” idézte „A haza minden előtt”, PhD témavezetőmnek, aki utat nyitott előttem a társadalmi tőke kutatásához, de annak is, hogy pozitív gondolkodásomból adódóan könnyen észreveszem a körülöttem lévő értékeket. Ami még hiányzik ebből az értéktérből számomra, az a rendszergondolkodásra nyitott ember, és az őszinteségre, bizalomra épülő társadalom.
CsíkszentmihályitólCsíkszentmihályi Mihály (2011): A fejlődés útjai. A harmadik évezred pszichológiája. A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: The Evolving Self. A Psychology for the Third Milleneum (1997) Fordította: Buda Júlia Nyitott Könyvműhely, Budapest ISBN 978-963-310-048-6 (2011:111) idézve:
„Az Énünknek annyira magabiztosnak kell lennie, hogy képes legyen lemondani a nélkülözhető vágyakról. Csak azt akarja birtokolni, amiből akad elegendő. … És a fejlettsége ellenére a legjelentősebb közös jóval azonosuljon – nemcsak a rokonaira és hazájára tekintve, hanem az egész emberiségre és az emberiségen túl az élet egészére és az evolúció folyamatára. Nehéz lenne jelenleg elképzelni, hogyan maradhatna fenn másképp az emberiség.”
Kiss Károly 2011-ben egy a fenntarthatóság indikátorait vizsgáló doktori értekezésenKiss Károly hozzászólása Karcagi-Kováts Andrea doktori értekezésén www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=8102 az ökológiai folyamatok sajátosságaként említette, hogy az ökológiai folyamatok lassan érlelődnek ki és később halmozódnak, váratlan hatásokat eredményezve. Felhívta a figyelmet, hogy ezek a folyamatok nem mérhetőek, ezért elővigyázatosságra van szükség. Az előadása közben azon gondolkoztam, hogy szerintem ez a megállapítás a társadalmi változásokra is igaz. Ahogy ezt a történelmünk is igazolja, a társadalmi folyamatok, hasonlóan az ökológiai folyamatokhoz, váratlan hatásokat eredményezhetnek. Ma már szakmai utamon az vezet, hogy megoldásokat találjak az emberi és társadalmi erőforrások növelésére. Fontosnak tartom, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati síkon is segítsem a változást. Több oldalról is próbálok lépéseket tenni, az egyik irány a csapatvállalkozások generálása, melynek vizsgálatához Bótáné Horváth Noémi PhD hallgatóval ösztöndíjakatA kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósul meg. nyertünk. A Nyári Egyetemre is így jutottam el.
A csapatban történő vállalkozást indokolja, hogy a társadalmi-gazdasági változásoknak köszönhetően a mezőgazdasági termelés és a ráépülő szektorok is jelentősen átalakultak, eltérő termékpályák formálódtak. A mezőgazdasági nyersanyagtermelés végtermékétől függően, mely termékek széles skálán mozognak, különböző szaktudást igénylő szereplőkre van szükség. A termelés végterméke lehet élelmiszer, takarmány, üzemanyag, ipari alapanyagok a textilipartól a gyógyszeriparig, de végterméknek tekintjük azt az élményt is, melyet egy legelő állatokkal tarkított tájkép adhat a turista számára.

Ahogy az ábrából is kitűnik, a hagyományos gazdálkodást érintő változások eredményeként az agribusinesst, majd a többfunkciós mezőgazdaságot és mára már a kreatív szektort is figyelembe kell venni a vidék gazdaságának formálásában. A vidéki vállalkozások eredményességét növelheti, ha ezekre a szerteágazó tudást igénylő változásokra együtt, vidéki csapatvállalkozás formájában keresnek válaszokat, közös célként a jól-lét megteremtését tűzve ki célul.
Munkámhoz nagy lendületet adott az a nemzetközi Team Mastery képzés (és az itt szerzett kapcsolatok), mely egy új oktatási modell, a Team Academy, megismerését tette lehetővé számomra. Ez a finn képzési módszer csapatvállalkozások létrehozását segíti. A képzés a csapatmunkára, a gyakorlaton keresztül történő tanulásra és naprakész szakirodalomra, házi könyvtárra épít.
Ezekre az új ismeretekre, valamint a vidékfejlesztés mentén született hazai és nemzetközi irodalmakra és saját kutatásaimra alapozva alkottam meg a Vidéki Csapatvállalkozói Modell elméletét, mely egyfajta megoldást jelenthet a társadalmi kihívásokra és a mezőgazdasági nyersanyagtermelés mentén történt vertikális és horizontális változásokra. A modell a helyi szereplők motivációjára, egyéni felelősségére építve keresi a vidékgazdaság lehetőségeit a globális térben – glokalizáció –, a finn Team Academy oktatás módszereire építve.
A nyári egyetem résztvevőit abban hívtam közös gondolkodásra, hogy beszéljünk arról, hogyan látják ők a vidéki csapatvállalkozás előmozdításának lehetséges első lépéseit. A beszélgetés gondolataiból blog bejegyzést készítettem egyesületünk honlapján, amit most itt is megosztok.
Egy lelkes, aktív csapattal sikerült beszélgetést szervezni. Az egyértelműen megfogalmazódott, hogy a modell vizsgálata előtt alaposan körbe kell járni, milyen hasonló kezdeményezésekkel találkozhattunk, találkozhatunk vidéken (pl. kaláka, közösségi vállalkozás), milyen szempontrendszer szerint lehet összehasonlítást végezni, melyek az azonosságok és a különbözőségek az eltérő formák között. Felmerült, hogy fel lehetne mérni, ki fogékony az ötletre. Talán lennének érdeklődők, csak nem gondolnak a lehetőségekre. Tisztázni kell az egyéni célokat, és megfogalmazni a közös célt, a közösségi tervezés (erőforrástérkép, helyi értékleltár készítése, amire a csapatvállalkozás építhető lehet), közösségi tanulás, közösségi döntéshozás mentén. Fontos a megfelelő információáramlás, egy közösségi tér, az empatikus kommunikáció, a bizalom fenntartása. Egy vezető, aki a közös ügyet és a közösséget szolgálja. Az érzelem, az önmegvalósítás is kiemelésre került, és ez a fontos elem különösen kihangosításra került számomra Vercseg Ilona előadását hallgatva. Már a kezdetek kezdetén tudtam, hogy nehéz fába vágtam a fejszém, amikor arra vállalkoztam, hogy utat találok Magyarország vidékein a csapatvállalkozásnak. Ezt a kihívást erősítette fel, amikor Ilika arról számolt be, hogy milyen sokan nincsenek tisztában helyzetükkel, s azzal, hogy kik is ők, s milyen életcél vezérli őket. Így azt gondolom, az első lépések egyike ezen az úton segítséget nyújtani az önismerethez, az önbecsüléshez. Hogy minden érintett feltegye magának a kérdést: ki vagyok én?
Újra CsíkszentmihályitólCsíkszentmihályi Mihály (2010): Az áramlat FLOW. A tökéletes élmény pszichológiája. A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Flow. The Psychology of Optimal Experience (1991) Fordította: Legéndyné Szabó Edit Akadémiai Kiadó ISBN 978-963-05-8833-1 idéznék (2010:207), aki azt írja, hogy „az élet minőségét a munkán keresztül akkor tudjuk javítani, ha megtanítjuk az embereket arra:
– hogyan ismerjék fel cselekvési lehetőségeiket,
– hogyan fejlesszék képességeiket,
– és hogyan tűzzenek ki elérhető célokat.

A cikk végén esettanulmányként egy mezőcsáti példát hozok be a gondolkodásunk
homlokterébe. Megkértem Bótáné Horváth Noémit, akinek munkáját konzulensként
támogatom, hogy mutassa be: milyen tapasztalatokat szerzett már ezen az úton, neki
melyek voltak az első lépései.
Mezőcsát Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén helyezkedik el, a Mezőcsáti Járás
központi települése, földrajzi és gazdasági középpontja. Ezáltal a települést érintő
folyamatok és változások nemcsak önmagukért fontosak, hanem nagymértékben
meghatározzák a környező települések életét, az ott élő emberek helyzetét is. Az elmúlt
évtizedekben a várost a csökkenő születésszám, a fiatalok növekvő elvándorlása, egyre
növekvő munkanélküliség és tartós gazdasági recesszió jellemzi, mely kedvezőtlen hatást
gyakorol a környező települések lakosságának életére is. Helyi lakosként, PhD hallgatóként
célom, hogy elősegítsem a fent vázolt problémáknak ellentételezését, esetleges megoldási
lehetőségeket kialakítva, különös tekintettel a fiatal lakónépesség helyben maradásához szükséges utak Bótáné Horváth Noémi feltárásával, megvalósításával.

Egy ilyen kulcsfontosságú út lehet egy közösségi vállalkozás kialakítása, melyben a fiatalok saját erőforrásaikat felhasználva teremtik meg a feltételeket megélhetési lehetőségeik bővítésére.
Kutatómunkám során létrehoztunk egy női munkacsoportot, melynek tevékenységének hosszú távú eredménye lehet egy közösségi vállalkozás kialakítása, és ez a helyi jó gyakorlat mintát nyújthat azoknak a hasonló adottságú, hátrányos helyzetű településeknek és térségeknek melyek gazdasági erőforrások híján belső erőforrásokra, emberi, humán tőke javakra kívánják alapozni növekedésüket, fejlődésüket. A munkacsoport megalakulásához 2012 júniusában kilenc helyi fiatal nő részvételével szerveztem egy beszélgetést, azzal a céllal, hogy felkeltsem az érdeklődést a település fiataljai körében. A résztvevőkkel arról beszélgettem, hogy, miért jó illetve nem jó itt, Mezőcsáton élni? Milyennek képzelik a jövőt néhány év múlva a településen, és mi a legfontosabb számukra közös ügyként és kiket szólítanának meg ehhez. A beszélgetést követően szembe kellett néznem a ténnyel, hogy erős a pesszimizmus a fiatalok jövőképében, és hogy jelenleg főként felülről, a különféle szervezetektől, önkormányzat stb. várnak megoldást problémáik orvoslására. Fontos pozitív tapasztalatom volt azonban az, hogy a résztvevők kötődése a térség iránt jelentős, főként családi és munkakapcsolataik révén, és hogy készek aktív szerepet vállalni egy közös ügy érdekében.
A beszélgetést követően került kiírásra egy mikro pályázati felhívás a Borsodi Mezőség tájképének és fenntartható életmódjának fejlesztése érdekében. A pályázat célja olyan hosszú távon is fenntartható helyi kezdeményezések támogatása volt, melyek elősegítik a természetes környezettel való harmonikus együttélést, és a közösségi együttműködést és összefogást. Mezőcsát Kistérségben élő, legalább ötfős női csoportok nyújthattak be pályázatot. A pályázati kiírás kapcsán egy fórumra hívtam össze az érdeklődőket, hiszen a pályázat második célterülete, egy közösségi gazdaság létesítésének gondolata, összecsengett a beszélgetésen megfogalmazott elképzelésekkel, és úgy gondoltam, hogy ez a lehetőség kiváló alapot szolgáltathat a közösségi vállalkozás alapjainak megteremtéséhez. A találkozón a résztvevőkel közösen ötleteltünk, terveztünk, és kialakítottuk a munkacsoportunkat, melynek legfontosabb célja a munkahelyteremtés, a helyi megélhetési lehetőségek bővítése.
A vállalkozás tervezete szerint egy hagyományos jelleget megőrző vidéki bio-gazdaudvart hozunk létre, főként baromfi és kecske állománnyal, s jó minőségű termékeinket később feldolgozva értékesítjük a helyi piac igényeinek megfelelően. A legeltetésre alapozott, extenzív tartástechnológia, a helyben, feldolgozva történő érétkesítés, jól illeszkedik a lokális gazdasági viszonyokhoz. A porta alkalomszerűen nyitott, látogatható, ünnepekhez kötődően kisgyermekes családok számára aktív kikapcsolódásra alkalmas programokat kínál. Annak ellenére, hogy a pályázat elbírálása pozitív volt, mégsem tudtuk megvalósítani a vállalkozás elindítását a pályázat keretei között. Több tényező együttesen eredményezte, hogy visszaléptünk. Hogy csak egyet említsek példaként: az elbírálás hosszú heteket késett, és így már lehetetlenné vált a kivitelezés, hiszen kicsúsztunk az anyakecske támogatás megigényléséből, illetve lehetetlenné vált kialakítani az épületeket is. A tervet azonban nem adtuk fel. Mára már készen vannak a megfelelő épületek, és a csapat rendelkezésére állnak, kiépültek a szükséges partneri kapcsolatok, és 2014 tavaszán elindulhat a vállalkozás.

Parola archívum