Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Az újjászerveződő Hangya Szövetkezeti Mozgalomról
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1990
Szám:	1
Oldalszám:	4. p.
A cikkben lévő
Nevek:	Kis János, Almássy Balogh Elemér
Intézmények:	Hangya Szövetkezeti Központ Rt
Települések:	Budapest
Tárgyszavak:	hangya szövetkezeti mozgalom, munkahelyteremtés, mezőgazdasági értékesítés, szövetkezet
Megjegyzés:
Annotáció:	A cikk írója szerint Magyarország jövője egy ideig még a mezőgazdaságban van. A szövetkezet kedvezőbb beszerzésre, értékesítésre vállalkoznak így tagjaik áruikat jó áron tudják eladni, ugyanakkor üzleteikben alacsony áron, kedvezményesen vásárolhatnak. A mozgalom munkahelyeket is létesít, olyan bérmunka típusú munkákat keresnek, amelyek betanított munkaként otthon is elvégezhetők.

Parol35

Az újjászerveződő
HANGYA SZÖVETKEZETI MOZGAL.OMRÓL

A Közösségfejlesztők Egyesülete felkérésére, a Közösségszolgálat szervezésében 1990. január 11-én
Kis János, a Kisgazdapárt elnökségi tagja, a "HANGYA" RT elnök-vezérigazgatója előadást tartott és válaszolt a közösségfejlesztők kérdéseire. Az előadás és beszélgetés teljes szövege a Lemezújság 1990. januári számában olvasható, a Parolában csak egy rövid összefoglalót tesszünk közzé.

1896-ban Károlyi Sándor gróf elhatározta, hogy a gazdákat, a termelőket segítve egy szövetkezeti rendszert hoz létre Magyarországon, francia mintára. Ennek megszervezésére Almássy Balogh Elemért kérte fel, aki 1936-ig volt a Hangya elnöke és vezérigazgatója.
1947-ig működött a Hangya. A háború előtt már 700 ezer tagja volt, 4 ezer üzlete, több mint 2 ezer tagszövetkezete és 40-nél több ipari létesítménye - főleg feldolgozó ipari: konzervgyárak, borászati létesítmények, élelmiszeriparhoz kapcsolódó ágak. Az akkori magyar gazdaságnak hozzávetőleg az egyharmadát tartotta kézben a Hangya. Fantasztikus gazdasági hatalom volt, de ez a hatalom nem egy embernek, hanem 700 ezernek a kezében összpontosult.
Az előadó úgy ítélte meg; hogy Magyarország jövője egy ideig még a mezőgazdaságban van. Jelentős munkanélküliség várható a közeljövőben, s az iparból felszabadulóknak nem nagyon marad más terület, mint 6 mezőgazdaság.
Azt szeretnék, hogy az a kereskedelmi hálózat és szövetkezeti rendszer, ami mára kialakult, felboruljon, hisz valós alapokat nem tartalmaz és tovább működni képtelen. A piac nem működik, a termelők védelme nem megoldott. Éppen őket szeretnék szövetkezeti formában összefogni.

A Hangya-szövetkezetek működési területei

1. Az új szövetkezés a termelő cégeknél általában csak az értékesítésre és árubeszerzésre korlátozódik. Magasabb felvásárlási árat adnak a termelőknek és olcsóbb fogyasztói árat a szövetkezeti tagnak. A felvásárlásnál felelősséget csak a saját tagjainkkal szemben vállalnak, de természetesen mástól is vesznek, csak olcsóbban. Vannak gazdák, akiknek van földje, a többségnek meg van egy kisebb háztáji földje. Bérelt földön is termelnek. Nem szabtak határt a tételnek, amit átvesznek. Földbérlőszövetkezet még nincs, de van már olyan tsz, amelyik jelentkezett a Hangyába. Semmilyen jogi akadálya nincs, hogy egy tsz belépjen a Hangya mozgalomba, sőt kívánatos is, mert ha átalakul Hangya-típusú szövetkezetté, eredményesebben is gazdálkodik majd.
A Hangya a termelőknek termelési prognózist ad: mit és mennyit termeljenek? Ez garanciát, biztos piacot jelent.
2. Az üzletek. A Hangya-üzletek mind vegyesboltok. Nem rendelkeznek nagy raktárkészlettel, de minden áru megrendelhető. Ez valamikor is így működött. Igyekeznek a legkisebb raktárkészletet fölhalmozni, hogy az árainkat alacsony szinten tudják tartani - Év végén a teljes vásárlásból 3%-os visszatérítést kapnak a tagok. Év közben minden hónapban minden tag a befizetett részjegye összegének 50%-áig egy hétig hitelre vásárolhat. Ez inkább a szegényebb réteget érinti fizetés vagy nyugdíj előtti időszakban- nem keli kölcsönkérni.
Ezek a boltok csak kistételű, "kosaras árut" vásárolnak föl.
A boltos fizetése úgy van megállapítva, hogy meg tudjon élni a havi keresetéből, de a valódi keresetét év végén forgalmi jutalék formájában kapja, ami egy jelentősebb összeg, de csak abban az esetben, ha a teljes évet végigdolgozza. Tehát, ha valakit elzavarnak a tulajdonosok, akkor nem kap egy fillért sem, megkapta a fizetését és kész. A RT nem forgat pénzt, csak a kis árrésű nagykereskedelmi tevékenysége van. Ha a központ valamit nem tud szállítani és a szövetkezet be tudja valahol szerezni, megteheti.
Egyetlen fuvarral megy a boltba az áru, s visszafelé ugyanaz a kocsi hozza az összegyűjtött árut.
Egy bizonyos árvédelmet biztosítanak. Ez egy árkartell, hogy a termelők mindig meg tudjanak élni. A RT tud úgy vásárolni, hogy ráfizet, mert közben az ugyanott vásárolt másik áru, amiből nagyobb volt a termés, nyereséget hoz. Előírás, hogy költségekkel, mindennel együtt az árrés átlag 9%. Nincs tehát 200%-os központi költségünk.
Semmit sem tiltanak. A boltoknál varr egy kitétel. Hangya-bolt kizárólag a RT-on keresztül szerezhet be árut, kivéve ha saját tagjától olcsóbban, vagy jobb minőségben tud beszerezni.
A szövetkezeteknek bármelyik nap joguk van ellenőrizni a RT-ot. Az üzletkötések nagy többsége úgy zajlik, hogy az érintett szövetkezet elnökét meghívják az üzletkötéshez.
3. A harmadik terület a vidéki munkahelyteremtés. A világ legkülönbözőbb pontjain vették fel kapcsolatokat hozzájuk hasonló szövetkezeti központokkal és nagyobb cégekkel. Olyan bérmunka-típusú munkákat keresnek, amelyeket betanított munkaként akár otthon is lehet végezni. Főleg a téli időszakban szeretnék a mezőgazdaságban dolgozókat munkával ellátni, de aki vállalja, az nyáron is dolgozhat ebben a rendszerben.

Szervezési tudnivalók

Ahol egy-egy ágazatban (mert csak ágazatonként látják érdemesnek a szövetkezést) legalább 15 tag együtt van és jelentkezik náluk írásban vagy telefonon, útmutatót, minta alapszabályt, szerződéstervezetet küldjenek és egy egyeztetett időpontban a jogászaik, igazságügyi szakembereik felkeresik őket, hogy a dokumentumokat szakszerűen készítsék el. A tagoknak nem kerül pénzbe .az alapítás, kivéve az okmánybélyeget. Két dolog van, amit a szövetkezetek később fizetnek. Havonta 400,-Ft a mozgalomban a tagdíj, hogy megpróbálják fenntartani magát a szervezetet - bár inkább a külföldi segítségekre támaszkodik -, és havi 1000,-Ft a költségtérítés, mert nem kell függetlenített elnök, főkönyvelő meg egyebek. Ezért a költségtérítésért rendszeresen lemennek gazdasági és jogi szakemberek, és ha valami nem stimmel a környezetésben, akkor nem büntetnek, hanem segítenek. Ami kötelező minden szövetkezetnek: legalább 1 db részvénnyel kell rendelkeznie. A részvény értékpapír, az ő vagyonát növeli. A legkisebb névértékű részvény 10 ezer forint, ezt az induló szövetkezetek fizethetik. A cégalapítási költség pl'. ügyvédi munkaközösséggel 100 ezer forint, náluk ingyenes. A Hangya is szeretne egy. önálló takarékszövetkezetet létrehozni. Ez régén Hitel Szövetkezet néven működött, főleg külföldi tőkével, fel is vették már a kapcsolatokat, hogy ha tőkével nem is, de próbálják a szövetkezeteinket kedvező kamatú hitelnyújtással segíteni. Nem tudnak tőkét kihelyezni és nem is akarnak, mert akkor ez már megint a "nekem jár" gyakorlat lenne.
Az ország minden pontjáról tömegével jelentkeznek, tehát naponta 5-10 megkeresés érkezik a központba. Ma kb. 1000-1500 között van a jelentkezők száma. Majdnem minden nap alakítanak 2-3 szövetkezetet. A Hangya név nagy segítség, de nagyon súlyos felelősség, teher is.
Ha a közösségfejlesztőknek egyik vagy másik településén azt mondják, hogy szeretnének Hangya-szövetkezetet létrehozni, akkor segítségért, információért forduljanak telefonon vagy írásban az alábbi címre, ők elküldik a szükséges anyagokat. Január végén megjelenik a Hangya-újság. Ez részben egy őszinte gazdaságpolitikai tartalommal megtöltött lap, részben árinformációkkal, a kinti mezőgazdasági tapasztalatokkal, a termelési tapasztalatok átadásával fog foglalkozni. Havi lap, belső terjesztésű.

"HANGYA" Szövetkezeti Központ RT.
Kis János elnök-vezérigazgató, 1115 Budapest, Csóka u. 7-73. T.: 785-4977, 166-6988.
Telex: 22-6587 atkut. Telefax 361-766-7570.

Parola archívum