Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
CIVIL ÉRDEKKÉPVISELET, avagy apró lépések a részvételi demokrácia felé
Szerző:
Dér Miklósné
Sorozatcím:
Parola
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2008
Szám:
1
Oldalszám:
11
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
civil érdekképviselet, kerekasztal, közéleti információ, részvételi demokrácia
Megjegyzés:
Annotáció:

A Közösségfejlesztők Tolna megyei Szakmai Műhelye január 25-én műhelyfoglalkozást tartott Szekszárdon a Tolna megyei Civil Szolgáltató Központban. A találkozás kiemelt témaköre volt a Szekszárd kistérségben, Medinán, Bátaszéken, Tolnán és Szekszárdon működő civil érdekképviseleti formációk megismerése, tapasztalatainak közreadása.
Hallhattunk egy eredendően régi, ám ma újszerűnek tűnő formáról, a magisztrátusról, amelyet az elmúlt évben 32 fővel hozott létre a medinai képviselő-testület a Fejér megyei Aba mintájára. Az a célja, hogy az önkormányzat és a lakosság között fennálljon a folyamatos párbeszéd lehetősége (tájékozódás és tájékoztatás), javuljon a helyi nyilvánosság, a lakosság jobban bevonódjon a közös gondolkodásba és cselekvésbe, s hogy az önkormányzat emberközelibbé váljon.
Tagjai között ugyanúgy megtalálhatók a képviselők, mint a helyi szerveződések vezetői, és az utcák, szomszédságok képviseletében egy-két hangadó ember.
Figyelmet érdemlő kezdeményezés, mert amennyiben ez a közéleti formáció megtalálja mára is érvényes funkcióját (alkalmassá válik az állampolgárok érdekképviseletére is), és ha demokratizálódik (megtalálja autonóm arculatát), akkor mintát adhat a közösséghiányos, és érdekképviselet nélküli kistelepüléseknek.
Bemutatkozott két kisváros (Bátaszék, Tolna), és a megyeszékhely (Szekszárd) érdekképviselete.
Közülük példaértékű a mindösszesen egy éves múltra visszatekintő bátaszéki civil tanács, amelynek létrehozását körültekintő és alapos előkészítés előzte meg, már akkor is szorosan együttműködve a helyi önkormányzattal. Itt már korábban felfedezték a kölcsönös érdekeket és előnyöket. Nem csak beszélnek az együttműködésről, hanem valóban együttműködnek a városi rendezvények megvalósításában, a virágosításban, a szemétgyűjtésben ugyanúgy, mint a civil szervezeteket érintő döntések meghozatalában és a helyi fejlesztési ügyekben.
A tolnai kerekasztal csupán fél éves múltra tekinthet vissza, hosszadalmas vajúdás után éppen hogy megszületett. Mint ahogy ilyenkor lenni szokott, helyzete két irányból is nehezített. Egyrészt még érzékelhető a civilek közötti széthúzás (Tolna kontra Mőzs, politikai megosztottság és belterjes hatalmi vetélkedések), másrészt a kizárólagos hatalmát féltő önkormányzat nem nézi jó szemmel a kerekasztal autonómia-törekvését, inkább csak elviseli. A civilek – a velük kapcsolatos döntésekről – legfeljebb utólagos tájékoztatást kapnak.
A szekszárdi kerekasztal országosan is az elsők között alakult. 2001-ben 20 civil szervezet hozta létre a Szekszárdi Civil Szervezetek Közösségét, amely aztán rövidesen kezdeményezte a helyi civil kerekasztal létrehozását, amely alapos előkészítés után 2002-ben meg is alakult, és jelenleg 54 tagszervezettel működik. Elmondható, hogy ma már jobb az összhang és szolidaritás a civilek között, mint a kezdetekkor, bár esetenként itt is zavart okozhat a belopakodó pártpolitika. A hat év alatt megteremtették a működés szervezeti, tartalmi és formai kereteit, a kerekasztal és az önkormányzat között legalizálódott az együttműködési megállapodás, ám ennek ellenére a sokat hangoztatott partnerség eddig igencsak döcögősen működött. Napjainkban mutatkozik esély arra, hogy e téren némi változás történhessen.
Mindkét helyen sok energiát igényel az, hogy a kerekasztal magabiztos, független és egyenrangú partnerként tudjon előállni, másrészt az, hogy az önkormányzat egyenrangú és felelős partnereknek tekintse a kerekasztalt (lásd Tolnai Civil 2008. januári száma, www.tmciszok.hu).
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi, közösségi fejlődés igen lassú és időigényes folyamat, amelyet mindkét szféra most tanulgat, és a kezdeteknél – a képviseleti demokrácia egyeduralmánál – tart. Idő és türelem kell ahhoz, hogy a részvétlen demokrácia átalakuljon részvételi demokráciává, hogy a köztudatban is megjelenjen ennek az igénye és elvárása. (Nem is beszélve az ehhez szükséges szemléletváltozásról, és a demokrácia technikáinak, módszereinek megtanulásáról!)
A három város érdekképviselete között megfogalmazódott az összetartás, az összefogás, az együttműködés és a rendszeres találkozás igénye; a nyilvánosság szükséglete (helyi és megyei média); valamint az, hogy indokolt esetben az érdekképviseletek bátrabban éljenek a szervezett, egységes nyomásgyakorló megmozdulásokkal (pl. a napjainkban éppen aktuális, mindhárom település közös problémájaként felmerült Alisca TERRA kommunális szolgáltatás méltánytalanul kivetett díjának kérdése).
„A világ nem változik magától,
csak ha mi változtatunk rajta”.
Parola archívum