Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Ismerd meg a településed! II.
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:	Ismerd meg a településed
Év:	1997
Szám:	4
Oldalszám:	14-17.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete, Munkaügyi Központ (MK), Teleshop, Quelle
Települések:
Tárgyszavak:	módszertan, településfejlesztés
Megjegyzés:	Angol szakkönyv fordítása (KÖFE)
Annotáció:

Módszertan

ISMERD MEG A TELEPÜLÉSED!

Ezzel a címmel készül a Közösségfejlesztők Egyesülete szerkesztésében egy angol szakkönyv fordítása. A kiadvány különböző fejezetei nagy segítséget nyújthatnak egy-egy település, városrész, lakónegyed társadalmi helyzetének, fizikai, műszaki, természeti adottságainak a feltárásához. Ha egy-egy témakörben végiggondoljuk és megválaszoljuk a leírt kérdéssorokat megragadhatóbbá, érthetőbbé válik a település helyzete, ami biztonságosabb alapokat teremthet egy helyi változás, fejlesztés elindításához is.
Folytatjuk a legutóbbi számunkban megkezdett közlést a készülő fordításból.

A közösség gazdasági élete

A település gazdasági struktúrája
A település mindennapi életét nagyban befolyásolja a gazdasági alapját alkotó mezőgazdasági, szolgáltató és iparágak összetétele és fejlettsége. A részletes vizsgálódás előtt néhány általános alapkérdésre kell választ keresnünk, ezek közül a legfontosabb: Mit termel a közösség saját maga számára? Mit nyújt a külvilág számára és mit nyer onnét? Mi a fő megélhetési forrás?
A különböző vállalatok eltérő nagyságú kereskedelmi körzettel rendelkeznek. A vizsgálat során érdemes megkülönböztetnünk egymástól a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi körzetet Az előbbi azokat a településeket foglalja magába, melyeket a vizsgált településen működő vállalatok kereskedelmi központjukkal ellátnak, míg az utóbbi a helyiség lakosságának azt a részét jelenti, akik a helyi kereskedelmi központban végzik bevásárlásaik nagy részét.

1. Jelöljük ki a tanulmányozandó településegységet:
lakóövezet (falu, város, városrész), lakóövezet és kiskereskedelmi körzet; lakóövezet és nagykereskedelmi körzet; járás; megye; iskolakörzet, egyéb

2. Gondosan jelöljük ki a tanulmányozni kívánt településegység határvonalait

3. Soroljuk fel azokat a gyárakat és ipari létesítményeket melyek a településen találhatók vagy amelyekben a település lakosai dolgoznak, megadva minden esetben az alkalmazottak számát is ! Derítsük fel a vizsgált egység mezőgazdasági potenciáljait és a jelenleg folyó mezőgazdasági tevékenységet /termelés, szállítás, a mezőgazdasághoz kapcsolódó karbantartás és feldolgozás/!
4. Vegyük számba azokat a szolgáltató intézményeket is, amelyek helyi lakosokat foglalkoztatnak és pénzt hoznak a közösségnek:
· kórház és hasonló létesítmények,
· főiskola, egyházi iskolák és egyéb bentlakásos oktatási intézmények, általános- és középiskolák,
· öregek otthona,
· járási, megyei vagy országos szintű állami intézetek, melyek helyi lakosokat alkalmaznak.
5. Soroljuk fel a helyi nagykereskedőket!
6. Ha nincs a lakóhelyen fontosabb nagykereskedelmi létesítmény, hol találhatók a települést ellátó ilyen jellegű intézmények? Hogyan közelíthetők meg?
7. Vegyük sorra a településen található kiskereskedéseket:
élelmiszerboltok; vas-és fémáru; papírírószer; ékszer; cukrászda; palackozott italok boltja; italbolt; pékség; trafik; háztartási bolt; szerszám és autóalkatrész-bolt /mezőgazdasági és háztartási/; rövidáru; zöldség; faáruk és építési anyagok; cipőbolt; butik; bútorüzlet; autókereskedés; hentes; ajándék és virágbolt; egyéb
Ezek közül melyek nevezhetők új vállalkozásnak?
8. Soroljuk fel szám és típus szerint a településen működő szolgáltatóegységeket: tisztító; vendéglő; fagylaltozó; kocsma; cipőjavító; autójavító és benzinkút; mosoda; szabadidős létesítmények /tenisz/tekepálya; uszoda; színház; mozi/; ingatlanügynökség; fodrászat; szálloda; újságárus; temetkezési vállalkozó; fuvarozó vállalat; ács; villanyszerelő; vízvezeték-szerelő; rádióállomás; biztosítási ügynök; egyéb.
Mely szolgáltatások jelentek meg az elmúlt néhány évben?
9. Amennyiben a fentiek valamelyike nem található meg a településen, hol vehetik igénybe az említett szolgáltatást a helyi lakosok?
10. Hányat találhatunk a településen az alábbi foglalkozások képviselői közül? Általános orvos; gyerekorvos; gyógyszerész; fogorvos; nőgyógyász; állatorvos; szemész; csontkovács, természetgyógyász, ügyvéd; ápolónővér; tanár; lelkész; egyéb.
11. A fent említetteken kívül milyen típusú intézmények vagy ipari létesítmények jelentenek bevételt a településnek:
- építkezés,
- szállítás,
- tömegkommunikáció és más közművek,
- egyéb.
Melyek voltak a közelmúltban megszűnt ilyen típusú egységek?
12. Hány mezőgazdasággal foglalkozó személy tartozik a település kiskereskedelmi körzetébe ?
13. Hány új mezőgazdasági vállalkozóról tudnak? Sikeres és jövedelmező a működésük?
14. Mekkora részét teszik ki a gazdálkodók összjövedelmének az alábbiakban felsorolt bevételi források?
Zöldségtermesztés; gyümölcsök és diófélék; egyéb növénytermesztés; kertészet; tejtermékek; baromfi; egyéb állattenyésztés és ezzel kapcsolatos termékek; erdőgazdálkodás; egyéb mezőgazdasági termékek; nem mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem
15. A település gazdasága milyen iparágra, szolgáltatásra vagy mezőgazdasági tevékenységre alapul?
16. A település mely vállalatát irányítja távollévő tulajdonos/főnökség? Mit gondolnak a település lakói az irányításról ezekben a vállalatokban?
17. A településnek mely ipari létesítményei érzékenyek különösen az üzleti ciklusok fluktuációjára? Melyek függenek más, a településen kívül eső iparágak üzleti sikerétől? Melyek függenek állami megrendelésektől? Vannak-e szezonjellegű jövedelmet nyújtó mezőgazdasági termékek? /primőrök, krizantém/
18. Melyik helyi iparág alkalmaz idénymunkát? Hogyan kerülnek a mezőgazdasági munkások felvételre? /idény vagy állandó munkában/
Hogyan illeszkedik ez a település gazdasági struktúrájába?
19. Gyakran alkalmaznak a környék magángazdaságai a település határain kívülről érkező idénymunkásokat? Ha igen, honnan érkeznek a munkások? Milyen jellegű munkára veszik fel őket? Van-e szabad munkaerő ebben az időszakban a település lakói között?
20. Milyen szövetkezetek működnek a településen? Fogyasztói szövetkezet, beszerzési szövetkezet, értékesítési szövetkezet, egyéb
21. A fő megélhetési források alapján melyik jelző illeszkedik a településre?
Kisipari település; ipari központ; nagykereskedelmi központ; szórakoztató jellegű vagy üdülőhely; kiskereskedelemi irányultságú; vegyes; iskolaváros; adminisztratív központ; mezőgazdasági település ; szállítási csomópont; egyéb.
22. Milyen iparszervezetek léteznek a településen?
- iparszövetség,
- kereskedelmi egyesületek;
- vállalkozói szövetségek,
- egyesületek,
- egyéb.
23. Milyen tevékenységeket folytatnak a fenti szervezetek?


Alkalmazási és munkafeltételek a településen

Foglalkozási típusok és kereseti viszonyok
24. Mennyi az aktív munkaképes korú lakosság ? Közülük hányan:
- rendelkeznek valamilyen munkahellyel /férfi, nő/;
- hányan regisztrált munkanélküliek /férfi, nő/;
- hányan inaktívak pl. előnyugdíj, leszázalékolás, GYES, /férfi, nő/,
- s hányan vannak azok, akik már kiestek a munkanélküli ellátórendszerből /“jövpótlósok"/
25. Az alkalmazásban állók közül hány a magánalkalmazott, állami alkalmazott, magánvállalkozó él a településen?
26. A település alkalmazásban álló dolgozói közül hányan tartoznak az alábbi főbb foglalkozási csoportokba:
felsővezetők, valamint műszaki- és egyéb értelmiség, vezetők; középvezetők és gazdálkodók; alsószintű vezetők, közalkalmazottak; egyházi alkalmazottak; kereskedelmi dolgozók; iparosok, ipari munkások; szolgáltatásban dolgozók; mezőgazdasági munkások, kivéve a fizetés nélküli családtagokat és munkavezetőket; mezőgazdasági dolgozók, fizetés nélküli családtagok; nincs adat a foglalkozásról
27. A településen alkalmazásban álló női és férfi munkaerő hogyan oszlik meg az alábbi iparágak között:
mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat; bányászat; kisipar; szállítás, tömegkommunikáció és egyéb közművek; nagy- és kiskereskedelem; pénzügyek, biztosítás és ingatlan; üzleti, javító szolgáltatások; személyi szolgáltatások; szórakoztatóipar és üdültetés; közigazgatás; nincs adat
28. Milyen a településen élő családok jövedelemkategóriák szerinti megoszlása?
29. Mennyi a családok átlagos jövedelme?
30. A településen élő családok és anyagilag független személyek hány százalékának jövedelme esik a létminimum alá?
31. Mi a tanyák átlagos értéke a megyében?
32. A megye mezőgazdasági vállalkozói közül hányan vannak, akik bevételüknek több mint felét mezőgazdasági termékek értékesítésén kívüli, egyéb forrásból szerzik be?
33. A mezőgazdasági vállalkozók közül hányan teljes jogú tulajdonosok, hányan résztulajdonosok vagy bérlők?
34. Milyen értékűek a megyében termelt egyes, főbb mezőgazdasági termékek (ideértve az állattenyésztést is)? Keresettek-e a hazai és külföldi piacon? Megoldott-e az értékesítésük?
35. Ha működik ilyen a településen, milyen üzleti forgalmat bonyolít le a helyi mezőgazdasági szövetkezet/ek/?
36. Milyen havi jövedelemmel rendelkeznek a mezőgazdasággal foglalkozók? Ez a környéken magasnak, alacsonynak vagy átlagosnak mondható? Mi a különbség oka?
37. Milyen hiteleket vesznek a leggyakrabban igénybe a lakosok? Vannak-e törlesztési problémáik?
38. A helyi/megyei munkaügyi központban az elmúlt hónapban hány regisztrált munkanélkülit tartottak számon a település lakói közül? Mi volt a munkanélküliek nemek szerinti megoszlása a főbb foglalkozási csoportokban? Kik azok, akik már kiestek az ellátásból?
39. A település lakosai közül értesülései szerint milyen arányban vannak azok,
- akik napi megélhetési problémákkal küzdenek
- akik a létminimum felett élnek, de állandó a veszély, hogy a legszegényebbek közé csúsznak
- akik folyamatosan fenn tudják tartani életszínvonalukat
- akiknek van lehetősége megtakarításra, beruházásra
40. Működik-e valamely gyárban vagy üzemben szakszervezet? Milyen jogosítványai vannak? Milyen tevékenységet végez?
41. Van-e valamelyik vállalatnál kollektív szerződés? Voltak-e kísérletek kollektív alku kezdeményezésére? Mi lett ezeknek a sorsuk?
42. Milyen volt az elmúlt években a szakszervezet vagy a vállalati dolgozók – vállalati vezetés viszonya a településen? Volt-e példa éles szembenállásra? Mikor történtek nagyobb elbocsátások? Mivel foglalkoznak ma az elbocsátottak?
43. Tudnak-e olyan vállalatról vagy vállalkozásról, ahol cigányokat vagy más nemzetiségűeket, alacsony iskolázottságúakat nem szívesen foglalkoztatnak? Hol helyezkedhetnek el ezek az emberek?
44. Milyen bérekkel dolgoznak a vállalatok a szakmunka, betanított, és segédmunka esetében? A környék bérszínvonalához mérten milyen jövedelem ez?
45. Volt-e példa arra, hogy vállalatok vagy vállalkozók a lakóhely egészség- és oktatásügyi, valamint szociálpolitikai tevékenységében segítettek volna, akár pénzbeli hozzájárulással vagy befolyásukat, kapcsolataikat használva?
46. Mely munkaügyi kirendeltség alá tartozik a település? Milyen a kapcsolat a kirendeltséggel?
47. Ellenőrizték-e már a település munkanélkülieit a munkanélküli járadék folyósítása közben? Milyen eredménnyel?
48. Milyen gyakorisággal fordulnak elő üzemi balesetek a településen, milyen okokkal magyarázható ez?
49. Milyenek a munkakörülmények a település vállalatainál?
50. Jegyezzük fel valamennyi fontosabb munkáltató esetében az alább felsorolt intézmények meglétét illetve hiányát, és adott esetben működésük rövid leírását:
jutalmak, prémiumok, vállalat hozzájárulása a szakszervezeti alaphoz, garantált évi bér, oktatási program, fizetett szabadság, végkielégítés elbocsátás esetén, munkahelyi egészségügyi ellátás, nyereségrészesedési rendszer, tanácsadó szolgálat, vállalati kölcsönök, vállalati segély halál esetén az elhunyt hozzátartozói részére, rokkantsági támogatás, egyéb juttatások.
51. Adott esetben adjuk meg a fentiek által érintett dolgozók számát, a vállalati vagy dolgozói hozzájárulás mértékét, a juttatás összegét stb.
52. Vannak-e kifejezetten nőket vagy fiatalokat foglalkoztató vállalatok, üzemek? Milyen az itt dolgozók helyzete az átlagoshoz képest?
Az emberi viszonyok
A vállalati vezetés és az emberi viszonyok terén az elmúlt években jelentős változások mentek végbe. A magánkézben lévő vállalatok saját személyzeti politikát folytatnak. Ezek az információk általában vállalati ügyek, azonban a település gazdaságát gyakran erősen befolyásolják. Ezért érdemes a publikus információkat és az emberek véleményét összegyűjteni.
53. Milyen változások következtek be a személyzeti /humán erőforrás/ gyakorlatban a rendszerváltás után a település ipari létesítményeiben?
54. Mely vállalatok rendelkeznek a legjobb hírrel ebben a tekintetben?
55. Mennyire tűnnek tájékozottnak a helyi vállalati vezetők a személyzeti kérdésekkel kapcsolatban?
56. Mi a lakosok véleménye az egyes vállalatok munkaerő-felvételéről és elbocsátásairól, a munkakörülményekről és a személyzeti politikáról?

A munkaügyi központ
57. Hány jelentkező jutott munkához a MK-on keresztül az elmúlt évben? Milyen arányban áll a tényleges elhelyezkedések száma a jelentkezések számával? A vállalatok által megjelölt betöltetlen állások számával? Az iroda által ezekre a helyekre ajánlott dolgozók számával?
58. Milyen átképzési, oktatási formákban vettek részt a település munkanélküliei? Milyen eredménnyel? Közülük hány végzett újabb tanfolyamot vagy helyezkedett el?
59. Végeztek-e a településen közmunkát? Mikor, hány emberrel, milyen eredménnyel: Szervezhetők-e újabb programok? Mi a lakosság véleménye erről az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközről?
60. Milyen pályaválasztási tanácsadás áll a frissen érettségizettek vagy egyéb pályakezdő fiatalok rendelkezésére? Működik-e pszichológiai szolgálat a központban? Igénybe veszik-e szolgáltatásait?
61. Hogyan szerzik általában a helyi vállalatok dolgozóikat? A munkaügyi központon keresztül, újsághirdetések útján, közvetlenül az utcáról, régebbi alkalmazottaik ajánlásai alapján, egyéb módon?
62. A munkanélküliek ismeretei szerint milyen informális forrásokból jutnak még jövedelemhez:
mezőgazdasági napszám, ipari vagy szolgáltatási rövid ideig tartó munkavégzés, házaknál végzett napszám /kukoricamorzsolás, tapasztás, takarítás stb./, bedolgozói munka, otthoni állattartás, fóliázás, belföldi, településen belüli kereskedelem, külföldről hozott árukkal való kereskedés, növénygyűjtés /gomba, gyógynövény stb/, folyamatos hitel és kölcsönkérés, szórakoztatóipar vagy más
63. Értesülései szerint milyen illegális tevékenységeket végeznek azok, akik nem rendelkeznek a megélhetéshez szükséges jövedelemmel
fakitermelés, koldulás, lopás, csempészés, kutyatenyésztés és versenyeztetés, prostitúció vagy más


A település jövője

A kereskedelmi központ
64. Hol található a településen olyan terület, ahol a szolgáltatási és vásárlási lehetőségek koncentrálódnak? /pl. kereskedelmi központ/ Vonzó-e a helyi kereskedelmi központ?
65. Minősítsük az alábbi speciális szempontok alapján:
- kielégítő parkolási lehetőségek a vásárlók számára,
- megfelelő áruszállítási lehetőségek a kereskedelmi központon belül és annak környékén,
- változatos üzlettípusok,
- bőséges és sokoldalú árukészlettel rendelkező üzletek elfogadható árakkal,
- a kisebb jövedelműek számára is elérhető termékek, akciók árengedmények, előnyös árak nagy tételben való vásárlásnál,
- gyors és udvarias kiszolgálás,
- a vásárlók igényeinek számontartása és a keresett árucikkek gyors beszerzése,
- megfelelő tájékoztatás a potenciális vásárlókörzeten belül.
66. Létezik-e kereskedői egyesület, amely tevékenyen részt vesz a bevásárló központ vonzerejének növelésében is? Mik ennek a főbb tevékenységi körei?
67. Nyújt-e a település olyan szakmai szolgáltatást (banki, jogi és egyéb szolgáltatások), amely vonzó lehet más települések lakossága számára, növelve ezzel a többi kereskedelmi létesítmény potenciális vevőkörét is?
68. Milyen különleges hiányosságai vannak a kereskedelmi központnak, melyek következtében a lakosság a környező településeken kényszerül egyes javak beszerzésére és szolgáltatások igénybevételére, melyek helyben is hozzáférhetőek lehetnének?
69. Felmérhető-e a lakosság postán keresztül történő áruvásárlásának mértéke? /Teleshop, Quelle, más áruküldők/
A helyi gazdaság állapota és fejlesztési lehetőségei
70. Mely helyi ipari, szolgáltatási és mezőgazdasági ágak működése bizonyul a legsikeresebbnek, és miért?
71. Mely iparágak, tevékenységek működése jutott csődbe az elmúlt nyolc év során, és miért?
72. Akadályozza-e a település jelenlegi iparának, mezőgazdaságának működését az alábbi tényezők bármelyike:
- a szükséges szaktudás teljes vagy részleges hiánya,
- értékesítési gondok,
- szállítási, feldolgozási, tárolási problémák, magas utazási költségek,
- elégtelen víz, gáz, áram, stb. ellátás, nem megfelelő szennyvízhálózat, fejletlen pénzügyi szolgáltatások,
- nem kielégítő iskolahelyzet,
- együttműködés hiánya a helyi vezetés vagy a lakosság részéről.
73. Rendelkezik-e a település az alábbi lehetőségekkel jelenlegi iparának, mezőgazdaságának bővítésére, vagy új iparágak, mezőgazdasági potenciál meghonosítására
Helyi iparágak működéséhez szükséges alkatrészek gyártása, előre történő összeszerelése, csomagolási és szállítási eszközök előállítása, stb. bizonyos, jelenleg máshol gyártott termékek helyben történő előállítása, fűrésztelep, húsipar, baromfifeldolgozó üzem, mélyfagyasztó, stb. létesítése helyi alapanyagok vagy termékek feldolgozására, jövedelmező új növények termesztésének meghonosítása, az értékesítési és szállítási lehetőségek javítása, helyi források, például kavicsbányák, érclelőhelyek kiaknázása, épületfa-kitermelés új kis- és nagykereskedelmi vagy szolgáltatási létesítmények létrehozása a településen, jelenleg importált fogyasztási javak helyi előállítása, potenciális turistaforgalom jobb kihasználása.

74. Volna-e lehetőség részletesebb kutatásra a helyi ipar és mezőgazdaság fejlesztésével vagy kiterjesztésével kapcsolatban?
75. Milyen lehetőségek vannak a mezőgazdasági termelők bevételének növelésére új betakarítási technikák és fejlettebb földművelési módszerek alkalmazásával, részleges feldolgozással vagy kedvezőbb értékesítésével, illetve más módon?
76. Milyen állami vagy privát ügynökségek nyújthatnak segítséget iparfejlesztési kérdésekben? Kihez fordulhat fejlesztési tanácsokért a mezőgazdasági termelő?
Új ipartelepítési lehetőségek, mezőgazdasági beruházások
77. Az alább felsoroltak közül mely rendellenességek jellemzőek a település ipari szerkezetére:
- egy speciális iparágtól vagy vállalattól való túlzott függés,
- időszakonkénti ismételt elbocsátások,
- nem megfelelő elhelyezkedési lehetőségek,
- egyéb.
Mely rendellenességek jellemzők a mezőgazdasági termelésre?
- egyoldalú termelési kör,
- a vetésforgó hiánya,
- régi termelési technikák,
- a szakértelem hiánya,
- a géppark elavultsága vagy hiánya,
- értékesítési hiányosságok,
- egyéb
78. Milyen új iparágakra, a mezőgazdasági termelés milyen változásaira lenne szükség a település jobb megélhetése érdekében?
79. Az ipartelepítés számára kedvező alábbi feltételek közül melyekkel rendelkezik a település:
bizonyos típusú szaktudások különleges kombinációja, fontos természeti erőforrások vagy alapanyagok elérhetősége, olyan iparágak közelsége, melyek piacot jelentenek egyes termékek számára, kedvező szállítási lehetőségek, alacsony energiaárak, vonzó életkörülmények, alacsony munkabér, egyéb.
80. Minősítsük a települést a gazdasági fejlesztés alábbi fontos tényezői szempontjából:
- termeléshez szükséges alapanyagok,
- munkaerő,
- telephely
- piac, terjesztési lehetőségek,
- energia, víz, egyéb.
81. Milyen infrastruktúra-fejlesztésre volna szükség a településen?: jobb szállítási lehetőségek, jobb színvonalú közművek (olcsóbb vagy több gáz, víz stb.), jobban felszerelt ipari telephelyek, jobb állapotban lévő üzleti és kereskedelmi központ, a megyei vagy állami fejlesztések (közutak, környezetvédelem, öntözés stb.) hatékonyabb végrehajtása, jobb koordinációja
82. Mely helyi szervezetek legérdekeltebbek a fejlesztésben?
83. Mely szervezetek vagy egyének képesek jelentősebb befolyást gyakorolni a közösség gazdasági jövőjével kapcsolatos helyi politikára? Milyen mértékű ez a befolyás és milyen formában nyilvánul meg?
84. Melyekre került már sor a közösség gazdasági fejlesztését célzó alábbi intézkedések közül:
- a helyi ipar bővítési lehetőségeinek felmérése,
- a szükséges kapcsolatok felvétele, ipari/mezőgazdasági fejlesztési testület létrehozása,
- épületek vagy telephelyek fejlesztése vagy finanszírozása céljából,
- ipari fejlesztési tanácsadó alkalmazása,
- megfelelő földterületek és ingatlanok felmérése,
- az infrastrukturális fejlesztési igények felmérése

Parola archívum