Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A folyó út legyen, ne határ: A Település, közösség, fejlesztés konferencián elhangzott előadás
Szerző:	Kecskeméthy Gyuláné dr.
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1995
Szám:	3
Oldalszám:	14. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Ipoly-Öko-Eurorégió
Települések:
Tárgyszavak:	településfejlesztés, civil szerveződés, régiófejlesztés
Megjegyzés:
Annotáció:	Sok kis településnek kell egymással kapcsolódni, társulást alkotni ahhoz, hogy később ez egy szervezett régióvá alakuljon.

folyout.txt

Dr. Kecskeméthy Gyuláné
A folyó út legyen, ne határ


Az Ipoly-völgyében, Balassagyarmaton és környékén dolgozom 27 éve. Munkám a közösségek és a települések fejlesztéséhez kapcsol. Ennek a vidéknek az ismerete, az itt élő emberek gondjai vezettek arra az elhatározásra, hogy munkálkodjam a civilek és az önkormányzatok összefogásán, mert meggyőződésem, hogy a magyarországi demokrácia jelenlegi gyakorlata szempontjából ez még nem természetes. Másik két civil szervezettel, az Ipoly Unióval, amely Szlovákiában és Magyarországon bejegyzett egyesület, valamint a Szent István Király Alapítvány az Ipolymente Kultúrkörért Egyesülettel közösen az Észak-magyarországi Közösségszolgálat megszervezte tavaly ősszel az Ipoly Szabadegyetemet, mely az Ipoly vízgyűjtő területén 140 települést célzott meg a programjával.

A szabadegyetem közel 80 hallgató részvételével zajlott, ebből 60 százalék Losonctól Ipolytarnócon keresztül egészen az Ipoly torkolatáig Szlovákiából érkezett hozzánk. A résztvevők először ismerkedtek a völgy természeti és humán örökségével, közösségfejlesztő tréningen vettek részt, összegyűjtötték a térség problémáit, és cselekvési programot alkottak egy évre valamint öt évre. Ez a program azt célozta, hogy a mesterséges határral kettéválasztott, egykor virágzó gazdasági és kulturális terület ismét magára találjon, és az itt élők tekintsék a folyót útnak, mely összeköt, és ne határnak, amely elválaszt. Az Ipoly Szabadegyetem írásos nyilatkozatot tett közzé az Ipoly-Öko-Eurórégió létrehozása érdekében. A résztvevők - civilek és önkormányzati tagok - egyéves munkaprogramot is vállaltak. Ennek részeként némelyek azt kutatják, hogy az Eurórégió jogi folyamataiba hogyan kapcsolódhat be ez a térség. Hogyan lehetne szövetségeseket találni - civileket, önkormányzatokat, vállalkozókat, állami szerveket, intézményeket - mindehhez a programhoz a térségben és a térségen kívül. Az önkormányzatok és civilek közös társulását szeretnék létrehozni falucsoportokban, kis régiókban Magyarországon és Szlovákiában.
A munka el is kezdődött mind a két országban. Az Ipoly-Unió elsősorban a környezetvédelmi feladatoknak a menedzsere, és szeretné munkáját az egész térségre kiterjeszteni. Szeretne Ipolyságon, vagyis Sahiban központi irodát, Ipolyszalkán, Ipolybalogon és Losoncon regionális képviseleteket létrehozni, az ottlévő helyi önkormányzatok ennek már helyet is biztosítottak. Balassagyarmaton Ipoly Civil Műhely létrehozásán fáradoznánk, mely a térség koordinációs és információs központjaként működne. Képzési és kulturális területen többféle képzést vállaltak ebben a régióban (illetve az ezekben való részvételt): közösségfejlesztő-képzést, helyi nyilvánosság, helyi média készítésére, tv, rádió, újság készítésére képzést, szövetkezetfejlesztési tanfolyamot terveznek, felkészítést a település-felmérésekre, közösségfelmérésekre. Az Ipoly Szabadegyetem második évfolyamának megrendezését, helyi természeti, népművészeti és honismereti oktatás megszervezését is vállalták az iskolákban. Tartalmazza még a program tájházak létesítését, amatőrcsoportok cseréjét, táborozások, pályázatok határok nélküli kiírását, kiadványok megjelentetését. Az első szabadegyetemi évfolyam anyagát könyvalakban szeretnék közreadni, az Ipoly Füzetek négy kötete előkészületben van.
A természetvédelem a legnehezebb ügy ezen a vidéken, több okból is. A Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejöttének segítése nagyon fontos dolog, de az ott élők érdekeivel összhangba kell hozni ezt a programot. Ipoly-kutatásokat végez az Ipoly-Unió és a Göncöl Alapítvány saját vállalásában a Felső-Ipoly mentén, természetesen ökológiai-természetvédelmi területen. Szeretnék az ipolysági gátépítést leállítani civilek bevonásával éppúgy, mint ahogy megszervezték és szervezik igen eredményesen a tiltakozást a mohi atomerőmű megépítése ellen. Az Ipoly folyó revitalizációjára állami döntést szeretnének elérni. A közlekedés területén szeretnének még az idén Kalondán határátkelőhelyet nyittatni, hidakat is szeretnének visszaállíttatni, mert a 21 hídból, mely az Ipolyt átívelte és az Ipoly-menti falvakat egymáshoz kötötte, összesen hat működik jelen pillanatban. Szándéknyilatkozatot szeretnének kicsikarni az Ipolyság-Drégelypalánk 6,3 km-es vasútszakaszra.
A gazdasági és kereskedelmi területről szólván: három éve van Magyarnándorban regionális vásár. Szeretnénk ezt kiszélesíteni, a vállalkozók feltérképezését vállaltuk közös erővel, szlovák-magyar vállalkozói fórum létrehozását, közös vállalatok felkutatását és létrejöttét kívánjuk segíteni. A turizmus lehetőségeinek feltárására törekszük, az ökologikus gazdálkodás esélyeit kutatjuk - ami ebben a térségben nagyon lényeges dolog lehetne. Itt a jártas szakemberek felkeresése és javaslataiknak a terjesztése a feladatunk. A finanszírozási feladatok területén is többen vállaltak munkát: egyes programok költségeinek fedezetét keresik, esetleg közalapítvány létrehozásával és pályázatok kiírásával Szlovákiában és Magyarországon is.
Elképzelésünk szerint egy ilyen nagyarányú régiófejlesztési program nem születhet meg úgy, hogy 140 település szövetkezik egymással. Nagyon sok kis településnek kell egymással kapcsolódnia, társulást alkotnia ahhoz, hogy később ez a nagy régió valamilyen formában egységes ipolyvölgyi települési eurórégióvá szerveződjön.
Az első társulás Balassagyarmat környékén 18-20 települést érintene. Ennek megvalósítására önkormányzatok és civilek közös megbeszélésen, nyilatkozatban rögzítik a társulási szándékokat, a célokat, a szervezeti keretet, valamint azon önkéntesek és testületi tagok névjegyzékét, akik a közös munkában részt kívánnak venni. Az érdekelt településeknek az együttműködésre való felkészítése készségfejlesztő tréningek, kistérségi beszélgetések formájában történik, melyeknek célja az egyedi és a közös problémák feltárása, a helyi értékek feltérképezése, az ott élő emberek képzettségéhez kapcsolódó programok kialakítása. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a demokratikus önkormányzás lehetőségeit is ebben a kistérségben. Miként működjön, hogyan ne sértse az egyik település a másik érdekeit. Szeretnénk szeptemberig ezt a társulást bejegyeztetni és ezután a szakértőket megkeresni, megnyerni a közreműködésre. Munkacsoportok alakulnának, melyek a civileket segítenék a különféle programok kidolgozásában.
Eddigi ismereteim szerint és a szabadegyetemen feltárt problémák, valamint az önkormányzatokkal folytatott beszélgetések alapján a következő projektekre van szükség ahhoz, hogy a térségi program összeálljon. Térségi irodát kell létrehozni: az Ipoly Civil Műhelyt és Információs Központot mint hálózatot kell ebben a térségben működtetni. Az infrastrukturális hiányok pótlására szükség szerint fognak a települések egymással szövetséget kötni, gáz, szeméttelep vagy a szennyvízkezelés érdekében. Nagyon fontos felkutatnunk az ártéri gazdálkodás átfogó rendszerében Az Ipoly rétjein című projekt elemeit, mert ezen a területen valamikor a virágzó gazdaság ennek az ártéri gazdálkodásnak köszönhette a létét.
Munkanélküliek és pályakezdő álláskeresők civil szervezetét kell létrehozni, mert a térségben a magyar országos átlagnál sokkal magasabb a munkanélküliség. Vállalkozási lehetőségek falusi térségben, helyben termelt termékek feldolgozása és értékesítése, mindezeknek a kutatása is egy projekt célja lenne. Az idegenforgalomhoz három területen kellene teljes rendszerű feladatsort kidolgoznunk. A természetvédelem területén: ahol a Duna-Ipoly Nemzeti Park lesz, ott az ökoturizmusra építve; a Cserhát hegységben a családi vendégvárásra; a kerékpárral érkezőknek Bécstől Ipolytarnócig osztrák-szlovák-magyar programot dolgozhatnánk ki, mert ez a kerékpárút is szerepel egy programban. Már készül a Balassagyarmat-Ipolytarnóc közötti kerékpárúti térkép és útszakasz terve. Nagyon fontos lenne a médiaprogramokra is kidolgozni egy projektet. Az Ipoly újság, amely Balassagyarmaton működött, másfél éve megszűnt. Ennek az újraélesztését, mint térségi újságot, már kezdeményezték civilek, velük együtt tervezzük kistérségi orgánumként. A helyi rádiósok is mozognak Balassagyarmaton. Ott helyi rádió születik, egyelőre kábelrádió formájában, s ebből lehet kibontani majd egy regionális adót. A helyi kábeltelevíziók is összefogásra kényszerülnek, koordinálni kellene a programjaikat, közös műsorokat készíteni és egymásnak átadni. Nagyon érdekes az a táborhely- és tanösvény-program, amely innovációs társulásként természetesen együtt kell hogy működjön több civil szervezettel és a megyei önkormányzattal. A vállalkozásfejlesztési irodákkal már kapcsolatban vagyunk, a munkaügyi központtal, kamarákkal, különböző képzési központokkal és helyi intézményekkel is. A program kialakításánál figyelembe kell vennünk, hogy elkészült egy Duna-Ipoly Nemzeti Park regionális tájrendezési tervkoncepció, amelyet a parlament elé terjesztenek, valamint Nógrád megye fejlesztési programja, amelyet a egy osztrák gazdaságfejlesztési intézet készített. Az elhangzottak egy térségmenedzser elképzelései a lehetséges fejlesztésről, melyhez az ötletet - és magát a feladatot - a civil szabadegyetem hallgatói adták. Természetesen a társulás létrejötte után a programok szűkülhetnek és bővülhetnek is.

Parola archívum