Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Hatékony érdekképviselet kialakítása az Észak-alföldi régió területfejlesztésben érintett civil szervezetei körében
Szerző:	Giczey Péter
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2010
Szám:	2
Oldalszám:	11
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Életfa Segítő Szolgálat Egyesület, Észak-alföldi Fejlesztési Tanács, Észak-alföldi Regionális Civil Egyeztető Fórum, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Települések:
Tárgyszavak:	Területfejlesztés, esélyegyenlőség, természetvédelem, érdekképviselet, civil szervezet, együttműködés
Megjegyzés:
Annotáció:

Kiindulópontok

Több mint öt éve jogszabály teszi lehetővé, hogy a területfejlesztésben érintett civil szervezetek beleszólhassanak a területfejlesztés döntéshozatali folyamataiba a kistérségi szinttől egészen az országos szintig. Ennek eszköze és kerete a civil egyeztető fórumok (CEF) alakítása és működtetése, ahová azok a szervezetek kérhetik felvételüket, melyek alapszabályukban rögzítetten területfejlesztéssel, környezet- és természetvédelemmel foglalkoznak, avagy nők–férfiak esélyegyenlőségéért küzdenek. A fórumok egy főt delegálhatnak a fejlesztési tanácsokba, ahol az meghívottként, tanácskozási joggal képviselheti a civil érdekeket. Az Észak-alföldi Regionális Civil Egyeztető Fórum (ÉARCEF) megalakítását is, ugyanúgy, ahogy számos más helyen, élénk érdeklődés jellemezte 2004 végén. Huszonöt civil szervezet jelentkezett be, alakította meg a regionális fórumot, mely nagy várakozással kezdte meg a munkát.

Az első év végére azonban több probléma merült fel, így alábbhagyott a kezdeti lelkesedés. Kiderült, az Észak-alföldi Fejlesztési Tanács (RFT) ülésein egyre kevesebb döntés születik, a területfejlesztési források közül kizárólag a hazaiak fölött rendelkezik, az EU-s társfinanszírozású pénzek fölött maximum véleményalkotási joga van, egyébként mindent központosítva, az NFÜ berkeiben döntenek el. Persze, a pályázati kiírások megszületését megelőzően van azért néhány alkalom, ahol az RFT-nek fontos szerepe van, így az ÉARCEF-nek is van befolyásolási lehetősége. Mindenekelőtt az RFT joga meghatározni a térség – jelen esetben a régió – fejlesztési stratégiáját, melyre hét évenként (ez az EU pénzügyi-tervezési ciklusa) nyílik lehetősége, az ezen alapuló operatív program (OP) szerkezetének megtervezésére is van némi befolyása, illetve kétévenként az OP-ból következő akciótervek (AT) felülvizsgálatában és végső soron a pályázati kiírások véleményezésében. A kompetencia és a befolyásolás lehetősége az RFT-k esetében a felsorolásnak megfelelően csökken, gyengül, így az ÉARCEF lehetőségei is korlátozódnak, bár számára még lehetőség van a társadalmi vitában való részvételre.
Kezdettől fogva problémát jelentett a CEF taggá válás jogszabályi korlátozottsága – ez igen csak behatárolta a létszámot, hiszen nem válhattak taggá azon szervezetek, melyek alapszabályából hiányoznak a fentebb felsorolt célok, hiába érdeklődnek területfejlesztést érintő kérdések iránt, vagy akár tevékenykednek ilyen területen.
Hamar szembe kellett nézni az ÉARCEF-nek ezekkel a problémákkal, kicsi az aktív tagság, nem elég hatékony érdekképviselet. Továbbá kiderült, nincs kellő vélemény- és javaslatmegfogalmazás, így az ÉARCEF munkájának nem érzékelhető kellő mértékben a jelentősége – noha ért el kétségtelen sikereket –, és nincs a civil szervezetek között rendszeres információáramlás sem. A tagságot alkotó civil szervezetek nem tudják finanszírozni a véleményezéshez szükséges szakértői munkát, a szervezetek közötti koordináció költségeit, vagy a tagok felmerülő utazási költségét a régió távolabbi pontjaiból az ülések helyére. Mindezen túlmenően hiányzik a nyilvánosság, végső soron az, hogy szélesebb körben ismert legyen az ÉARCEF tevékenysége és az általa kínált lehetőségek.


Az érdekképviselet fejlesztését
célzó program

Az ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület – mint az ÉARCEF tagja és delegáltat adó az RFT-be – által megvalósítás alatt álló programjának (2009. október 1. – 2010. szeptember 30.) célja az Észak-alföldi Regionális Civil Egyeztető Fórum kapacitásának fejlesztése, hogy működésével hatékonyan biztosítsa a régió társadalmi szervezeteinek részvételét a területfejlesztést érintő döntések meghozatalában. Cél, hogy minél több civil szervezet csatlakozzon az ÉARCEF munkájához, és aktívabban vegyenek részt a regionális – esetleg kistérségi – fejlesztési tervek kidolgozásában, megvalósításában azok a civil szervezetek is, amelyeknek nincs módjuk a formális csatlakozásra a CEF munkájához.
A közvetlen célcsoport tehát az ÉARCEF jelenlegi és leendő tagjai, közvetett célcsoport pedig a régió civil szervezetei, akik az ÉARCEF erősebb érdekérvényesítő szerepe folytán haszonélvezői az ÉARCEF által elért eredményeknek a területfejlesztés, akciótervek, operatív programok területén.


Néhány elem a program megvalósításának eddigi tapasztalataiból

A program fontosabb tevékenységei közé tartozik az ÉARCEF-ben résztvevő civil szervezetek számának növelése, érdekképviseleti képességük fejlesztése. Együttműködések kialakulását generáló, erősítő fórumok szervezése, valamint a nyilvánosság folyamatos biztosítása a fórum munkájának megismertetéséért, és egy honlap létrehozása.
A kapacitásfejlesztést több módszer egyidejű alkalmazásával kívánjuk elérni. Ismét megszerveztük az ÉARCEF konferenciáját 2009 novemberében Debrecenben „Civilek a területfejlesztésben” címmel, melyen elő adás hangzott el a tervezett régiós fejlesztésekről, különösen a civileket érintő, ún. civil infrastruktúrafejlesztést célzó pályázati konstrukció második körös kiírásáról. Meghallgattuk a zöld régiók hálózatának kialakításában eddig megtett lépéseket és ismertetésre kerültek az ÉARCEF előző évi munkája mellett az NCA Demokrácia és Partnerség Kollégiumának elnöke által a Kollégium törekvései. A műhelymunkákon (környezetvédelem, kultúra, humán erőforrás- és városfejlesztés) pedig a civil szervezetek mondhatták el, milyen további segítségre lenne szükségük helyi tevékenységeik fejlesztéséhez, illetve mit javasolnak az ÉARCEF-nek, milyen területeken, milyen további lépéseket tegyen.
A program során eddig négy alkalommal tartottunk CEF ülést, amely legfőbb funkciója a javaslattétel, a régiós fejlesztésekkel kapcsolatos vélemények kialakítása és képviselete, a tervezett pályázati konstrukciók, illetve akcióterv módosítások véleményezése. A legtöbb javaslatot az ÉAROP 5.1.3. Civil szervezetek infrastrukturális fejlesztése elnevezésű pályázati konstrukcióhoz dolgoztuk ki és képviseltük, személyes találkozókon, írásban és az NFÜ honlapján keresztül. A javaslatok kidolgozásába sikerült több szakértőt is bevonni, ami szakmailag erősítette az érdekképviseleti munkát.

2009 októberétől hét kistérségi fórumot tartottunk a régióban – három kistérségenként egy fórumot szerveztünk –, melynek célja volt a CEF munkájának népszerűsítése, új civil szervezetek bevonása, illetve, műhelyfoglalkozások keretében pedig a helyi szükségletek feltárása, esetleg javaslatok megfogalmazása. Ezek a fórumok arra is alkalmasak voltak, hogy aki nem jogosult arra, hogy CEF tag legyen, lehetősége nyíljon véleménynyilvánításra, további kapcsolatok kialakítására, illetve a meglévők ápolására. A fórumokon átlagban 15–20-an vettek részt. Az első részben az ÉARCEF-et mutattuk be, eddigi munkánkat ismerttettük. Mivel a fórumok nem csupán arra szolgáltak, hogy a civilek közötti együttműködésnek adjanak teret, hanem az RFT-vel és a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (RFÜ) is a kapcsolatok kiépítése és elmélyítése volt a cél, ezért mindig hívtuk egy-egy képviselőjüket, akik beszámoltak tevékenységükről és a műhelymunkákban is részt vettek. Eleinte az RFT valamelyik tagja is jelen volt a fórumokon, de aztán, ahogy haladtunk előre, ez lassan elmaradt, nem tudni mi okból. Az RFÜ a kistérségi koordinátorok révén képviseltette magát, többnyire mindhárom kistérség koordinátora részt vett a fórumokon, a legfrissebb információkkal látva el a résztvevőket. Sajnos, a legutóbbi alkalommal már ők sem jöttek. Pedig igen hasznosnak, bizalomépítőnek bizonyult az érintett civil-döntéshozói-ügynökség háromoldalú eszmecsere.
A műhelymunkákban, nem meglepő módon, a legtöbb felvetés a civilek általános finanszírozásával volt kapcsolatos, de mégis a beszélgetés mindenütt – és talán ez volt a legnagyobb értéke – oda kanyarodott, hogy a résztvevők maguk is az egymás közötti együttműködés javítására tették a hangsúlyt.
Munkacsoportokat hoztunk létre a Regionális Fejlesztési Tanács bizottságainak megfelelően: infrastruktúrafejlesztési és közlekedési; környezetvédelmi és energetikai; innovációs és informatikai; társadalmi megújulás; humánerőforrás-fejlesztés; gazdasági, agrárfejlesztési és versenyképesség; város- és területfejlesztés; KÖZKINCS Bizottság – Regionális Kulturális Munkacsoport. Az bebizonyosodott, hogy a munkacsoportok működésének beindítása és folyamatos fenntartása nem lehetséges kellő számú tag részvétele és erőfeszítése nélkül. Az is igaz viszont, ha a Tanács munkacsoportjai nem működnek (van olyan, amelyeket évek óta nem hívtak össze, de a többség is csak évente ül össze úgy tessék–lássék módon), akkor az ÉARCEF munkacsoportjainak sincs sok értelme.
Kidolgoztunk egy érdekérvényesítést fejlesztő képzési programot, a megvalósítására a program utolsó hónapjaiban kerül sor, így a kistérségi fórumokon újonnan megjelenő szervezetek képviselői is be tudnak kapcsolódni a képzésbe. A képzési programot akkreditálni fogjuk, illetve az ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesületet is mint felnőttképzési intézményt, hogy a továbbiakban is tarthassunk ilyen típusú képzéseket.
A program során egy CEF koordinátor megbízása történt meg, aki heti néhány órában koordinál; a tagok közötti információáramlást szervezi, segíti az elnök munkáját, előkészíti az ÉARCEF üléseit, elvégzi az adminisztratív teendőket, szóval mozgatja a fórumot.
Az ÉARCEF folyamatosan szerepelt eddig a régió több médiumában (napilapok, rádiók, TV-k) és elindult a honlapunk: www.nonprofit.hu/earcef, de ez vajmi kevés a nyilvánosság ingerküszöbének megugrásához. Ahhoz olyan ügy kell, amely egy meghatározott társadalmi kör érdeklődésére számot tarthat, az ÉARCEF pedig eddig nem tudott ilyet produkálni. Illetve a régiós területfejlesztés intézményrendszere környékén sem volt olyan téma, amelyre rákapcsolódhatott volna.
Végezetül feltehetjük a kérdést, min alapszik a hatékony érdekképviselet? Eddigi tapasztalataink alapján mindennek az alfája és ómegája a tagság közötti együttműködés, a tagok elkötelezettsége és erőfeszítése. Ha az nincs, akkor hatékony érdekképviseltre sem nyílik esély. Ezután, persze, szükséges a megfelelő nyilvánosság, a szakértelem bevonásának képessége, de mindez szinte magától megjön, ha van kikkel érdeket képviselni.
giczey.peter@polgarz.hu

Programunk a Norvég Civil Támogatási Alapprogram támogatásával valósul meg.

Parola archívum