Francia példa a művelődési ház mint egyesület

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Francia példa a művelődési ház mint egyesület
Szerző:	Solymosi Judit
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1993
Szám:	3
Oldalszám:	14. p.-15. p.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	egyesületi művelődési ház, ifjúsági ház, egyesület, művelődési ház
Megjegyzés:
Annotáció:

muvifegy.txt

Francia példa
A művelődési és ifjúsági ház mint egyesület

A Magyar Művelődési Intézet és a Közösségfejlesztők Egyesülete a Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatásával 1993. április 26 - május 3. között ötfős delegációt fogadott a dél-franciaországi Languedoc Roussillon régióból. Francia barátaink - akik között egyaránt volt polgármester, művelődési házi egyesületi elnök, illetve a művelődési és ifjúsági házak regionális szövetsége vezetőségének képviselője - arról tartottak előadásokat, hogyan működnek Franciaországban a művelődési és ifjúsági házak egyesületi formában. Budapesten, Kecskeméten, Bátonyterenyén, Debrecenben, Szombathelyen és Pécsett tartott konzultációikat a hallgatók nagy érdeklődéssel, és helyenként nem kis értetlenséggel fogadták. Előadásaik és átadott írásos dokumentumaik alapján készült egyik hosszabb lélegzetű összefoglaló, amelyből az alábbiakban néhány részletet közlünk.

...Fontos megjegyeznünk, hogy a művelődési és ifjúsági házak (Maisons des Jeunes et de la Culture, rövidítve MJC-k) nem azonosak azzal a 19 nagy Művelődési Házzal (Maisons de la Culture), amelyeket André Malraux idején hoztak létre abból a célból, hogy a hivatásos művészeteknek adjanak otthont. A magyar helyzettől eltérően Franciaországban a Kulturális Minisztérium csak a hivatásos művészettel foglalkozik, míg a nem-hivatásos művészeti tevékenységek, a szabadidős és sporttevékenységek, a gyermekeknek és fiataloknak, a település legkülönfélébb korú lakosainak szánt események és rendezvények, a helyi animáció - tehát mindaz, amivel egy MJC foglalkozik - az Ifjúsági és Sportminisztérium hatáskörébe tartozik.
A művelődési és ifjúsági ház típusú egyesület mindenki előtt nyitva áll, életkortól, politikai vagy vallási meggyőződéstől függetlenül. Tiszteletben tartja mindenki személyes nézeteit és alapszabályában megtiltja, hogy az egyesület bármilyen politikai párthoz vagy mozgalomhoz, illetve felekezethez kapcsolódjon. Határozatlan időtartamra alakul abból a célból, hogy egy adott településen (faluban, kisvárosban vagy nagyvárosban), városrészben (kerületben) vagy kistelepülések esetén településcsoportban (amikor egy ház szolgál ki több települést) lehetőséget nyújtson az embereknek arra, hogy ráébredjenek képességeikre, fejleszthessék személyiségüket és felkészülhessenek arra, hogy egy élő közösség aktív és felelős polgárai legyenek...

Miért egyesületként?

Az egyesület alapját a különböző csoportok, szekciók jelentik. A különféle tevékenységek iránt tartósan érdeklődőknek be kell lépniük az egyesületbe. Tagsági kártyájuk jogosítja fel őket arra, hogy egy (vagy több) csoport munkájában részt vegyenek. (Egyedi rendezvények, például egy koncert esetében természetesen más is válthat jegyet, a beiratkozott tag viszont ilyenkor kedvezményt élvez)...
Miért alakítanak mindezek a szekciók közösen egy MJC típusú egyesületet, ahelyett, hogy önálló egyesületként (futballcsapatként, színjátszó csoportként stb.) működnének?
Érdekükben áll, hogy közösen tartsanak fenn titkárságot, könyvelést, hogy közösen jobban használják ki helyiségeiket. Az MJC jobban képviseli a lakosság sokszínű érdeklődését és különféle érdekeit, a közös költségvetésbe befolyó összegek sokkal sokrétűbb tevékenységet tesznek lehetővé, mint elaprózva, és az önkormányzat támogatása is egyazon helyre érkezik, nem pedig megannyi kiscsoport megannyi címére. Az egyesülési szabadság értelmében természetesen bármelyik szekciónak bármikor jogában áll kilépni az MJC-ből és külön klubban vagy egyesületben folytatni a tevékenységét...
A művelődési és ifjúsági házat használó tagságon kívül (nevezzük őket rendes tagnak) az egyesületnek vannak jog szerinti tagjai, tiszteletbeli tagjai és társult tagjai is. A társult tagok között egyaránt találhatunk jogi személyeket (más egyesületeket, szervezeteket vagy ifjúsági mozgalmakat, amelyeket egy-egy küldöttük képvisel) és olyan szakembereket, akiket hozzáértésük, szakértelmük miatt választanak be. A tiszteletbeli tagságot az MJC Választmánya adományozza elismerésképpen azoknak, akik valamilyen szolgálatot tettek az egyesületnek. A jog szerinti, társult és tiszteletbeli tagoknak nem kell tagdíjat fizetniük. Felvételükről a választmány dönt, kivéve a jog szerinti tagság esetét, amelyről az alapszabály rendelkezik. A fentiekből láthatók a jogszerinti tag nem azonos a jogi személy fogalmával, a jogszerinti tagság a tag státuszából, funkciójából automatikusan következik.

Az egyesületi házak helyi irányítása

A Közgyűlés során titkos szavazással választják meg az egyesület választmányát. A választásban azok a tagok vehetnek részt, akik a közgyűlés napján már több, mint hat hónapja tagjai az egyesületnek, elérték a törvényben előírt korhatárt és befizették a tagdíjat...
A választmány hatáskörébe tartoznak az alábbi területek:
- Egyetértési jog a Regionális Szövetség által fizetett szakalkalmazottak helyi kinevezéséhez. Kinevezési jogkör a közvetlenül fizetett alkalmazottak esetében
- A költségvetés-tervezet elkészítése és a szubvenciók igénylése
- Az MJC saját bevételeinek kezelése (tagdíjak, étterem, bár, ifjúsági szállás stb.)
- Az MJC tevékenységeinek előmozdítása, az igazgató tanácsokkal történő segítése és ellenőrzése
- Képviselő küldése a Regionális Szövetség (adott esetben a Megyei Szövetség) közgyűlésére.
Egyes nagy horderejű kérdések esetében (ingatlanok vétele, cseréje, elidegenítése, kilenc évnél hosszabb bérleti szerződések stb.) a választmány döntéseit a közgyűléssel kell jóváhagyatni.

Az egyesület pénzforrásai

Az egyesület az MJC méreteitől, a tevékenységektől, a tagok igényeitől függően foglalkoztathat fizetett alkalmazottakat. Fizetett alkalmazott a művelődési és ifjúsági ház igazgatója (sokszor egyedül), mellette egy vagy több hivatásos népművelő, animátor, illetve az egyéb kisegítő személyzet (takarító, portás stb.) Az egyes körök vezetésére vagy önkéntesek vállalkoznak, vagy óradíjas megbízással szerződtetnek valakit, aki az adott tevékenységet magas szinten érti (hivatásos). Az igazgatónak és a népművelő(k)nek az MJC elképzeléseit kell kiszolgálniuk, együtt kell dolgozniuk az egyesület önkéntesekből álló választmányával...

Az egyesület pénzforrásai a következők:
1. a tagok által befizetett tagdíjak
2. a különböző körökben szedett részvételi díjak (az adott tevékenység költségeinek fedezésére)
3. szubvenciók:
a) az adott település önkormányzata vállalja az egyesület működtetéséhez szükséges alábbi költségeket:
- a fizetett szakalkalmazottak (igazgató és népművelők) fizetésének kétharmad részét. A kifizetés azonban nem közvetlenül történik, mivel nem ők a munkáltatók, hanem az MJC-k Regionális Szövetsége. îgy az önkormányzatok a fizetéshez való hozzájárulásuk összegét a regionális szövetségnek utalják át, amely bármilyen probléma felmerülése esetén tompítóként csökkenti a konfliktus negatív hatásait. A közvetett támogatás ilyen rendszere elkerülhetővé teszi azt is, hogy az önkormányzat közvetlenül befolyásolni próbálja az MJC működését.
- az MJC épületével, helyiségeivel kapcsolatos költségeket (fűtés, villany, karbantartás) teljes egészében...
b) Az Ifjúsági és Sportminisztérium biztosítja a szakalkalmazottak bérének fennmaradó egyharmad részét.
4. Egyéb források az MJC tevékenységéből adódóan:
- belépőjegyek az egyes körök rendezvényeire
- belépőjegyek társadalmi eseményekre

- az MJC kiadványaiban megjelentetett hirdetések
- az MJC mint jogi személy által felvett hitelek
- az MJC egyéb forrásai (ide sorolható például a Narbonne-i MJC-hez tartozó, ifjúsági szálláshely működtetésének bevétele, ami költségvetésüknek kb. 1/5-ét biztosítja)
5. Mecénásoktól, szponzoroktól kapott támogatás... (Narbonne-ban az országos bajnokságban játszó röplabdacsapat révén jutnak ilymódon támogatáshoz).

Az összefoglalót - melyet a Magyar Művelődési Intézet az itteninél bővebb terjedelemben nyomtatásban megjelentet - Solymosi Judit készítette.

Parola archívum