Cím: | Bizalmi és kölcsönösségi hálózatok - a társadalmi tőke két dimenziója |
Szerző: | Matějů; Petr |
Sorozatcím: | |
Rovat: | |
Folyóirat: | Parola |
Állomány: | Társadalmi tőke |
Év: | 2004 |
Szám: | 3 |
Oldalszám: | 8-9 |
A cikkben lévő |  |
Nevek: | Bordieu, Petr Mateju |
Intézmények: | OECD,Cseh Tudományos Akadémia, |
Települések: | |
Tárgyszavak: | közbizalom, együttműködés, Nemzetközi Társadalmi Adatfelvételi Program, társadalmi tőke |
Megjegyzés: | |
Annotáció: | |
Petr Matějů:Bizalmi és kölcsönösségi hálózatok: a társadalmi tőke két dimenziója*
* A Gazdasági Együttműködés és Fejlődés Szervezetének (OECD) Oktatáskutatási és Innovációs Központja a magyar Oktatási Minisztériummal közösen 2003. május 21-23 között „Mérés szakpolitikai célokra” címmel műhelykonferenciát szervezett Budapesten a társadalmi tőke mérésének kérdéseiről. Itt hangzott el május 22-én Petr Mateju professzornak, a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézete osztályvezetőjének és a Liberális Tanulmányok Angol-Amerikai Intézete kutatójának előadása, amelyet itt rövidített, de gondolatmenetét megőrző változatban a szerző engedélyével közlünk. Az előadásban bemutatott eredmények a Nemzetközi Társadalmi Adatfelvételi Program (ISSP) 2001. évi „Társadalmi viszonyok és támogatási rendszerek” („Társadalmi Hálózatok II.”) 27 országra, így Magyarországra is kiterjedő vizsgálati adatainak előzetes elemzésén alapulnak. A részletezőbb szakmai feldolgozás eredményei későbbre várhatók. Mateju professzor előadása azonban a feldolgozás jelen szakaszában, az eredetileg bemutatott prezentáció-formátumban is érdekes lehet számunkra - egyebek között azoknak a kérdéseknek a megválaszolásához, hogy „milyen a társadalmi tőke állapota ma hazánkban, és milyen társadalompolitika segítheti elő gyarapodását?”.Gergely Attila
Két különböző megközelítés a társadalmi tőkéhez és méréséhez:
- a társadalmi tőke mint közjószág, (értsd: közvagyon. A szerk.) amely az általános bizalom, valamint a társadalmi viszonyok és hálózatok átláthatóságának gyümölcse
- a társadalmi tőke mint magánjószág, (értsd: magánvagyon. A szerk.) amely a kölcsönösségre épülő hálózatok eredménye
A társadalmi tőke mint közjószág, bizalom és átláthatóság:
- A társadalmi tőke mint elsődlegesen társadalmi jellemző: a társadalmi viszonyoknak az a minősége, amely lehetővé teszi az egyének számára az együttműködést és a közös cselekvést (Putnam).
- Ezek között a keretek között a társadalmi tőke a személyközi, valamint a köz- és a politikai intézmények iránti bizalom magas fokán alapul, és abból a meggyőződésből ered, hogy a legtöbb érintkezés átlátható és biztonságos.
- Ebben az összefüggésben a társadalmi tőke olyan közjószág, amely a hatékonyság és termelékenység magasabb szintjének elérését segíti elő.
A társadalmi tőke mint magánjószág - kölcsönösségi hálózatok:
- A társadalmi tőke mint egyéni jellemző: az ember arra való képessége, hogy hatékonyan érvényesítse és mozgósítsa a társadalmi összeköttetéseknek azokat a hálózatait, amelyek a kölcsönösen hasznos cserére és viszonosságra épülnek (Bourdieu).
- Ebben az összefüggésben a társadalmi tőke olyan magánjószág, amelyet egyéni (és csoportos) célok eléréséhez halmoznak fel és alkalmaznak.
- A társadalmi tőkének ez a formája akadályozhatja a piaci mechanizmusok hatékony működését, valamint alááshatja az átláthatóságot és a szavahihetőséget.
A kutatás kiinduló hipotézise a mérési stratégia meghatározására:
A társadalmi tőke e két formája (dimenziója) két külön jelenség (a bizalmi és a kölcsönösségi hálózatok), amelyek egymás ellenében hathatnak.
Megfelelő intézkedéseket kellene hozni a társadalmi tőke mindkét fajtája esetében
hiszen azok…
- eltérő hatással lehetnek a gazdasági teljesítményre, a hatékonyságra és a termelékenységre,
- eltérő eloszlásban jelenhetnek meg a társadalomban (iskolázottság, társadalmi osztályok, meghatározott érdekcsoportok stb. szerint),
- fennáll a lehetőség, hogy egymással ellentétes hatásokat fejtenek ki (negatív korreláció).
Elsődleges bizonyítékok:
Az adatok forrása:
ISSP (International Social Survey Program) - 2001
Társadalmi hálózatok (27 ország)
A bizalom mérése (a kérdéseket 27 országban tették fel):
- „Csak néhány emberben bízhatok meg teljesen.” [TRUST]
- „Legtöbbször biztos lehet abban, hogy mások a legjobbat akarják önnek.” [BEST]
- „Ha nem vigyáz, kihasználják.” [ADVNT]
A viszonossági hálózatokban való részvétel mérése (a kérdéseket kizárólag a Cseh Köztársaságban tették fel 1989-ben, 1994-ben és 2001-ben, valamint Pisa-vizsgálatban 2003-ban):
Segítségnyújtás:
- „Milyen gyakran fordulnak önhöz (rokonok, barátok, vagy mások), hogy munkaköre, beosztása, kapcsolatai révén segítsen valamely probléma, nehéz helyzet megoldásában, vagy hogy befolyását nekik kedvező módon vesse latba?” [PRVHLP]
Segítségkérés
- „És ön? Ha nehéz helyzetbe kerül (jó orvosra, ügyvédre van szüksége, jó álláshoz szeretne jutni, jó színvonalú oktatást kíván biztosítani gyermekei számára, valaki közbelépésére van szüksége valamilyen hivatalnál stb.), vannak-e olyanok, akik közbenjárnak Önért?” [GETHLP]
Fontosság
- „És mennyire fontos szerepet töltenek be ezek a viszonossági kapcsolatok az Ön életében?” [IMPORT]A két tényező függetlenségének próbája
(konfirmatív faktorelemzés):
A közbizalom nemzetközi összehasonlításban
(27 ország, 2001):
Svájc
Norvégia
Ausztrália
Finnország
Új-Zéland
Franciaország
Japán
Kanada
Észak-Írország
Nagy-Britannia
Oroszország
Ciprus
Amerikai E. Á.
Spanyolország
Fülöp-szigetek
Csehország
Izraeli zsidók
Litvánia
Ausztria
Szlovénia
Dél-Afrika
Lengyelország
Chile
Izraeli arabok
Brazília
Magyarország | |
Előzetes következtetések:
- A bizalom és a kölcsönösen előnyös cserére alapozott viszonossági hálózatokban való részvétel a társadalmi tőke két külön dimenziója (tendenciáikban negatív korrelációt mutatnak).
- A viszonossági hálózatokban való részvétel inkább differenciálódik osztályok szerint, mint a bizalom.
- Ugyanez áll az oktatásra.
A társadalmi tőkével kapcsolatos eredeti szöveget Varga Tamás fordította.
Parola archívum |
 |