Helyi cselekvés

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Helyi cselekvés
Szerző:	Péterfi Ferenc
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1990
Szám:	1
Oldalszám:	6. p.-8. p.
A cikkben lévő
Nevek:	Kecskeméti Gyuláné, Dr. Körösi Imre, Horváth István
Intézmények:	Minisztertanács Hivatala (1055 Budapest Kossuth tér 1-3.)
Települések:	Balassagyarmat, Tiszaug, Andocs
Tárgyszavak:	egyesületalakítás, önkormányzat, helyi újság, újság
Megjegyzés:	Magyar Közlöny 1989/5.szám, Magyar Közlöny 1989/12.szám
Annotáció:	A cikk három részből áll, az első részben az egyesület alakításának alapszabályait (írásbeli nyilatkozat, alapszabály, jegyzőkönyv, bejegyzési kérelem) találhatjuk. A második részben összefoglalják, hogy mi szükséges az önálló községi tanács visszaállításához. A harmadik részben a helyi lap indításához adnak információkat. Sajtótörvény (Magyar Közlöny 1989/39. szám)

Parol63

Helyi cselekvés

Kistelepüléseken, társközségekben igen gyakori, hogy nem találnak a falvak lakói megfelelő keretet, szervezetet érdekeik összefogására; legyen az termelési-gazdálkodási, érdekvédelmi, közéleti, kulturális kérdés.
Gyakorlati példák egész sora bizonyítja, hogy ilyen esetekben az egyesületalakítás a helyi önállóság erősítésének egyik jól bevált lehetősége. A lakók saját akaratukból társulva, közösen fellépve (a helyi hivatalos szervekkel együttműködve vagy azoktól függetlenül) számtalan dologbán el tudják érni céljaikat. Az ilyen településeken a civil összefogás legtöbbször a falu egészét érintő
kérdésekben is eredményesen tudja hallatni a hangját, s a helyi vezetést tárgyalásra-megegyezésre tudja kényszeríteni. Felmerül a kérdés:

Hogyan kell egyesületet alakítani?

1989. jan. 24-től új egyesülési törvény lépett életbe. Ez a korábbiakhoz képest sok változást - egyszerűsítést biztosít az egyesület-alakítóknak. A két legfontosabb: nem kell az alakítást megelőzően hivatalos bejelentést tenniük a szervezőknek, továbbá általános jellegű törvényességi felügyeletet államigazgatási szervek (tanácsok) nem gyakorolnak az egyesület felett. Mi a feltétele ma az egyesület megalakulásának?

- minimum 10 személy
- fogalmazzon meg közös cselekvésre programot (az egyesület célja), amely nem Alkotmány és nem törvényellenes, s amely elsődlegesen nem gazdasági vállalkozási tevékenység.
- A tagokat összehívva egy alakuló ülésen válasszák meg a képviselőket (vezetőség és ellenőrző bizottság) - és fogadják el "saját alkotmányukat" - (ezt alapszabálynak nevezik).
- Ez feltétlen tartalmazza az egyesület nevét, célját, székhelyét, szervezetét (felelősök, tagok jogai és kötelességei, a vezetőség beszámolási kötelezettségei, közgyűlés gyakorisága), a tagfelvétel módját, s amit még az alakítók a maguk számára feltétlen szabályozni kívánnak.
- Ezután az egyesület megbízott vezetője a bejelentési kérelemmel az elfogadott alapszabályt, az alakuló ütés jegyzőkönyvét (két jelenlévő aláírásával), valamint a tisztségviselők írásbeli nyilatkozatát arról, hogy magyar állampolgárok és nincsenek a közügyektől eltiltva, juttassa el az alakítás helyén illetékes megyei v. Fővárosi Bírósághoz, amely azt soron kívül, illetékmentesen nyilvántartásba veszi.
Ettő1 kezdve az egyesület hivatalosan is megalakult, önálló jogi személyiséggel rendelkezik, meghatározott körben kötelezettségeket vállalhat, jogokat szervezhet, saját vagyonával önállóan gazdálkodhat. Az egyesület tehát önkéntes alapon létrejövő jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet.
Bár az egyesület megalakítása - a fentiek szerint egyszerű folyamat, javasoljuk, hogy akinek ilyen szándékai vannak, tanulmányozza át alaposan az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt (Magyar Közlöny, 1989/5. sz.), a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó rendeletet (Magyar Közlöny 1989/12) s a költségvetési szervezetek gazdálkodásáról szóló rendelet egyesületekre vonatkozó részét.

Egyesületek alakításával, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben szívesen állunk magánszemélyeknek és közösségeknek is rendelkezésére telefonon, levélben, személyesen és írásos tájékoztatókkal is!

Hogyan lehet egy település önállóságát visszaállítani?

A körzetesítéskor először a tanácsot vitték e1, aztán az orvost, majd az iskolát a tanítóval, a téeszt, az autóbusz vagy vonatközlekedést, a papot - szóval az életet motorizáló, mozgató erőket. Még a csekély fejlesztési források is elmaradtak, hiszen ezeket a székhelyközségek maguknál tartották. Nem maradt helyben értelmiségi, a fiatalok is lassan elköltöztek. Külső segítség és belső erőforrás híján magukra maradtak a társközségek.

Mostanában mégis több helyen felvetődik az önálló tanács visszaállításának kérdése. Fontos tisztázni, hogy a tanács két dolgot jelent: a választott tanácstagokból álló önkormányzati testületet (társközségek esetében ez az Elöljáróság); továbbá a szakigazgatást: a községek által alkalmazott, s az önkormányzatnak alárendelt szakelőadói apparátust.

Az igazi' önállóság az önkormányzat jogainak, döntési lehetőségeinek növelésével teremthető meg. Erre a mai viszonyok között is törekedni lehet, alapvető megoldást azonban majd valószínűleg a közeljövőben elkészülő új önkormányzati törvény biztosíthat. Ahol mégis saját ügyintéző-alkalmazotti apparátust, a közös községi tanácsból kiváló saját közigazgatási szervezetet kívánnak létrehozni, felmerül a kérdés:

Mi szükséges az önálló községi tanács visszaállításához?

1. Elsősorban a helyi lakosság akaratnyilvánítása, ami történhet a falugyűlés döntésével, vagy aláírásgyűjtéssel kezdeményezett helyi népszavazással, ahol a többség kinyilvánítja ebbéli szándékát. Az összegyűjtött aláírásokat a követelést tartalmazó levéllel a székhelyi tanácselnökhöz vagy a megyei tanács igazgatási osztályára kell eljuttatni.
2. Szükséges, hogy találjanak a községbeliek olyan lehetőleg helyben lakó - személyt önkormányzati vezetőnek (tanácselnöknek), akiben a település lakói megbíznak, s aki el is vállalja ezt a feladatot: Ez a személy lehet az eddigi községi elöljáró, de új választást is kezdeményezhetnek a helyiek.
3. Fontos, hogy legyenek helyi közintézmények a faluban (minimális alapellátás: kereskedelem, közlekedés, iskola stb.), közösségi épület a tanácsi munkára, s nagyon Jó, ha van gazdasági szervezet is helyben.
4. A vagyon elkülönítés, a költségvetés megállapítása nagyon nagy odafigyelést, sok esetben komoly harcot is jelent. Az új közintézmény költségei az eddigi közös községi tanács személyi és dologi költségvetési kapacitásából lesznek elkülönítve a lakosság lélekszámának arányában. Ügyeljenek; hogy ne csupán a pillanatnyi pénzeket, hanem mondjuk az elmúlt öt év fejlesztéseit azok községenkénti eloszlását is - vizsgálják meg, s annak arányos juttatását harcolják ki a képviselőik. (Ez gyakran a székhelyközség adósságait - annak mielőbbi törlesztését szokta jelenteni a társközségek javára.) Az új (illetve visszaállított) községi tanácsba alkalmazniuk kell - a helyi adottságok, szükségletek alapján - tanácstitkárt, esetleg néhány előadót is. Néhány cím, ahova tapasztalatért fordulni érdemes a fenti kérdésben:

Kecskeméthy Gyuláné, Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, Balassagyarmat Pf.l3. 2660 dr. Körösi Imre, Tiszaug, Rajk L.u2l. 5473 Horváth István tanácselnök, Andocs

Különféle szervezetek, közösségek, településrészek gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy a helyi közélet színesítésére, a településen élők mozgósítására-tájékoztatására vagy érdekeik érvényesítésére, a nyilvánosság szélesítésére saját lapot szeretnének kiadni. Az ő segítségükre foglaljuk össze az alábbiakban a lapalapítással kapcsolatos tudnivalókat

Hogyan indítsunk helyi újságot?

A lapalapítás JOGI feltételei 89 júniusa óta jelentősen egyszerűsítődtek (Id. Magyar Közlöny 1989/39. sz. A sajtótörvény végrehajtási utasításának módosításáról).A legfontosabb változás, hogy ma már nem szükséges előzetes engedélyt kérni hivatalos szervektől, csupán a lapalapítás szándékát szükséges bejelenteni a Minisztertanács Hivatalához (1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.), aki a lapot 15 napon belül nyilvántartásba veszi. A bejelentő levélben meg kell jelölni:
- a lap címét, célját, tárgykörét
- a lap alapítóját és annak címét
- a szerkesztőség vezetőjének (felelős szerkesztőjének) nevét, címét
- a szerkesztőség címét
- a kiadó nevét és címét

TARTALMUKBAN ezek a lapok igen nagy változatosságot mutatnak. Tapasztalatunk szerint leggyakrabban a helyi önkormányzat működéséről, a társasági-egyleti életről, az egyházak helyi tevékenységéről, szociális, művelődési és sport témákról, községpolitikai kérdésekről, anyakönyvi hírekről tudósítanak. Többnyire megtalálhatók a helyi lapokban a helyi, vagy környékbeli szolgáltatások hírei, a különféle közérdekű információk és a hirdetések is.
Az ilyen lapok KIADÓJA gyakran valamilyen helyi közösség - egyesület, máskor a tanács, valamelyik községi intézmény, előfordul, hogy a helyi egyházak.

GAZDASÁGILAG egy lap indításához - a választott sokszorosítási eljárástól függően - némi induló tőkére van szükség. Ezt az alapító szokta előteremteni vagy a saját anyagi lehetőségeiből, vagy igen gyakran valamely közcélú alapítvány segítségével (pl. megyei közösségi alap, Soros Alapítvány stb.). A helyi lapok bevételei a lapeladásból, lakossági, vállalkozói vagy vállalati hirdetésekből, esetleg szponzori támogatásokból képződnek.
Jó konstrukcióval és jól megválasztott nyomdai eljárással a lapkiadás idővel önköltségessé, a vállalkozás önfenntartóvá tehető.
Többször jeleztük, hogy igen fontos kérdés a helyi lapok NYOMDAI-SOKSZOROSÍTÁSI megoldása. A rendelkezésre álló anyagi feltételek és a példányszám alapján tudjuk eldönteni, hogy milyen nyomdai megoldást válasszunk. Itt két fázist különíthetünk el:

- A kiadvány formájának, szövegének nyomdai előkészítése. Ez történhet: egyszerű írógéppel, számítógépen, szövegszerkesztő program segítségével.
Ez utóbbi esetén a számítógép és az írógép összekapcsolásával, illetve számítógép-printerrel kinyomtatva állítható elő a szöveg végleges formája. A harmadik (talán legköltségesebb) eljárás természetesen a szövegek nyomdai szedése.

- A másik fázis a kiadvány sokszorosítása. A lehetőségektől függően erre is több megoldási gyakorlat létezik:

fénymásolóval stencillel rotagéppel vagy más, fejlettebb sokszorosítás-technikai eljárással

Helyi lapalapítási próbálkozáshoz, annak jogi, gazdasági, nyomdai és tartalmi kérdéseiben szívesen szolgálunk segítséggel, gyakorlati példákkal.

A falvakban, városrészekben-városokban előfordul, hogy a helyben élők többségének támogatását megszerezve a kezdeményezők a lakosság véleményének kifejezésére szerveznek népszavazást, másutt ugyanezzel a módszerrel a helyi tanácsot, a helyi érdekeket szolgáló döntésre kívánják kényszeríteni. ehhez szükséges ismerni:

Hogyan lehet helyi népszavazást kezdeményezni

Fontos tudni, hogy bármely választójoggal rendelkező magyar állampolgár, vagy állampolgárok közössége, szervezete jogosult a helyben állandó lakóhellyel rendelkezők aláírásának összegyűjtésével helyi népszavazást, népi kezdeményezést elindítani.

A beadványt - amelyben a szavazásra bocsátott szándékot kell megfogalmazni - az aláírásokkal a tanács elnökéhez kell eljuttatni. Ha a kezdeményezők a lakosság legalább 1%-ának aláírását megszerezték, a kezdeményezés tárgyában a tanácstestület a legközelebbi tanácsülésen - de legkésőbb egy hónapon belül köteles határozni. A helyi népszavazás elrendeléséhez a tanácstagok kétharmadának szavazata szükséges. Ha a kezdeményezést a lakosság legalább 3%-a aláírta, akkor a tanács köteles a népszavazást elrendelni. Az erről szóló tanácsi határozat tartalmazza a népszavazásra bocsátandó kérdést és a szavazás időpontját.
Véleménynyilvánító népszavazást a tanács valamely helyi közéleti fórum - falugyűlés, tanácstagi választói gyűjtés stb. - kezdeményezése alapján is elrendelhet. (A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény részleteiben megtalálható a Magyar Közlöny 1989¦39. számában.)

Parola archívum