Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Ismerd meg a településed!
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:	Ismerd meg a településed
Év:	1997
Szám:	2-3
Oldalszám:	8-10.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete
Települések:
Tárgyszavak:	módszertan, település, településfejlesztés
Megjegyzés:	angol szakkönyv fordítása
Annotáció:

Módszertan

ISMERD MEG A TELEPÜLÉSED!

Ezzel a címmel készül a Közösségfejlesztők Egyesülete szerkesztésében egy angol szakkönyv fordítása. A kiadvány különböző fejezetei nagy segítséget nyújthatnak egy-egy település, városrész, lakónegyed társadalmi helyzetének, fizikai, műszaki, természeti adottságainak a feltárásához. Ha egy-egy témakörben végiggondoljuk és megválaszoljuk a leírt kérdéssorokat megragadhatóbbá, érthetőbbé válik a település helyzete, ami biztonságosabb alapokat teremthet egy helyi változás, fejlesztés elindításához is.
Az alábbiakban egy fejezetet közlünk a készülő fordításból, de ezt a közlést későbbi számainkban is folytatni kívánjuk.


A település környezete, adottságai

Egy település sokszempontú, átfogó elemzéséhez a különböző szempontok alapján feldolgozott információkat szélesebb perspektivából, a település meghatározó környezetével, adottságaival együtt szükséges megvizsgálni.
A következő fejezet ezért ezekkel a minden települést alapvetően meghatározó feltételekkel, adottságokkal foglalkozik. Ilyenek például a földrajzi jellegzetességek, a közlekedési adottságok, a helytörténet, a lakosok száma, illetve különböző jellemzők szerinti megoszlásuk, a helyi értékek és hagyományok, stb. Ezen adottságok ismerete megfelelő hátteret biztosít a speciálisabb vizsgálódások számára.
Így tehát ez a fejezet elsősorban olyan olvasók számára lehet különösen hasznos, akik inkább egy meghatározott témára kíváncsiak, mintsem a település, részletes mélyreható elemzésére. Számukra elegendő, ha ezt a kérdéssort és a harmadik, gazdasági élettel kapcsolatos fejezetet, valamint az érdeklődési körükkel kapcsolatos részeket tanulmányozzák át, válaszolják meg.

A földrajzi környezet és a közlekedés
1. Milyen tájon helyezkedik el a település?
Síkság, füves dombvidék, erdős dombvidék, hegyvidék
2. Mennyi az átlagos hőmérséklet januárban, illetve júliusban?
3. Mennyi az évi átlagos csapadékmennyiség?
4. Milyen jellegű a talaj? Átlagban milyen aranykorona értékű? Vannak-e különösen magas vagy alacsony AK értékű területek? (A későbbi munkát megkönnyítheti, ha beszerzünk a település talaj és birtokviszonyait is szemléltető térképet)
5. Hol helyezkedik el a település? Milyen távolságra találhatók az alább felsorolt földrajzi és gazdasági adottságok?
¨ Folyók, nagyobb tavak, csatornák (öntöző);
¨ természetvédelmi területek;
¨ vasúti, autóbusz és teherautó útvonalak;
¨ autópályák, főbb autóutak;
¨ légiközlekedési útvonalak, helyi repülőterek;

6. Rendelkezik-e a település valamilyen kedvező természeti adottsággal?
Pl.: szép fekvésű tópart, folyók találkozása, egészséges levegő, természeti erőforrások közelsége, turisztikai szempontokból értékes területek, különleges növények vagy állatok.

7. A környezet helyrajzi sajátosságai hogyan befolyásolták a település elhelyezkedését és fejlődését? Vannak-e olyan aktuális problémák, amelyek alapvetően a földrajzi adottságokkal függenek össze?

8. Hegyvidéki-e a település? Völgyek vagy más természetes képződmények meghatározzák-e növekedésének irányát?
Befolyásolják-e terjeszkedését folyók, vagy egyéb természetes határok?

9. Van-e olyan terület a település határain belül, amely természeti sajátosságai következtében mezőgazdaságilag nem hasznosítható, pl. kiszáradófélben lévő tó, sziklás terület, meredek hegyoldal, alacsony Ak értékű föld?

10. Milyen természet- és környezetvédelmi problémák merülnek fel a településen?

11. Mely kategóriába tartozik a település: nagyváros /kisváros / község/ falu /tanyaközpont

12. Hol húzódnak a választókerületi és választókörzeti határok? A települést lakossága és a hagyományok milyen részekre osztják? Mi jellemző ezekre a településrészekre?

13. Milyen távolságra fekszik a legközelebbi olyan település, melynek lakossága:
¨ meghaladja a nyolcvanezer főt,
¨ nyolcvanezer és harmincezer között van,
¨ harmincezer és ötezer közötti,
¨ ötezer és ezer közötti,
¨ ezer fő alatt van?

14. Amennyiben nagyobb településről van szó, mely települések tartoznak vonzáskörzetébe? Korábban közös tanács alatt álltak-e? Ma működik-e körjegyzőség?

15. Amennyiben kisebb településről van szó, mely város/városok játsszák a régió nagyvárosi központjának szerepét? Melyik a gazdasági és melyik a kulturális központ?

16. Hol vehetők igénybe a különböző szintű orvosi, és kórházi szolgáltatások? A következő orvosi szolgáltatások:
¨ röntgen, labor, fizikoterápia, EKG/EEG, CT és RM vizsgálatok
¨ szakorvosok: szemészet, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, gyerekgyógyászat;
¨ kórház: különös tekintettel a nőgyógyászatra/szülészetre; kardiológiára, traumatológiára, urológiára és reumatológiára.

17. Honnan biztosítják a nagykereskedelmi ellátást? Hol vannak nagy bevásárlóközpontok, áruházak? (C+C, Plusz Diszkont, építési nagyáruházak)
Hol találhatók a közlekedési csomópontok?

18. Melyek voltak a vidék fő iparágai? A rendszerváltás után melyek működnek ma is? Honnan szerzik be nyersanyagaikat? Hol adják el termékeiket?

19. Jellemző volt a településen az ingázó életforma vagy az alvóvárosi lét ? Ha igen, honnan, illetve hová jártak dolgozni az emberek? Ma milyen a helyzet?

20. Mely szomszédos területek lakosai keresik fel a települést saját lakóhelyükön hiányzó szolgáltatások igénybevétele illetve bevásárlás/szórakozás stb céljából?

21. Összekötik-e a települést egyes szállítási útvonalak olyan településekkel, melyekkel egyébként nem állna szorosabb kapcsolatban? Hogyan helyezkednek el ezek az útvonalak?
Völgyek mentén, jelentős főútvonal/autópálya mentén, folyó mentén, fontos vasútvonal mentén.

A település lakossága
Egy település lakosainak száma, illetve a lakosság jellemzői nagy hatással vannak a település társadalmi életére. A települések jellemző mutatója a 65 év fölötti, illetve a 15 évesnél fiatalabb polgárok száma, amely a település aktív, munkavállalásra képes illetve inaktív lakosságának arányáról nyújt felvilágosítást. Másik fontos mutató nemek megoszlásának aránya is, különösen ha ezt életkori bontásban is figyeljük.
A népsűrűség is fontos demográfiai jelzőszám. A nagyobb népsűrűség magával hoz számos, a nagyvárosi anonimitásból származó problémát, amely egyfajta másodlagos ellenőrzést tesz szükségessé az emberek viselkedésével kapcsolatban, hiszen a település lakosai már nem ismerhetnek mindenkit személyesen. Még komplexebb a helyzet, ha a lakosság sok-féle különböző nemzetiségű, vallású emberből áll, vagy ha jelentősek a szociális különbségek.
A növekedést általában az egészséges települések jellemzőjének szokás tartani. Figyelembe kell vennünk azonban azt a tényezőt is, hogy a legtöbb nagyobb városban a születések száma nem elégséges a halálozások kiegyenlítésére, ezért a nagyvárosi populáció növekedése általában az elmaradottabb, vidéki körzetekből való betelepüléssel magyarázható.
Alaposabb vizsgálatok foglalkoznak a lakosság szakképzettségével és iskolázottságával is, ez különösen a munkanélküliség okainak megállapításakor lehet fontos. A település lakosságának megoszlása tehát közvetlen hatással van annak gazdasági életére is.

22. Hányan laknak a településen? Mennyi az állandó népesség? Mennyi a lakónépesség?

23. Milyen a nemek közötti megoszlás?
(nemek aránya=(férfiak száma/nők száma) x 100)

24. Amennyiben a nemek aránya nem esik nagyon közel a 100-as értékhez (férfiak és nők egyenlő száma), mi lehet ennek az oka?

25. Milyen a lakosság korcsoportok szerinti megoszlása? Milyen a különböző korcsoportok között a férfiak és nők megoszlása? (pl: 0-14 évig, 15-24 évig, 25-40 évig, 41-60 évig, 60-75 évig és 75 év felett)

26. Ezen belül a lakosság hány százalékának életkora esik 15 év alá, 65 év fölé? Milyen ez az arány az országos adatokhoz illetve a hasonló nagyságú települések adataihoz viszonyítva?

27. A település lakosai közül hányan élnek tanyákon vagy külterületeken?

28. Milyen nemzetiségek élnek a településen? (cigányok, svábok, románok, bolgárok stb.) Mekkorára tehető számuk?

29. A 16 éves kornál idősebb lakosok közül hányan egyedülállók, házasok, özvegyek, vagy elváltak?

30. Hány személyt számlál átlagosan egy háztartás?

31. Mekkora a település, illetve különböző részeinek népsűrűsége?

32. A település történetének mely szakaszában növekedett a település népessége a leggyorsabban? Milyen okoknak volt ez köszönhető?

33. Hogyan változott a népesség 1940-hez, illetve 1980-hoz képest?

34. Hogyan változott a nemek aránya, illetve a korosztályok szerinti megoszlás 1940 óta?

35. Milyen a születések és halálozások aránya a település különböző körzeteiben?

36. Hogyan terjeszkedik a település? Léteznek-e külterületi településrészek pl. cigánysorok vagy új városrészek?

37. Mi jellemző a település népességi és földterületi változásaira? (pl. elvándorlás, betelepülés, elöregedés, a lakott terület növekedése) Hasonló-e ez a kép, mint a környező településeken vagy az ország más területein? Mi lehet a különbség vagy hasonlóság oka?

38. Milyen a születési arányszám a településen? Milyennek tekinthető ez más hasonló méretű településekkel összevetve? Mivel magyarázható a különbség vagy a hasonlóság?

Helytörténet
A helytörténet kutatása általában annak a felderítésére irányul, hogy hogyan alakult ki egy település mai jellege, formája. A kutatás feltárhatja, hogy milyen események változtatták meg alapvetően a település jellegét, például vasútvonal építése, betelepülés, természeti kincsek felfedezése, stb. A szükséges adatok sok esetben elérhetők a település, vagy a megye már megjelent történetírásaiban.
A helytörténet felderítése nem öncélú. Eredményei a jelenlegi konfliktusok, problémák megértését és megoldását is szolgálhatják.

39. Kik és mikor alapították a települést?

40. Honnan és kik érkeztek a településre fejlődésének különböző szakaszai során? Miért és hogyan kerültek ide? Hogyan alakult kapcsolatuk a helyi lakossággal? Milyen speciális tudást, tulajdonságokat hoztak magukkal? Mi történt ezekkel a csoportokkal?

41. Történtek-e olyan események a különböző csoportok együttélése során, amelyek máig tartó hatással bírnak kapcsolatukra nézve?

42. Melyek voltak a település történetét meghatározó főbb események?
Csaták, háborúk, kereskedelmi tevékenység, utak, vasutak, csatornák építése, árvizek, szárazságok, új ipari létesítmények telepítése, új megélhetési források keletkezése, híres emberek látogatása, mások

43. Volt-e ezek között olyan esemény, amely máig érezhető hatást gyakorolt a településre? Mi volt ez?

44. Ahhoz, hogy a település mai állapotába jusson, melyek voltak azok a fő feltételek, erőforrások és emberi kapcsolatok, amelyek nélkül ez nem következett volna be?

45. Milyen természeti hatások alakították a település jellegét? (a táj domborzata, a termőföld jellege, természeti kincsek, folyók, tavak elhelyezkedése, stb)

46. Milyen történelmi emlékhelyek, vagy más történeti érdekességgel bíró objektumok találhatók a közelben?

47. Mely, már nem élő híres személyiségek származtak a településről?

48. Jelenleg milyen híres emberek élnek lakóhelyén, illetve származnak onnan?.

49. Melyek voltak a település gazdasági (ipari) fejlődésének főbb szakaszai?

50. Melyek voltak a híres vásáros és piacos helyek? Hol húzódtak vásározási, kereskedelmi útvonalak a környéken? Hasonlítsuk össze ezek útvonalát a mai országutak és vasútvonalak térképével!

51. Milyen településfejlődési modell szerint írható le lakóhelyének növekedése?

52. Léteznek-e olyan térképek, melyek fejlődésének különböző periódusaiban ábrázolják a települést?

53. Ismertek-e olyan régi metszetek, vagy egykori fényképek, melyek a települést különböző fejlődési fokain ábrázolják?

54. Hogyan hatott a rendszerváltás a település meghatározó gazdasági (ipari) tevékenységére? Mikor és miért mentek végbe ezek a változások? Milyen hatással bírnak a mostani helyzetre?

55. Mikortól ismeretes, hogy a település önálló irányítással rendelkezett? (ha volt ilyen időszak)

56. Hogyan változott a település irányítása a 2. világháború után?

57. Milyen politikai pártok működtek a település a világháború előtt? Hogyan alakult a politikai kép a rendszerváltás után? Mi a jelenlegi politikai helyzet?

58. Voltak-e olyan időszakok, amikor a település lakossága vagy annak egy része valamilyen népszerű mozgalmak hatása alá került? (pl. új vallási mozgalmak)

A településen vallott értékek és a hagyományok
Egy település hagyományai bizonyos szokásokban, mindennapi beidegződésekben, s persze legendákban, a helyi folklórban nyilvánulnak meg. (Nem feltétlenül sok száz éves legendákra kell itt gondolnunk, hanem pl. helybeli emberekről szóló történetekre vagy eseményekre vagy mulatságos sztorikra.)
Minden településen van egy régen kialakult látásmód, ahogy az emberek a dolgokat intézik, kezelik. A tradíciók támpontok, olyan viszonyítási alapot nyújtanak, amelyek segítenek megtalálni, hogy egy adott helyzetben mi az elfogadott vagy helyesnek tartott viselkedés.
Az ilyesfajta gondolkodásmódbeli különbségeket igen nehéz kézzelfoghatóvá tenni, jelentőségük, hatásuk az emberek cselekedeteire azonban igen jelentős.

59. Vannak-e olyan értékek, viselkedésmódok, melyeket a település alapítói képviseltek, illetve olyan, a település korai időszakára jellemző körülmények, amelyek meghatározzák a település (mai) légkörét? (Pl. vallási előírások vagy a népre jellemző tulajdonságok.)

60. Hogyan hatottak a később betelepültek értékei, hagyományai a település életére? Mik voltak ezek?

61. Van-e a felsoroltak között olyan fogalom (vagy fogalmak), amely a település lakóinak általában összességére jellemző? Milyen más jellemzőkkel írható le a település lakossága?
¨ Szorgalmas,
¨ nehezen fogadja be a betelepedetteket;
¨ hajlamos az együttműködésre;
¨ konzervatív;
¨ családcentrikus;
¨ barátságos az idegenekkel;
¨ lokálpatrióta;
¨ nehezen meggyőzhető;
¨ kiáll másokért.

62. A megbecsült, befolyásos emberek milyen adottságait vagy tulajdonságait tartják legtöbbre a településen?
¨ Becsületesség, szorgalom, nagylelkűség, iskolázottság, a kultúra támogatása, karitatív tevékenykedés, kitartás;
¨ az ipari vezető pozíciók birtoklása, gazdagság, politikai hatalom, közhivatalok betöltése;
¨ sporteredmények, a sportéletben való részvétel, zenei, irodalmi bizonyos foglalkozástípusok, képzőművészeti tevékenység;
¨ lakóhely, illetve lakókörülmények, a család társadalmi helyzete, rangja, nemzetiség, a településen eltöltött évek száma, lokálpatriotizmus, egyéb.

63. Vannak-e a településen ünnepségek, történelmi megemlékezések, más közös rendezvények? Melyek a legnépszerűbbek?
64. Vannak-e a település életének eseményeiről szájról szájra terjedő legendák, történetek, sztorik?

65. Élnek-e érdekes, látványos szokások a településen? Valamely vallási, vagy etnikai kisebbség szokásai ezek, vagy az egész településre jellemzőek?

Parola archívum