Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Ajánlások a községi és kisvárosi településfejlesztési koncepciók készítéséhez: Településfejlesztési füzetek
Szerző:	Beke Pál
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1995
Szám:	1
Oldalszám:	9. p.
A cikkben lévő
Nevek:	dr. Kováts Flórián
Intézmények:	BM Településfejlesztési és Lakásügyi Főosztálya
Települések:
Tárgyszavak:	településfejlesztés, falusi településfejlesztés, kisvárosi településfejlesztés, településfejlesztési füzetek
Megjegyzés:
Annotáció:

Településfejlesztési füzetek

Ajánlások a községi és kisvárosi településfejlesztési koncepciók készítéséhez

Ez a füzet a falusi-kisvárosi településfejlesztési elképzelések összefoglalásához és megfogalmazásához kíván hasznosítható segédletet adni. Mindazokhoz szól - főképp önkormányzati képviselőkhöz, de mindenki máshoz is, akik a település fejlesztésében érdekeltek és akiknek feladata az erről való gondolkodás és a döntés.
E fölöttébb bonyolult munkához valójában csak “segédlet” ez az írás, hiszen amennyi a település, annyiféle megoldás lehetséges. A fejlesztés lehetősége, a tennivalók sora és sorsa függ a település mai fizikai állapotától, civilizációs ellátottságától, gazdasági és földrajzi helyzetétől, polgárainak képzettségétől és képességétől, korától, egészségi és lelki kondíciójától. A fejlesztés lehetősége függ a település hagyományaitól, annak felfrissítésétől és újak születésétől. Függ az emberek és szervezeteik, a hivatalok, a munka- szervezetek egymás közötti kölcsönös együttműködési készségétől, a kölcsönös szolidaritástól, illetőleg annak hiányától. Függ attól, hogy hogyan és mennyire lehet része a tervezésben a helyben lakóknak, az általuk közvetlenül képviselt érdekeknek és igényeknek. Attól is függ, hogy a megvalósításban hogyan, miképpen és mennyire lehet részük, szerepük.
A működő, a helyben jónak látszó településfejlesztési döntések és meg- oldások sikere a külvilágtól is függ, hiszen egy adott település a többiek vonzásában és taszításában él, akarva akaratlan számítani kell reájuk a jövőt tervezve. A település fejlesztéséről gondolkodva befolyásoló tényezőnek kell tekintenünk a körülöttünk lévő, egyre táguló világot: a környező országokkal kiépülő (avagy éppen ki- építhető) kapcsolatokat, az európai vagy éppen a világkonjunktúrát, a fölöttébb nehezen kiszámítható, hiszen részben ezektől függő hazai lehetőségeket. A település fejlesztése cseppben a tenger: része Magyarország jövőjének, Közép-Európa lehetőségeinek.
Ha bármely településen ma vagy a közeljövőben "fejlesztésről" beszélünk, tudnunk kell, hogy a múlt melyik állapotához keresünk folytonosságot, minek felelevenítése hordoz jövőt, és hogy a jelen körülményeiből mi az, amit elvetnünk és mi az, amit tudomásul kell vennünk. Tudnunk kell, hogy fejlesztési óhajunk és erre irányuló cselekedetünk mihez kapcsolódik, milyen érzékelhető tendenciára reagál, hogyan, miképpen és mire rímel a megyében, a régióban. Ismernünk kell a település helyét, szerepét saját környékén. Tudnunk kell azt is, hogy a "fejlesztés" nem minden esetben gyarapodás, hanem valaminek a megszünte, leépítése, átigazítása is. És persze képzés, oktatás, a magatehetetlenek felkarolása, életkedv és jövő- képadás. Mindez nem csak mérnöki munka tehát.
Felértékelődött az emberi-hivatali rátermettség, ügyesség. Az a polgár- mester, aki a pályázati rendszerben és a kapcsolatok immár nemzetközi építésében tájékozott, az a testület, amelyik békében van egymással és amelyben az emberi viszonyok rendezettek, a jogkörök tisztázottak és elhatároltak, az az önkormányzat, amely helybéli társadalmi kapcsolatokat keres és munkájában azokra épít, az hosszú távon éppen a településfejlesztés eredményeiben fog különbözni a máshogyan munkálkodótól. A testületbéli megértés és tolerancia, a civil szervezetekkel való együttélni - tudás persze nemcsak a szerencse, nem- csak a véletlen dolga, hanem tudatos fejlesztőmunka eredményé is. A későbbiekben kitérünk arra, hogy milyen módon és milyén módszerekkel lehet erre a kívánatos képességre és harmóniára törekedni úgy, hogy az érdekeket és az érdekellentéteket nem megtagadni, hanem inkább megfogalmazni, megjeleníteni, elfogadni és érvényesíteni lehessen.
Nincs értéktelen település, amely nem, vagy éppen visszafejlesztendő, és nincs értékesebb, amely az előző kárára előnyt élvez. Nincs ezt osztályozó, a fejlesztésben felsőbbséget jelentő főhivatal sem. Nem lesz szó prioritásokról, hiszen a hiányokat pótolandó a helybeliek óhaja és akarata mindennél fontosabb. A tennivalót senki sem tudja-tudhatja, jobban, mint aki ott, az adott körülmények, az érzékelt fél- vagy részmegoldások között él.

Ez a. füzet arról szól, hogy

- a település lehetséges komfortját, ideális állapotát elérendő milyen minimumok lehetségesek, amelyeket tudni-ismerni és alkalmazni lehet;
- miképpen lehet a komfortos és az ideális állapotot együtt, a lakossággal közösen meghatározni és elérni;
- létezik egy sajátos feladatmegosztás is, amely szerint a településfejlesztéséről gondolkodván és cselekedvén központi szerep jut a megválasztott és felelős önkormányzatnak, ám központi szerephez kell jussanak a lakosság legkülönfélébb érdekcsoportjai is;
- a helyi társadalom "központi" szerepe miként lehet felhajtó erő, egyidejűleg a helyi cselekvés motorja és kontrollja.

A füzet témája tehát nemcsak az, hogy a település fejlesztése során mit kell minimálisan elérni, hanem az is, hogy a helybéli fejlesztési elképzeléseket hogyan és miképpen lehet és kell közösen, lakossági együttműködéssel! megvalósítani. Erre eddig Magyarországon egyelőre kevés példa, minta van. Törekedtünk a praktikus útmutatásra, de éppen mert új, jobbára hazai referenciák nélküli a téma, az esztétikus kifejtést sem kerülhettük el. A településfejlesztés komplex volta, a lakossági-közösségi tervezés újszerűsége miatt jó szívvel ajánljuk a fejlesztési munkában járatos külső segítőket Az elmúlt évtized sikeres fejlesztési munkái miatt hiszünk abban, hogy a huzamos ideig, akár évekig tartó külső szakértői közreműködés előre viheti a helybeliek dolgát. De “közreműködést” írtunk, amelyhez a belső, a települési kontroll és persze még inkább a helybéli cselekvés elengedhetetlen. Abban azonban még inkább hiszünk, hogy a "bölcsek köve" mindenütt helyben található, így az említett "közreműködés" nem más, mint annak közös megkeresése, avagy éppen a megkeresésre buzdító bátorítás.

Parola archívum