Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
A Közösségfejlesztők Egyesülete éves beszámolója, 1998
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
1998
Szám:
4
Oldalszám:
15-17.
A cikkben lévő
Nevek:
Varga A. Tamás, Vercseg Ilona, Purtczl Andrea
Intézmények:
Közösségfejlesztők Egyesülete,Parola, Civil Rádió, Közösségi Adattár,ICEA, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete,Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesülete,Kőbányai Szülők Egyesülete, Jászentlászlói Jóléti Szolgálat Alapítvány, Civil Kollégium
Települések:
Debrecen, Románia, Kőbánya, Jászszentlászló
Tárgyszavak:
éves beszámoló, 1998
Megjegyzés:
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐK EGYESÜLETE ÉVES BESZÁMOLÓJA, 1998

A Közösségfejlesztők Egyesülete célja az állampolgárok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése.
E célját az állampolgárok saját ügyeikben való részvételének fokozásával, az önszerveződés és a helyi cselekvés közösségi feltételeinek javításával, a demokrácia helyi intézményeinek építésével kívánja megvalósítani.

Az egyesület működése:

1. Mint mozgalom
terjeszti a közösségfejlesztés szemléletét és módszereit:
– konferenciákat, szemináriumokat, tanácskozásokat szervez
– PAROLA néven évente négyszer saját újságot bocsát ki
– működteti a Civil Rádiót – Budapesten és körzetében – és a helyi nyilvánosság, a helyi média – közösségi rádiók, helyi lapok, helyi egyesületek – működését erősíti
– Közösségi Adattárat – számítógépes információs rendszert és hálózatot – működtet
– hazai és nemzetközi kapcsolatokat fejleszt ki és ápol, valamint részt vesz a számára fontos eseményeken

Mint szakmai szervezet
szakmafejlesztő tevékenységet végez:
– új módszereket fejleszt ki, helyi, kistérségi és regionális projekteket vezet
– az eredményeket elemzi, publikálja, tanítja
– önkénteseket képez ki közösségi munkára, a civil cselekvésre
– szakembereket képez a felsőoktatási intézmények és saját képzési keretein belül
– képzési tevékenységét tananyagokkal és saját kiadású tankönyvekkel, kiadványokkal segíti
– megnyerni igyekszik a döntéshozókat és a támogatókat a közösségfejlesztés szélesebb körű alkalmazása érdekében

Tények

Az Egyesület 1989 áprilisában alakult országos szervezet, amely jelenleg 250 önkéntesen tevékenykedő tagot számlál. Tagjai az ország különféle tájegységeiből valók, eltérő társadalmi és szakmai háttérrel rendelkeznek. Az egyesület mintegy 2/3-át a helyi civil szervezetek és önkormányzatok képviselői teszi ki, a többiek humán segítő szakemberek – közművelődési szakemberek, szociális munkások, pedagógusok, lelkészek, településfejlesztési szakemberek.
Az Egyesületet 1998. január 1-től a Fővárosi Bíróság kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánította. Munkáját a Közgyűlés irányítja, amelyet évente minimum egyszer hív össze. Választmánya 5 főből áll.
Az egyesület jelenlegi elnöke Varga A. Tamás, titkárai Péterfi Ferenc és Vercseg Ilona.

Az egyesületben mindenki önkéntes, díjazásra csak projektjeink keretében kerül sor. Egy főállású alkalmazottunk van, Purtczl Andrea, aki adminisztrációs, gazdasági- és szervezési feladatokat lát el. Időszakosan, helyi projektjeink keretében foglalkoztatunk közösségi munkásokat is addig, ameddig valamely más forrásból nem tudják saját foglalkoztatásukat megteremteni. Jelenlegi erőfeszítéseink fő célja egyesületünk megerősítése további főállású és részfoglalkoztatású alkalmazásokkal.

Legfontosabb partnereink:
Combined European Bureau for Social Development, International Association for Community Education, International Association for Community Development, Magyar Művelődési Intézet, Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete, Vas-megyei Közösségszolgálat, “Élettér” Egyesület Komárom, Kunszentmiklós Önkormányzata, Felső-Kiskunsági Kistérségi Szövetség, Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ, Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete

Támogatóink 1998-ban
(a támogatásokba a természetbeni hozzájárulásokat is beszámítjuk pl. iroda- és más üzemeltetési költségek)
Országgyűlés, Helyi önkormányzatok, Országos Foglalkoztatási Alap, Nemzeti Ifjúsági Alap, Magyar Művelődési Intézet, Charity Know How Fund, ICEA, PHARE

A Közösségfejlesztők Egyesülete
1998-as tevékenysége

Ez az év – a már megszokott munkák elvégzésével párhuzamosan – a tervezés, a jövőre való készülődés éve is volt. Felismertük, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás új felelősséget, új lehetőségeket és új feladatokat ró ránk. A csatlakozás és az általa fokozatosan megnyíló támogató programok nálunk is minden bizonnyal fokozni fogják a közösségfejlesztés iránti társadalmi igényt. Ebben a helyzetben egyesületünk – hosszú múlt és jelentős teljesítmény birtokában – az organikus fejlődés tapasztalatával és biztonságával a háta mögött tudja fokozni az állampolgárok részvételét a helyi cselekvésben. A hazai közösségfejlesztés közel 20 éves múltja és a jövő kihívásai egyaránt arra köteleznek bennünket, hogy erősítsük meg szervezetünket és hatékonyabban szolgáljuk a helyi cselekvést és a nehezen strukturálódó helyi társadalmakat. Ennek jegyében kezdtük meg hosszú távú stratégiai programunk kidolgozását és gazdálkodásunk biztonságosabbá, hosszabb távon is megalapozottabbá tételét (lásd 1999-es terveinket!).
Az előkészületi munkák mellett folytattuk “hagyományos” tevékenységünket.

A közösségfejlesztés népszerűsítése:

1. Szemináriumok
“Városi közösségfejlesztés” – négy szomszédsági projektet bemutató szeminárium a Budapesti Művelődési Központ szervezésében.
– A “Közösségfejlesztés és munkahelyteremtés”-ről szerveztünk konferenciát – az OFA anyagi támogatásával – április 24–26-án, Kunbábonyban.
– “A fiatalok találjanak rá saját hangjukra!” – elnevezéssel nemzetközi szemináriumot szerveztünk közösen az ICEA szervezetével június 17–27 között Kunbábonyan, öt ország fiataljainak a részvételével.
“Közösségfejlesztés és képzés” címmel novemberben konferenciát szerveztünk a közösségfejlesztés képzésében érintettek részvételével a Magyar Művelődési Intézettel közösen.
– Szeminárium “A közösségi rádiózás hazai gyakorlatáról” Debrecenben a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetével együttműködésben.
2. Megjelentettük a PAROLA 3 számát, a 98. évi 4. szám azonban – átmeneti pénzhiány miatt – 99 március végén tud csak megjelenni
3. A Civil Rádió éves munkája során egy 110 fős önkéntesekből álló stáb folyamatos működtetésében vettünk részt. Heti 48 órában egész évben műsorokat sugároztunk. A működés során 750–800 civil szervezetet mutattunk be 98-ban, ami komoly keresztmetszete a hazai nonprofit szektornak.
– Több szakmai találkozót, országos tapasztalatcseréket, felkészítő tréninget szerveztünk ebben az évben. Az ORTT pályázata kapcsán tanulmányba foglaltuk össze eddigi rádiós tapasztalatainkat és középtávú programot fogalmaztunk meg egy leendő budapesti közösségi rádió működtetéséhez.
– A nonprofit törvény gyakorlati bevezetése kapcsán több helyi szervezetet segítettünk átminősítése elnyerése érdekében.
4. Közösségi Adattárunk elsősorban az elektronikus könyvtár technológiájának kialakítására helyezte a súlyt 1998-ban.
– Közreműködtünk az ifjúság számára készített elektronikus kiadvány a “Legalább ennyit..." című anyag elkészítésében.
– A közösségi munka módszertanához és gyakorlatához tartozó dokumentumokat és információkat folyamatosan gyűjtjük, rendszerezzük és közreadjuk.
– Elkészült a közösségfejlesztés hazai honlapja és az Interneten elérhető a www.kkapcsolat.hu címen.
5. Részt vettünk a CEBSD tavaszi és őszi vezetőségi ülésein és a velük egy időben megrendezett nemzetközi konferenciákon Saarbrückenben és Barcelonában.

Szakmafejlesztő tevékenységünk 1998-ban:

1. Legfontosabb projektjeink
Helyi fejlesztési munkáinkban először az önszerveződés kialakulását segítjük, majd a formalizálódott helyi szervezetek munkáját információkkal, képzéssel, tanácsadással, partnerség-építéssel, forrásteremtéssel, szükség esetén projektvezetéssel.
– A települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatokat segítő munka
Közreműködtünk az önkormányzatok VI. Országos Találkozójának és a III. Küldöttközgyűlésének megszervezésében. A Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesülete országszerte folytatott tárgyalásainak animátorai voltunk. Közreműködésükkel megalakult az “Ifjúságért” Önkormányzati Társaság is.
– Fejlesztőmunka a szatmári határvidéken – gazdasági/turisztikai hangsúllyal. 1998 folyamán összesen 6 konferenciát szerveztünk a térség fejlesztésének lehetséges útjairól hol Romániában, hol Magyarországon.
– A Felső-Kiskunsági térségi fejlesztés keretében az érintett 5 településen a helyi kulturális – szociális szükségletek, munkalehetőségek, fiatalok helyzete került az önszerveződés előtérbe.
– Kőbányán 1998-ban 3 szomszédságban, 3 játszótér körzetében indítottak be helyi önszerveződéseket az ott élő fiatal szülők, s jelentős eredményeket értek el az önkormányzattal való együttműködés terén.
– A XV. kerületi Szilasparkban egy szomszédsági fejlesztésben szintén jelentős lépések történek a helyi ön-szerveződés megerősítésére.
2. Önkéntesek képzése a közösségi munkára, a civil cselekvésre.
– A Felső Kiskunságban élő helyi lakosokból 5 helyi közösségi munkás képzését kezdtük meg.
– A Kőbányai Szülők Egyesülete érdeklődő tagjainak képzését is megkezdtük.
– A Jászszentlászlói Jóléti Szolgálat Alapítvány kistérség fejlesztési munkájában közösségi munkás képzés előkészítésében közreműködtünk.
– az önkéntesek civil cselekvésre való felkészítését lásd a Civil Kollégium éves jelentésében!
3. Képzések, kiadványozás
–Tematikákat, irodalomjegyzékeket és egy “elektronikus szöveggyűjteményt” készítettünk a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára.
– Tananyagot és tematikát állítottunk össze a pedagógusképzés számára, közösségfejlesztés szakirányra. Ennek akkreditációja folyamatban van.
– Elindítottuk a közösségfejlesztés mint szakma akkreditációját közép- és felsőfokon.
– Kidolgoztuk az ifjúsági referensek posztgraduális képzésének tematikáját.
– Több egyetemi-főiskolai hallgató közösségfejlesztéssel kapcsolatos szakdolgozatához nyújtottunk szakmai segítséget csakúgy, mint néhány érdeklődő hallgató szakmai gyakorlatához.
– A Magyar Művelődési Intézettel közösen megjelentettük Varga A. Tamás–Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés című kézikönyvét, amely e szakma első összefoglalója.
4. Igyekszünk minden olyan kormányzati és támogató program előkészítésében és bizonyos mértékben megvalósításában is részt venni, amelyben a közösségfejlesztésnek szerepe van, vagy lehet. 1998-ban szakértői tevékenységünk iránt is megnövekedett az igény.

Tervünk 1999-re

Az új évben munkánk fókuszában az ún. “Helyi cselekvés” program előkészítése áll. Ennek keretében egyesületünk arra vállalkozik, hogy maga is részben adományozó szervezetté válva adományaival megerősítse a helyi “grassroot” cselekvést. Az adományok nem csak pénzbeli támogatást, hanem szolgáltatásokat is jelentenek majd, amellyel az ötlettől a megvalósításig segítjük a cselekvő állampolgárokat. Ez a program egyben saját szervezetünket megerősítő stratégiánk középpontja is.
A program érdekében jelentős kapcsolatfejlesztő munkát végzünk mind a hazai adományozó szervezetek, mind a hazai és külföldi támogatók körében.
Az előkészítésben és a lebonyolításban is együtt fogunk működni az Autonómia, az Ökotárs és a DemNet alapítványokkal. Programunkat támogatja a Mott Alapítvány és további támogatások szervezése van folyamatban a MEH Civil Kapcsolatok Főosztályával, a Rockefeller Alapítvánnyal, a Levi Strauss Alapítvánnyal.
Reméljük, hogy az 1999-es év több szempontból is áttörést jelent majd egyesületünknek: sikerül megalapoznunk a 2000-ben beindítandó “Helyi cselekvés” programot, sikerül akkreditáltatnunk szakképzéseinket és projektjeink révén sikerül további rokonszenvezőket megnyerni ügyünknek mind a helyi állampolgárok, mind a döntéshozók és támogatók körében.

Pénzügyi jelentés

Az 1998-as évben kapott támogatások, bevételek:
A támogatás forrása Ezer FtFt
Az Országgyűléstől kapott támogatás 300
Minisztériumoktól 0
Más költségvetési szervektől 187
Helyi, települési önkormányzatoktól 1200
Adományok, egyéb támogatók 4 601
SZJA 1%-ából befolyt összeg 14
Tagdíjak 7
Az alapító dokumentumban meghatározott tevékenységből származó bevétel 758
Kamatbevételek 14
Vállalkozásból származó bevételek 119
Előző évből 1998-ra átvitt pénzösszeg 1 928
Egyéb bevételek 0
Támogatás és bevétel összesen 9 128
Kiadásaink 1998-ban
KiadásokEzer Ft
1. Személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok2 333
Ebből: rendszeres személyi juttatások790
nem rendszeres személyi juttatás30
állományba nem tartozók személyi juttatása854
társadalombiztosítási járulék 657
munkaadói járulék2
2. Dologi kiadások:5 144
Ebből: anyag- és készlet beszerzések114
szolgáltatási kiadások összesen:3 278
ebből: – közüzemi díjak (gáz, víz, villany)
– bérleti díj23
– szállítás, utazási költségek1 127
– kommunikációs költségek (telefon, posta)163
3. Egyéb folyó kiadások együtt: (költségvetés befizetés, adók, díjak stb.)439
4. Felhalmozási kiadások543
Kiadások mindösszesen:8 020

Parola archívum