ÁRH események |
Megnevezés: | "Valami elindult" |
Kezdete: | 09/20/2008 06:00 PM |
Vége: | 09/20/2008 |
Helyszín: | Budapest, IV. Tél-Nyár- Kassai-Erzsébet utca által határolt focipálya melletti helyén , , |
Jelentkezés: | , |
Részvételi díj: | |
Rendező: | Kovács Péter, Család Múzeum |
Állomány: | ÁRH 2008 |
Kategória: | lakossági akció, zenés program |
Program: | A Miklós nevű hajó (1983) 25 éves születésnapját 2008.09.20-án 18 órakor tartjuk a Bp. IV. Tél-Nyár- Kassai-Erzsébet utca által határolt focipálya melletti helyén. Két pingpongasztal hamburgerrel, kakaóval, kólával, ünnepi tortával várja majd az ünneplőket. 20 órakor szabadtéri vetítés lesz: Depardieu főszereplésével, Apám a hős (Hanta Palinta) c. filmmel. Jó utat Viktória! Jó utat Miklós! VALAMI ELINDULT? Szokatlan formájú meghívót juttatott el szerkesztőségünkbe a minap a Mikroelektronikai Vállalat KISZ-szervezete. Általában megszoktuk, hogy a meghívók - akár ha jelentéktelen, igen kis, majdhogynem házi ünnepség számba menő eseményre invitálnak is - igencsak megadják a módját. Ez a meghívónem akart mást tenni, mint meghívni bennünket egy avató és névadó ünnepségre, s mindezt a meghívót egyszerű famentes géppapír levelezőlap nagyságúra darabolt, olvashatóan legépelt szövegével adták a meghívottak , s egyebek között szerkesztőségünk tudtára. A „meghívóban” a küllemén túl még volt valami meglepő. Egy játszótér társadalmi munkában készített hajóit „avatták” 1984. szeptember 10-én, a IV. kerület Tél-Bán Tibor-Nyár utcák által határolt játszóterén. Aki gyerekei okán járt már játszótéren, jól tudja, a legtöbb lakótelepi játszótér egyforma. Általában csővázas mászókák, betonnal körülhatárolt homokozók, ritkán farönkök, láncos hinták, műanyag vályúk vagy beton csúszdák között csetlenek-botlanak kisebbnagyobb gyermekeink. S bár az utóbbi években némelyik játszóalkalmatosságról az is kiderült, nemcsak ronda, hanem balesetveszélyes is, a veszélyesebbeket lebontván többen megnyugodtunk. Ami maradt az igaz nem szép, nem igazán szolgálja sem környezetkultúránkat, sem gyerekeink igazi testi ügyesedését, de legalább nem olyan veszélyes mint az az ominózus több emeletes csőrakéta, amely alatt minden játszótéren a beton adott végső féket a netán lezuhanó gyerekhátnak, jó esetben gyerekfenéknek. S mint mindent az utóbbi időben, hajlamosak vagyunk ezzel elintézettnek tekinteni a dolgot. A hivatal intézkedett, a játszóterek meg olyanok, amilyenek. Nem tudom, egyedül álló-e, ám mindenesetre nem mindennapos dolog azonban, hogy valahol egy kétgyermekes családapa elhatározza, hogy két keze munkájával épít valami szebbet, jobbat, nemcsak saját gyerekei, hanem a környéken lakó csemeték örömére is. Nem azt latolgatja, hogy ez nem a saját kertje, hanem a panelházak tövében, egy meglévő játszóhelyen, egy homokozó nagyságú területen kezd építeni egy szárazföldi hajót, aminek az árbocára fel lehet mászni, aminek a köteleibe jól meg lehet kapaszkodni. A homoktavon (hiszen ezt a pár négyzetméternyi homokozót igazán túlzás lenne a legszárnyalóbb fantáziával is tengernek elképzelni), valódi vitorláshajót mintáznak a színesre festett óriási teherautó gumik. Balogh Kálmánnak hívják a fiatal apát, ő kezdte el egy napon építgetni ezt a szárazföldi hajót. A gyerekek egyre nagyobb érdeklődéssel járogattak oda, kérdezgették, mi készül itt. gy alkalommal aztán neki szegezték a kérdést: -Pénzért csinálja ezt a bácsi? (Szokatlan volt ugyanis számukra, hogy valaki szabad idejében ilyen gonddal és odafigyeléssel csinál valamit; s úgy vélték ilyen cselekedetre a mai világban egy komoly felnőtt ember csak úgy ingyen nem vetemedhet!) Aztán amikor kiderült, ez nekik készül: s még különösebb dicséretre sem számít Kálmán bácsi, a gyerekek is beálltak, s ekkor készült egy másik hajó, immár az ő közreműködésükkel. De akkorra már Kálmán bácsinak, azaz Balogh Kálmánnak felnőtt segítőtársai is akadtak, a munkatársai személyében. A Mikroelektronikai Vállalat KISZ-szervezete és a vállalat „Április 4” szocialista brigádja is megértette: a „játék komoly dolog”. Anyaggal, munkával segítették hát, elkészült a Miklós és a Viktória. A két hajót szeptember 10-én vették át a környéken lakó gyerekek. Természetesen ezen a hajóavatón nem pezsgőt ütöttek az elkészült és vízre bocsátott jármű oldalához. A gyerekek a koruknak megfelelően ünnepelték úgy, hogy valóban, és látható örömmel függeszkedtek minden olyan helyen, ahová egy mászni és mozogni szerető gyerek csak ezeken az árbocokon, köteleken el- és feljuthatott. Természetesen a méltó, ünnepélyes formára, az „ünnepélyes keretekre” itt és most a felnőttek gondoltak. Rövid ünnepi beszédet mondott a Mikroelektronikai Vállalat KISZszervezetének és a IV kerületi Hazafias Népfrontnak a képviselője, amelyet a gyerekek illő csendben hallgattak végig. A Mikroelektronika Vállalat képviselője szép gondolatot fogalmazott meg, s nem is a gyerekek, inkább az ott álldogáló felnőttek számára. „Az ilyen felnőtt-gyerek együtt munkálkodások, mély nyomot hagynak a gyerekekben, hiszen a példamutató erejük nagy, s így talán egy életre kihatnak a mostani gyerekek, a majdani felnőttek magatartására. S ahogy ott álltam a szeptemberi hűvös délutános a gyerekekkel szemközt, a felnőttek mellett, arra gondoltam, nemcsak példamutatásból, emberségből is jól vizsgáztak itt felnőttek, gyerekek. Tiszteletre méltó a IV. kerületi Tanács műszaki osztályának rugalmassága is, amely hivatal engedélyezte, hogy a régi famászókák helyére valami más, valami egyéni, egyedi készüljön, szebb készüljön. S mivel a Mikroelektronikai Vállalat KISZ-esei, Balogh Kálmán munkatársai itt lehetőséget kaptak arra, hogy vállalkozókedvüket, alkotó erejüket és tehetségüket megmutassák, már újabb, s nagyobb feladatra készülnek! A gyár tőszomszédságában lévő sportpályát akarják rendbe tenni, s a vállalat dolgozói számára nyitott sportpályává alakítani. Úgy tűnik, olykor már azzal is segítjük az emberek vállalkozókedvét, ha nem akadályozzuk meg őket abban, hogy a közösség javára munkálkodhassanak. A Tél-Bán Tibor-Nyár-Erzsébet utca által határolt játszótérről bizonyára nemigen fognak útra kelni ezek a hajók. Ám biztos, hogy ezzel a hajóépítéssel néhány emberben (felnőttben, gyerekben) elindult valami! (- si - ) |
ÁRH események |