Soros Alapítvány Évkönyv 1988
Nyomtatóbarát változat

<<Tartalom
<<Előző fejezet
AZ MTA SOROS ALAPÍTVÁNY BIZOTTSÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL
A Magyar Tudományos Akadémia és a New York-i Soros Alapítvány 1984 májusában hozta létre közős bizottságát. Az alapító eredetileg évi egy-két millió dollárt szánt erre a célra, a programok gyors fejlődése nyomán azonban 1988-ban már hárommillió hétszázezer dollárt fordított magyarországi kezdeményezések támogatására, a bizottság pedig ez alatt az egy naptári év alatt több mint nyolcvanmillió forint támogatást ítélt oda a pályázóknak.
Kezdetben a bizottság egyetlen általános pályázatot hirdetett meg, s ennek keretében dollár- és forinttámogatásra egyaránt lehetett jelentkezni. Dollártámogatás elsősorban olyan esetekben jöhet szóba, amikor valamilyen értékes tudományos vagy kulturális kezdeményezéshez volna forintfedezet, de megvalósításához konvertibilis valutára van szükség. Ilyenkor a pályázat nyertesei a dollártámogatás forintellenértékét a bizottság budapesti számlájára fizetik be, s erről a számláról utalja át a titkárság a forinttámogatást azoknak a pályázóknak, akik ilyenre jelentkeztek. A forint-térítés nélkül adott dollártámogatások - elsősorban a külföldi ösztöndíjak nagy száma miatt - korántsem számítnak kivételnek, s az összes dollártámogatás mintegy harmadát teszik ki. A pályázati feltételek kikötötték, hogy természettudományos, orvosi és műszaki célokra általában csak forinttérítéses dollártámogatás jöhet szóba, továbbá eleve kizárták a pályázatból a haszonelvű vállalkozásokat és a hazai találmányok ügyét.
Ezek az alapelvek azóta is érvényben vannak, közben azonban a benyújtott pályázatok ismeretében a bizottság egyes témakörökben külön pályázatokat is kiírt, hogy azegymással összevethető programokat rangsorolni lehessen és minél méltányosabb döntést lehessen hozni róluk. Ezért hirdetett meg a bizottság már 1985-ben külön irodalmi és társadalomtudományi ösztöndíjpályázatot, s az elbírálást mindkét esetben külön testületre, úgynevezett kuratóriumra bízta.
Ugyancsak 1985-ben hirdette meg a bizottság, hogy támogatást nyújt külföldi tudományos rendezvényeken részt vevő magyar szakembereknek az utazáshoz vagy az ott-tartózkodáshoz. Egyúttal támogatást ajánlott fel a külföldi szakmai folyóiratokban szokás közlési díjak fedezésére is. Az alapítvány támogatást nyújt továbbá olyan fiatal szakembereknek, akik a dubrovniki egyetemközi továbbképző központ tanfolyamain kívánnak részt venni.
1986-ban az alapítvány a Művelődési Minisztériummal pályázatot hirdetett tízhónapos külföldi (elsősorban Egyesült Államok-béli) tanulmányútra. Ezt a pályázatot 1987-ben újra meghirdették, s mindkét esetben igen nagy volt az érdeklődés.
1987-ben rövidebb, legfeljebb háromhónapos külföldi ta-nulmányutakra is ösztöndíjpályázatot út ki az alapítvány olyan szakembereknek, akiknek meghívásuk van külföldi szakmai intézménytől, s ezt a pályázatot 1988-ra is meghirdették.
Közben az alapítvány egy másfajta megoldással is próbálkozik: egyetemekkel megállapodást köt, hogy fogadjanak magyar diákokat vagy fiatal diplomásokat, nagyjából meghatározza, milyen kurzusokra, kutatási témákra lehet jelentkezni, s ezután hirdet pályázatot.

1989-ben a következő külföldi ösztöndíjakra lehet pályázni:

A. Tudományos Rendezvények Maximum két hét
B. DubrovnikEgy-két hetes tanfolyamok
C. Rövid tanulmányutak2-14 hét
D. Általános ösztöndíj2-10 hónap kutatás
tanulmányút
E. Oxfordi posztgraduális10 hónap kutatás
F. Oxfordi posztdoktorális6 hónap kutatás
G. Leuveni egyetem3 és 10 hónapos kurzusok
H. MKKE ösztöndíjak18 tanulmányút végzett
közgazdászoknak
L. Indiana Egyetem4 egytanéves kutatóhely
J. New York-i Egyetem3 egytanéves kutatóhely
K. Rutgers EgyetemTanfolyamok 5 diáknak
L. Folger Shakespeare Könyvtár 3 havi reneszánsz-kutatás
M. Zenei mesterkurzusok2-4 hetes tanfolyamok
Európában
N. Yorki EgyetemKétévente egy kutatóhely
12 hónapra

Ugyancsak 1987-ben hirdetett az alapítvány először öthetes nyári továbbképző tanfolyamra pályázatot angol nyelvtanároknak, angol szakos egyetemi hallgatóknak és középiskolás diákoknak. Egy másik pályázat keretében tíz középiskolai tanuló utazott 1987-ben és 1988-ban háromhetes táborozásra az Egyesült Államokba.
1988-ben a bizottság képzőművészeti kuratóriumot hozott létre, ez felügyeli a Műcsarnokban évek óta működő képzőművészeti dokumentációs központ tevékenységét, s ezen kívül dijakat ad majd ki és kiállításokat rendez.
Külön zenei kuratórium dönt a zenetudományi és zenei pályázatok sorsáról, hogy versenyeztetni lehessen egymássál őket. 1988-ban az alapítvány és Sir Georg Solti, a Chicagói Szimfonikusok vezető karnagya négyhetes amerikai ösztöndíjat és tartós használatra hangszert ajánlott fel egy-egy magyar zenekari trombita-, kürt-, harsona- és tubaművész részére. A pályázaton harsonaművészt nem díjaztak, a másik három kategóriának azonban volt nyertese: Katzler András (kürt), Velenczei Tamás (trombita) és Nagy Zsolt (tuba).
Az MTA Soros Alapítvány Bizottsága és a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 1988. november 1-jén közös ösztöndíj-alapot hozott létre. Ebből az alapból azokat a vállalkozásokat kívánják támogatni, amelyek a kisebbségi sorban élők anyanyelvi művelődését, kultúráját gazdagítják, megőrzik, hozzájárulnak a közép-európai sorskérdések tisztázásához, s a térség népeinek megbékélését, humánus együttélését szolgálják. Ebből a keretből elsősorban az ország határain kívül élő magyarokat támogatnak. A támogatások odaítéléséről a két alapítvány képviselőiből alakított kuratórium dönt. Tagjai: Csoóri Sándor, Für Lajos, Juhász Gyula, Király Tibor, Vásárhelyi Miklós. A kuratórium titkárai: Kiss Gy. Csaba és Vásárhelyi Judit.
Az 1989-ben érvényes pályázati lehetőségeket a jelentés mellékletében foglaljuk össze.
Az alapítvány és a bizottság a nyilvánosság előtt kívánja végezni tevékenységét, így kívánja mind a pályázati rendszer tisztasága, mind működésünk hatékonysága. Ebben a szellemben a titkárság készséggel ad felvilágosítást az érdeklődőknek, mindenekelőtt a sajtónak. A bizottság ülései után a Heti Világgazdaságban rendszeresen megjelenik az odaítélt támogatások jegyzéke. A titkárság nem tartja titokban, de a pályázók iránti tapintatból nem is szellőzteti azoknak a nevét, akiknek kérését a bizottság, az alapítvány vagy a különféle bíráló testületek elutasították. Egyetlen dolgot kezel bizalmasan: a pályázatok értékelésére felkért szakértők nevét és állásfoglalását.
A nyilvánosság tájékoztatása céljából a titkárság ezúttal immár negyedszer teszi közzé a bizottságnak készített évi jelentését. Az 1984-1985-ös időszakról szóló jelentés kifogyott, az 1985-1986-os és az 1987-es azonban van még raktáron, s az érdeklődőknek szívesen küld belőle egy-egy példányt a titkárság.
Következő fejezet >>
Tartalom>>