SOROS Alapítvány
Soros Alapítvány Évkönyv 1991

<<Tartalom
<<Előző fejezet
AZ 1984-1992 KÖZÖTT MEGKÖTÖTT LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK ÖSSZEFÜGGÉSEI


Több mint 8 éves magyarországi működése után érdemes áttekinteni Soros György magyarországi alapítványi programjainak fontosabb dokumentumait. Annál is inkább, mert ezeket legutóbb egyesek torzítva, sőt hamisan értelmezték. Magam a kezdetektől, 1983 novemberétől — Soros György tanácsadójaként, meghatalmazott jogi képviselőjeként — az egyik tárgyalófél voltam a szerződéseket megelőző tárgyalásokban, közreműködtem az okiratok szerkesztésében. (Egyes okiratokat én szövegeztem, másoknak a szerkesztője a partner fél volt, de a tartalmi feltételek meghatározásában részt vettem.) Így magyarázatot tudok adni a szerződések egyes rendelkezéseinek okaira, összefüggéseire, amelyek a szerződéskötés időpontjában fennállott viszonyok ismerői számára bizonnyal érthetők lesznek.
Egyes állami és pártvezetők kezdettől hajlandóságot mutattak, hogy lehetővé tegyék a Soros Alapítvány magyarországi működését. Úgy képzelték azonban, hogy Soros György adja a pénzt, a felhasználásról pedig a hatóságok döntenek. Soros György viszont arra törekedett, hogy — alapítványi céljainak megfelelően — a civil társadalom kifejlődését, az államtól független társadalmi öntevékenységet serkentse. Ezért nem egyezhetett bele olyan megoldásba, amely mellett a programok állami befolyás alá kerültek volna. A felek — nem ok nélkül — bizalmatlanok voltak egymással szemben.
Közel féléves, sokfordulós iratváltásnak, tárgyalássorozatnak az eredménye az 1984. május 28-án kelt, a Magyar Tudományos Akadémiával kötött együttműködési megállapodás, amelynek alapvető elemeiben a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága vezetőivel állapodtunk meg. (1. sz. melléklet)
Soros György gondosan mérlegelte, keresse-e a kormánnyal való együttműködés lehetőségét, vagy anélkül próbálja megvalósítani magyarországi céljait. Kétségeit néhány rendkívül fontos körülmény oszlatta el. A magyar jogrendszerből hiányoztak az alapítványra vonatkozó rendelkezések, a hatályos jogszabályok nem ismerték az alapítvány fogalmát. Alapítvány semmilyen formában jogi személyi státuszt nem szerezhetett. Ha egy alapítvány nem jogi személy, nem köthet érvényes szerződéseket, nem lehetnek jogai, hatályosan nem vállalhat kötelezettségeket, az adományokat nem kötheti feltételekhez, mert a feltételeket nem tudná érvényesíteni, stb... Az akkori szabályok szerint a külföldi ösztöndíjak folyósításához a belügyi szervek ellenőrzése alatt működő Ösztöndíj Tanács hozzájárulására lett volna szükség, ami az előfeltétele volt az útlevél kiadásának. A kormánnyal való együttműködés nélkül sok pályázó nem kapott volna útlevelet.
A hatóságokkal való megállapodás nélkül a Soros Alapítvány nem tudott volna a különböző szakterületeken elnyerhető támogatásokra nyilvános pályázatokat meghirdetni, a pályázók versenyeztetésével az arra leginkább érdemeseket kiválasztani. Nem lett volna mód a hatékony működéshez feltétlenül szükséges apparátus (programvezetők, szakértői testületek stb.) működtetésére. A kedvezményezettek javára külföldről behozott eszközök (orvosi műszerek, fénymásolók, oktatási és tudományos kutatási felszerelések, számítógépek) után jelentős vámot kellett volna fizetni. Az esetek többségében devizahatósági engedélyre lett volna szükség...
Mindez nyilvánvalóvá tette Soros György és munkatársai számára, hogy törekvéseit megvalósítani csak akkor tudja, ha működéséhez megszerzi a kormány egyetértését, biztosítja legalább a hatóságok jóindulatú passzivitását.
Az 1984. május 18-án megkötött szerződés egyes elemeiben hosszú alkudozások után állapodtunk meg. Abban kezdettől fogva egyetértettek a tárgyalófélek, hogy a támogatásokat végsőfokon Soros György elképzelései szerint felállítandó 5 tagú kuratórium ítélje oda; a kuratórium tagja legyen Soros György és az általa felkért 3 személy, egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese személyében a kormány részéről delegáljanak. A kormányzati elképzelés szerint ez utóbbi kuratóriumi tag nem hivatalos minőségében, hanem magánszemélyként vett volna részt a kuratóriumban. A kormány képviselői ki akarták kötni, hogy minden egyes programhoz szükséges legyen az illetékes minisztérium, külföldi ösztöndíjhoz pedig az Ösztöndíj Tanács jóváhagyása. Ezeket a feltételeket Soros György nem fogadhatta el; ragaszkodott ahhoz, hogy a kormánytól és a párttól független szakértők véleménye alapján a kuratórium szuverén módon döntsön minden fillér felhasználásáról.
Ennél a kérdésnél a tárgyalások majdnem zátonyra futottak. Soros György részéről tettünk mentő ajánlatot: a kormány mondjon le minden jóváhagyási igényéről, ellenben a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese Soros György elnök mellett, társelnökként, „hivatalos minőségben” legyen tagja a kuratóriumnak — továbbá az elnököt és a társelnököt illesse meg vétójog. Az ajánlatot elfogadták, az ötlet életképesnek bizonyult. A szembenállók bizalmatlanságát ez a megoldás eloszlatta. Ugyanakkor Soros György ragaszkodott ahhoz, hogy ha politikai okból gyakorolná a társelnök a vétójogot, akkor az így meghiúsított programot Soros György magánemberként — az MTA-Soros Alapítvány Bizottsága kiiktatása mellett — támogathassa, továbbá, hogy a kuratórium minden döntése a sajtóban megjelenhessen. Az utóbbi két feltételt — mint evidens jogot — a kormány képviselői az utolsó szerződésváltozatból kérték kihagyni. Beértük a szóbeli megállapodással.
Felismertük és méltányoltuk tárgyaló partnereink törekvését, ami láthatóan arra irányult, hogy az írásbeli megállapodás minél kevésbé ingerelje a konzervatív kommunista vezetőket. Bíztunk abban, hogy a gyakorlatban tudjuk érvényesíteni a feltételeinket, amelyek a tárgyalásokban résztvevők előtt ismertek voltak. Soros György számára minden eshetőségre biztosíték maradt az, hogy a programokat bármikor leállíthatja.
A megállapodás végülis bevált: a kormány által delegált kuratóriumi tag két ízben jelezte, hogy amennyiben a pályázat nem kerül le a napirendről, kénytelen lesz vétójogot gyakorolni. Mindkét esetben külföldi tanulmányút támogatásáról volt szó. Amikor Soros György személyes meghívólevele alapján a belügyi szervek vonakodtak a két ellenzéki pályázónak útlevelet adni, Soros György Budapestre utazott, közölte a kormány illetékesével: ha a kérelmezők nem kapják meg az útlevelet, azonnal leállít minden magyarországi programot. Ami akkor már óriási botránynak minősült volna. A szóbanforgó kedvezményezettek természetesen megkapták az útlevelet. Amikor az MSZMP egyik vezetője megtiltotta, hogy a kuratórium döntése a sajtóban megjelenjen, Soros György telefonon, rádióinterjúban adott ultimátumot: szintén a programok leállítását helyezte kilátásba; a tilalmat napokon belül feloldották, a továbbiakban a kuratóriumi döntések a sajtóban akadálytalanul megjelenhettek.
Az alapítványt védte a nyilvánosság ereje. Már az első év után az ígért évi egymillió dollár helyett évi hárommilló dollárt fordított magyarországi programokra.
A kuratórium teljesen függetlenül tudott működni, bár konzervatív körökből mindvégig érték érthető bírálatok. Hiszen az Alapítvány — bár gondosan kerülte a kifejezetten ellenzéki politikai tevékenység támogatását — már csak azáltal is „aknamunkát” végzett a rendszer ellen, hogy megteremtette a szellemi élet ideológiától, hatalmi kontraszelekciótól mentes szféráját és ösztönözte az egyéni kezdeményezéseket, a társadalmi önszerveződést.
Soros György arra törekedett, hogy — amennyiben lehetséges —, az általa folyósított devizaösszeg többszörösen hasson. 1984-ben még igen sok költségvetési intézmény rendelkezett forinttal, de különböző fontos programjai megvalósításához nem tudott devizához jutni. A Soros Alapítvány a programok egy részénél devizában fedezte a költségeket, a kedvezményezett intézmény pedig a devizaösszeg forintellenénékét befizette a budapesti alapítványi pénztárba. Az így befolyt összegeket a kuratórium forintban fizette ki további programok támogatására. Az 1980-as évek végére ez a gyakorlat mind ritkábbá vált, mivel az intézmények a magyar bankrendszer útján is mind könnyebben juthattak devizához.
Soros György kezdettől fogva szerette volna nemcsak Magyarországon, hanem Közép- és Kelet-Európa kommunista uralom alá került többi országában is elősegíteni a plurális, nyitott társadalom kialakulását. Sokakkal egyetértésben meggyőződése volt — és ma is meggyőződése —, hogy a régió egyetlen országában külön nem lehet igazán eredményesen építeni a modern társadalmat, mert a népek sorsa számos síkon összefügg. Kezdeményezését a szomszédos országokban vagy visszautasították, vagy mód felett megnehezítették. Legtöbb helyen csak a kommunista rendszer bukása után tudott érdemi tevékenységbe kezdeni, de máig számos — immár többnyire más természetű — nehézséggel találja magát szembe.
Ebben az időben már rendkívül nagy volt a Soros Alapítvány népszerűsége. Az első években még több oktatási és tudományos intézmény vezetője utasította dolgozóit, hogy ne pályázzanak alapítványi támogatásért. Hamarosan változott a helyzet: a szűkülő anyagi lehetőségek folytán a művelődési kormányzat mind több költségvetési intézményt arra ösztönzött, hogy hiányzó pénzeszközeit a Soros Alapítványtól próbálja megszerezni.
Ebben a helyzetben került sor új megállapodásra Soros György és a magyar állam között 1989. május 15-én. (2. sz. melléklet)
Ezt a megállapodást a Minisztertanács és a Pénzügyminisztérium előzetes jóváhagyásával a művelődési tárca kötötte Soros Györggyel. Mindkét felet több szempont vezetett. A művelődési kormányzat törekedett rávenni Soros Györgyöt, hogy növelje a magyarországi programokra fordított deviza összegét. Ezen ajánlotta föl, hogy ameny-nyiben a Soros Alapítvány az általa előirányzott évi három millió dollár fölött költ magyarországi kulturális, tudományos, oktatási és egészségügyi programokra, abban az esetben a három millió dollár feletti összeggel azonos mértékben a Művelődési Minisztérium is hozzájárul az alapítványi programokhoz. (Természetesen az alapítványi támogatás dollárban, a minisztériumi hozzájárulás forintban értendő.) Ez az ajánlat Soros György számára is elfogadható volt, hiszen az alapítványi támogatások ily módon is bővíthetők voltak. Ez volt a megállapodás egyik motívuma. Itt érdemes hangsúlyozni, hogy eddig az időpontig az MTA-Soros Alapítvány Bizottság minden kiadását kizárólag Soros György fedezte.
A szerződés a tekintetben teljesen egyértelmű, hogy kizárólag a kulturális, tudományos, oktatási és egészségügyi programokra fordított összegek vehetők figyelembe, azt azonban kiköti a szerződés, miszerint közömbös: az említett célokra felhasznált összeg a Soros Alapítvány közvetlen deviza átutalásából, vagy belföldi befektetéseinek nyereségéből származik. Az utóbbi megkülönböztetésre azért volt szükség, mert Soros György akkoriban tervezte, hogy tőkét fektet magyarországi kisvállalkozásokba haszonszerzési célzattal, de olyan kikötéssel, hogy a haszon a Soros Alapítvány céljaira legyen fordítható. Erre az esetre a kormány a befektetésekből származó haszonra nyereségadó alóli mentességet biztosított volna.
Végül Soros György egyetlen fillért sem fektetett ilyen beruházásba, épp ezért nyereségadó alóli mentességet sem élvezett.
A megállapodás másik része az irodaházra vonatkozott. Ennek előzménye, hogy többször felvetődött egy Soros Kulturális Centrum építése, megnyitása Budapesten. Soros György azonban akkor, ily módon nem akarta alapítványát Magyarországon intézményesíteni. De ebből az ötletből egy másik elképzelés született.
Többször felvetettük Soros Györgynek, hogy építsen az alapítvány tulajdonába adandó irodaházat, amelynek mindenkori bevétele az alapítványi programok fedezetéül szolgálhatna. Az 1980-as évek közepén az irodaházépítés látszott a legjövedelmezőbb, értékét őrző befektetésnek. Soros György csak az 1980-as évek végén barátkozott meg az ötlettel, amikor már biztosnak vélte, hogy a civil társadalom kialakulásának folyamata visszafordíthatatlan és kicsiny a veszélye annak, hogy az alapító elképzelései hosszú távon ne valósulhatnának meg.
Ezért 1988 végén, illetve 1989 elején a beruházáshoz alkalmas telket kerestünk. A szándékról értesült a művelődési kormányzat, és ajánlatot tett, hogy telket biztosít az építkezéshez, sőt hosszú távon az állandósuló magyarországi Soros Alapítvány felhasználható tőkéjéhez is hozzájárul.
A szerződés rögzíti a tervezett irodaház-építéssel kapcsolatos rendelkezéseket. Eszerint a 20 millió dolláros irodaház-építési program megvalósításához, a beruházás mielőbbi megtérülése érdekében a kormány vám- és adómentességet biztosított volna Soros Györgynek azzal a feltétellel, hogy a megtérülés után az épület tulajdonjoga a jogi személyiséggel rendelkező és Magyarországon nyilvántartásba veendő magyarországi Soros Alapítvány tulajdonába kerüljön. (Időközben megszülettek az alapítványokra vonatkozó jogszabályok.)
Arra is kötelezettséget vállalt a kormány, hogy 1998. január 1-je után, de az épületnek a magyarországi Soros Alapítvány tulajdonába kerülését követően az építésre fordított dollárösszegek évi 8%-át kitevő, de legfeljebb az 1989. évi 200 millió forint reálértékének megfelelő összeggel a magyarországi Soros Alapítvány mindenkor felhasználható tőkéjéhez hozzájárul. A Művelődési Minisztériumot olyan elképzelés vezette, hogy lehetőleg közel azonos összeggel járuljon hozzá az ezredforduló végétől kezdődően az alapítványi programokhoz, mint amennyi az irodaépület várható mindenkori tiszta bevétele. Az 1980-as évek tapasztalatai szerint irodaépületek esetében a befektetett összeg évi 8-10%-a volt a tiszta bevétel. (A devizaösszeg mindenkori reálértékén a felek azt értették, hogy adott devizaösszeg egy adott időpontban a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott egy főre eső átlagjövedelemnek hányszorosa.)
A szerződés rendelkezéseinek félreértéséből, vagy rosszhiszemű interpretálásából származik minden olyan feltételezés, hogy a tervezett irodaház-építés költségeinek 3 millió dollár feletti részét a magyar állam Soros Györgynek köteles lett volna megtéríteni. Teljesen egyértelmű, hogy a szerződés ilyen rendelkezést nem tartalmaz, így nem is értelmezhető.
A vállalt kötelezettségnek megfelelően Soros György, mint a New York-i székhelyű Soros Alapítvány elnöke, létrehozta az 1990. február 9-én kelt okirattal a „Magyar Soros Alapítvány”-t (3. sz. melléklet) Ez az alapítványi okirat, különösen a kuratóriumra vonatkozó rendelkezéseiben már úgy rendelkezik, hogy az alapítvány kuratóriuma működőképes legyen és folytonosságot tudjon teremteni abban az esetben is, ha Soros György a kuratóriumból kiesik, illetve alapítói jogait bármilyen oknál fogva nem gyakorolja. A kuratóriumra vonatkozó rendelkezésekből következik, a kuratórium tagjainak névsorából látható, hogy az alapító arra törekedett, hogy a magyar szellemi élet különböző irányultságú, független, tekintélyes képviselői alkossák a kuratóriumot. Törekvése volt, hogy a kuratórium — amely később a kieső kuratóriumi tag helyére az új kuratóriumi tagokat is választja — minél nagyobb valószínűség szerint képes legyen gondoskodni az alapítvány szellemiségének, törekvései irányultságának megőrzéséről. Ez a kuratórium csak azt követően kezdett volna működni, amikor az irodaház-építés költségei már megtérültek, és az irodaház az Alapítvány tulajdonába került.
Egyébként Soros György 1990 tavaszán elvetette az irodaházépítési elképzeléseket. Az elhatározásban döntő tényező volt, hogy ekkor érlelődött meg komoly formában Soros Györgyben a budapesti és prágai székhelyű Közép-Európai Egyetem terve. Úgy vélte, hogy az eredetileg irodaház-építésre fordítani tervezett összegből létre tudja hozni az egyetemet, amelynek későbbi működési költsége várhatóan már tőle függetlenül is előteremthető. Komoly biztatást kapott Prágában és Budapesten is: az új kormányok az egyetem céljára épületet biztosítanak, a későbbiekben pedig a működési költségekhez hozzájárulnak. Az eredeti elképzelésnek megfelelően az angol nyelvű posztgraduális oktatást végző Közép-Európai Egyetem a térség népei számára olyan közös szellemi műhellyé válhat, amely a népek közötti közeledést és az együttműködést szolgálja.
Amikor Soros György az irodaház-építés szandékát végleg elvetette, az 1990. december 10. napján keltezett okirattal módosította a Magyar Soros Alapítvány alapító okiratát, a módosító okirat a Fővárosi Bírósághoz benyújtotta. E szerint 1991. január l-jén hivatalba lépő új kuratóriumot jelölt ki, és az okiratban rögzítette, hogy az irodaházépítési program bizonytalan időre tárgytalanná vált, így a jövőben az Alapítvány vagyonát az alapító által a rendelkezésre bocsájtott évi 3 millió dollár összeg fogja képezni. (4. sz. melléklet)
1989-ben, 1990-ben és 1991-ben a Soros Alapítvány (az első két évben a New York-i Soros Alapítvány, majd a harmadik évben a magyarországi Soros Alapítvány) a Soros György által rendelkezésére bocsájtott összegből jelentősen többet költött évi 3 millió dollárnál kulturális, tudományos, oktatási és egészségügyi programokra. A Magyar Kormány költségvetési nehézségek folytán a 3 millió dollár feletti összeg forint ellenértékét csak részben tudta átutalni az alapítvány számlájára. Az alapítvány a fizetési nehézségeket tudomásul vette. Annak érdekében, hogy a művelődési kormányzat meggyőződjön róla, hogy az odaítélt összegeket valóban kulturális, tudományos, oktatási, illetve egészségügyi célokra fordították, a kuratórium ülésein megfigyelőként a művelődési kormányzat képviselője minden esetben jelen volt egészen 1992 nyaráig. Az éves elszámolásnál figyelmen kívül hagyták azokat az összegeket, amelyeket nem a felsorolt célokra fordított az Alapítvány.
Az új kormány ígéretet tett arra, hogy épületet biztosít a Közép-Európai Egyetem céljaira. (5. sz. melléklet)
Közben Prágában a Cseh- és Szlovák Szövetségi Kormány épületet biztosított, ott a Közép-Európai Egyetem posztgraduális képzése 1991 őszén el is kezdődött. Budapesten 199l-ben csak rövid kurzusok indultak az igények felmérése és az oktatási munka előkészítése érdekében.
Amikor körvonalazódtak a Közép-Európai Egyetemmel kapcsolatos elképzelések, Soros György létrehozta az 1991. október 13-án kelt alapító okirattal a „Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány”-t. (5. sz. melléklet) A kormány több mint egy év alatt sem tudott alkalmas épületet felajánlani. (Az alapító az ugyancsak Soros György által alapított, New York-i székhelyű, és általa, mint elnök által igazgatott Open Society Fund, amely általában a kelet- és közép-európai programokat finanszírozza.) Kuratóriumában helyet foglal három külföldi, akik a prágai alapítványnak is kuratóriumi tagjai, és szerepük a biztosíték arra, hogy a Közép-Európai Egyetem budapesti, illetve prágai részlege azonos szellemiséget és célokat kövessen. De tagja a kuratóriumnak az ELTE rektora is, mivel Soros György együttműködést kínált az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek. Az együttműködési szerződés alapján diploma adható a hallgatóknak addig is, amíg a Közép-Európai Egyetem minden tekintetben meg nem tud megfelelni a felsőoktatási törvényben előírt feltételeknek. (A graduális képzés feltétele a törvény szerinti egyetemi státusznak, megfelelő számú főfoglalkozású tanszékvezető szükséges stb.) Az ELTE számára is nyújt előnyöket az együttműködés: angolul tudó tanárai részt vehetnek az oktatásban, az oktatási program kialakításában, a hallgatók egy részét saját végzős hallgatói közül jelöli ki. (6. sz. melléklet)
Mivel a Kormány nem tudott időre megfelelő épületet biztosítani, az 1992 nyarán elkezdődött posztgraduális oktatás első évére az alapítvány 30 millió forintos költséggel helyiségeket bérelt, továbbá a végleges elhelyezés céljára épületet vásárolt.
A Közép-Európai Egyetem Alapítvány létrehozását az indokolta, hogy az egyetemi épület ennek az önálló alapítványnak váljék tulajdonává, a Magyar Soros Alapítványtól függetlenül, önálló jogi személyként működjön. A Magyar Soros Alapítvány vagyona — és az Alapítvány működése — csak addig biztosított, míg Soros György évente a programok számára támogatást nyújt. Ezzel szemben a Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány egyszer s mindenkorra, határidő nélkül tulajdonjogot szerez a rendkívül nagyértékű ingatlanra, és ez a tulajdonjog nem kötődik Soros György személyéhez.
1984—1991 években Soros György összesen 24.571.169 dollárt költött az MTA-Soros Alapítvány Bizottsága, majd a Magyar Soros Alapítvány magyarországi programjaira. Ebben nem szerepelnek a Budapesti Közép-Európai Egyetem alapítványának folyósított összegek, amelyek eddig jóval meghaladták a 10 millió dollárt. További 15-20 millió dollárra becsülhető az a támogatás, amelyet a Soros Alapítvány révén más adományozóktól kaptak a magyar kedvezményezettek, így pl. A Soros Alapítvány sokmillió dollár értékű könyvet, oktatási eszközt, orvosi műszert, gyógyszert, gyógyászati eszközt szerzett más nyugati alapítványoktól, és magára vállalta a szállítás és az elosztás költségeit. Nyugati felsőoktatási intézményektől és kutatóhelyektől jelentős kedvezményt eszközölt ki a magyar ösztöndíjasoknak: nemegyszer ösztöndíjasaink teljes tandíjmentességet élveztek (pl. az összes Oxford-i ösztöndíjas), így a Soros Alapítvány által biztosított összegből több ösztöndíjas utazhatott rangos nyugati egyetemekre. Az eszközbeszerzéseknél is általában számottevő kedvezményt ért el ahhoz képest, mintha a kapott összegből a magyar pályázók szerezték volna be azokat.
Összességében 50 millió dollárra tehető a Soros Alapítvány által magyarországi célokra juttatott támogatás, közvetlen pénzben, eszközben vagy ösztöndíj formájában.
Az 1989., 1990. és 1991. évi megvalósult kulturális, tudományos, oktatási és egészségügyi programok évi 3 millió dollár feletti költségére tekintettel a Kormány összesen 181.832.000 Ft-tal járult hozzá az alapítványi programokhoz. (Soros György, vagy a New York-i Soros Alapítvány egyetlen fillért sem kapott vissza az általa juttatott összegből, mert a kormány által befizetett összegeket a Magyar Soros Alapítvány ugyanúgy az alapítványi programokra fordította, mint a Soros Györgytől származó pénzt.) A Kormány költségvetési nehézségek folytán csak mintegy felerészben tudta teljesíteni szerződéses kötelezettségét. A három év alatt a Kormánynak több mint 180 millió forint tartozása keletkezett az Alapítvánnyal szemben. Az Alapítvány méltányolta a Kormány nehézségeit, nem reklamált a fizetési késedelem miatt.
1992 tavaszán Soros György úgy döntött, hogy miután a Kormány ígérete ellenére nem képes épületet biztosítani az egyetem céljaira, az elhelyezést vásárlással oldja meg. Sok épület közül a Budapest, V. Nádor u. 7. alatti épület látszott alkalmasnak, amelyet az Állami Vagyonügynökség kívánt értékesíteni, már több mint egy éve áruba is bocsájtotta, de nem jelentkezett fizetőképes vevő.
A Soros Alapítvány ekkor levélben kereste meg a Kormány illetékes tagjait, és a következő megoldásra tett javaslatot:
a Kormány és a Soros Alapítvány bontsa fel az 1989-ben kötött szerződést, szűnjön meg a kormány kötelezettsége, hogy a Soros György meghatározott célú és évi 3 millió dollár feletti adományai mértékében hozzájárul az alapítványi programokhoz, azonban a Kormány a felgyülemlett tartozása elengedése fejében adjon vételár-kedvezményt a Közép-Európai Egyetem Alapítványnak a Nádor utcai épület megvásárlásánál. A Kormány állást foglalt az ügyben, és támogatta a megoldást. Ez volt az előzménye az 1992. július 15-én kötött megállapodásnak. (7. sz. melléklet) Az adásvételi szerződés megkötésére kormány-jóváhagyás alapján került sor. A Kormány hozzájárult, hogy a megállapított forgalmi árhoz képest az eladási ár 180 millió forinttal csökkenjen. (8. sz. melléklet) A megvásárolt épület felújítása, szükséges átalakítása, a működéshez szükséges további épület felépítése 1993-ban várhatóan további 7 millió dolláros beruházást igényel.
A Budapesti Közép-Európai Egyetemen 1992 augusztusában megkezdődött az angol nyelvű posztgraduális oktatás. A különböző szakokon fokozatosan indul az oktatás. Jóképességű fiatal hallgatókat vettek fel Magyarországról, a Balti Köztársaságokból és más közép- és kelet-európai országokból. Egy-egy szakon neves magyar és nyugati tanárok oktatnak. Minden feltétel adva van immár ahhoz, hogy a következő években rangos egyetemmé váljon ez a felsőoktatási intézmény.
A Közép-Európai Egyetem mellett a Magyar Soros Alapítvány pedig folytatja a több mint 8 éve elkezdett tevékenységét.

Budapest, 1992. augusztus
Dornbach Alajos

1. sz. melléklet
MEGÁLLAPODÁS
amelyet egyrészről a Magyar Tudományos Akadémia,
másrészről a Soros Foundation a mai napon
az alábbiak szerint kötöttek:

1. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a magyar tudomány és kultúra támogatása érdekében, különösen az alábbi célok megvalósításáért:
a magyar gazdasági, tudományos és kulturális szakemberek és diákok tanulmányútjainak, külföldi kongresszusokon való részvételének támogatása és előké szítése;
külföldi találmányi jogok megvásárlásának segítése;
tudományos-kutató műszerek, alkatrészek és anyagok beszerzésének támogatása;
külföldi szakemberek, tudósok és diákok magyarországi tanulmányútjainak támogatása;
a magyar tudomány és kultúra támogatása ösztöndí jakkal, adományokkal.
2. a/ Az 1. pontban meghatározott célok elérése érdekében Szerződő Felek az MTA-nál működő „MTA-Soros Foundation Bizottságot” alakítanak (a továbbiakban Bizottság). A Bizottság összetétele: Soros György úr, elnök, Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, hivatalos minőségben társelnök, további tagok: Csizmadia Emő, Hankiss Elemér és Vámos Tibor. A Bizottság tagjai személyes minőségükben vesznek részt a munkában. A bizottsági tagság egy naptári évre szól, ennek elteltével az elnök és a társelnök minden naptári évre írásban jelölik ki a Bizottság tagjait.
b/ A Bizottság dönt, hogy milyen programok finanszírozására milyen feltételekkel tesz javaslatot a Soros Foundation-nak, illetve milyen programokat, milyen feltételekkel finanszíroz az MNB-nél e célra nyitott számlára a Soros-Foundation kedvezményezettéi által befizetett forintösszegekből és annak kamataiból. A Bizottság javaslatokat fogad el és dönt a támogatást igénylő pályázatokról, programokról. Szükség szerint a Bizottság pályázatokat ír ki és azok elbírálására albizottságokat, szakértői csoportokat nevez ki. A Bizottság iránymutatást ad a Titkárság munkájához.
c/ A Bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, amelyhez elengedhetetlen, hogy a döntés meghozatalában személyesen, vagy meghatalmazottja útján az elnök, a társelnök és személyesen legalább egy tag részt vegyen. Nem hozható döntés az elnök, vagy a társelnök, vagy meghatalmazottaik kívánságával szemben.
d/ A Bizottság üléseit az elnök, vagy a társelnök kérésére szükség szerint, de legalább félévenként tartja.
3. a/ A Bizottság által elfogadott programokkal kapcsolatos adminisztratív ügyek lebonyolítását az MTA-nál dolgozó 2-3 tagú Titkárság végzi. A Titkárság Titkárból és adminisztratív ügyintézőkből áll.
A Titkárság egyebek között:
előkészíti — a Bizottság és az esetleg létrehozott albi zottságok, bevont szakértők iránymutatásának megfelelően — a programok javaslatait és azok széles körű ismertetését;
tájékoztatást ad a Bizottság minden ülésén a legutóbbi ülés óta végzett munkájáról;
előkészíti az elfogadott programok évi jelentését angolul és magyarul;
előkészíti a tevékenységhez szükséges iratokat, okmányokat.
b/ A Titkátság adminisztratív költségeit, bérleti díjait és bérköltségeit, valamint a Bizottság tagjainak a Felek által megállapított tiszteletdíját az MNB-nél nyitott, 2/b alatt említett számláról fedezik.
4. Jelen megállapodás nem érinti a szerződő Feleknek harmadik felekkel kötött hasonló célkitűzéseket tartalmazó szerződéseit.
5. a/ A megállapodás meghatározatlan időre szól és a Felek közös elhatározásával módosítható.
b/ Bármelyik fél a következő naptári év végére szólóan felmondhatja a jelen megállapodást, azonban a felbontás nem veszélyeztetheti a már elfogadott programok lebonyolítását.
Jelen megállapodással kapcsolatos jogvitákra a Felek elfogadják az MKK mellett működő választott bíróság kizárólagos hatáskörét és illetékességét.
A megállapodásban foglaltak végrehajtásával kapcsolatban Magyarországon létrejövő jogviszonyokra a magyar jogszabályok és irányadók.

Kelt Budapest, 1984. május 28. napján, két-két példányban, angol és magyar nyelven. Mindkét változat hiteles.


a Magyar Tudományos Akadémia nevében
Láng István
a Soros Foundation nevében
George Soros

2. sz. melléklet
MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött Soros György úr és a Magyar Állam
képviseletében a Művelődési Minisztérium között alulírott
napon és helyen a következők szerint:


Soros György úr, mint a New York-i Soros Alapítvány elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia között létrejött megállapodás alapján működik jelenleg az MTA-Soros Alapítvány Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), melynek éves anyagi fedezete a Soros Alapítvány által biztosított mintegy 3 millió $.
A magyarországi kulturális, tudományos, oktatási és egészségügyi programok bővítése érdekében Soros György kifejezi azt a szándékát, hogy 1989. január l-jétől az 1. pontban foglalt évi 3 millió $ további folyósítása mellett
évi mintegy l millió $-ral növeli a támogatás összegét, valamint
tőkét fektet magyarországi kisvállalkozásokba, s e befektetések hasznát a Bizottság rendelkezésére bocsátja.
3. Amennyiben a támogatási összegek meghaladják az évi 3 millió $-t, a Magyar Állam a pótlólagos támogatási össze gek — MNB árfolyamon számított — forintellenértékét a következő év március 31-éig a Bizottság rendelkezésére bocsátja. A pótlólagos támogatás összegébe minden, a 3 millió $-t meghaladó devizatámogatás beletartozik, függetlenül attól, hogy azt pénzösszegként vagy egyéb módon (eszközök, anyagok) nyújtja Soros úr, illetve a magyarországi befektetések hozamából származik. A Magyar Állam biztosítja, hogy a magyarországi üzleti célú vállalkozásokból származó nyereség — ha azt az alapítványi célok meg valósítására használják fel — mentesül a nyereségadó alól.
Soros úr szándéka, hogy mintegy 20 millió $ beruházási összegű irodaházat építtet Budapesten abból a célból, hogy — a befektetés megtérülését követően — az épület tulajdonát a létrehozandó Magyarországi Soros Alapítványra átruházza.
A Magyar Állam az épület céljára Budapesten térítés ellenében megfelelő telket bocsát Soros úr rendelkezésére és garantálja, hogy az épület létrehozása, és a hasznosításából származó nyereség — amennyiben a nyereséget a Bizottság, illetőleg a létrehozandó alapítvány támogatására használják fel — mentesül a nyereségadó alól. Garantálja továbbá, hogy az épület létrehozásához szükséges importanyagok és importtevékenységek mentesülnek a vámterhektől.
A Magyar Állam határozatlan időre kötelezettségként vállalja, hogy a Magyarországi Soros Alapítvány létrejöttétől — az épület beruházási költségeinek megtérülését követően, de nem korábban, mint 1998. január l-jétől kezdődően — a Soros Alapítvány által — 1984-től az épület tulajdonának átruházásáig — biztosított $ összegek után számított évi 8%-os kamatnak — de évente maximum az 1989. évi 200 millió Ft reálértékének — megfelelő összeggel a Magyarországi Soros Alapítványt közvetlenül támogatja.
A jelenlegi Bizottság változatlan feltételekkel működik, majd várhatóan 1998. január l-jén Magyarországi Soros Alapítvány néven, önálló jogi személyként működő alapítvánnyá alakul át.
Soros úr vállalja, hogy e megállapodással egyidejűleg elkészíti a jogi személyként működő alapítvány alapító okiratát, amelyben rögzíti az alapítvány céljára és működésére vonatkozó szándékait, s ennek alapján az alapítvány bejegyzésre kerül.

Szerződő felek jelen megállapodást átolvasás után mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írják alá.

Budapest, 1989. május 15.

Rátkai Ferenc
művelődési miniszterhelyettes
Soros György
a New York-i Soros Alapítvány elnöke



2/a. sz. melléklet
MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött a Magyar Állam képviseletében a Művelődési
Minisztérium és a Soros Alapítvány képviseletében
Soros György úr között alulírott napon és helyen
a következők szerint:

Felek a mai napon külön okiratban megállapodnak a következőkben:
A Soros Alapítvány az előirányzott évi 3.000.000,- $-t meghaladó összeggel támogatja a magyarországi programokat; — a Magyar Állam a Soros Alapítvány által évente 3.000.000,- $ felett magyarországi programokra folyósított devizaösszeg Ft-ellenértékét ugyancsak az MTA Soros Alapítvány Bizottság rendelkezésére bocsátja. Soros György úr a Soros Alapítvány elnökeként kötelezettséget vállal arra, hogy 1989 évben minimum 4-000.000,- azaz Négymillió $ összegű devizát fordít a magyarországi kulturális, tudományos, oktatási, egészségügyi programokra. A Magyar Állam a 3.000.000,- $-t meghaladó devizaösszeg Ft-ellenértékét mindig a következő év március 31. napjáig utalja át az MTA Soros Alapítvány Bizottság javára.
Fenti megállapodás alapján kivételes eseti megoldásként a Művelődési Minisztérium a Magyar Állam képviseletében a jelen okirat aláírását követő 8 napon belül az 1989. évi 1.000.000,-$ többlet devizaösszeg MNB középárfolyamon számított Ft-ellenértékét átutalja az MTA Soros Alapítvány Bizottság javára. Ez az összeg beszámít az 1990. március 31. napjáig esedékes Ft-összegbe.

Szerződő Felek a jelen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal mindenben egyezőt, helybenhagyólag aláírják.

Budapest, 1989. május 15.


Rátkai Ferenc
művelődési miniszterhelyettes
Soros György
a New York-i Soros Alapítvány elnöke


3. sz. melléklet
ALAPÍTÓ OKIRAT
Alulírott, Soros György New York-i lakos, a New York-i
székhelyű Soros Foundation elnöke (a továbbiakban:Alapító)
a magyar oktatás, tudomány, kultúra, egészségügy és
a társadalom demokratikus kibontakozása támogatására
jogi személyként működő magyarországi székhelyű alapítványt hoz létre.

1./ Az alapítvány neve: „Magyar Soros Alapítvány” (a továbbiakban: Alapítvány).
2./ Az alapítvány célja:
a magyar tudomány, kultúra, oktatásügy, egészségügy, gazdasági innováció támogatása, illetve a demokratikus közélet és társadalmi autonómia fejlesztésének támogatása. A támogatás ösztöndíjakkal, díjakkal, pénzbeli és természetbeli adományokkal történik.
Az Alapítvány létrejötte után a jelenlegi MTA-Soros Alapítvány Bizottság szellemében fog működni: a változó igényeknek és körülményeknek megfelelően rugalmasan változtatja programjait.
3./ Az Alapítvány vagyona:
A Soros Foundation irodaház és szállodaépítési beruházást tervez megvalósítani Budapesten. A leendő irodaház és szálloda telkét az építkezésben való érdekeltség arányában a Magyar Soros Alapítvány szerzi meg. A vételárat és az építési költségeket Soros György, illetve a Soros Foundation fedezi. Az építkezés megvalósulása után a nyereség a telekvásárlás és az építkezés költségeinek visszatérítésére szolgál mindaddig, amíg a költségek meg nem térülnek. Ezt követően a létesítmény hasznosításából eredő bevételek az Alapítvány programjai költségének fedezetéül szolgálnak. A Magyar Állam garantálta, hogy a létesítmény hasznosításából származó nyereség mentesül a vállalkozói nyereségadó alól.
A Magyar Állam a Soros Györggyel kötött és 1989. május 15. napján kelt megállapodásban határozatlan időre kötelezettséget vállalt arra, hogy a létesítmény beruházási költségeinek megtérülését követően, de uem korábban mint 1998. január 1. napjától kezdődően a Soros Foundation által 1984-től a telekvásárlás és az építés költségeinek megtérüléséig magyarországi programokra kifizetett dollárösszegek után számított évi 8%-os kamatnak — de évente maximum az 1989 évi 200 millió Ft reálértékének megfelelő — összeget támogatásként az Alapítvány rendelkezésére bocsájt.
Az Alapítvány ezen túlmenően külföldi, illetve belföldi csatlakozók adományait elfogadhatja. Az Alapítvány nyitott: ahhoz bármely magyar és külföldi természetes vagy jogi személy csatlakozhat pénzadománnyal, dologi juttatással, tevékenységgel. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. Az alapítvány a 2./ pontban megfogalmazott célok megvalósítására irányuló működését akkor kezdi meg, amikor a telekvásárlás és építkezés költségei megtérültek.
Kuratórium:
Az Alapítvány vagyonával a Kuratórium rendelkezik. A Kuratórium dönt arról, hogy az alapítványi vagyont mikor, milyen mértékben és milyen, az alapítványi céloknak megfelelő programokra használják fel. A Kuratórium dönt arról, hogy milyen támogatásokat folyósít pályázati rendszerben, illetve pályázati rendszeren kívül. Dönt a pályázati kiírásokról. A pályázatok elbírálására, programok kezdeményezésére szakértői csoportokat (szakmai kuratóriumokat) bíz meg, amely szakértői csoportok ajánlásokat dolgoznak ki a Kuratórium által meghozandó döntésekhez.
A Kuratórium döntéseit szótöbbséggel hozza, a döntés érvényességéhez szükséges, hogy a kuratóriumi tagok kétharmada személyesen vagy meghatalmazott útján a döntéshozatalban résztvegyen. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A Kuratórium évente legalább kétszer ülésezik. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Kuratórium ügyrendjét saját maga határozza meg, amíg ezzel a joggal az Alapító él, az Alapítóval egyetértésben. A Kuratórium tagjait díjazás illeti meg. Minden kuratóriumi tagot megillet tiszteletdíjként egy művelődési minisztériumi főelőadó fizetése felével azonos összegű díj, azonban az összes kuratóriumi tag tiszteletdíja a naptári évben nem lehet több, mint a naptári évben alapítványi programok céljára fordított összeg 1%-a. A Kuratórium elnöke 100%-kal, az alelnök 80%-kal megemelt összegű tiszteletdíjat kapnak. A Kuratórium szótöbbséggel dönthet a tiszteletdíjak mérsékléséről. A Kuratórium tagjai, elnöke, elnökhelyettesei: A Kuratórium elnöke Soros György. Amennyiben az elnöki tisztséget Soros György nem tudja, vagy nem kívánja betölteni, abban az esetben elnök az általa kijelölt kuratóriumi tag; — amennyiben Soros György az elnök kijelölési joggal nem élne, abban az esetben az elnököt a kuratóriumi tagok választják meg. Ugyanez vonatkozik a két alelnök személyére is. Elnökhelyettesek Vásárhelyi Miklós és dr. Dornbach Alajos. Az elnökhelyetteseket Soros György jelöli ki, amennyiben ezt a jogát nem gyakorolja, a Kuratórium választja. Az Alapítvány képviseletére az elnök vagy az elnökhelyettesek jogosultak.

A Kuratórium további tagjai:
Bihari Mihály
Dornbach Alajos
Gombár Csaba
Kardos László
Litván György
Nemes Nagy Ágnes
Tardos Márton
Domokos Mátyás
Enyedi György
Hankiss Elemér
Klaniczay Tibor
Mészöly Miklós
Sólyom László
Vámos Tibor
Vásárhelyi Miklós.

Az alapító a kuratóriumi tagok bármelyikét visszahívhatja, és helyére új kuratóriumi tagot nevezhet ki. Egyebekben a kuratóriumi tagok megbízatása határidő nélküli, illetőleg 70 éves korukig szól.
A Kuratóriumnak nem lehet tagja, aki államhatalmi vagy államigazgatási szerv tagja vagy alkalmazottja — kivéve az országgyűlési képviselőt —, állami intézmény kinevezett vezetője.
A kuratóriumi tagság megszűnik a tag halálával, lemondással, a 70. életév betöltésével, az Alapító által gyakorolt visszahívással, illetve ha a taggal szemben az előző bekezdésben írt kizáró ok forog fenn. A 70. év betöltésével kapcsolatos rendelkezés csak Soros György halála után 2 évvel lép hatályba. A kieső kuratóriumi tag helyére az Alapító jelöl új kuratóriumi tagot; amennyiben ezzel a joggal nem él bármilyen oknál fogva, 90 napon belül, abban az esetben a többi kuratóriumi tag egyszerű szótöbbséggel választja meg az új kuratóriumi tagot. Új tag személyére bármelyik kuratóriumi tag tehet javaslatot.
7./ Titkárság.
Adminisztratív ügyeket, az Alapítvány vagyonának kezelését, a programok gondozását (meghirdetését, a pályázatok bonyolítását; a támogatások folyósítását, azok felhasználásának ellenőrzését, stb.) a Titkárság végzi. A Titkárság munkatársait a Kuratórium jelöli ki és velük munkaviszonyt létesít. —Az Alapítót a Titkársággal kapcsolatos személyi és ügyrendi kérdésekben vétójog illeti. A Titkárság ügyrendjét a Kuratórium határozza meg. A Titkárság munkáját a Kuratórium elnöke és elnökhelyettesei irányítják, — mindenkor az Alapszabályban írtaknak, az Alapító szándékának és a Kuratórium döntéseinek szellemében.
8./ Nyilvánosság.
Az Alapítvány működése nyilvános: programjait a legnagyobb nyilvánosság előtt meghirdeti, a legszélesebb körben pályázatokat hirdet, döntéseit nyilvánosságra hozza, továbbá évente összefoglaló évkönyvet ad ki éves működéséről.
9./ Az Alapítvány székhelye:
Az Alapítvány székhelye megegyezik az MTA-Soros Alapítvány Bizottság székhelyével, amely jelenleg Budapest, I., Országház utca 9. A későbbiekben a Kuratóriumot illeti a székhely megválasztásának joga.
10./ A jelen alapító okiratban nem szabályzott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv általános szabályai, és az alapítványokra vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
11./ A jelen alapító okirat a Művelődési Minisztérium jóváhagyásával válik hatályossá. Az Alapítvány állami felügyelő szerve a Művelődési Minisztérium; felügyeleti joga a jogszabály szerint arra vonatkozik, hogy az Alapítvány működése az Alapszabálynak megfelelően történik-e.
A jelen alapító okirat akkor válik hatályossá, amikor a Fővárosi Bíróság az Alapítványt nyilvántartásba vette. Az okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F pontja, a 96/1988/XII. 22./MT. sz. t, a 19/1989/IV. 30./ PM. sz. r. és az 52/1988/XII. 24-/PM. sz. r. 5. számú melléklete az irányadó.

Budapest, 1990 február 9.
George Soros
The Soros Foundation elnöke

Előttünk, tanúk előtt:

Dr. Kardos László (lakcím)

Dr. Dornbach Alajos (lakcím)

4. sz. melléklet
KIEGÉSZÍTÉS
a Magyar Soros Alapítvány alapító okiratához

Alulírott Soros György New York-i lakos, a New York-i székhelyű Soros Foundation elnöke a Magyar Soros Alapítvány létrehozása tárgyában Budapesten 1989. októberében aláírt Alapító okiratot — amelynek alapján a Fővárosi Bíróság 8. Pk. 62.002/1. számú végzésével a Magyar Soros Alapítványt nyilvántartásba vette — az alábbiak szerint kiegészítem és módosítom:
l./ Az Alapítvány neve továbbra is: „Magyar Soros Alapítvány”, rövidítve: „Soros Alapítvány”.
2./ Az eredeti alapító okirat szerint az Alapítvány vagyona elsősorban a Soros Foundation által építendő irodaház és szálloda lett volna. Az irodaház és szálloda építési programja bizonytalan időre lekerült a napirendről, kétségessé vált, hogy az építési programot a Soros Foundation megvalósítja-e. Az Alapítvány vagyonát fogja azonban képezni a Soros Foundation által az Alapítvány rendelkezésére bocsájtandó évenkénti devizaösszeg, amelynek mértékét az Alapító évi 3 millió USA dollár összegben irányozza elő. Az Alapító fenntartja magának a jogot, hogy az évente az alapítványi célra folyósítandó összeget mérsékelje, vagy növelje, illetve, hogy az adomány folyósítását beszüntesse. A Soros Foundation 1989. május 15. napján megállapodást kötött a Művelődési Minisztériummal. Az ebből a szerződésből a Soros Foundationt megillető jogok a továbbiakban engedményezés folytán a Magyar Soros Alapítványt illetik.
3./ Az Alapítvány Kuratóriuma 1991. január 1. napjától a következő személyekből áll:

Soros György elnök,
Vásárhelyi Miklós elnökhelyettes,
egyben az elnök személyes megbízottja,
Dornbach Alajos elnökhelyettes,
Benda Kálmán,
Enyedi György,
Gombár Csaba,
Vámos Tibor.

Az Alapító a kuratóriumi tagok bármelyikét visszahívhatja és kuratóriumi tagságra bárkit felkérhet. A Kuratórium működési rendjét az Alapítóval egyetértésben maga határozza meg.
Az eredeti Alapító okiratnak a Kuratóriumra vonatkozó és a fentiektől eltérő rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha Soros György a kuratóriumi tagok megbízására, vagy visszahívására irányuló jogait nem képes, vagy nem kívánja gyakorolni. Ilyen esetben a tisztségükben lévő kuratóriumi tagok jelölik ki az új kuratóriumi tagokat lehetőleg az eredeti alapító okirat 6. pontjában felsorolt személyek közül úgy, hogy a kuratóriumi tagok létszáma ne legyen kevesebb, mint hét személy. A kuratóriumi tagok díjazására vonatkozó eredeti rendelkezés csak akkor alkalmazandó, amikor Soros György már nem tagja a Kuratóriumnak.
4./ A Soros Foundation magyarországi programjait 1990. december 31. napjáig az MTA-Soros Alapítvány Bizottság és annak Titkársága közreműködésével bonyolította, illetve bonyolítja. 1990. december 31. napján megszűnik az MTA-Soros Alapítvány Bizottság, míg a Titkárság munkatársaival a Magyar Soros Alapítvány 1991. január 1. napjától hatályos munkaszerződést, illetve megbízást köt. 1991. január 1. napjától kezdődően a Titkárság változatlan személyi összetétellel és a munkatársak munkaszerződésben, illetve megbízási szerződésben rögzített hatáskörével a Magyar Soros Alapítvány Titkárságaként folytatja működését.
5./ A jelen okiratban nem szabályozott kérdések az 1990. februárjában keltezett alapító okirat rendelkezései irányadók.

Budapest, 1990. december 10. napján
George Soros Soros Foundation elnöke


Előttünk, mint tanúk előtt:

Dr. Kardos László (lakcím)
Dr. Dombach Alajos (lakcím)



5. sz. melléklet
BUDAPESTI KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

A New York-i székhelyű Open Society Fund, — képviseli Soros György elnök — célul tűzte ki a közép-európai népek szellemi együttműködése elősegítésére KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM alapítását, amely a terv szerint budapesti, prágai és esetleg más (bécsi) székhelyekkel fog működni. Soros György a New York-i Open Society Fund elnökeként öt év alatt 25 millió dollárt kíván fordítani a Közép-Európai Egyetem programjaira. A programot támogatják az érintett országok kormányai, így a Magyar Kormány is, valamint Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve más oktatási és tudományos intézmények. A program megvalósítása szempontjából jelen Alapítvány fontos szerepet fog betölteni.
A Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány fogja kezelni és felhasználni a magyarországi egyetemi program céljaira rendelkezésre álló összegeket. Hasonló alapítványok fognak létrejönni Prágában és esetleg más közép-európai városban, a Közép-Európai Egyetem ottani programjainak gondozására. A több székhelyen működő Közép-Európai Egyetemet egyenlőre szervezetileg az Open Society Fund-hoz tartozó Tudományos Tervező Bizottság és Végrehajtó Bizottság irányítja. Későbbiekben a központi irányítást az erre a célra létrehozandó szervezet fogja végezni.

Az Alapítvány létesítésére vonatkozó rendelkezések:
1. Az Alapítvány neve:
BUDAPESTI KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM ALAPÍTVÁNY
2. Székhelye és címe: 1014 Budapest, Úri u. 49.
3. Alapító: Open Society Fund
888 Seventh Avenue — Suite 3301 New York, NY, 10106 Képviseli: Soros György elnök
4. Az Open Society Fund l millió Ft, azaz Egymillió forint összeget adományoz az Alapítvány céljára. Az Alapítvány nyitott, ahhoz adományokkal később bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat. A csatlakozók adományainak elfogadásáról az Alapítvány Kuratóriuma dönt.
Az Alapító Open Society Fund vállalja, hogy a Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány számlájára mindenkor átutalja a jóváhagyott programok fedezésére szükséges, más forrásból nem fedezhető összegeket. A Magyar Köztársaság Kormánya nyilatkozatban vállalta, hogy az egyetemi programok céljaira épületet biztosít és fedezi az épület költségei egy részét vagy egészét és hozzájárul a tudományos programok költségeihez is.
5. Az Alapítvány célja:
A Közép-Európai Egyetem létrehozása és fenntartásának támogatása, beleértve a kutatási tevékenység és külső oktatás (external teaching) támogatását is.
6. A Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány Kuratóriumának tagjai:

Göncz Árpád tiszteletbeli elnök Litván György
Vásárhelyi Miklós elnökJiril Musil
Bojtár EndreWilliamNewton-Smith
Ladislav CerychRév István
Dornbach AlajosVámos Tibor
Enyedi GyörgyVékás Lajos

7. A kuratóriumi tagok megbízatása megszűnik lemondással, tag visszahívásával, vagy halálával. Az Open Society Fund az alapítványi kuratórium tagjainak kuratóriumi tagságát megszüntetheti és más kuratóriumi tagokat kérhet fel.
8. A Kuratórium az Open Society Fund Közép-Európai Egyetem Tervező Bizottságával, illetve Végrehajtó Bizottságával (jelenlegi tagjai: Jiril Musil, Ladislav Cerych és William Newton-Smith) egyetértésben dönt az oktatási és kutatási programokról, valamint az Alapítvány vagyonának felhasználásáról, illetve kívülálló adományozók adományainak elfogadásáról.
A pénzügyi felelősséget végső fokon a Közép-Európai Egyetem Végrehajtó Bizottsága viseli, amely utasításokat ad az ügyvezető igazgatónak (jelenleg Paul Flather) döntéseik végrehajtására.
Az elfogadott tudományos és nem tudományos költségvetési tételek kifizetéseit a Közép-Európai Egyetem budapesti irodájának irodavezetője (jelenleg: Geszti Judit) fogja kezdeményezni oly módon, hogy utasítja az Alapítvány könyvelőjét a kifizetésre. Amennyiben a kifizetendő összeg meghalad 100 ezer, azaz Egyszázezer forintot, vagy 1000, azaz Egyezer USD összeget, és/vagy az összeg nincs pontosan meghatározva a költségvetési tételekben, akkor a kifizetés visszatartandó addig, amíg a fenti meghatalmazott személyektől írásos jóváhagyás érkezik.
9. Titkárság:
Egyelőre a Kuratórium döntéseit a Soros György által alapított Magyar Soros Alapítvány Titkársága hajtja végre. A Magyar Soros Alapítvány Titkárságán belül függetlenített munkatársak végzik az Alapítvánnyal kapcsolatos teendőket. Az ezzel kapcsolatos költségeket a Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány fedezi. A Titkárság elkülönített számlán kezeli az Alapítvány bevételeit és kiadásait. Későbbiekben az Alapítvány saját, különálló Titkárságot fog felállítani.
10. Képviselet:
Az Alapítványt Vásárhelyi Miklós (lakcím), Litván György (lakcím), Dornbach Alajos (lakcím) kuratóriumi tagok képviselik. Az Alapítvány számlája felett is nevezettek jogosultak rendelkezni akként, hogy az Alapítvány nevében önállóan írhatnak alá.
Az Alapítvány hatályosan akkor jön létre, amikor azt a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba veszi.
Az Alapítvány tevékenysége nem irányul nyereség szerzésére, amennyiben az Alapítványnak bármiféle bevétele származna, a bevételt a kuratórium kizárólag az Alapítvány számlájára utalhatja és az Alapítvány céljaira használhatja fel. Az Alapítvány bevételéből nem származhat haszna az alapítónak, a kuratóriumi tagoknak, a tisztségviselőknek, az Alapítvánnyal kapcsolatban álló bármely személynek. Ez a kikötés ugyanakkor nem akadálya annak, hogy az Alapítvány célkitűzéseit szolgáló tevékenység elvégzésének észszerű ellenértékeképpen a közreműködő személyek bármelyike díjazásban részesüljön.
Az Open Society Fund-dal, a Közép-Európai Egyetem Tudományos Tervező bizottságával és Végrehajtó Bizottságával a prágai Közép-Európai Egyetem Alapítvánnyal egyetértésben el fog készülni az a működési szabályzat, amely az egyetemi programok résztvevőinek feladatkörét, hatáskörét, felelősségét szabályozza. Az Alapítvány munkatársaival munkaszerződést, vagy megbízási szerződést köt. Az Alapítvány — ugyancsak a Tervező Bizottsággal és Végrehajtó Bizottsággal egyetértésben — együttműködési szerződést köthet az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. Az együttműködési szerződés — amennyiben létrejön — fogja rögzíteni, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem az egyes oktatási-kutatási programokban miként vesz részt. (Beleértve a tudományos fokozat, vagy diploma-adás, illetve elismerés kérdéseit is.)
Az itt nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvnek és a más jogszabályoknak az alapítványokra vonatkozó rendelkezései irányadók.
Az Alapító szándéka, hogy a fent írt szervezeti formában addig működik a Közép-Európai Egyetem, amíg a magyar és a cseh-szlovák felsőoktatási jogrendszer nem teszi lehetővé az egyetlen jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi egyetem alapítását és működését.

Budapest, 1991. október 13.
Soros György

Tanúk:
Kardos László
1014 Budapest, Országház u. 9.

Geszti Judit
1014 Budapest, Országház u. 9.


5/a. sz. melléklet
KIEGÉSZÍTÉS ALAPÍTVÁNYI ALAPÍTÓ OKIRATHOZ

Alulírott Soros György, mint az Alapítvány-tevő, az Alapítvány képviseletére Vásárhelyi Miklós (lakcím) lakos és Dornbach Alajos (lakcím) lakos jogosultak oly módon, hogy aláírásra külön-külön önállóan is jogosultak.
Nevezettek jogosultak rendelkezni az Alapítvány számlája felett is, ugyancsak önálló aláírási joggal. Nevezett képviseletre jogosultak további személyeket meghatalmazhatnak a számla feletti rendelkezési jog gyakorlására.

Budapest, 1991. október 18.
Soros György

Tanúk:
Kardos László
Budapest, I. Országház u. 9.

Geszti Judit
Budapest, I. Országház u. 9.


6. sz. melléklet
MEGÁLLAPODÁS
AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM MAGYARORSZÁGI ALAPÍTVÁNY KÖZÖTT
AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM (ELTE)
és a
KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM MAGYARORSZÁGI ALAPÍTVÁNY (Alapítvány)
a közép-kelet-európai
felsőoktatás támogatása érdekében,
továbbá mert meggyőződésük, hogy
a fiatal tudósok, a jövő értelmisége és szakértői
közti kölcsönös megértést elő kell mozdítani
a régióban alakuló demokráciákban,
a következőkben állapodnak meg:

l./ Az ELTE vállalja, hogy oktatási időn kívül (továbbá szorgalmi időben a lehetőségek szerint) az 1992/93-as tanévtől tantermet és telefonos irodát biztosít az Alapítvány számára.
Az ELTE a fent említett helyiségeket nem üzleti céllal és alapon bocsátja rendelkezésre. Az Alapítvány kötelezi magát, hogy a rendelkezésre bocsátott helyiségek fenntartási és működési költségeinek arányos részét viseli.
2./ Az ELTE könyvtárhasználati (azaz olvasási és kölcsönzési) lehetőségeket nyújt az ELTE könyvtáraiban az Alapítvány tanárai és diákjai részére. Fénymásolásért az ELTE könyvtárai a szokásos összeget számolják föl. Az Alapítvány az általa előfizetett szakfolyóiratok egy részét az ELTE könyvtáraiban helyezi el, illetve amennyiben ez a legészszerűbb, közös előfizetéseket kezdeményez.
3./ Az ELTE egyetemi doktori fokozatot (dr. univ.) ad az Alapítvány azon sikeres diákjai számára, akik az ELTE doktori szabályzatában előírt követelményeknek eleget tesznek.
Az ELTE az Alapítvány diákjait — a Függelékben foglaltakra is tekintettel — mentesíti az egyetemi doktori vizsga díja alól.
4./ Az ELTE támogatja magasan képzett oktatóinak részvételét az Alapítvány oktatási terveiben.
5./ Az Alapítvány vállalja, hogy a megfelelő színvonalon végzett ELTE diákok, illetve fiatal oktatók számára ösztöndíjakat nyújt az Alapítvány programokban való részvételhez, beleértve a nem Budapest székhelyű alapítványi kurzusokat is. Az Alapítvány vállalja továbbá, hogy évente legalább 10 jól képzett jelentkezőt az ELTE-ről (az ELTE-vel közös kiválasztási eljárásban) kurzusaira diákként felvesz.
6./ Az ELTE és az Alapítvány kölcsönösen vállalja, hogy minden egyéb lehetséges módon együttműködnek a jelen megállapodás céljainak megvalósítása érdekében.
7./ Ezen Megállapodás — az ELTE Egyetemi Tanácsnak 1992. április 27-én hozott határozatában foglalt jóváhagyással — a felek általi aláírással lép hatályba.
8./ A jelen Megállapodás 1996. június 30-i hatállyal megszűnik, ha 1996. januárjáig nem kerül sor meghosszabbítására.

Budapest, 1992. június 17.


ELTE

Alapítvány

FÜGGELÉK

Az Alapítvány az ELTE-n folyó jogi és bölcsészeti (különösen a történelmi és összehasonlító irodalomtudományi) tanulmányok és kutatás támogatására 50.000 USD-t ajánl föl az ELTE rektora által meghatározandó konkrét kutatási és oktatási célokra.


7. sz. melléklet
MEGÁLLAPODÁS

mely létrejött a művelődési és közoktatási miniszter és Soros György között az alábbiak szerint:
I.

Felek kölcsönösen kijelentik, hogy az 1989. május 15-én Rátkai Ferenc és Soros György által aláírt megállapodások a mai napon hatályukat vesztik.
A magyarországi Soros Alapítványt — a minden magyarországi alapítványt jogszabály alapján megillető kedvezményeken túl — a jövőben semmiféle kedvezmény vagy kormányzati támogatás, megtérítés nem illeti meg.
Felek kijelentik, hogy jelen megállapodás aláírását megelőzően egymással szemben keletkezett minden kötelezettség teljesítéséről lemondanak.
II.

A művelődési és közoktatási miniszter a Magyar Kormány nevében tudomásul veszi, hogy Soros György a Közép-Európai Egyetem Alapítvány céljaira 160 millió forintért megvásárolja a Budapest, V, Nádor u. 9. sz. alatti beépített ingatlant jelenlegi állapotában. Ezen összeget 1992. augusztus 3l-ig az átutalás napján érvényes MNB középárfolyamon számított USD-átutalással egyenlíti ki.
III.

Jelen megállapodás a Magyar Kormány jóváhagyásával válik érvényessé.

Budapest, 1992. július 15.

Dr. Andrásfalvy Bertalan helyett: Kálmán Attila
Soros György helyett: Dornbach Alajos

A Soros György nevében vállalt kötelezettség akkor érvényes, ha a II. részben írt adásvétel létrejön.

Dornbach Alajos


8. sz. melléklet
ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

amely az alulírott helyen és időben jött létre egyrészről a METÁL Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság, mint a METALIMPEX Acél- és Fémkülkereskedelmi Vállalat jogutódja (Budapest XIV., Hermina út 17.), mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről a Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány (Budapest I., Úri u. 49., mint vevő (a továbbiakban: Vevő) között az alábbi feltételek szerint:

1/ Az adásvétel tárgya: a Budapest V. kerületi 759. számú tulajdoni lapon 24587. helyrajzi számon nyilvántartott 683 négyzetméter alapterületű, irodaház megnevezésű és a Budapesti V. kerületi 760. számú tulajdoni lapon 24588. helyrajzi szám alatt nyilvántartott 429 négyzetméter alapterületű, irodaház megnevezésű ingatlan, amelyeken egy, összesen 3.243 négyzetméter hasznos alapterületű irodaház áll. Az irodaháznak a Budapest V. kerület, Nádor u. 9. és Zrínyi u. 10. szám alatt van bejárata. A felek az ingatlanoknak a jelen szerződés 1. számú mellékletében felsorolt tartozékait is a szerződés tárgyának tekintik, s ezek az ingatlanokkal egy tekintet alá esnek.
2/ az l/ pontban leírt ingatlanok tulajdonosaként az ingatlannyilvántartásban jelenleg a Magyar Állam van bejegyezve azzal, hogy a kezelői jog a METALIMPEX Acél- és Fémkülkereskedelmi Vállalatot (Budapest V, Münnich Ferenc u. 9.) illeti meg.
A kezelőként bejegyzett állami vállalat 1992. január 1-jei hatállyal átalakulással megszűnt, általános jogutódja az Eladó, aki ily módon az ingatlanok tulajdonjogát megszerezte. A tulajdonjog bejegyzése iránti eljárás a földhivatalnál folyamatban van.
Az Eladó korlátolt felelősségű társaság üzletrészének 100%-os tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség. Az Eladó cégbejegyzése még nem történt meg, a bejegyzési eljárás folyamatban van.
3/ A jelen szerződéssel az Eladó eladja, a Vevő pedig egyetemi oktatás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek céljára megveszi az l/ pontban leírt ingatlanokat és tartozékait, összesen 340.000.000.,- Ft (Háromszáznegyvenmillió forint) vételárért.
4/ A Vevő a fenti vételárat a következőképpen fizeti:
A jelen szerződés aláírását követő 15 napon belül a Vevő átutal az Eladónak a Közép-Európai Hitelbank Rt., Budapest 218-98976 számú számlájára, a METALIMPEX 20607 sz. alszámla javára 160.000.000,- Ft-ot (Egyszáz-hatvanmilló forintot) USD-ben, a szerződéskötés napján érvényes MNB deviza közép árfolyamon számított összegben. A fennmaradó 180.000.000,- Ft (Egyszáznyolcvanmillió forint) vételárrész fejében pedig az Eladóra engedményezi a 2/a melléklet szerinti — az Eladó tájékoztatása szerint a Kormány által jóváhagyott — 180.000.000,-Ft-os (Egyszáznyolcvanmillió forintos) követelését. Az engedményezett követelés eredeti jogosultja a Soros Alapítvány volt, aki ezt a követelést a jelen szerződés 2/b. sz. mellékletét képező megállapodással a Vevőre engedményezte.
Az Eladó a vételár fentiek szerinti kiegyenlítését elfogadja, a Vevő pedig vállalja, hogy az engedményezett követelés kötelezettjét a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg írasban értesíti az engedményezés megtörténtéről.
5/ Az eladó tájékoztatja a Vevőt, hogy a vétel tárgyát képező ingatlanok egy részét jelenleg határozott idejű szerződéssel bérlő használja, a bérleti szerződés 1992. december 31-én jár le. A hatályos bérleti szerződés a jelen szerződés 3. számú mellékletét képezi.
A felek megállapodnak abban, hogy a bérleti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a bérleti szerződés lejártáig az Eladó gyakorolja, illetve teljesíti, de a bérbeadót megillető esetleges azonnali felmondási jogot a Vevő, mint tulajdonos is jogosult gyakorolni.
6/ Az Eladó az l/ pont szerinti ingatlanokat a bérbeadott részek kivételével a jelen szerződés hatálybalépésével egyidejűleg kiürítve bocsátja a Vevő birtokába. A jelenleg bérbeadott épületrészeket az Eladó 1993. január l-jétől köteles kiürítve a Vevő rendelkezésére bocsátani. Késedelmes birtokbaadás esetén az Eladó késedelem idejére az át nem adott épületrészek hasznos alapterülete alapján számítva 1.000,- (Egyezer) Ft/négyzetméter/nap kötbért köteles fizetni.
A birtokbaadásról a felek közös jegyzőkönyveket készítenek, amelyek — utólag — a jelen szerződés 4. számú mellékletét képezik. A Vevő a birtokbavételtől kezdődően viseli a birtokbavett ingatlanrészek terheit, illetve szedi azok hasznait.
Vállalja az Eladó, hogy a vétel tárgyát képező ingatlanra vonatkozó és birtokában lévő valamennyi iratot a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg átadja a Vevőnek.
7/ A Vevő a vétel tárgyát képező ingatlanokat ismeri, azokat megtekintett állapotban veszi át, a Vevő számára ismert hibákért, hiányosságokért az Eladó szavatosságot nem vállal.
8/ A vétel tárgyát képező épületben jelenleg 44 (negyvennégy) telefon fővonal van bekötve. A felek megállapodnak abban, hogy közösen kezdeményezni fogják ezeknek a telefonvonalaknak a Vevőre történő átírását.
9/ Az Eladó tájékoztatja a Vevőt arról, hogy az l/ pont szerinti ingatlanok közül a Budapest V, Zrínyi u. 10. szám alatti bejáratú, 24588. helyrajzi számú ingatlanból jelenleg a Budapest V, Nádor u. 11. szám alatti ingatlan tulajdonosa egy 3 méter széles, 25 méter hosszú sávot oly módon használ, hogy azon gépkocsival közlekednek egy közúttal összeköttetésben nem álló zárványtelekhez. Az Eladó kijelenti, hogy e használatra a szomszédos ingatlan tulajdonosának az ingatlannyilvántartásba bejegyzett dologi jogi jogcíme nincs.
10/ Az Eladó tájékoztatja a Vevőt, hogy a 24587. helyrajzi számú ingatlannal szomszédos, Budapest V., Nádor u. 11. szám alatti ingatlanon álló épület bizonyos részei a vétel tárgyát képező épület második emelete fölött átnyúlnak és ráépültek a vétel tárgyát képező ingatlanra. Ezt az állapotot az ingatlannyilvántartás nem tükrözi. Tájékoztatja továbbá az Eladó a Vevőt arról, hogy a vétel tárgyát képező ingatlannak és a jelen pontban említett szomszédos ingatlannak közös központi fűtési rendszere van, amely azonban az Eladó tudomása szerint műszakilag szétválasztható.
11/ Az Eladó tájékoztatja a Vevőt, hogy a vétel tárgyát képező ingatlanok műemlékek, azokon bármilyen átalakítási, építési munka csak a műemléki hatóság hozzájárulásával végezhető az erre irányadó jogszabályi előírások szerint.
12/ Az Eladó a vétel tárgyát képező ingatlanok per-, teher- és igénymentességéért szavatosságot vállal. Szavatol továbbá azért, hogy az épületet az eddigiekben az építésügyi és műemléki előírásoknak megfelelően tartotta fönn.
13/ Az Eladó hozzájárul ahhoz, hogy a jelen szerződés alapján a Vevő tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék.
14/ A jelen szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik, a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatban esetleg felmerülő költségek azonban a Vevőt terhelik.
15/ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek az adásvételi szerződésre és engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni A fenti szerződést a felek erre jogosult képviselői a Kormány 1992. július 23-ai jóváhagyása alapján, mint akaratukkal mindenben egyezőt 10 példányban aláírták.

Budapest, 1992. július 31.

Eladó
METÁL Vagyonkezelő KFT


Vevő
Budapesti Közép-Európa Egyetem
Következő fejezet >>
Tartalom>>

SOROS Alapítvány