SOROS Alapítvány
Soros Alapítvány Évkönyv 1999

<<Tartalom
<<Előző fejezet
Új szakkollégiumi programok

52711 000 Ft

A Soros Alapítvány az 1998/99-es tanévtől az eddigieknél nagyobb szabású, több alprogramból álló támogatási programot indított az egyetemi és főiskolai kollégiumokban folyó, a kollégiumi diákvezetés által kezdeményezett és szervezett oktatási, tudományos és kulturális tevékenységek komplex támogatására, a szakkollégiummá válás elősegítésére, s mindezeken keresztül a szakkollégiumok értelmiségképző, a felsőoktatást segítő és közösségszervező szerepének erősítésére. A szakkollégium a legigényesebb képzésnek és művelődésnek, a demokráciára nevelésnek, a közéleti szerepvállalás megtanulásának, valamint a civil társadalom szerveződésének a helyszíne. Az Alapítvány igyekszik elősegíteni ezen intézményi formának a lehetőségekhez mért gyarapítását, illetőleg a meglévő intézmények kiegyensúlyozott működését.
A programcsomag öt alprogramból állt (három meghívásos, két nyílt pályázati program). Az Alapítvány az elismert szakkollégiumok közreműködésével egységes kritériumrendszert dolgozott ki (Szakkollégiumi Követelmény Rendszer, („SZKR"), amely a pályázók orientálásán túl követendő mintát nyújt a szakkollégiummá válni szándékozó diákközösségek részére.
1999-ben a pályázásra meghívott szakkollégiumok a következők voltak:
BDTF Németh László Szakkollégium, BKE Rajk László Szakkollégium, BKE Széchenyi István Szakkollégium, BKE Társadalomelméleti Kollégium, ELTE Bibó István Szakkollégium, ELTE Bolyai Szakkollégium.
Az Alapítvány az ősz folyamán két további szakkollégiumot vett fel a 2000/2001-es tanévre meghívandó pályázók közé: JPTE Kerényi Károly Szakkollégium, PPKE Prohászka Műhely Szakkollégium. A meghívást alapítványi „akkreditációs" vizsgálat és szakértői vélemény előzte meg.

SZAKKOLLÉGIUMI KÖVETELMÉNYRENDSZER
A szakkollégium magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló, autonóm intézmény, melynek célja társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelése. A Soros Alapítvány kívánatosnak tartja ezen intézménytípus modellszerű működését, és minél szélesebb körben való elterjedését.

A szakkollégium meghatározása
1. A szakkollégium e formában legalább három éve folyamatosan működő intézmény, együtt lakó egyetemi vagy főiskolai hallgatók közössége.
2. A szakkollégiumi tevékenység középpontjában a magas színvonalú szakmai munka áll.
3. Képzési programjában a szűk szakmai tevékenységen túl a társadalmi problémákra érzékeny értelmiségi képzése is szerepel.
4. Széles körű autonómiával és kiterjedt döntési hatáskörű diákönkormányzattal rendelkezik.

A szakkollégium mint közösség és mint szervezet Ismérvei
5. A felvételről és a tagság megszűnéséről a szakkollégium nyilvános, szabályozott felvételi eljárás keretében, illetőleg meghatározott követelmények alapján, autonóm módon dönt, a saját tagsága által elfogadott értékek szerint. A felvételnél a szakmai potenciál és az emberi tényezők egyaránt szerepet játszanak.
6. A szakkollégium a tagság által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik. Belső működési rendjét és külső kapcsolatait autonóm módon alakítja ki, a jogszabályokkeretei között.
7. A szakkollégiumban széles körű irányítási jogosítványokkal felruházott, demokratikusan választott diákönkormányzat működik.
8. A szakkollégium intézményrendszere és működése a tagok öntevékenységén alapul.
9. A szakkollégium politikai pártoktól és szervezetektől független.

A szakkollégium szakmai munkája
10. A szakkollégium a felsőoktatási intézmény oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzést és önképzési lehetőségeket nyújt tagjainak.
11. A szakmai képzés része a belső minőségbiztosítás, a megszerzett tudás nyilvános beszámolási formában történő ellenőrzése. Ennek kereteit, a kötelező teljesítményre vonatkozó előírásokat a szakkollégium saját szabályzatában rögzíti.
12. A szakkollégiumi munkához hozzátartozik a külső szakmai fórumokon való részvétel.
13. A szakmai munka az adott szakterület legkiválóbb kutatóival, oktatóival való intézményes együttműködésben folyik.

A szakkollégium kapcsolatrendszere
14. A szakkollégium tevékenységének számottevő része nyitott külső személyek számára, mind az oktatás-kutatás területén, mind pedig rendezvények formájában.
15. A szakkollégium intézményes formában is kapcsolatot tart a kollégium végzett tagjaival.
16. A szakkollégium közösen meghatározott formákban együttműködik a többi szakkollégiummal.
Következő fejezet >>
Tartalom>>

SOROS Alapítvány