A „Települési Egészségterv” program értékelése

Dokumentumok

Cím:	A „Települési Egészségterv” program értékelése - Bevezetés és előzmények
Szerző:
Ország:	Magyarország
A kiadás helye:	Budapest
A kiadás éve:	2001
Kiadó:	Fact Alapítvány
Terjedelem:	120
Nyelv:	magyar
Tárgyszavak:	Soros Alapítvány, Fact Alapítvány, települési egészségterv
Állomány:	A „Települési Egészségterv” program értékelése
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:	E

BEVEZETÉS

Vissza a tartalomjegyzékhez

1998 májusában a Soros Alapítvány pályázatot írt ki községi jogállású települések részére egészségterv készítésére és megvalósítására. A pályázati kiírás idővel a kisvárosokra is kiterjedt, és a program neve is Települési egészségtervre módosult.

Az egészségterv-policy általános célja

A program nem tűzhette ki céljául az emberek megvédését a betegségektől vagy a haláltól, hanem „csupán" azt, hogy e programok segítségével változásokat indít el az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező közösségek rendszerében.

A program konkrét céljai

Javuljon egy adott településen, közösségben élő emberek életminősége/egészségi állapota.A programok tervezése és megvalósítása során olyan gyakorlat alakuljon ki, amely:
- a közösség tagjainak e folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja,
- felszámolja a korábbi paternalista gyakorlat maradványait,
- erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is.
A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit.
Az életminőség és az egészség, mint „rendezőelv" segítségével építse a közösséget.

A tények

A programot az eltelt három év alatt öt alkalommal hirdette meg a Soros Alapítvány. A pályázati folyamat előkészítésére szervezett tréningeken 617 település képviselői vettek részt. A pályázati fordulókban összesen
445 település nyújtott be egészségtervet a kuratóriumhoz, és kért programja(i) megvalósításához pénzügyi támogatást. A pályázatot benyújtók közül 203 település kapott teljes összegű vagy résztámogatást, s kezdte meg egészségterve megvalósítását.

A program „sorsa"

Bár a program előkészítésében, és a pályázó települések folyamatos támogatásának gyakorlatában e Soros Alapítványi program eltért az Alapítvány által menedzselt szokásos programoktól, a program „karrierje",
fejlődése elindítóit, kidolgozóit, támogatóit is meglepte! Egy programból – legyen az bármilyen gondosan is előkészített – ritkán lesz társadalmi mozgalom. A Települési egészségterv programmal ez történt.

A pályázó települések – szűkös lehetőségeik pótlására, kiegészítésére, jó ötleteik megvalósítására – pénzügyi támogatást kerestek a Soros Alapítványnál. E mellett (sokszor e helyett) ismereteket, tudást, fejlesztett
képességeket, begyakorolt készségeket, jártasságokat, összességében önbecsülést és a helyi demokrácia működtetésének ismeretét kapták azok, akik megértették a program üzenetét és vállalták, ami e program
megvalósításával járt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

ELŐZMÉNYEK

„Azokat kérdezzük meg, akik már bizonyítottak valamiben"

A Soros Alapítvány 1997 őszén kérte fel a Fact Alapítványt, hogy Pécs város egészségtervének¹ mintájára, mint modellre támaszkodva dolgozzon ki egy olyan programot, amely kistelepülésekre (elsősorban falvakra)
is alkalmazható, a kistelepüléseken is megvalósítható. A Fact Alapítvány szakértői a támogató Soros Alapítvány, valamint a NEVI Primér Prevenciós Munkacsoportja szakembereinek közreműködésével – s a későbbiek-
ben már a közreműködő települések sokaságával – alakították, formálták azt a programot, amely ma Települési egészségterv program néven vált ismertté.

„Hálót adunk, s nem halat"

E mottó vezényelte a Soros Alapítvány munkatársait, szakértőit és kuratóriumát a pályázati folyamat előkészítésében és segítésében. Az új szemlélet és a szokatlan gyakorlat lépései a következők voltak:

„névre szóló" írásbeli meghívás a pályázatban való részvételre
tréning az érdeklődő települések képviselői számára
módszertani útmutató publikálása
telefonos konzultáció lehetősége
a pályázatok írásos értékelése, az értékelés ismertetése a pályázókkal
hírlevél kiadása
országos és kistérségi konferencia szervezése
hálózatépítés segítése

„Fogjuk meg és vigyük"²

A program a pályázóktól is szokatlan gyakorlatot és új szemléletet kért.
Ezek a következők voltak:

a cselekvési program megtervezése helyi szakemberek által elkészített, a közösség tagjai által is ismert komplex elemzésen alapuljon,
a cselekvési program elemeinek meghatározása a közösség tagjainak bevonásával történjen, és a köztük e tekintetben kialakult konszenzuson alapuljon,
megvalósítása a közösség tagjainak aktív részvételére támaszkodjon, a megvalósított programok eredményességét folyamatosan kísérjék figyelemmel,
a program ne egyszeri alkalomra szóljon, hanem folyamatot indítson el és legyen fenntartható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tovább a következő fejezethez >>>

Lábjegyzet

1. Pécs város egészségtervének kidolgozását egy WHO modell adaptációjával 1995-ben kezdte meg a Fact Alapítvány. E tevékenységet az OEP Kockázatkezelői Kuratóriumok Titkársága és a Népjóléti Minisztérium támogatta. A pécsi modell alapján a Fact Alapítvány koordinálásával 1996-ban már 13 másik magyarországi város, egy falu és egy megye kezdte el ugyanezt a tevékenységet. Bár a program iránt sokan érdeklődtek, a tényleges segítség a megvalósításra – főként a kistelepülések számára – a Soros Alapítvány belépésével teremtődött meg. vissza

2. A népszerű szólásmondást – „fogjuk meg és vigyétek” – alakítottuk át a közösen végzett munkát hangsúlyozó kifejezéssé. vissza

Dokumentumok