A „Települési Egészségterv” program értékelése - I. A „TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV" PROGRAM ÉRTÉKELÉSE A SOROS ALAPÍTVÁNYHOZ BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK DOKUMENTUM-ELEMZÉSE ALAPJÁN

Dokumentumok

Cím:	A „Települési Egészségterv” program értékelése - I. A „TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV" PROGRAM ÉRTÉKELÉSE A SOROS ALAPÍTVÁNYHOZ BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK DOKUMENTUM-ELEMZÉSE ALAPJÁN
Ország:	Magyarország
A kiadás helye:	Budapest
A kiadás éve:	2001
Kiadó:	Fact Alapítvány
Terjedelem:	120
Nyelv:	magyar
Tárgyszavak:	Soros Alapítvány, Fact Alapítvány, települési egészségterv
Állomány:	A „Települési Egészségterv” program értékelése
Megjegyzés:
Raktári jelzet:	E

I. A „TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV" PROGRAM ÉRTÉKELÉSE A SOROS ALAPÍTVÁNYHOZ BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK DOKUMENTUM-ELEMZÉSE ALAPJÁN

Vissza a tartalomjegyzékhez

1998 és 2000 között az öt pályázati forduló során összesen 445 település nyújtott be pályázatot a Soros Alapítványhoz. (Közülük 90 település több pályázati fordulóban is pályázott.) E pályázatok áttekintését a dokumentum-elemzés módszerével végeztük el.

A dokumentum-elemzés során lényegében kódoltuk, azaz különböző ismérvek szerint csoportosítottuk a vizsgálatba bevont pályázatokat. E módszer alkalmazása lehetővé tette a települések e programban való részvétele indítékainak, pályázatuk sikeressége vagy sikertelensége okainak feltárását. A tartalom-elemzés módszerével, az írásos dokumentumok komplex vizsgálatával a teljes pályázati folyamatot, azaz az öt forduló során végbement változásokat tudtuk nyomon követni.

Jelen elemzésünkben minden település azon pályázata szerepel csak, amellyel először vett részt a Települési egészségterv programban (a pályázatok száma az említett többször pályázók miatt ennél jóval több).
Úgy gondoltuk azonban, egy pályázat megvizsgálása is elegendő információt nyújt a települések, azok motivációi, szándékai megismeréséhez.

Ezt az elemzést foglaljuk először össze röviden a tanulmányban.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pályázó településekről

A pályázó települések száma

Az öt pályázati forduló során összesen 445 település nyújtotta be pályázatát a Települési egészségterv program keretében a Soros Alapítványhoz. Közülük 355 település egy, 73 település kettő, 14 település három, míg 3 település négy fordulóban is pályázott.

A pályázó települések „aktivitása"

Pályázati alkalmak	Települések száma
Egy alkalommal	355	80%
Két alkalommal	73	16%
Három alkalommal	14	3%
Négy alkalommal	3	1%
Összesen	445	100,0%

E táblázatból következik, hogy a pályázó 445 település összesen 555 pályázatot nyújtott be. Az elemzésben azonban csak a települések első pályázatával foglalkozunk, nem pedig az összes benyújtott pályázattal.

A nyertes és nem nyertes települések³ számának alakulása az egyes pályázati fordulókban

A 445 településből 203 (46 százalék) részesült teljes-, illetve résztámogatásban, 242 (54 százalék) település pályázatát a kuratórium nem támogatta.

Ahogy azt az előző ábra mutatja, a települések legnagyobb számban (összesen 157 település) a 2. fordulóban pályáztak, és közülük került ki a legtöbb nyertes is (65 település). A pályázók száma a 4. forduló során volt a legkisebb, s ekkor mindössze 22 település kezdhette el programjai megvalósítását a Soros Alapítvány segítségével.

A nyertes és nem nyertes települések aránya az egyes pályázati fordulókban

Forduló	Települések száma				Összesen
Forduló	nyertes		nem nyertes		Összesen
1. forduló	37	(46,3%)	43	(53,7%)	80	100%
2. forduló	65	(41,4%)	92	(58,6%)	157	100%
3. forduló	38	(47,5%)	42	(52,5%)	80	100%
4. forduló	22	(45,8%)	26	(54,2%)	48	100%
5. forduló	41	(51,3%)	39	(48,7%)	80	100%
Összesen	203	(45,6%)	242	(54,4%)	445	100%

A nyertes települések száma – az 5. fordulót kivéve – minden pályázati fordulóban alatta maradt a nem nyertes települések számának. Ez különösen a 2. pályázati fordulóra érvényes, ahol a nyertes települések az összes benyújtott pályázat 41,4 százalékát képviselték csupán, a többi forduló 45-46 százalékával szemben. A legtöbb nyertes pályázat – arányait tekintve – az ötödik fordulóban született (ekkor a benyújtott pályázatok 51,3 százalékát ítélte a kuratórium támogathatónak).

A Soros Alapítványnak külön pályázati programjai vannak az esélyegyenlőség megteremtésére. Az esélyegyenlőség elvének azonban minden pályázatban, a pályázatokon való részvételben is meg kell nyilvánulnia. A Települési egészségterv program vezetői ezért arra törekedtek, hogy az ország bármely területén lévő település azonos eséllyel pályázhasson támogatásra – s ehhez minden segítséget megadjanak (a segítségadás különböző formáiról már a bevezetőben szóltunk). A következőkben tekintsük át ezen erőfeszítések eredményeit.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pályázó települések országos megoszlása

Ha megnézzük a pályázatot benyújtó (nyertes és nem nyertes) települések országos megoszlását (lásd a következő ábrát), elmondhatjuk, hogy a Soros Alapítvány e célkitűzése megvalósult: azaz az ország minden részéből pályáztak települések a Települési egészségterv programba. Megfigyelhető emellett az ország egyes területein pályázó településbokrok kialakulása is. Ezeken a településeken feltehetőleg jól működnek azok az informális (szomszédsági) kapcsolatok, amelyeken keresztül az itt élők tájékoztatják egymást a pályázati kiírásokról és segítik egymást a pályázatok elkészítésében, programjaik megvalósításában.

Az ábrát a program egyik kurátora, Fekete Attila készítette.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pályázó települések megyék szerint

A megyék részvétele eltérő volt a programban⁴ . Egyes megyék – az adott megyében található települések számához képest – e program egészét tekintve alul-, mások felülreprezentáltak voltak (a pályázó települések megyék szerinti megoszlását a következő táblázatban foglaljuk össze).

A megyék eltérő településsűrűségéből adódóan az egyes megyék részvételét a programban egy standard mutató – a megye országos súlya⁵ –, és a megyéből pályázó települések összes pályázón belüli arányának összehasonlítása mutatja (lásd a következő oldalon lévő táblázatot).

A „megye részvétele" (a táblázat 3. oszlopa) értékeiből jól látszik, országos súlyuknál nagyobb arányban nyújtottak be pályázatot a települések Csongrád, Hajdú-Bihar, Békés, Bács-Kiskun és Tolna megyéből.
Ennek ellenkezője – vagyis a települések alulreprezentáltsága – Vas, Győr-Moson-Sopron, Heves, Baranya és Zala megyére⁶ jellemző. A többi megyéből körülbelül a megye országos súlyának megfelelő arányban pályáztak a települések a Soros Alapítványhoz.

A pályázó települések és a nyertes települések számát összevetve a három „legsikeresebb" megye Veszprém, Hajdú-Bihar, valamint Nógrád megye volt. (Esetükben a pályázó települések több mint 60 százaléka kapott támogatást programjai megvalósításához.) A három „legkevésbé sikeres" megyének pedig Heves, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bizonyult. (Ez azt jelenti, hogy a pályázó települések kevesebb mint 30 százaléka – Heves megyében kevesebb mint 10 százaléka – részesült támogatásban.)

Az előző két mutatót együtt tekintve, Hajdú-Bihar megye szerepel egyaránt az élen (legnagyobb számban) a pályázók, és a legsikeresebb megyék között is. Baranya és Heves pedig azok a megyék, ahonnan a legkisebb számban pályáztak és a nyertes településeket tekintve is a sor végén foglalnak helyet.

A pályázatot benyújtó települések megyénkénti megoszlása

Megye	A pályázó települések	A megye országos súlya%	A megye részvétele*	Ebből
Megye	A pályázó települések	A megye országos súlya%	A megye részvétele*	a nyertes települések száma	%**	a nem nyertes települések száma	%**
Bács-Kiskun	26 (5,8%)	3,5	1,66	12	46,2	14	53,8
Baranya	33 (7,4%)	10,0	0,74	9	27,3	24	72,7
Békés	17 (3,8%)	2,1	1,81	7	41,2	10	58,8
Borsod-A.-Z.	41 (9,2%)	11,5	0,80	20	48,8	21	51,2
Csongrád	25 (5,6%)	1,7	3,29	12	48,0	13	52,0
Fejér	19 (4,3%)	3,4	1,26	9	47,4	10	52,6
Győr-Moson-S.	17 (3,8%)	5,7	0,66	9	53,0	8	47,0
Hajdú-Bihar	20 (4,5%)	2,3	1,95	13	65,0	7	35,0
Heves	12 (2,7%)	3,8	0,71	1	8,3	11	91,7
Jász-Nagykun	11 (2,5%)	2,2	1,14	4	36,4	7	63,6
Komárom-E.	10 (2,2%)	2,3	0,96	5	50,0	5	50,0
Nógrád	18 (4,0%)	4,1	0,98	11	61,1	7	38,9
Pest	28 (6,3%)	5,7	1,11	11	39,3	17	60,7
Somogy	33 (7,4%)	7,9	0,94	18	54,6	15	45,4
Szabolcs-Sz.-B.	38 (8,5%)	7,3	1,16	11	28,9	27	71,1
Tolna	22 (4,9%)	3,4	1,44	9	40,9	13	59,1
Veszprém	36 (8,0%)	7,1	1,13	25	69,4	11	30,6
Zala	26 (5,8%)	7,4	0,78	10	38,5	16	61,5
Vas	13 (3,3%)	8,6	0,38	7	53,8	6	46,2
Összesen	445 (100%)	100,0		203		242

* A táblázat oszlopában szereplő adatok azt jelenítik meg, hogy a megyéből pályázó települések összes pályázón belüli aránya milyen arányban áll a megye országos súlyával. Vagyis: a megye részvétele = a megyéből pályázó települések összes pályázón belüli aránya/a megye országos súlya. (Országos súlyával azonos arányban vett részt a programban a megye, ha a hányados 1, országos súlyához képest alulreprezentált volt, ha a hányados kisebb 1-nél, és felülreprezentált, ha nagyobb 1-nél.)
** A megyéből pályázó összes település százalékában.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pályázó települések típusa

A kezdetben „Községi egészségterv" címet viselő program a második fordulót követően kibővült, és a kisvárosokra is kiterjedt. Ezt követően a városok, városrészek, városban működő közösségek is pályázhattak egészségtervükkel és cselekvési programjaikkal a Soros Alapítványhoz. A városok – a második fordulót követően⁷ – a benyújtott pályázatok 10-20 százalékát képviselték.

A községek és városok aránya az egyes pályázati fordulókban

	1. forduló	2. forduló	3. forduló	4. forduló	5. forduló	Összesen
Községek	77 96,3%	155 98,7%	62 77,5%	42 87,5%	65 81,3%	401 90,1%
Városok	3 3,7%	2 1,3%	18 22,5%	6 12,5%	15 18,7%	44 9,9%
Összesen	80 100,0%	157 100,0%	80 100,0%	48 100,0%	80 100,0%	445 100,0%

A települések lakosságszáma alapján megállapítható, hogy az 500 fő alatti, az 500-1000 fő, illetve az 1000-2000 fő lakossággal rendelkező települések hasonló arányban pályáztak az Egészségterv programban. E települések együttesen az összes pályázó települések 66 százalékát teszik ki. E tekintetben tehát a pályázat elérte a célját, hiszen elsősorban a kisebb, s ettől már általában hátrányos helyzetben lévő települések részvételét bátorította. A kezdeti pályázati kiírás korlátozásából, de a program ideájából adódóan is, a nagyközségek és a városok csak kisebb számban vettek részt a programban⁸ .

A vizsgálatban szereplő települések megoszlása a lakosság száma szerint

Lakosság szám	A pályázó települések			Országos megoszlás*
500 fő alatt	87	19,6 %		32,8 %
501-1000 fő	90	20,2 %		21,9 %
1001-2000 fő	117	26,3 %		21,0 %
2001-3000 fő	52	11,7 %	23,6 %	15,7 %
3001-4000 fő	36	8,1 %
4001-5000 fő	17	3,8 %
5001-10000 fő	37	8,3%		4,3 %
10000 fő felett	9	2,0 %		4,3 %
Összesen	445	100,0 %		100,0 %

*Forrás: KSH Statisztikai Évkönyve, 1999

A legsikeresebbek a települések nagysága szerint – a következő táblázat adatai alapján – az 501-1000 fős kistelepülések és a 3001-4000 fős nagyközségek, kisvárosok voltak (esetükben a nyertes települések aránya 54-55 százalék, a 45 százalékos átlaghoz képest). Legkisebb arányban ítélte támogathatónak a kuratórium a 10000 fő feletti és az 5001-10000 fő közötti lakosságszámú nagyközségek, illetve kisvárosok pályázati munkáit (22, illetve 27 százalékuk volt csak nyertes a programban).

A nyertes és nem nyertes települések megoszlása a lakosság száma szerint

Lakosság szám	A nyertes települések száma		A nem nyertes települések száma
500 fő alatt	40	46,0%	47	54,0%
501-1000 fő	49	54,4%	41	45,6%
1001-2000 fő	51	43,6%	66	56,4%
2001-3000 fő	25	48,1%	27	51,9%
3001-4000 fő	20	55,6%	16	44,4%
4001-5000 fő	6	35,3%	11	64,7%
5001-10000 fő	10	27,0%	27	73,0%
10000 fő felett	2	22,2%	7	77,8%
Összesen	203	45,6%	242	54,4%

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pályázó csoportokról

A Soros Alapítvány pályázati kiírása szerint pályázatot önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények, jogi személyiséggel rendelkező csoportok nyújthattak be. A pályázati kiírás bátorította a több intézmény, csoport együttműködésén alapuló pályázatok kidolgozását.

A pályázó csoportok megoszlása a vizsgálatba bevont települések körében

A legtöbb pályázatot a települési önkormányzatok nyújtották be (292 településről pályázott az önkormányzat, a vizsgálatban szereplő települések 65,7 százaléka). Az egészségterv elkészítésének hátterében azonban többnyire a településen működő több intézményből és aktív lakosokból – sok helyütt a pályázat elkészítésére először – szerveződött közösség állt⁹ .

103 településről civil szervezet nyújtotta be a pályázatot (ami a pályázó települések 23,1 százaléka)¹⁰ , míg 42 településről (9,4 százalék) költségvetési intézmény pályázott (ez többnyire iskola, kulturális intézmény, gyermekjóléti, háziorvosi, vagy védőnői szolgálat volt).

Négy településen más jogi személy (kft.), másik négy településről pedig – a pályázati kiírást figyelmen kívül hagyva – nem jogi személy (bt.) nyújtott be pályázatot.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A csatlakozó támogatók

A pályázatot benyújtó szervezetekhez/csoportokhoz a települések felénél további támogatók is csatlakoztak, akik szándék- nyilatkozatukkal fejezték ki, hogy a programok megvalósítása során együttműködnek a pályázókkal. A települések többségénél főleg a helyi intézményvezetők (az önkormányzat dolgozói, a helyi óvoda és iskola, a kulturális, valamint az egészségügyi és szociális intézmények vezetői) vállalták az együttműködést. Összesen 213 település (az összes pályázó település 47,9 százaléka) pályázatában találhatók ilyen együttműködési nyilatkozatok.

Húsz település esetében (4,5 százalék) elsősorban a lakosok bizonyultak aktívnak a cselekvési szándék kifejezésében¹¹ , míg a települések csaknem egynegyedénél (98 település) – a pályázatot kiíró céljaihoz leginkább illeszkedő módon – mind a település intézményvezetői, mind a lakosok kifejezték tenni akarásukat az általuk megtervezett program megvalósításában. 114 település (25,6 százalék) esetében a benyújtott pályázat nem tartalmazott konkrét csatlakozó támogatói nyilatkozatokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Együttműködés, civil összefogás

Néhány település (összesen 18) az összefogásban és a közös célok megteremtésében látta programjai sikerének, illetve azok fenntarthatóságának biztosítékát. Ezért ők már a meglévő kistérségi társulás, vagy a szomszédos településekkel spontán szerveződő társulás keretében nyújtották be pályázatukat.

Komoly inspiráló tényezőnek bizonyult a települések számára a – pályázat elkészítését segítő – Módszertani Útmutató¹² , melynek „tanácsait" követve 13 település hozott létre új szervezetet a program során összekovácsolódott „munkaközösségekből", illetve a már meglévő, de formai kereteket eddig nem öltött csoportokból (nyugdíjasok, fiatalok, kismamák klubja stb.). Egészségvédő- és életmódklubok, a környezet tisztasága és védelme mellett síkra szálló egyesületek alakultak az egészségterv kidolgozására, melyek működésükkel remélhetőleg egyben a program szellemiségének továbbvitelét is szolgálják majd a jövőben.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pályázók korábbi pályázati tapasztalatai és ezek hozadékai

A pályázatokból sajnos csak keveset tudhattunk meg arról, hogy az elmúlt évek során a települések pályáztak-e más támogatóhoz, növelték-e bevételeiket egyéb pályázati forrásokból (236 település leírásában egyáltalán nem találhatók erre vonatkozó utalások¹³ ).

A vizsgált települések korábban nyert pályázati támogatásai

Korábbi pályázat során támogatást kapott	Nyertes települések		Nem nyertes települések		Összesen
Soros Alapítványtól	30	14,8%	43	17,8%	73	16,4%
Más támogatótól	51	25,1%	45	18,6%	96	21,6%
Több helyről is	15	7,4%	17	7,0%	32	7,2%
Sehonnan	6	2,9%	2	0,8%	8	1,8%
Nincs információ	101	49,8%	135	55,8%	236	53,0%
Összesen	203	100,0%	242	100,0%	445	100,0%

Nyolc település pályázatában kiemelte, hogy „eddigi történetükben" első alkalommal pályáztak. A legrutinosabbnak számító pályázók 32-en voltak, ők már több helyről is kaptak támogatást. 73 település nem először pályázott a Soros Alapítványhoz, és 96 település más támogatóhoz nyújtott be sikeres pályázatot.

A táblázatból látszik, önmagában az, hogy valaki már korábban pályázott a Soros Alapítványnál, nem jelent „automatikus belépőt" egy új támogatásra. A legsikeresebb pályázók már máshol is gyakorlatot szereztek a pályázat elkészítésében. (Ez utóbbi megállapítást azonban fenntartással kell kezelnünk, hiszen a pályázók fele esetében nincs információnk pályázati múltjukról.)

Amint az már egy korábbi táblázatból is kiderült, a pályázatok elkészítéséhez szükséges ismeretek és tapasztalatok terjedésének (és remélhetőleg e program segítségének) köszönhetően, nem figyelhető meg számottevő különbség a pályázási kedvet illetően a kistelepülések és a 2000 főnél nagyobb lakosságszámú települések között. Ezen adatok értékelésénél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a Települési egészségterv program kezdetben csak a községi jogállású településeknek lett meghirdetve (Községi egészségterv néven). A nagyobb települések, városok csatlakozása később történt. A nagyobb lélekszámú települések egy része ma is szinte lehetetlennek érzi a pályázathoz szükséges előfeltétel, nevezetesen az állapotleírás elkészítését, valamint a támogatandó program fő alapelvének megvalósítását, a közösségi összefogást.

Az 500 fő alatti és az 501-1000 fő lakosságszámú települések körében találhatók inkább olyanok (3, illetve 4 település), amelyek a Települési egészségterv program során készítették el első pályázatukat. A kisközségek között magasabb azon települések száma is, akik korábban a Soros Alapítványhoz nyújtottak be pályázatot (ez az Alapítvány filozófiájából, ismertségéből, viszonylag nagyszámú és a kistelepüléseket kiemelten támogató programjaiból adódhat).

A települések eddigi pályázati támogatási forrásai településnagyság szerint

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tréningprogramokról

A Települési egészségterv program keretében, a majd két évet felölelő öt forduló során, a Fact Alapítvány szervezésében¹⁴ a pályázni kívánó települések összesen 16 ún. tréningen vehettek részt több helyütt az országban. A tréningek 9 helyszínen folytak: Budapesten, Pécsett, Szombathelyen, Szolnokon, Nyíregyházán, Kaposváron, Szegeden, Debrecenben és Székesfehérváron. A tréningekre valamennyi megyéből érkeztek a településeket képviselő érdeklődők és potenciális pályázók.

Az ún. tréningen való részvétel nem volt feltétele a pályázat benyújtásának. Ezeket a rendezvényeket a Soros Alapítvány azért támogatta, hogy a pályázatírásban kevésbé jártas települések képviselőit gyakorlati tanácsokkal segítse, amellett, hogy a program ideáját, megvalósításának újszerűségét is megismertesse.

A tréningen részt vevő települések számát és arányát az egyes megyékből a következő oldalon lévő táblázat adatai illusztrálják (a táblázat adatai nemcsak a dokumentum-elemzésben szereplő 445 településre vonatkoznak, hanem az összes tréningen megjelent településre).

A táblázatból látható, hogy a meghívott települések több mint 20 százaléka vett részt a tréningeken, nevezetesen 617 település. A legnagyobb arányban Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyék településeinek képviselői éltek a Soros Alapítvány meghívásával. Ez esetükben azt jelentette, hogy a megyéből meghívott települések több mint 30 százaléka ismerkedett meg a programmal. A legkisebb arányban Vas, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye települései képviseltették magukat e programokon (a meghívott települések kevesebb mint 15 százaléka).

Tréningen részt vett települések száma az egyes megyékből¹⁵

Megyék	Meghívott települések	Megjelent települések	A megjelent települések a meghívottak %-ában
Bács-Kiskun	103	32	31,0%
Baranya	293	65	22,1%
Békés	61	19	31,1%
Borsod-A.-Z.	339	50	14,7%
Csongrád	51	19	37,2%
Fejér	99	28	28,2%
Győr	167	35	20,9%
Hajdú-B.	66	20	30,3%
Heves	111	14	12,6%
Jász-N.-Sz.	63	17	26,9%
Komárom-E.	66	19	28,7%
Nógrád	121	22	18,1%
Pest	166	45	27,1%
Somogy	231	61	26,4%
Szabolcs-Sz.-B.	212	44	20,7%
Tolna	99	27	27,2%
Vas	208	21	10,1%
Veszprém	215	42	19,5%
Zala	250	37	14,8%
Összesen	2921	617	21,1%

A tréningek eltérő módon inspirálták a résztvevőket a pályázat benyújtására. A tréningeken megjelent 617 településből 228 település (azaz 37 %-uk) készítette el végül a pályázatát. A dokumentum-elemzésbe bevont 445 település közül ez az említett 228 település a vizsgált települések 51,2 százaléka.

Ha a tréningen való részvételi arányt és a benyújtott pályázatok arányát megyék szerint vizsgáljuk (lásd a következő táblázatot), e két tényező együttmozgása figyelhető meg. Azaz, azokból a megyékből, ahonnan a legnagyobb arányban vettek részt a tréning- programokon, a legnagyobb arányban érkeztek a pályázatok is. Fogalmazhatjuk úgy is, a tréningen elhangzottak felkeltették az érdeklődést, „kedvet csináltak" a pályázat elkészítéséhez.

Az elemzésben szereplő települések tréningen való részvétele, megyék szerint¹⁶

Megye	A tréningen részt vevő települések száma		A megyéből pályázó települések száma	A nyertes települések száma	A nyertes települések a megyéből a pályázók %-ában
Bács-Kiskun	14	6,2%	26	12	46,2%
Baranya	22	9,6%	33	9	27,3%
Békés	7	3,1%	17	7	41,2%
Borsod-A.-Z.	23	10,2%	41	20	48,8%
Csongrád	10	4,5%	25	12	48,0%
Fejér	15	6,7%	19	9	47,4%
Győr-M.-S.	7	3,1%	17	9	53,0%
Hajdú-Bihar	9	3,9%	20	13	65,0%
Heves	5	2,2%	12	1	8,3%
Jász-N.-Sz.	2	0,9%	11	4	36,4%
Komárom- Esztergom	8	3,5%	10	5	50,0%
Nógrád	9	3,9%	18	11	61,1%
Pest	12	5,4%	28	11	39,3%
Somogy	23	10,2%	33	18	54,6%
Szabolcs-Sz.-B.	15	6,7%	38	11	28,9%
Tolna	10	4,5%	22	9	40,9%
Vas	5	1,1%	36	7	53,8%
Veszprém	19	8,4%	26	25	69,4%
Zala	13	5,9%	13	10	38,5%
Összesen	228	100,0%	445	203	átlag: 45,6%

A Soros Alapítványhoz pályázatot benyújtó települések képviselői közül szám szerint a legtöbben a Dunántúlról, mégpedig Somogy, Baranya és Veszprém megyéből, valamint az észak-magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, a legkisebb arányban pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Vas és Heves megyéből vettek részt előkészítő programokon.

A tréningek hatékonyságának vizsgálata szempontjából érdekes eredményt kapunk, ha megnézzük a megyék „sikerességi" sorrendjét, azaz a támogatásban részesített települések arányát (ld. az előző táblázat 5. oszlopát). A két legkevésbé sikeres megye közé tartozik egyrészt Heves, ahonnan a települések összességében csak nagyon kis számban jelentek meg a tréningeken, de Baranya is, ahonnan szinte a legtöbb település érkezett a tréningekre¹⁷ .

A megfelelő tartalmú pályázatok összeállítása szempontjából a tréningeken való részvétel nem minden esetben mutatkozott meg a benyújtott pályázatokban. Jelzésértékű viszont, hogy a „legsikeresebbnek" az a Veszprém megye bizonyult (hasonlóan Somogyhoz), amelynek településeiből a legnagyobb arányban vettek részt a tréningeken.

A tréningek hatásának tulajdonítható az is, hogy 13 településen új (civil) szervezet jött létre, és e települések – egy kivételével – mind részt vettek a tréningeken.

A dokumentum-elemzésbe bevont, különböző nagyságú települések tréningen való részvétele

Lakosságszám szerint áttekintve a tréningprogramokon részt vett és pályázatot is benyújtott településeket, az átlagosnál valamivel nagyobb arányban találhatók közöttük az 10000 főnél nagyobb, a 3001-4000 fős, valamint az 501-2000 fős települések. Az átlagosnál alacsonyabb arányban pedig az 500 főnél kevesebb és az 5001-10000 fővel rendelkező települések vettek részt a tréningeken a pályázók közül.

A pályázó szervezeteket tekintve a tréningekre legtöbben (150 település, a pályázók 33,7 százaléka) a települési önkormányzatok képviseletében érkeztek (ez a pályázó önkormányzatok 51,5 százaléka), de szép számmal vettek részt civil szervezetek (60) és költségvetési intézmények (14) is.

A pályázatot benyújtó szervezetek tréningen való részvétele

A pályázati programban nyertes és nem nyertes települések között a tréningen való részvétel szempontjából statisztikailag is szignifikáns különbségeket kapunk. A következő ábrából látszik, hogy míg a tréningen részt vevő települések 58,8 százaléka (134 település) tartozott a nyertes települések közé, addig a tréningen részt nem vevő településeknek csupán 31,8 százaléka (69 település) részesült támogatásban a Soros Alapítványtól.

A nyertes és nem nyertes települések tréningen való részvételének megoszlása

A tréningen való részvétel hozadéka más területeken is megmutatkozott. A tréningeken szerzett ismeretek birtokában kisebb számban szorultak átdolgozásra, újragondolásra¹⁸ azok a pályázatok, melyek készítői frissen szerzett tapasztalataikat már beépítették munkájukba.

A nyertes pályázatok támogatása a tréningen való részvétel szerint

A pályázat támogatása	Tréningen részt vett települések		Tréningen részt nem vett települések		Összesen
Teljes támogatás elsőre	15	62,5%	9	37,5%	24	100,0%
Résztámogatás elsőre	81	66,4%	41	33,6%	122	100,0%
Teljes támogatás átdolgozás után	6	66,6%	3	33,4%	9	100,0%
Résztámogatás átdolgozás után	32	66,6%	16	33,4%	48	100,0%
Összesen	134	66,0%	69	34,0%	203	100,0%

A tréningen is résztvevő nyertes települések közül 96 település (a nyertesek 47,3 százaléka) elsőre támogatást kapott: 15 település a kért támogatás teljes egészét, 81 település a támogatás egy részét. A tréningen részt nem vevők közül csupán 50 település kapott elsőre támogatást: 9 település teljes támogatást és 41 település a kért támogatás egy részét.

Mint azt a tanulmány előző fejezeteiben említettük, a települések korábbi „pályázati múltjáról", a pályázatok terén szerzett tapasztalataikról meglehetősen kevés információ állt rendelkezésünkre. Azok a települések, akikről volt információnk, hogy korábban több alkalommal is készítettek pályázatot, valamivel nagyobb arányban jelentek meg a tréningeken (41,0 százalék), mint azok, akik eddig még nem készítettek pályázatokat (37,5 százalék)¹⁹ .

A „rutinos" pályázóknak két csoportja különíthető el. Az egyik csoport már nem először pályázott a Soros Alapítványhoz, míg a többiek más, vagy több támogatónál is sikerrel pályáztak. A Soros Alapítvány-i „múlttal" rendelkező pályázók 41,0 százaléka, a más pályázati támogatással rendelkezők 64,6 százaléka, és a több forrásból részesülők 50,0 százaléka vett részt a tréningprogramokon. Összevetve a Soros Alapítvány-i múlttal rendelkezők tréningen való részvételét és a Települési egészségterv programban való sikerességüket, úgy tűnik, bölcsebb döntés lett volna a részvétel, mint a távolmaradás. Amint azt a bevezetőben már említettük, e program részben eltért a „hagyományos" Soros Alapítvány-i programoktól, jóval több erőfeszítést, előzetes befektetést kívánva a pályázóktól, mint a korábbi programok. Ezt a régi pályázók egy része nem ismerte fel, s a „rutinokat" működtetve kevésbé volt sikeres felkészültebb társaival szemben.

A korábban pályázati támogatásban részesült, illetve nem részesült települések tréningen való részvétele

Összességében azt mondhatjuk, nincs elegendő információnk a tekintetben, hogy korrekt módon értékelhessük, a tréningek valóban hatékonyan szolgálták-e a pályáztatás folyamatát. A szóbeli és az írásbeli visszajelzések (azoktól, akik végül is benyújtották a pályázatukat és még sikeresek is voltak) egyértelműen pozitívak²⁰ . Közöttük lehetnek olyanok, akik e segítség nélkül el sem indultak volna, de olyanok is, akik csak további jártasságokat szereztek az egyébként is meglévőkhöz, s mindenképpen pályáztak volna e programban.

Tény azonban, hogy a tréningeken résztvevők egy részét rögtön „elveszítettük", azaz ők soha nem pályáztak e programban. Nem tudjuk, hogy számukra a tréningeken nyújtott segítség nem elégséges volta, vagy a feladat nehézsége, szokatlansága, a programban való „csalódás" járult ahhoz, hogy elálltak pályázási szándékuktól²¹ .

Nem állítható tehát, hogy a tréningen való részvétel és a sikeres pályázat benyújtása között szoros összefüggés van. Sokan a tréningeken való részvétel nélkül is, „csupán" saját tudásukra, tapasztalataikra, ötleteikre és a Módszertani Útmutatóra támaszkodva is képesek voltak a program szellemiségéhez igazodó pályázatokat készíteni.

Ami biztos: az elvárásokat maximálisan kielégítő legjobb pályázatok többsége azon településekről került ki, amelynek képviselői részt vettek valamelyik tréningen (a minden szempontból kielégítő pályázatokat készítő települések 80,6%-a vett részt tréningen).

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közösség szerepe a programok megvalósításában

A Települési egészségterv program kiemelt célja, hogy a közösség tagjainak aktív bevonásával javítsa a közösség életminőségét, s ezen keresztül egészségi állapotát. Éppen ezért a pályázatok értékelése során kiemelt szempont volt, hogy a közösség részvételével történik-e a programok megvalósítása, vagy a közösség a programoknak csak passzív résztvevője, „megajándékozottja" lesz.

A közösség részvétele a vizsgált pályázatok cselekvési programjaiban

A programok megvalósítá- sában a közösség...	Települések száma		Ebből a nyertes települések		Ebből a nem nyertes települések
Inkább aktív résztvevő	101	22,7%	88	43,3%	13	5,4%
Inkább passzív résztvevő	185	41,6%	27	13,3%	158	65,3%
Bizonyos programokban aktív, bizonyos programokban passzív résztvevő	111	24,9%	75	36,9%	36	14,9%
Túlnyomórészt külső szakértőkre épít²²	12	2,7%	6	3,0%	6	2,4%
Nem állapítható meg	36	8,1%	7	3,5%	29	12,0%
Összesen	445	100,0%	203	100,0%	242	100,0%

A nyertes települések 43,3 százaléka (88 település) a pályázat céljainak megfelelően olyan programokat dolgozott ki, melyekben a település lakossága maga is aktív résztvevőként van jelen, annak kitalálója, megvalósítója és a programok hasznainak élvezője. Pályázataikban csak kisebb számban fordultak elő olyan programok, amelyek inkább külső szakértőkre építettek, illetve a paternalista gyakorlatot folytatták.

Ezzel ellentétben a támogatást nem nyert települések nagyobb részénél (65,3 százalékánál, mely 158 települést jelent) a lakók csupán a pályázati programok passzív résztvevői, megajándékozottjai, annak tervezésébe beleszólásuk nincs, illetve nem is tesznek semmit azok megvalósulásáért (a közösségi aktivitás a támogatást nem nyert településeknek mindössze 5,4 százalékánál érhető tetten).

A következő ábra azt mutatja, hogy a támogatást nyert és támogatást nem nyert települések milyen arányban dolgoztak ki olyan cselekvési programokat, melyek közösségteremtő erejükkel minél nagyobb létszámú lakossági csoportot aktivizálnak, és a közösség részvételével valósulnak meg.

A közösség szerepe a programok megvalósításában a támogatást nyert és támogatást nem nyert települések pályázataiban

A közösségi aktivitást azoknál a településeknél tapasztalhattuk leginkább, ahol a pályázók által „kigondolt" cselekvési programok megtervezéséhez és megvalósításához a településen élők többsége csatlakozott. (A legjobb pályázatok természetesen azok voltak, ahol a programok kidolgozását közösségi szükségletfelmérés előzte meg²³ .)

A csatlakozó támogatókról a tanulmány egy korábbi fejezetében már szót ejtettünk. Itt és most elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a pályázat megvalósítását támogatók (elsősorban a közösség) milyen arányban szerepelnek a nyertes és nem nyertes pályázatokban.

A csatlakozó támogatók a vizsgált települések pályázataiban

Csatlakozó támogatók	Település	Százalék
Intézményvezetők	213	47,9
Lakosok	20	4,5
Intézményvezetők és lakosok is	98	22,0
Nincsenek támogatók	114	25,6
Összesen	445	100,0

A vizsgálatban szereplő települések 47,9 százalékának pályázatát támogatták főként az intézményvezetők, 22,0 százalékát pedig az intézményvezetők és a lakosok egyaránt.

Eltérő volt a helyi feladatvállalások alakulása a pályázó települések körében. A nyertes települések 8,4 százaléka (17 település) pályázatában a lakosok konkrét vállalásait is feltüntette a programok megvalósításánál.
Ez az arány a támogatásban nem részesült települések esetében csak 1,2 százalék (mindössze 3 település). (Lásd a következő ábrát.)
Pozitív szempontnak minősült az értékelés folyamán az is, ha a pályázatot a helyi intézmények is támogatták, infrastrukturális, tárgyi feltételek, szervezői-, társadalmi munka és egyéb segítség felajánlásával.

A pályázati programokhoz csatlakozó támogatók megoszlása a nyertes és nem nyertes településeknél

Vissza a tartalomjegyzékhez
Az egészségképről és az egészségfejlesztési stratégiáról

A pályázat benyújtásának feltétele egy egészségkép (állapotleírás) elkészítése volt. E „beugró" feltétel bizonyára szelektálta a pályázók körét. Úgy véltük ugyanis, hogy azok, akik minden előzetes támogatás nélkül hajlandók „befektetni" a programba, nagyobb valószínűséggel valósítják meg, viszik majd végig az általuk tervezetteket. A pályázat benyújtásához ez volt az első „saját erő", amit ugyan nem készpénzben, infrastruktúrában kellett biztosítani a pályázóknak, hanem olyan nem materiális javakban, mint a motiváltság, a változtatás, az összefogás képessége, a reális tervezés alapjainak biztosítása stb.

Az egészségkép (vagy helyzetelemzés, állapotleírás) elkészítése – a pályázatot értékelők szemszögéből nézve – a legtöbb pályázó számára nem jelentett olyan súlyú problémát, amely a pályázat megítélését hátrányosan befolyásolta volna. Minőségbeli különbségek persze találhatók, de a Módszertani Útmutatóban megadott szempontok minimális elvárásait a legtöbb település sikeresen teljesítette.

A települések 9,4 %-ától – 42 település – eltekintve a pályázók elkészítették a település lakóinak életfeltételeit, életminőségét jellemző állapotleírást, az ún. egészségképet.

Az adatgyűjtés, az adatok elemzése, értékelése, a település életének számos dimenzió mentén történő, többszempontú vizsgálata és leírása jelentős erőfeszítéseket követelt a pályázóktól, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy sok esetben a pályázók először készítettek állapotfelmérést településükről²⁴ .

Az egészségkép értékelése a települések pályázataiban

Az előző ábrából megállapítható, hogy a települések többsége – a nehézségek mellett is – sikerrel vette az akadályokat: több mint felének (58,0 százalékának, 259 településnek) nagyon jól sikerült az állapotleírása – a szakértői vélemények szerint. 21,8 százalékuk (97 település) szintén elkészítette az egészségképet, de már kevésbé jól és hitelesen. 89 településnek nem sikerült a pályázati feltételek közül ezt a részt teljesíteni: közülük 47 település egészségképe gyakorlatilag értékelhetetlen volt, és 42 település nem is próbálkozott az elkészítésével.

A pályázati folyamatot segítő felkészítéseken és a módszertani útmutatóban is azt javasoltuk, hogy az egészség, az állapotleírás adatait, tényeit elemezzék, majd azokból válasszanak ki kezelhető számú problémát, melyekre egészségfejlesztési stratégia és konkrét cselekvési programok építhetőek.

A pályázatok áttekintése során azt tapasztaltuk, hogy az egészségkép adatainak értelmező elemzésére a pályázók közül már kevesebben vállalkoztak, vagyis csak kevesen gondolták át a kulcsproblémákra alapozott rövid- és hosszú távú célokat, azaz a stratégiát, és az ezek eléréséhez szükséges feltételrendszert.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pályázott programok célcsoportjairól

A pályázók által kidolgozott cselekvési programok a településen élők különböző csoportjait érintették. A következő ábra a vizsgált pályázatokban található programok által elérni kívánt csoportokat mutatja. Az ábrából jól látszik, hogy a pályázatok közel azonos arányban érintették a településeken élő különböző korcsoportokat: a gyerekeket, a fiatal felnőtteket, és az aktív korú felnőtteket.

A célcsoportok megoszlása a települések pályázataiban

Az idősekre vonatkozó programok ennél alacsonyabb arányban szerepeltek. Ennek okát abban látjuk, hogy az idősekkel kapcsolatban elsősorban szociális, vagy ún. „ajándékozó"²⁵ programokban gondolkodtak a pályázatok készítői, s kevés volt az olyan terv, amelynek megvalósításában maguk az idős emberek is részt vehetnek.

Kifejezetten a nőkre (terhes anyák, kisgyerekesek számára tervezett kismamaklub, baba-mama klub, egészségügyi felvilágosító foglalkozások stb. formájában) a programok 6,6 %-a irányult. 28 esetben maga a pályázó volt az a célcsoport, akire a kért támogatás vonatkozott (leggyakoribb típusai ennek pl. a háziorvosi rendelő bővítése, egyéb egészségügyi beruházás²⁶ , az önkormányzat által tervezett beruházás, egy-egy civil szervezet fenntartási költségeire, beruházásaira kért támogatások, illetve a pályázatot készítő szakértők munkadíjai voltak).

Örvendetes viszont, hogy a pályázatok 15,5 százalékában több korcsoportra kiterjedő programot is készítettek a pályázók.

A cselekvési programok lakossági csoportjai tekintetében a nyertes és nem nyertes települések között nem volt számottevő különbség. A pályázók többsége igyekezett a tervezett programokkal minden korosztályt és csoportot – a nőket, a gyerekeket, a fiatal felnőtteket, az aktív korú felnőtteket és az időseket – egyaránt elérni és bevonni.

Megfigyelhető azonban, hogy főleg a nyertes települések körében találkozhatunk gyakrabban olyan programokkal, amelyek egyszerre több korosztály részvételével valósultak meg, kapcsolatot, lehetőséget teremtve a különböző korosztályok találkozására, tanulására, a szabadidő eltöltésére. A több csoportot együttesen is bevonó programokat kidolgozó települések 65 százalékának pályázata a bírálóktól pozitív értékelést és támogatást kapott (lásd a következő ábrát)²⁷ .

A programok által célzott lakossági csoportok a támogatást nyert és támogatást nem nyert települések pályázataiban

Vissza a tartalomjegyzékhez

A cselekvési programok típusairól

A vizsgálatban szereplő települések első pályázatukban összesen 2102 programot dolgoztak ki (ez a 445 településre nézve településenként átlagosan 5,3 programot jelent). Ez a szám önmagában nehezen értelmezhető. Amennyiben figyelembe vesszük milyen hatással lehet akár egyetlen jól megszervezett program is egy település életére, jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A programok száma településenként meglehetősen nagy szórást mutat (1-től 52-ig terjed), mely a pályázati munkák komplexitásában mutatkozó különbségeket jelzi. Míg egyes pályázók egy adott alkalomra szóló rendezvényre, egyszeri beruházásra kértek támogatást, mások egész éves rendezvénysorozatra, sokfelé ágazó témájú és több lakossági csoportra kiterjedő programsorozatra pályáztak.

A legtöbb település 1, 3, illetve 4 program támogatását kérte pályázatában (1 programra 78 település, 3 programra 48 település, 4 programra 59 település pályázott). A Soros Alapítvány az előbb említett 2102 számú programból végül is 489-et támogatott (a programok 23,0 százalékát). Ez azt jelenti, hogy a támogatást nyert települések átlagosan 2,4 program megvalósításához kezdhettek hozzá.

Egy program megvalósítására pályázott a települések	17,5 %-a
Kettő program megvalósítására pályázott a települések	9,9 %-a
Három program megvalósítására pályázott a települések	10,8 %-a
Négy program megvalósítására pályázott a települések	13,3 %-a
Öt program megvalósítására pályázott a települések	9,7 %-a
Hat program megvalósítására pályázott a települések	10,3 %-a
Hét program megvalósítására pályázott a települések	7,0 %-a
Nyolc program megvalósítására pályázott a települések	4,7 %-a
Kilenc program megvalósítására pályázott a települések	5,4 %-a
Tíz vagy több program megvalósítására pályázott a települések	11,4 %-a
Összesen	100,0 %

A pályázott programokat tartalmuk szerint is tipizáltuk. Egy-egy nagyobb témacsoportba gyűjtve számoltuk össze azokat a cselekvési programokat, amelyeket a települések első alkalommal benyújtott pályázatai tartalmaztak. A témacsoportok a következők voltak:

táplálkozás
mozgás
környezetvédelem és környezetszépítés
egészséges életmód, egészségügyi felvilágosítás
beruházás
szociális program
kultúra
„egyéb" programok

A legnépszerűbb programtípusnak a beruházásokon belüli „szabadidős beruházás" bizonyult, ami az esetek többségében játszótér építését, játszó-pihenő park, sportpálya, tanösvény létrehozását, valamint egy-egy gyermekklub (játszóház játékokkal, kerékpárokkal való) felszerelését jelentette. Az öt fordulót együtt tekintve 314 ilyen támogatási kérelem érkezett, melyből 132 a Soros Alapítvány támogatásában részesült²⁸ .

A szabadidős beruházásokhoz hasonlóan népszerűek voltak a mozgással, sporttal kapcsolatos programok is (szám szerint 359), melyből az alapítvány 69-et támogatott.

Ezt követték az egészségi állapotra, a településen élők egészségmagatartásának befolyásolására irányuló programok (a 315 pályázott programból 35 részesült támogatásban).

Környezetszépítésre, környezetvédelemre, többnyire fásításra, vagy virágosításra 273 program irányult. Ezt a csoportot – a játszótérhez, pihenőparkhoz hasonlóan, közösségteremtő szerepe miatt – a kuratórium szintén támogatandónak ítélte, így közülük 134 program valósulhatott meg a Soros Alapítvány támogatásával. Egyedül azokat a programokat utasította el a kuratórium, ahol a pályázók előadások, iskolai oktatás keretében tervezték a gyerekek és a felnőttek környezeti tudatosságának formálását.

Az egészség témája köré szerveződő programok körében a legtöbb igény még mindig a – többnyire külső szakértőkre építő²⁹ , a lakosság passzív szerepére támaszkodó – hagyományos egészségnevelő módszerekre irányult, amelyek a program céljaihoz nem illeszkedtek (a 315 programból 163 program volt ilyen – nagyobbrészt a támogatást nem nyert települések pályázataiban).

A kérések másik nagy csoportja (mely a pályázati program félreértésén alapulhatott) az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra – műszer beszerzés, rendelőbővítés, gépkocsi vásárlás stb. – fejlesztésére irányult (69 település fordult ilyen kérelemmel az Alapítványhoz). Ezzel ellentétben a kuratórium inkább a közösségi összejövetelt is megteremtő életmódklubok, egészségügyi vetélkedők és az egészség fejlesztésére irányuló rendezvények szervezését ítélte támogatandónak (17 település).

Fontos eredménynek könyvelhetjük el, hogy több pályázatban a korábban alkalmazott hagyományos egészségnevelő módszerek már megtapasztalt hatástalanságát is megfogalmazták, s ennek megfelelően több település elállt ezek folytatásától. (Természetesen találtunk példát ennek ellenkezőjére is, ahol a módszert nem vetették el, csupán az előadók személyén változtattak.)

A pályázók egy része minden bizonnyal csak nehezen képes továbblépni a korábbi évek megszokott gyakorlatán, és új módszerekben gondolkodni. Sokan a betegségek oldaláról közelítenek az egészséghez, ahelyett, hogy pozitív egészségkép kialakítására törekvő programokat tűznének ki célul. A pályázatokban azonban számos, a megvalósítani kívánt céloknak megfelelő aktivitási terv is szerepelt. Ezeknek a programoknak a sikeres megtervezése egy nagyon fontos feltétel teljesüléséhez kötődött: a pályázatot elkészítők képesek voltak szemléletükön változtatni.

A pályázott és támogatott programok típusai

Program típusok	Pályázott programok		Támogatott programok		A támogatott programok a pályázott programok százalékában
Táplálkozás	180	8,6%	30	6,1%	16,6%
Mozgás, sport	359	17,2%	69	14,1%	19,2%
Környezetvédelem	273	12,9%	134	27,5%	49,1%
Egészségügy	315	14,9%	35	7,1%	11,1%
Beruházás	576	27,0%	159	32,6%	28,0%
Szociális programok	62	2,9%	2	0,4%	3,2%
Kulturális programok	312	14,9%	60	12,2%	19,2%
Egyébb	34	1,6%	-	-	0,0%
Összesen	2102	100,0%	489	100,0%	átlagosan: 23,3%

A közösségteremtés szempontjából is értékes, és többnyire támogatható programok születtek a települések többségében a kulturális élet megteremtésére, fejlesztésére irányuló törekvések mentén. 15 településen színjátszó körök, tánccsoportok, kézműves és zenei szakkörök alakultak, 16 településen tartottak különböző rendezvényekkel, vetélkedőkkel színesített falunapot. Több helyen a támogatást a helyi kábeltelevízió műsorkínálatának bővítésére, utazásra, vagy életmódtáborra fordították.

180 program irányult a táplálkozási szokások megváltoztatására, közös főzések rendezésére, tankonyha, biokert kialakítására. Közülük is inkább a közösségi programokat támogatta az Alapítvány, szám szerint 30-at. A helyes táplálkozásról szóló felvilágosító előadások elsősorban az egyéni szokások megváltoztatására irányultak. Közösségteremtő erejük hiánya miatt, valamint az egyéni szokásokban kialakuló változások bizonytalansága miatt, a kuratórium nem tartotta ezeket feltétlenül támogatandónak.

Visszatérő problémaként fogalmazódott meg a települések állapotleírásában, illetve a kulcsproblémák kiválasztását követően az egészségfejlesztési stratégia kidolgozása során is az, hogy az emberek életminőségén szociális körülményeik javítása nélkül változtatni nem lehet. Így több település (62 program keretében) egy-egy lakossági csoport számára dolgozott ki különböző, a szociális feltételeken javítani szándékozó cselekvési tervet. A szociális programok egyharmada a gyerekekre (iskolatej, fogkefe, gyerekruha-csere, napközi, étkezési hozzájárulás stb.), további egyharmada a munkanélküliekre (a munkanélküliség csökkentését célzó tanfolyamok, képzések finanszírozására) irányult. Több program (11) keretében kívántak a pályázók az idősek helyzetén változtatni, illetve 5 ilyen irányú kérés érkezett a romáknak szánt szociális támogatásokra is. A 62 szociális programból a Soros Alapítvány mindössze 2 programot támogatott, mivel a programok – elismerve szükségességüket – nem illeszkedtek a pályázati kiíráshoz.

Viszonylag nagyarányú igény fogalmazódott meg a szakemberképzésre, illetve átképzésre is (22 településnél), ez a törekvés azonban nem járt együtt a képzettek saját forrásainak beépítésével, így nem illeszkedett a pályázati célokhoz ³⁰ .

A vizsgált pályázatokban szereplő cselekvési programok

A program típusa	A pályázott programok száma	A támogatott programok száma
Táplálkozással kapcsolatos programok
Közétkeztetés	8	-
Előadások, elsősorban az egyéni szokások megváltoztatására	47	6
Közös főzés, főzőklub, bemutató, főző-verseny	64	12
Tankonyha, biokert, gyógynövények	46	12
Biosarok az élelmiszerboltokban	10	-
Egyéb	5	-
Összesen	180	30


Mozgás, sport

Sportegyesület létrehozása, meglévő erősítése	14	2
Gyógytorna, gyógyfürdő látogatás (óvodások, iskolások, idősek, kismamák számára stb.)	94	21
Erősítés, kondicionálás, aerobic, táncoktatás	46	11
Úszásoktatáshoz való hozzájárulás	69	3
Természetjáró klub, illetve egy-egy kirándulás	61	9
Sportnap, sportversenyek	72	22
Egyéb	3	1
Összesen	359	69


Környezetvédelem, környezetszépítés

Faültetés, parkosítás	112	67
Hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés	25	9
Parlagfű irtás	28	6
Környezetszépítés (Tiszta udvar…, utcatáblák, virágosítás)	92	47
Előadások, iskolai oktatás	14	3
Egyéb	2	2
Összesen	273	134


Egészségügy

Előadások, beszélgetések	163	17
Hagyományos életmódklub, kismama klub, baba-mama klub	51	13
Egészségügyi vetélkedők, alkalmi rendezvények (iskolai és településszintű is)	27	3
Szűrés, állapotfelmérés (akár orvosi, szociológiai, mentálhigiénés)	71	2
Egyéb	3	-
Összesen	315	35


Beruházások

Egészségügyi beruházás (műszer beszerzés, rendelőbővítés, gépkocsi-, lakás-, rádiótelefon vásárlás)	69	2
Környezetvédelmi beruházás (szennyvíz-csatorna, szeméttelep kialakítása, fűnyíró, szemetes vásárlás)	43	7
Szabadidős beruházás (park, sportpálya, sportöltöző, játszótér kialakítása, lovak vásárlása, konditerem, focicsapat felszere-lése, tanösvény kialakítása, kerékpárokkal és játékokkal való felszerelés)	314	132
Kulturális-oktatási beruházás (kultúrház felújítás, könyvtár, számítógép, kábeltévé, szobor állítás, emlékkereszt)	104	14
Szociális beruházás (WC, mosó helyiség, higiénés feltételek javítása az iskolában)	20	2
Egyéb beruházás	17	2
Összesen	567	159


Szociális programok, segélyek

Gyerekeknek (iskolatej, fogkefe, gyerekruha-csere, napközi, étkezési hozzájárulás, veszélyeztetett gyerekek felkutatása és kapcsolattartás)	22	-
Időseknek (idősek napközi otthona, gyógyszertámogatás, idősek látogatása otthonukban, étkeztetés)	11	1
Romáknak (szociális segély)	5	1
Munkanélküliség csökkentése, foglalkoztatás elősegítése (virágkötő-, nyelvtanfolyam, számítógépes tanfolyam, közmunkások bevonása)	22	-
Bármilyen egyéb segélyezés	-	-
Egyéb	2	-
Összesen	62	2


Kulturális programok

Színjátszó kör, kézműves, zenei, művészeti stb. szakkörök, tánc-csoport	50	15
Kommunikáció (helyi újság létrehozása, kábeltévé fejlesztés, műsorok, Teleház, falukönyv összeállítás)	52	9
Egyéb kulturális programok	1	-
Utazás (színházlátogatás, Parlament-látogatás, nyaralás)	44	5
Rendezvény (falunap, „ki mit tud” vetélkedő, kiállítások)	62	16
Nyugdíjas vagy más klubok (nem egészség-, nem sport-, nem kismama klub)	48	7
Táborok (életmód, erdei iskola, egészségmegőrző, kézműves)	55	8
Összesen	312	60


Egyéb

Civil szervezetek létrehozása	5	-
Kutatás, felmérés	7	-
Továbbképzések (nem a munkanélküliség csökkentése, gyógytornász, Gordon iskola szülőknek)	22	-
Összesen	34	-
Mindösszesen	2102	489

Vissza a tartalomjegyzékhez

A költségvetésről

A költségvetés érthető, áttekinthető, számszakilag is egyező összeállítása – az értékelés tapasztalatai alapján – nem bizonyult egyszerűen megoldható feladatnak a pályázók számára. Érdekes módon ez még azoknak sem sikerült, akik nem először készítettek pályázatot, s ahhoz rendelt költségvetést.

A költségvetési terv értékelése a vizsgált pályázatokban

A költségvetés	Települések száma
Érthető és programok szerint bontott ³¹	93	20,9%
Érthető, de összegzett	312	70,1%
Nem érthető, nem áttekinthető	40	9,0%
Összesen	445	100,0%

A korábban több helyről támogatást kapott településeknek is majdnem fele (43,8%) nyújtott be olyan pályázatot, ahol a mellékelt költségvetés nem volt érthető vagy programok szerint bontott (lásd a következő ábra szürke, illetve kék színnel jelzett területeit). Ez azt jelenti, hogy pályázatukból vagy nem derült ki, mennyi támogatást kérnek a Soros Alapítványtól, vagy kiderült ugyan a kért támogatás összege, de az már nem, hogy konkrétan mire fordítanák ezt.

A korábban támogatást nyert települések költségvetési tervének értékelése

Számos pályázatból nem derült ki az értékelők számára az sem, hogy a tervezett cselekvési programok közül melyek azok, amelyeket a település lakói maguk kívánnak megvalósítani, például társadalmi munka formájában, vagy más, helyi források bevonásával, és melyek azok, amelyekhez a Soros Alapítvány támogatását kérik. Egy nem érthető, programok szerint részletesen nem bontott költségvetés esetén a kuratóriumnak nem volt lehetősége a pályázat résztámogatására sem, hiszen az egyes programokra kért támogatások nem különültek el egymástól³² .

A nyertes települések pályázataiban többnyire áttekinthető, a tervezett programok szerint bontott költségvetési tervet találhattunk, míg a támogatást nem nyert települések költségvetési terveire inkább az volt a jellemző, hogy nem áttekinthetőek, vagy csak összegzett számokat tartalmaztak (részletes kifejtés nélkül). (Lásd a következő ábrát.)

A költségvetési terv értékelése a nyertes és a nem nyertes településeknél

Vissza a tartalomjegyzékhez

A programokra kért támogatásokról

A Soros Alapítványtól kért támogatás a vizsgált 445 település esetében településenként átlagosan 1.810.490 Ft volt. A támogatásként kért összegek nagysága településtípusonként változó. A legnagyobb költségigényű programokat a 4001-5000 fős települések (településenként átlagosan 2.398.460 Ft), valamint az 5001-10000 fős nagyközségek, illetve kisvárosok (településenként átlagosan 2.369.210 Ft) dolgozták ki. A legkevesebb támogatást az 500 fő alatti lakosságszámú települések kérték (településenként átlagosan 1.377.590 Ft-ot), az ő költségvetésükben azonban még egy kisebb összegű támogatás is alapvetően más szerepet játszik³³ .

A különböző nagyságú települések körében a kért támogatási összeg személyi és dologi kiadásokra fordítandó része közel azonos arányban szerepelt³⁴ . Különbség inkább a nyertes és nem nyertes települések között figyelhető meg. Míg a nem támogatott települések a támogatásnak átlagosan 19 százalékát kívánták személyi kiadásokra/ösztöndíjakra fordítani, addig a nyertes települések – a közösségi összefogást tovább erősítve – ezt inkább társadalmi munkával, a helyi lakosok felajánlásaival helyettesítették (itt az átlagos tervezett személyi kiadások csak 10 százalékát tették ki a teljes támogatási kérelemnek).

A költségvetési tervben kért támogatás összege, valamint a személyi és dologi kiadások aránya a települések nagysága szerint (átlagosan)

Lakosság szám (fő)	A költségvetési tervben
Lakosság szám (fő)	A "személyi kiadások" aránya	A "dologi kiadások" aránya	A pályázott teljes összeg, átlagosan (ezer Ft)
500 fő alatt	16,3%	83,7%	1378
501-1000	11,5%	88,5%	1751
1001-2000	13,1%	86,9%	1758
2001-3000	12,4%	87,6%	2262
3001-4000	16,5%	83,5%	1724
4001-5000	14,4%	85,6%	2399
5001-10000	29,9%	70,1%	2369
10000 fő felett	17,4%	82,6%	1728
Átlagosan	15,2%	84,8%	1811

A településeknek valamivel több, mint fele (56,8 százaléka, 253 település) 500 ezer és 2 millió forint közötti összegre pályázott. 51 település ennél szerényebb keretek között (500 ezer forint alatt) tervezte programjai megvalósítását. Viszonylag magas azok száma is, akik a pályázat ideájához nem igazán illeszkedő módon, ennél jóval nagyobb külső forrást kívántak igénybe venni: 19 település 5 millió feletti, és 3 település 10 millió forint feletti támogatási kérelmet nyújtott be az Alapítványhoz³⁵ . A többiek (119 település) 2-5 millió forint közötti összegre pályáztak.

A pályázók körében még mindig él az a hit, hogy a tervezett összeg két-háromszorosát kell megpályázni ahhoz, hogy a programjuk megvalósításához szükséges összeget megkapják. Ez a szemlélet okozza részben az irreálisan tervezett költségvetéseket. A tréningeken lehetőség volt e tévhit cáfolására, de ezeket nem biztos, hogy mindenki elhitte, és a tréningeken sem vett részt az összes pályázó.

A költségvetési tervben szereplő, a Soros Alapítványtól kért támogatási összegek nagysága

A kért támogatási összeg (Ft)	Települések száma		Ebből a nyertes települések száma		Ebből a nem nyertes települések száma
100 ezer alatt	2	0,4%	1	1,2%	1	0,4%
100 ezer – 500 ezer	49	11,0%	19	9,4%	30	12,4%
500 ezer – 1 millió	99	22,2%	42	20,7%	57	23,6%
1 millió – 2 millió	154	34,6%	83	40,1%	71	29,3%
2 millió – 3 millió	84	18,9%	38	18,7%	46	19,0%
3 millió – 4 millió	28	6,3%	8	3,9%	20	8,3%
4 millió – 5 millió	7	1,6%	3	1,6%	4	1,7%
5 millió – 10 millió	19	4,3%	9	4,4%	10	4,1%
10 millió felett	3	0,7%	-	-	3	1,2%
Összesen	445	100,0%	203	100,0%	242	100,0%

Az 500 ezer forint alatti támogatási kérelmek egy része (szám szerint 17, vagyis az ilyen kérelmek 33,3 százaléka) a legkisebb – 500 fő alatti – lélekszámú településekről érkezett (lásd a következő táblázatot). A nagyobb költségigényű programokat inkább a nagyobb lélekszámú települések pályázati terveiben találhatjuk.

A támogatásként kért összegek megoszlása településnagyság szerint (települések száma)

Település nagysága	A támogatásént kért összeg							*Összesen*
Település nagysága	100 ezer alatt	100 ezer - 500 ezer	500 ezer - 1 millió	1-2 millió	2-5 millió	5-10 millió	10 millió felett	*Összesen*
500 fő alatt	1	16	22	31	16	1	-	87	19,6%
501-1000	-	9	19	31	27	4	-	90	20,3%
1001-2000	1	9	29	46	26	5	1	117	26,4%
2001-3000	-	3	14	13	18	3	1	52	11,7%
3001-4000	-	4	5	15	11	1	-	36	8,1%
4001-5000	-	2	2	4	7	2	-	17	3,8%
5001- 10000	-	6	5	10	12	3	1	37	8,3%
10000 fő felett	-	-	3	4	2	-	-	9	1,8%
Összesen	2 (0,4%)	49 (11,0%)	99 (22,2%)	154 (34,6%)	119 (26,7%)	19 (4,3%)	3 (0,8%)	445	100,0%

Vissza a tartalomjegyzékhez

A programokra megítélt támogatásokról

Az öt pályázati forduló során átlagosan 522.004 forintnyi támogatást ítélt oda településenként a Soros Alapítvány (a legkisebb összegű támogatás 36.000 forint volt, a legnagyobb 2.460.000 forint). Összességében a támogatások többsége 100 és 500 ezer forint között mozgott (a települések 54,6 százaléka részesült ilyen összegű támogatásban). A következő táblázatból az is látható, hogy az 500 ezer, illetve az 1 millió forintot nem meghaladó támogatások többségét a 2000 főnél kevesebb lélekszámú települések kapták, azaz a kuratórium elsősorban ezeket a településeket támogatta pályázatuk alapján.

A támogatásként megítélt összegek megoszlása településnagyság szerint (települések száma)

Település nagysága	A támogatásként megítélt összeg						*Összesen*
Település nagysága	100 ezer alatt	100 ezer- 500 ezer	500 ezer- 1 millió	1 millió- 1,5 millió	1,5 millió- 2 millió	2 millió felett	*Összesen*
500 fő alatt	2	30	5	1	2	-	40	19,7%
501-1000	4	26	13	5	1	-	49	24,1%
1001-2000	4	27	15	4	-	1	51	25,1%
2001-3000	1	9	12	-	3	-	25	12,3%
3001-4000	1	10	7	2	-	-	20	9,9%
4001-5000	1	2	2	1	-	-	6	3,0%
5001- 10000	1	7	-	1	-	1	10	4,9%
10000 fő felett	-	-	2	-	-	-	2	1,0%
Összesen	14 (6,9%)	111 (54,6%)	56 (27,6%)	14 (6,9%)	6 (3,0%)	2 (1,0%)	203	100,0%

Az odaítélt támogatások nagysága tehát eltérő volt településenként, és az egyes pályázati fordulókban is. Míg az első két fordulóban találhatunk 1,5 millió forinton felüli támogatásokat is (8 település), addig a második fordulót követően a kuratórium nem támogatott ilyen nagy költségigényű programokat³⁶ .

A különböző nagyságú támogatások megoszlása az egyes pályázati fordulókban (települések száma)

A támogatás nagysága	1. forduló	2. forduló	3. forduló	4. forduló	5. forduló	*Összesen*
100 ezer alatt	-	4	2	-	8	14	6,9%
100 ezer - 500 ezer	11	35	23	15	27	111	54,6%
500 ezer- 1 millió	20	15	9	6	6	56	27,6%
1-1,5 millió	3	6	4	1	-	14	6,9%
1,5 - 2 millió	2	4	-	-	-	6	3,0%
2 millió felett	1	1	-	-	-	2	1,0%
Összesen	37	65	38	22	41	203	100,0%

A települések többsége (371 település, a pályázók 83,4 százaléka) a Soros Alapítványtól kért támogatást saját forrással kívánta kiegészíteni³⁷ . Jóllehet a Soros Alapítvány e pályázati programjának feltételei ezt nem tartalmazták, a saját erő önmagában jelzés értékűnek számított az értékelők számára a települések tenni akarását, komoly szándékát, illetve a programok fenntarthatóságának egyfajta garanciáját illetően. A saját erő értékelésében különösen pozitív megítélés alá esett a tenni, a cselekedni akarás, a helyi lakosok szellemi és fizikai „tőkéjének" felhasználása a programok megvalósítása során. E szándék – hitelesen bizonyítva – „meggyőzőbb" érv volt, mint a sok esetben csak papíron létező pénzösszeg.

Azok a települések, ahol a saját erő feltüntetése (az előbbi értelmezés szerint) nem szerepelt a költségvetési tervben, illetve a pályázat leírásában, kevésbé voltak sikeresek (a 74 település közül, ahol a pályázók nem jelöltek meg saját erőt, erőfeszítést, 57 település pályázatát utasította el a kuratórium).

A vizsgált pályázatok költségvetésében feltüntetett saját források

A költségvetésben feltüntetett saját vagy más forrás	Települések		Ebből a nyertes települések		Ebből a nem nyertes települések
Nincs, illetve nem tüntették fel	74	16,6%	17	8,4%	57	23,6%
Van és ez saját belső forrás	256	57,5%	123	60,6%	133	55,0%
Van és ez külső forrás	3	0,7%	2	1,0%	1	0,3%
Belső és külső forrást is feltüntettek	112	25,2%	61	30,0%	51	21,1%
Összesen	445	100,0%	203	100,0%	242	100,0%

A települések közül 256 település (a vizsgálatban szereplő települések 57,5 százaléka) belső, a helyi költségvetésben elkülönített, illetve egyéb forrásból származó pénzeszközöket, illetve pénzt pótló szellemi és fizikai tőkét jelölt meg.

Belső saját forrásnak számított a lakosok által vállalt, a programok megvalósításához szükséges társadalmi munka is. A saját erő másik összetevője valamilyen külső forrás volt, ezt önmagában a településeknek csak kisebb része, 0,7 százaléka kívánta/tudta a programba bevonni. A pályázók egynegyede (112 település) külső és belső saját forrást egyaránt hozzá kívánt tenni a programhoz, munkájuk sikere érdekében.

A településeket lakosságszámuk szerint vizsgálva megállapítható, hogy saját forrással a kisebb lélekszámú települések kevésbé rendelkeznek, mint a nagyobb lélekszámúak. Ennek mintegy kompenzálására viszont jóval nagyobb belső erőforrásokat hajlandók mozgósítani, mint a nagyobb települések. A vízválasztó a 2000 fő alatti és az e feletti települések között van. Meglepő, hogy még az 500 főnél kevesebb lakosú települések is több belső erőforrást tudnak felmutatni, mint a 2000 főnél több lakossal rendelkezők. Ezek a belső erőforrások e kistelepülések esetében a lakosok aktivitása, mely nélkül reményük sincs arra, hogy helyzetükön változtassanak. A nagyobb lélekszámú településeken inkább a külső forrásoktól remélnek változásokat. A dolog másik oldalát az jelentheti, hogy a kistelepüléseken az emberek jobban „szervezhetőek" egy konszenzus alapján meghatározott közös cél érdekében, míg a nagyobb településeken az érdekek egyeztetése, a közös részvétel (azaz a belső erőforrás) mozgósítása nehezebben megvalósítható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pályázatok sikerességéről

A Soros Alapítványhoz e pályázati program során legalább egy alkalommal pályázatot benyújtó 445 település közül 203 település pályázatát a kuratórium teljes- vagy részösszegű támogatásra javasolta. Ez a pályázó települések 45,6 százalékát jelentette. A vizsgált települések közül 10 település pályázata formai okok miatt nem felelt meg a pályázati kiírásnak. A következőkben a döntés alapjául szolgáló szakértői véleményeket és a kuratórium végső döntését együttesen vizsgáljuk, hogy megállapíthassuk, milyen elvek és szempontok alapján dolgoztak a döntéshozók.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A hiányosságokról

A bevezetőben már szóltunk arról, hogy minden benyújtott pályázatot (előzetesen egyeztetett szempontok alapján) szakértők bíráltak el. A szakértők nem pontoztak vagy minősítettek néhány szóval, hanem átfogó írásos véleményt készítettek. E véleménynek tartalmaznia kellett az állapotleírás komplexitására, minőségére vonatkozó értékeléseket, a cselekvési programoknak a Települési egészségterv programhoz való illeszkedését, a helyi közösség részvételének, a programok fenntarthatóságának, valamint a költségvetés (programokhoz illeszkedő) realitásának megítélését is. A szakértők javasolhatták a program teljes- vagy résztámogatását (megjelölve a támogatandó programot), a pályázat átdolgozásra való visszaküldését, illetve annak elutasítását.

A kuratórium mindhárom tagja e szakértői vélemények ismeretében, de valamennyi pályázatot ismerve, önállóan alakította ki véleményét. A döntési folyamat során a szakértők és a kurátorok véleménye az adott pályázatról az esetek többségében megegyezett, vagy legalábbis közel állt egymáshoz. A bírálatok kb. 20 százalékában azonban a végső döntés kialakítását komoly, alapos viták előzték meg, ahol a kurátorok végül is konszenzussal vagy a többségi elv érvényesítésével döntöttek.

Bármennyire hihetetlen a mai pályáztatási gyakorlatban, mind a szakértők, mind a kurátorok ragaszkodtak az általuk közösen kidolgozott és elfogadott döntési szempontok következetes érvényesítéséhez. Ez az egységes szemlélet és gyakorlat – a döntéseket előkészítők és a döntéshozók eltérő szakmája és munkaköre ellenére – konfliktusmentesen valósult meg. Ez annak köszönhető, hogy a program indulásának első percétől kezdve a Soros Alapítvány munkatársai, a felkért szakértők és a kurátorok együtt dolgoztak.

A legfontosabb megállapodás a döntéshozók között az volt, hogy a pályázat beadását megelőzően minden lehetséges segítséget megkaphatnak a pályázók, de azt követően már csak a megfelelőség dönthet. Így például nem kaphattak elsőbbséget azok a települések, amelyek ugyan szociálisan rászorultak volna a támogatásra, de pályázatuk nem felelt meg a program célkitűzéseinek³⁸ . A rokonok, barátok, ismerősök pályázatai sem jelentettek előnyt – erről éppen ők tudnának meggyőzően beszámolni.

Az alábbi ábrából jól látható, hogy a leggyakrabban előforduló hiányosságok a pályázatokban – a kuratóriumi döntés ismeretében – a közösségi részvétel hiánya (29,9%), a cselekvési programok nem kellő mértékben való kidolgozottsága (16,3%), valamint a programok beruházás jellege és az egészségkép hiányosságai voltak (ez utóbbi kettő egyenlő arányban, 13,4 százalékos előfordulással szerepelt az elutasítás indokai között).

A pályázatokat jellemző típushibák megoszlása a támogatásban nem részesülő települések munkáiban

Ha a pályázatok készítőit, benyújtóit tekintjük, lényeges eltéréseket nem rögzítettünk a „típushibákat" illetően. Nagyobb arányban állítottak össze túl nagy összegű támogatást igénylő, illetve az értékelők számára nem értelmezhető költségvetésű programokat az önkormányzatok. Pályázataikban ez a típushiba a pályázó csoportokon belüli részvételi arányuknál (65,7 százalék) nagyobb százalékban (69,6 százalék) szerepel. (Lásd a következő táblázatot.)

Az önkormányzatok által jegyzett pályázatokra volt inkább jellemző az is, hogy a közösség szerepét figyelmen kívül hagyva – fontos, de a jelen pályázati kiíráshoz nem illeszkedő módon – olyan beruházáshoz kértek támogatást, melyet helyi forrásokból nem véltek megvalósíthatónak. Az egészségterv program keretében megvalósítani kívánt beruházási tervek valószínűleg a pályázati célok félreértésén alapulhattak, így ezeket a pályázatokat a kuratórium általában nem támogatta³⁹ .

A támogatást nem nyert pályázatok típushibái a különböző pályázó szervezetek esetében

Típushibák	PÁLYÁZÓ SZERVEZET					Összesen
Típushibák	önkormányzat	civil szervezet	költségvetési intézmény	más jogi személy	nem jogi személy	Összesen
A pályázó nem jogi személy vagy város	2 20,0%	1 10,0%	3 30,0%	-	4 40,0%	10 100,0%
A költségvetés irreálisan magas vagy nem érthető	39 69,7%	11 19,6%	4 7,1%	2 3,6%	-	56 100,0%
Nem a közösségre épít	131 62,4%	46 21,6%	26 12,4%	4 1,9%	3 1,4%	210 100,0%
Általában nem illeszkedik a pályázati kiíráshoz*	58 63,7%	16 17,6%	15 16,5%	2 2,2%	-	91 100,0%
"Félreértett" pályázat**	18 56,2%	6 18,8%	3 9,4%	1 3,1%	4 12,5%	32 100,0%
Az egészségkép nem megfelelő	51 54,2%	20 21,3%	16 17,0%	3 3,2%	4 4,3%	94 100,0%
A cselekvési programok nem kidolgozottak	71 61,7%	23 20,0%	14 12,2%	3 2,6%	4 3,5%	115 100,0%
Csak beruházás***	64 68,0%	20 21,3%	8 8,5%	1 1,1%	1 1,1%	94 100,0%
A pályázó csoportok megoszlása	65,7%	23,1%	9,4%	0,9%	0,9%	100,0%

*Általában nem illeszkedik a pályázati kiíráshoz: az e csoportba tartozó pályázók több ponton is figyelmen kívül hagyták a pályázati kiírást. Pl. nem készítettek állapotleírást, nem építettek a közösségre, nem dolgoztak ki cselekvési programokat (csak azok ötletét vetették esetleg fel), csak beruházásra kértek pénzt, külső szakértőkre kívántak támaszkodni a programok megvalósítása során, a programok nem voltak fenntarthatóak stb.
**Félreértett pályázat: a pályázó – a pályázati kiírástól eltérő, vagy azzal csak nagyon áttételesen összehozható – cél megvalósítására pályázott (pl. gépkocsi vásárlás a háziorvos számára, garázsépítés a falugondnoki hálózat autójának, a kocsma – mint közösségi helyiség – tataroztatása stb.).
***Csak beruházás: a megvalósítás során a közösség részvételét mellőző, a megvalósítást követően pedig közösségi programot nem tartalmazó beruházás (pl. vizesblokk építése a kultúrházhoz, berendezés vásárlása bármely intézményhez, parképítés, szennyvízcsatorna terveztetésének költségei stb.).

A benyújtott pályázatok 28,1 százalékáról a kuratórium úgy vélte, a pályázat a benyújtott formában ugyan „nem nyerő", de alkalmas a továbbgondolásra, „hibái" javíthatóak, és átdolgozást követően ismét benyújtható értékelésre a Soros Alapítványhoz.

A siker jóllehet korántsem ragadható meg csupán a mentén, nyert-e pénzbeni támogatást vagy sem egy-egy település pályázata, mégis kísérletet tettünk arra, hogy néhány jól definiálható dimenzió mentén megnézzük, melyek azok a háttértényezők, amelyek a 445 település csaknem felénél hozzájárultak ahhoz, hogy a kuratórium céljaik megvalósításához támogatásban részesítette őket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A program céljainak leginkább megfelelő pályázatokról

A pályázati kiírás céljait leginkább kifejező dimenziók

az egészségterv alapját képező egészségkép (állapotfelmérés) komplexitásában és színvonalában,
a kulcsproblémák meghatározásában,
az erre épülő egészségfejlesztési stratégia kidolgozottságában,
a közösség aktivitásában (mennyiben támaszkodik a program belső, közösségi erőforrásokra, milyen mértékben képes a közösséget tevőlegesen bevonni a programok megvalósításába),
valamint a programok fenntarthatóságában,
és egy reális, jól értelmezhető költségvetési tervben ragadhatók meg.

A továbbiakban az előbb felsorolt hat tényező „együttállását" nevezzük „jó pályázatnak⁴⁰ " , vagyis:

a pályázók által elkészített egészségkép a településen élők életfeltételeinek alakulását befolyásoló dimenziók leírásának széles körére terjed ki;
a pályázóknak sikerült megtalálniuk azokat a kulcsproblémákat, melyekre alapozva elkészíthették településük egészségfejlesztési stratégiáját, meghatározták rövid- és hosszú távú céljaikat;
a programokban tetten érhető a közösség aktív részvétele;
a programok hosszú távon is fenntarthatók;
a pályázat így alkalmassá válhat a településen élők kohéziójának, identitástudatának, autonómiájának (ön)fejlesztésére anélkül, hogy ahhoz külső szakértőkre, vagy lényeges külső forrásokra lenne szükség;
végül a programokhoz egy olyan költségvetési tervet mellékeltek, amelyből világosan kitűnik, mely programokra kérik a támogatást a Soros Alapítványtól, és mely programokat terveznek megvalósítani a helyi erőforrások felhasználásával.

A látszólag túlzó elvárásokat állító elképzelés működőképességét bizonyítja, hogy a pályázatok közül néhány minden kiegészítés, korrekció nélkül teljesen megfelelt a megfogalmazott kívánalmaknak (a követelmények tehát számukra reálisak, teljesíthetőek voltak).

A 445 település között az elemzés során 31 olyan települést találtunk, amelynek pályázata elsőre megfelelt a fenti szempontok mindegyikének. A többi 172 település is teljesítette e feltételek többségét, ezért – az átdolgozást követően – támogatásban részesülhettek⁴¹ .

A hat szempontnak (egyenként) megfelelt pályázatok, a pályázatok sikeressége szerint

A fenti grafikon a nyertes és nem nyertes települések pályázataiban mutatkozó különbségeket mutatja, a pályázati feltételek/szempontok megvalósításának eredményessége terén. (Az oszlopok mellett található számok azon települések számát mutatják a nyertes, illetve a nem nyertes települések körében, melyek pályázata az említett feltételnek összességében megfelelt. Például: a közösség aktivitása 88 nyertes település pályázatában volt tetten érhető, míg a nem nyertes települések körében ez a szám csak 13 volt.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A hat szempontnak megfelelő sikeres pályázatok – a pályázatot benyújtó szervezet szerint

A pályázó csoportok sikerességét tanulmányozva, a 31 – a pályázati feltételeknek leginkább megfelelő – településről 21 esetben az önkormányzat, 9 esetben civil szervezet és egy esetben költségvetési intézmény készítette el a pályázatot. (A civil szervezetek tehát a számarányukhoz képest felülreprezentáltak voltak a minden szempontból kiváló pályázatok készítésében.)

A korábbi tapasztalatok is tetten érhetőek a legjobb pályázatokat elkészítő településeken: a 31 településből 21 kapott korábban is támogatást a Soros Alapítványtól, illetve más helyről, vagy akár több támogatást is elnyertek már. A települések közötti társulások viszonylagos sikertelenségét mutatja, hogy a szóban forgó legeredményesebb pályázók között nem voltak olyanok, akik más településsel együtt adták volna be pályázatukat.

Ha csak a sikeres pályázatokat tekintjük, a pályázó szervezetek közül legsikeresebbnek összességében az önkormányzatok és a civil szervezetek bizonyultak, mivel szinte azonos arányban nyertek támogatást – az öt fordulót együtt tekintve: a pályázó civil szervezetek 47,6 százaléka, az önkormányzatok 47,8 százaléka készített „nyerő" pályázatokat. Ennél valamivel alacsonyabb arányban nyertek támogatást a költségvetési intézmények pályázatai (35,7 százalék). (Lásd a következő ábra zöld színnel jelzett területeit.)

A pályázó szervezet, a támogatást nyert és nem nyert településeken

Ha a pályázó csoport sikerességét a benyújtott pályázatokhoz viszonyítjuk (ld. a következő táblázatot), akkor az látható, hogy az intézmények és a civil szervezetek magasabb, az önkormányzatok alacsonyabb arányban találhatóak a nyertesek között, mint amilyen arányban a benyújtáskor regisztrálhattuk őket.

A nyertes települések aránya a programban pályázó szervezet/csoport szerint

Főpályázó	A pályázók		Ebből a nyertes települések száma		A nyertes települések a pályázók százalékában
Ökormányzat	292	65,7%	139	68,5%	47,6%
Civil szervezet(ek)	103	23,1%	49	24,1%	47,6%
Költségvetési intézmény	42	9,4%	15	7,4%	35,7%
Más jogi személy	4	0,9%	-	-	-
Nem jogi személy	4	0,9%	-	-	-
Összesen	445	100,0%	203	100,0%	-

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tovább a következő fejezethez >>>

Lábjegyzetek

3. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért „nyertes és nem nyertes” településekről fogunk beszélni , pl. nyertes és nem nyertes pályázat helyett (a program ideájából és gyakorlati megvalósításából következik, hogy inkább a települések – a lakókkal, intézményekkel – a „főszereplők” ebben a programban, mint az ún. pályázatok). vissza

4. Szám szerint a legtöbb pályázat (összesen 41) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett, és a legkevesebb Komárom-Esztergom megyéből (összesen 10). vissza

5. A „megye országos súlya” mutató a megyék településsűrűségét jelzi. Értéke a megyében található települések számának és az országban jegyzett összes település számának hányadosából jött létre. vissza

6. Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megye valószínűleg a falvak viszonylagos jó helyzete miatt nem szállt versenybe a nem túl magas összegű támogatást nyújtó programba, vagy az előzetesen befektetett munkát ítélték aránytalanul megterhelőnek a támogatási összegekhez képest. Mindhárom megyére jellemző, hogy az itt lévő településeken a nonprofit aktivitás magasabb az országos átlagnál, vagyis a civil szerveződéseknek – s valószínűleg az e szervezetekben végzett tevé-kenységnek – a megyében hagyományai vannak (Forrás: Rechnitzer János: Területi stratégiák, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. 193. o., a szerző saját számításai alapján). A sok szempontból hátrányos helyzetű, aprófalvas Baranya megye „alulmaradása” más okokkal magyarázható. E települések többsége el sem indult a pályázaton, ami a településeken élők jövőjére vonatkozó teljes kilátástalansággal, a kezdeményező, a húzó emberek hiányával (összefüggésben az alacsony iskolázottsággal) magyarázható. vissza

7. Az első két fordulóban a városok által benyújtott pályázatokat a kuratórium nem bírálta el. vissza

8. Az országos adatokhoz képest (a települések megoszlását lakosságszámuk szerint lásd a következő oldalon lévő táblázatban) az 500 főnél kisebb lakosságszámú aprófalvak – a pályázók nagy száma ellenére – még mindig alulreprezentáltak voltak, az 500-1000 fő közötti lélekszámú települések országos súlyukkal egyező arányban nyújtottak be pályázatot. Felülreprezentáltnak országos helyze-tükhöz képest a 2001-5000 fős nagyközségek és kisvárosok bizonyultak a programban. vissza

9. A pályázó csoport tagjait 61 település a pályázati űrlapon is megjelölte, míg a többi település esetében a támogató nyilatkozatokból (illetve a pályázat komplexitásából adódó szükséges feladatmeg-osztásból) következtethetünk a pályázó csoportra. vissza

10. A pályázatot benyújtók körében található – az önkormányzatokhoz és az intézményekhez képest – viszonylag kis számú civil szervezet nem azt jelenti, hogy a településeken egyáltalán nem működnek ilyen szervezetek. A települések többségében (417 településnél, a pályázók 93,7 százalékánál) a Települési egészségterv program előtt is működött már civil szervezet, illetve valamilyen civil szerveződés. A civil szervezetek/szerveződések száma az egyes települések között nagy szórást mutat (számuk 1-től 76-ig terjed). A nagy eltérés adódhat egyrészt abból, hogy a második pályázati fordulót követően a pályázati kiírás a városokra is kiterjedt, valamint abból, hogy a különböző fordulókban is eltérő lakosságszámú települések pályáztak, a 132 fős községtől a 10 000 fős nagyközségig. A települések többsége egy (47 település), kettő (60 település), valamint három (55 település) civil szervezetről számolt be a pályázat részét képező, a települést több dimenzió mentén bemutató állapotleírásban. vissza

11. E szándékot konkrétan meg is fogalmazták: adják és hozzák a homokot, biztosítják a faanyagot, vállalják a játékok, az asztalok, padok elkészítését, festik a házat, megvarrják a fellépő ruhákat, elkészítik az ételeket, hozzák a zöldséget, gyümölcsöt … a példák folytathatóak a végtelenségig. vissza

12. Az útmutató a program ideájának megismertetése mellett részletes mintát adott egy civil szervezet megalapításához (tartalmazta a szükséges jogi formákat, mintát mellékelt az alapító okirat elkészítéséhez stb.). vissza

13. A pályázati adatlapon csak a Soros Alapítványhoz korábban benyújtott és támogatott pályázatokat kellett feltüntetni. vissza

14. Mint mindent e programban, a tréningek megszervezését is a Soros Alapítvány támogatta. vissza

15. A táblázatban a tréningeken részt vett összes település adatai szerepelnek, nem csupán az elemzés alapját szolgálóké. vissza

16. A táblázatban csak a dokumentum-elemzés során figyelembe vett településeket vizsgáljuk. vissza

17. Jól ismert, hogy Baranya aprófalvas megye. E falvak képviselői elfogadták ugyan a meghívást a felkészítő tréningekre, önmaguk lehetőségeit, erőit azonban már elégtelennek érezték a pályázat összeállításához. vissza

18. A Soros Alapítvány Települési egészségterv kuratóriuma – rendhagyó módon – azokat a pályázatokat, amelyek ugyan nem feleltek meg a támogathatóság kritériumainak, de javíthatónak minősültek, nem utasította el, hanem felkérte a pályázókat a pályázatuk átdolgozására. Az átdolgozást írásbeli értékelés segítette. vissza

19. A „csalódott” résztvevők főként a régebbi pályázók közül kerültek ki. A tréningekkel kapcsolatos legfőbb kifogás az volt – mint arról a tanulmány második részében számolunk majd be –, hogy a program kiírói és segítői nem mondták meg, „mire is kell pályázni”. vissza

20. Lásd a 2000 áprilisában tartott konferenciáról készült hírlevelek megfelelő részeit és az önkitöltéses kérdőív tréningekre vonatkozó értékelését. vissza

21. A program elnevezése sokak számára félrevezető volt. Bár a településeknek küldött meghívó levelekben hangsúlyoztuk, hogy a program nem az egészségügyi ellátásra vonatkozik, sok esetben az orvosnak lett „szignálva” a meghívó. Több orvos (és más szakember) – a tréningen való részvétel során – csalódással vette tudomásul, hogy a programban nem lehet sem egészségügyi, sem más beruházásokra pályázni önmagában. A csalódott résztvevők egy része – a regisztrálást követően – már nem is vett részt a teljes tréning-programon. vissza

22. A pályázók egy része programjai megvalósítását főleg külső – nem a településen élő – szakember meghívásával tervezte megvalósítani. Ezek közé tartozott például az egészségügyi témájú előadás(ok) megszervezése, ahol a lakók e programoknak csupán hallgatói, passzív résztvevői lettek volna, vagy bizonyos munkák (pl. játszótér kialakítása) külső szakemberre bízása, szintén a lakosság részvétele nélkül. E programok többsége a fenntarthatóság követelményének sem felelt meg. vissza

23. Az ún. közösségi felmérésnek változatos formáival találkoztunk a pályázatokban. Volt, ahol falugyűlésen gyűjtötték össze a megoldandó problémákat, kérdőíves felmérést végeztek, utcánként önkéntesek gyűjtötték az ötleteket, vagy a rendelőbe, boltba betérők válaszoltak arra, mit is kellene tenni a közösségért, a település fejlődéséért, s ezt hogyan lehet elérni. vissza

24. Mindehhez részletes segítséget kaptak a pályázók a Módszertani Útmutatóból, így annak ”lépésről lépésre” való követése sikeres állapotleírást eredményezett a településről. A legjobb állapotleírást azonban azok a települések készítették, akik – az útmutató ajánlásai mellett – saját programjuk szerint haladtak, saját maguk határozták meg a helyi adottságok figyelembe vételével, hogy mely területek vizsgálatára fordítanak nagyobb gondot, mely társadalmi csoportok problémáinak gyökereit „kutatják” jobban. vissza

25. E programok tipikusan: gyógyfürdő-látogatás, színházlátogatás, megvendégelés, egészségügyi felvi-lágosító előadásokon való részvétel stb. vissza

26. Ezek közé tartoztak a gépkocsitól kezdve az ultrahangos készüléken keresztül a különböző eszközök, műszerek, de a garázsépítés sem hiányzott a palettáról. A legmeglepőbb kérés díját azonban valószínűleg az a pályázat nyerte volna, ahol kocsmafelújításra kértek támogatást a Települési egészségterv program keretében. vissza

27. Csak érdekességként említjük meg, hogy azok közül a programok közül, amelyek elsősorban a nőkre irányultak, a programok kétharmada „nyerő” volt, azaz elnyerte a férfi-túlsúlyú kuratórium támogatását. Komolyra fordítva: nem a nemi szimpátia, hanem a közösségi összefogás, a saját munka hozzájárulása tette e programokat sikeresebbé másokénál. vissza

28. Ez – beruházás jellegéből adódóan – látszólag ellentmond a Települési egészségterv program célkitűzéseinek, azonban a közösségi élet olyan színterei teremthetők meg segítségével, mely több korcsoport hasznos szabadidő eltöltését, a környezet szépítését, ezáltal az ott élő emberek hangulatának javítását szolgálhatja egy időben. Ezen kívül egy játszótér vagy egy park megvalósítása szociális beruházás is, illetve olyan munkákat igényel, amelyben – a szakértelmet igénylő fázisok kivételével – a lakosság maga is aktív szerepet vállalhat. A kuratórium e programok közül is azokat támogatta, amelyekhez konkrét „hasznosítási terv” is tartozott: milyen közös rendezvényeket szerveznek ott, kiknek a bevonásával, hogyan lesz fenntartható stb. vissza

29. E szakértők többségét a közeli kórház, járóbetegrendelő szakorvosai jelentették volna, valamint természetgyógyászok, a médiából ismert népszerű személyiségek stb. Érdekes módon a helyi orvos, védőnő e feladatokban legtöbbször legfeljebb mint szervező jelent meg. vissza

30. Ebben az esetben amikor saját forrásról beszélünk, a következőket értjük ez alatt: a képzettek is akarják a képzést és a saját sorsukon való változtatást, járuljanak hozzá a képzés feltételeinek megte-remtéséhez (pl. minimális önrész vállalása, vagy a szakképzéshez szükséges műhely létrehozásában való fizikai részvétel, munkavállalás stb.), a képzés felhagyása járjon szankciókkal (pl. csak akkor kapja vissza az önrészt, ha sikeresen vette a képzés akadályait stb.). vissza

31. Egy-egy pályázatban több program megvalósításához is kérhették a pályázók a Soros Alapítvány támogatását. A kuratórium – a programoktól függően – támogathatta mindet, vagy csak azokat, ame-lyek illeszkedtek a Települési egészségterv program célkitűzéseihez. Ez utóbbi esetben különösen fontos volt, hogy a költségvetést a pályázók programokhoz rendelten készítsék el. vissza

32. A pontos értékeléshez meg kell azonban jegyezni, hogy a Soros Alapítvány kérdőíve és pályázati lapja nem illeszkedett megfelelően e program költségvetési részének elvárásaihoz. Azok a pályázók tudtak jó költségvetést készíteni, akik a tréningeken elmondottak szerint jártak el és külön lapon (lapokon) nyújtottak be részletes költségvetést. A kuratórium e részletes költségvetések megalapo-zottságát vizsgálta a program(ok) tartalmával összevetve. A pályázók egy részének szokatlan volt e gyakorlat. vissza

33. Az átlagok mögött jelentős szórással találkozunk. A kért legkisebb támogatási összeg 23.000 Ft volt, a legnagyobb 19.000.000 Ft. vissza

34. A két szélső póluson a 100 százalék és a 0 százalék szerepelt. Elenyésző arányban, de előfordult az is, hogy a település 100 %-ban személyi kiadásokra kívánta fordítani a támogatást (4 ilyen település volt, a pályázók 0,9 százaléka). Teljes egészében (100 százalékban) dologi kiadásokat tervezett 186 település, a pályázó települések 42,3 százaléka. vissza

35. Az egyes fordulókban rendelkezésre álló összeg nem haladta meg a 20-22 milliót. E kereteket a pályázati felhívásokban minden esetben közzétette a Soros Alapítvány. vissza

36. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy az egyik 2 millió forint feletti összeggel támogatott tele-pülés nem tudta felhasználni a szerződésnek megfelelően a támogatást, így a visszafizetett pénz az egyik pályázati fordulóban került felhasználásra. vissza

37. Ez részben örvendetes tény, részben pedig a kialakult pályáztatási gyakorlat része, amely – sok esetben irreálisan magas, nem kifejezetten a kistelepülések éves költségvetéséhez és lehetőségeihez mért – saját erőt kér. A Soros Alapítvány éppen ezért saját részt, legalábbis pénzben rendelkezésre állót, nem szabott feltételül a pályázat benyújtásához. vissza

38. A pályázatok benyújtása során sokan erre hivatkoztak: „mi olyan szegények vagyunk”; „itt nincs semmi, az nem lehet, hogy a Soros Alapítvány sem segít”. vissza

39. Néhány esetben találkoztunk csak olyan pályázókkal, akik a különböző pályázati fordulókban mindig ugyanazt a pályázatot adták be – a kuratórium írásos véleménye figyelembevételének mellőzésével. Azt, hogy miben bíztak, nem tudtuk megállapítani. vissza

40. Technikai szempontból a „jó pályázat” minősítés 6 változó – a „közösség”, az „egészségkép”, a „kulcsprobléma kiválasztása”, a „stratégia”, a „költségvetés” és a „fenntarthatóság” – összevonásából jött létre. A pályázati kiírás céljainak leginkább megfelelő pályázat e 6 változó együttes megfelelőségét (megvalósítását és elfogadható színvonalát) jelenti. vissza

41. Amint arról a korábbiakban már említést tettünk, a kuratórium a döntéshozatal során eltért a megszokott gyakorlattól. Ez azt jelentette, hogy nemcsak támogatott és elutasított, hanem azokat a pályázatokat, melyeket alapvetően jónak ítélt – de amelyek nem feleltek meg maradéktalanul a pályázat céljainak – visszaadott átdolgozásra, felkínálva az újra benyújtás lehetőségét is. vissza

Dokumentumok