Cím: | TÉNY/SOROS II. - 2003 |
Szerző: | Nóvé Béla |
Sorozatcím: | TÉNY/SOROS |
A kiadás helye: | Budapest |
A kiadás éve: | 2004 |
Kiadó: | Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft |
Terjedelem: | 625 oldal |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | évkönyv, Soros Alapítvány, pályázat |
Állomány: | |
Megjegyzés: |  |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 14 2415 4 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
Január elsején liberalizálják a hazai árampiac egyharmad részét. Január közepén elmélyül az észak-koreai atomválság, miután Phenjan felmondja az atomsorompó szerződést, és bejelenti, hogy háborús helyzetként értékelné, ha gazdasági szankciókat léptetnének életbe vele szemben.
Február elsején Texas állam fölött, hatvanhét kilométeres magasságban, leszál lás közben felrobban a Columbia űrrepülőgép, a hét asztronauta életét veszti. Feb ruár 2-án lejár a cseh álamfői posztot tíz esztendőn át betöltő Václav Havel mandátuma, utóda Václav Klaus lesz.
Március elsején az Országos Cigány Önkormányzat tagjainak megismételt vá lasztásán a Demokratikus Roma Koalíció képviselői, az ötvenhárom tagú testület ben ötven helyet nyernek el a rivális Lungo Drommal szemben. Március első nap jaiban teljessé válik a generációváltás a kínai vezetés legfelsőbb posztjain. Márci us 12-én fényes nappal, a kormány épülete előtt meggyilkolják Zoran Gyingyics szerb miniszterelnököt. Március 10-én kudarcot vallanak a Ciprus egyesítéséről, az ENSZ által kidolgozott rendezési tervről folyó tárgyalások. 13-án kétszeri ha lasztás után átadják a leégett Budapest Sportcsarnok helyén épült Budapest Sport arénát. Március közepén számos országban egészségügyi szűrést vezetnek be a re pülőtereken, mivel Kanada után Európában is megjelenik a 2002 végén Délkelet Ázsiából kiindult, lázzal és légzési nehézségekkel járó, halálos áldozatokat is köve telő SARS nevű betegség. Március 20-án - az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóvá hagyása nélkül - az USA és Nagy-Britannia háborút indít Irak ellen, hogy meg buktassa Szaddám Huszeint, és elérje az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését.
Április 7-én a parlament elfogadja a közpénzek felhasználásának nyilvánosságá ról szóló ún. üvegzsebtörvényt. Másnap hosszas jogi procedúrákat követően a Leg felsőbb Bíróság jogerős ítéletet hoz az Tocsik-ügyben, eszerint Tocsik Márta ma gánokirat-hamisításban találtatott bűnösnek. Április 9-én az amerikaiak elfoglal ják az iraki fővárost, Bagdadot. Április 11-én súlyos üzemzavart észlelnek a paksi atomerőműben, amelynek következtében a határértéket meghaladó radioaktív anyag kerül a légkörbe. Április 12-én megérkezik Ferihegyre az első „fapados” lé gi járat, amely az átlagos tarifánál jóval olcsóbban vehető igénybe. Április 16-án Athénban az EU tizenöt tagállamának és tíz tagjelöltjének kormányfői aláírják az európai integráció eddigi legnagyobb bővítéséről szóló, 2004. május 1-jétől ha tályos szerződést. Április 23-án megnyitják Cipruson a görög és a török közös séget 1974 óta elválasztó úgynevezett zöld vonalat. Április 29-én Líbia bejelenti, hogy hajlandó kártérítést fizetni a skóciai Lockerbie fölött 1988-ban felrobbantott utasszállító repülőgép katasztrófájában elhunyt utasok családjának, amennyiben az ENSZ, illetve az USA feloldja az országot sújtó szankciókat.
Május 1-jén Bush amerikai elnök lezártnak nyilvánítja a nagyobb katonai had műveleteket Irakban, s az iraki polgári adminisztráció élére Paul Bremert nevezi ki. Május 12-én több - vélhetően az al-Káida által elkövetett - öngyilkos merény let történik a szaúd-arábiai Rijádban. Május közepi kongresszusán a legnagyobb ellenzéki párt Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatja nevét. A hónap folya mán Észak-Korea felmondja a Szöullal a Koreai-félsziget atomfegyver-mentességéről 1992-ben kötött megállapodását.
Június első napjaiban több nyugat-európai országban sztrájkolnak a közalkal mazottak a tervezett nyugdíjreformok ellen. Június 4-én a jordániai Akabában tartott amerikai-izraeli-palesztin csúcstalálkozó keretében indítják útjára a köl csönös engedmények fejében 2005-re független palesztin államot ígérő ún. útiter vet, ám a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére tett kísérlet ismét elbukik. Júni us közepén Budapesten kitör a sok milliárdos csalást és sikkasztást felfedő ún. brókerbotrány.
Július elsején - ötvenhárom éves szünet után - Budapesten, Pécsett és Szegeden újra működni kezdenek a megyei törvényszékek és a Legfelsőbb Bíróság között el helyezkedő ítélőtáblák, ezzel párhuzamosan bevezetik az óvadék intézményét is. Július 5-én a Csecsenföld függetlenségéért vívott harcban elesett fegyveresek fele ségeiből verbuválódott Fekete Özvegyek nevű csoport öngyilkos merényletet hajt végre egy moszkvai rockkoncerten, amelyet aztán további akciók követnek. Július 18-án öngyilkosságot követ el David Kelly, a brit védelmi minisztérium biológiai fegyver-szakértője. A hónap folyamán Paul Bremer huszonöt tagú ideiglenes kor mányzótanácsot nevez ki Irakban. Július végén - harminc év után először - világbajnokságot nyer a magyar férfi vízilabda-válogatott Barcelonában.
Augusztus 11-én a NATO átveszi az ötezer-ötszáz fős, Kabulban állomásozó nemzetközi erők irányítását. Augusztus 17-én háromszáz fős magyar szállítóala kulat indul Irakba. Bagdadban a jordán követség és az ENSZ főhadiszállása ellen öngyilkos merényleteket követnek el.
Szeptember 10-én Stockholm egyik belvárosi áruházában több késszúrással sú lyosan megsebesítik Anna Lindh külügyminisztert, aki másnap belehal sérüléseibe. A svédek az eurozónához való csatlakozásról rendezett népszavazáson nemmel voksolnak. A hónap folyamán a tömegpusztító fegyverek után kutató ameri kai szakértők beismerik, hogy nem bukkantak vegyi, biológiai vagy nukleáris arzenálra.
Október 15-én a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok után harma dikként Kína is felbocsátja első, embert szállító, Mennyei csónak nevű űrhajóját. Október 18-án a MIÉP által mozgósított tüntetők megakadályozzák Medgyessy Péter kormányfőt, hogy elmondja ünnepi beszédét Deák Ferenc söjtöri szülőháza előtt. A hónap folyamán Izrael Szíria területét bombázza, mondván, Damaszkusz otthont ad a palesztin terrorszervezeteknek.
November 15-én török terroristák öngyilkos merényletet hajtanak végre két isz tambuli zsinagógánál, öt nappal később pedig a brit konzulátus és egy angol bank épületénél. A hónap közepén amerikai katonák lelőnek egy magyar civil férfit Irakban, vélhetően azért, mert arab öngyilkos merénylőnek nézték. November 23- án lemond a grúz államfő, Eduard Sevardnadze, miután a különleges rendőri erők jelentős része átállt a november 2-ai parlamenti választások eredményének meg semmisítését és az elnök távozását követelő ellenzék oldalára. November 29-én re kordösszegű nyeremény: több mint ötmilliárd forint talál gazdára a lottón. A hó nap folyamán Hamid Karzai ideiglenes afgán elnök kormánya megkezdi a Japán által kétszázmillió dollárral finanszírozott lefegyverzési programot, amely százezer harcos önkéntes leszerelését írja elő.
December elsején a Szépművészeti Múzeumban megnyílik a Monet és bará tai című tárlat, melyre az év legvonzóbb képzőművészeti eseményeként - a borsos belépődíj s a többórás sorállás ellenére - több mint negyedmillióan voltak kíván csiak. A hónap elején India és Pakisztán hadserege határozatlan időre szóló tűz szünetet köt a kasmíri ellenőrzési vonal mentén. Decemberben egy Tikrit köze li földalatti rejtekhelyen az amerikaiak elfogják a hónapok óta bujkáló Szaddám Huszeint.
Az év elején megalakul az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, Majtényi László volt adatvédelmi biztos irányításával, a Soros Alapítvány három évre szóló, fél mil lió dolláros támogatásával. Január végén ismét Budapesten tanácskoznak a térség beli Soros-alapítványok vezetői az uniós csatlakozásig s az utána követendő straté giájukról. Február elején Halmai Gábor elnök bejelenti, hogy 2004-től megszűnik az Alapítvány hagyományos adományosztó tevékenysége. Mint mondja: „2003 át meneti év lesz, a kifutó programokat befejezzük, de 2004-től már nem írunk ki pályázatokat a megszokott módon. Ennek a szisztémának vége. Az a döntés szü letett, hogy az Alapítvány 2004 után is megmarad, de átalakult formában, jelen tősen redukált apparátussal, s az eddigiektől eltérő támogatási tevékenységet folytat majd.” Március 7-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban utoljára kerül sor az Ala pítvány hagyományos, évi díjkiosztójára. Életműdíjban Tamás Gáspár Miklós, alkotói díjban Dukay Barnabás, Kemény György, Krasznahorkai László, Steiger Kornél, Vikár György és Zsótér Sándor részesül, emellett az Alapítvány hat Solt Ottilia-díjat és tíz Soros-ösztöndíjat adományoz a hazai szociális és kulturális szféra arra érdemesnek ítélt képviselőinek. A hónap közepén az Oltalom Karitatív Egye sület józsefvárosi kórházában megnyílt az ország első, hajléktalan pszichiátriai bete geket ellátó osztálya, melynek létesítéséhez az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 5 millió, a Soros Alapítvány 20 millió forintot adott.
Április közepén a Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute - OSI) New York, Budapest és Brüsszel után Londonban is irodát nyit helyi és hálózati Soros-programjai koordinálására.
Május 13-án életműdíjjal ismerte el Kertész Imre munkásságát, a jiddis nyelv és hagyományok ápolására 1925-ben létesített YIVO Intézet. A New York-i ünnep ségen mintegy ötszázan vettek részt, köztük nagy számban a közép- és kelet-euró pai országokból elszármazott zsidóság képviselői. Laudációt Soros György mon dott, kiemelve, hogy a Nobel-díjas magyar író műveiben az átélt borzalmak ellenére sem a bosszúállásra, hanem a tragédia feldolgozására biztatja olvasóit. Válaszában Kertész hangsúlyozta, hogy írói vállalását nem tudta volna sikerrel véghezvinni Soros tartós és jelentős támogatása nélkül. - Május végi, a budapesti Hospice Házban tartott, kihelyezett ülésén a kuratórium úgy dönt, hogy az Alapítvány tulajdonában lévő mobil emlőszűrő állomást a Primavera Alapítványnak adományozza.
Június 9-én oroszországi alapítványa 15. évfordulóján Soros Moszkvában beje lenti, hogy az elmúlt másfél évtizedben 1 milliárd dollárt fordított különféle orosz országi segély- és modernizációs programokra, ám a jövőben radikálisan csökken tett (évi 10 millió dolláros) költségvetéssel főként a civil társadalmat és az oktatás ügy fejlesztését kívánja segíteni. Június végén „Romák az integrálódó Európában” címmel háromnapos regionális konferenciát rendez Budapesten a Világbank az Európai Unió és a Nyílt Társadalom Intézet. A nagyszabású találkozó kormány zati és civil résztvevői a mintegy 8 milliós térségbeli cigányság jövendő esélyeit vi tatták meg James D. Wolfensohn és Soros György elnökletével. A záródokumen tum tíz érintett ország - mindeddig példa nélküli - kormányzati egyetértését tük rözi arról, hogy a 2005-től 2015-ig tartó időszak legyen a roma integráció évtizede, s ehhez az Unió is biztosítson kellő forrásokat.
Július végén a nagy amerikai lapok vasárnapi kiadásaiban Soros György fizetett hirdetést jelentet meg: „Amikor a nemzet hadat visel, az igazság megilleti a népet!” címmel a Bush-kormány iraki háborús politikáját és propaganda-szólamait szembesíti a tényekkel.
Augusztusban megkezdődik az őszi brüsszeli tanulmányút előkészítése, melyen hazai civil szervezetek képviselői vesznek részt szakértőkkel s az Alapítvány stábjával kiegészítve az uniós felkészülés jegyében.
Szeptember 11-12-én az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kétnapos konferenciát rendez az alkotmányosság és az uniós csatlakozás összefüggéseiről és a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized legfontosabb alkotmányossági kérdéseiről. Ugyancsak a hónap közepén az Intézményi támogatások program keretében az Alapítvány 11 hazai civil szervezetet hív meg, hogy támogatási igényeiket jelezve nyújtsák be távlati terveiket. A pályázaton utóbb öt szervezet nyert együttvéve 75 millió forintos működési támogatást.
Október végén utoljára tartanak Soros Stúdiószínházi Napokat Budapesten, melynek záróeseménye egy szakmai vitaülés „A kockázat szépsége - Alternatív művészeti finanszírozás a Soros Alapítvány után” címmel. Mint Nánay István, a stúdiószínházi kuratórium elnöke ez alkalomból elmondta, nyolc év alatt több száz társulat pályázott és nyert évről-évre átlag 30-50 millió forint összértékű támogatást kamaraszínházi és kísérleti produkcióira.
November elején Soros György hétvégi villámlátogatásra Budapestre érkezik, hogy a Közép-európai Egyetem teljes akkreditációja ügyében egyebek közt Medgyessy Péter miniszterelnökkel találkozzék. Soros a sajtó kérdéseire megerősíti: 2010-ig nem kíván kivonulni sem a térségből, sem Magyarországról, de az uni ós csatlakozás után jelentősen szűkíteni tervezi alapítványai korábbi tevékenységi körét.
November közepén a Business Week című hetilap közli, hogy a legfrissebb ada tok szerint a „filantróp toplistán” - Bill Gates és Gordon Moore után - Soros György áll a harmadik helyen. Eddig mintegy 2,4 milliárd dollárt költött a világ több mint félszáz országában jótékony célra, mely összeg becslés szerint nettó vagyonának 68 százalékát teszi ki.
Mint egy november végi sajtótájékoztatón bejelentik: a magyar civil szféra 900 millió forint értékű amerikai támogatást kap hat nagy amerikai alap: az Atlantic Philantropies, a Ford, a Rockefeller, a Charles Mott, a German Marshall Plan és az Open Society Fund közös adományaként. A magyar civil szervezetek három éves működési programhoz igényelhetnek segítséget. A hazai pályáztatás és az el bírálás három - úgyszintén pályázat útján kiválasztott - felelőse: a Civil Társada lom Fejlődéséért Alapítvány, az Ökotárs Alapítvány és a budapesti Soros Alapít vány. December elsején két külföldi és három magyar szakértővel megalakul a So ros Alapítvány „Trust” Kuratóriuma. A Trust for Civil Society in Central and Eas tern Europe alaptól elnyert 2,4 millió dolláros támogatással az Alapítvány a magyarországi nonprofit szervezetek fenntarthatósági programjait támogatja.
Az év végével bezár az Alapítvány Bolyai utcai székházának fogadószintjén a Nonprofit Szolgáltató Központ, melynek szolgáltatásait a jövőben a NIOK Alapítvány új Margit körúti irodája látja el.
Az Alapítvány ez évi költségkerete mintegy 1,8 millió dollár volt. A 2003-ban megítélt támogatások főbb tételei:
Civil programok
| East-East program | 18 402 360 Ft | 6 246 USD |
| Eötvös Károly Intézet | 1 306 250 Ft | |
| Európai Unió programok | 20 649 000 Ft | |
| Információs jogok és civil szervezetek | 8 000 000 Ft | |
| Intézményi támogatások | 71 525 000 Ft | |
| Nonprofithitelprogram | 45 650 000 Ft | |
| NonprofitSzolgáltatóKözpont | 44 000 000 Ft | |
| Női programok | 13 100 000 Ft | |
| Összesen: | 222 632 610 Ft | 6 246 USD |
Egészségügyi programok
| Hospice és palliatív ellátás, Salzburg Seminars | 16 606 800 Ft | 6 200 USD |
| Összesen: | 16 606 800 Ft | 6 200 USD |
Jogi programok
| Betegjogi program | 2 260 000 Ft | |
| Emberi jogi és korrupcióellenes program | 37 516 000 Ft | |
| Roma jogvédelem | 22 500 000 Ft | |
| Összesen: | 62 276 000 Ft | |
Kulturális programok
| Kortárs Művészeti Programhálózat | 27 000 000 Ft | |
| Stúdiószínházi program | 1 000 000 Ft | |
| Summa Artium | 21 000 000 Ft | |
| Összesen: | 49 000 000 Ft | |
Roma programok
| Önfejlesztő roma iskolák | 9 000 000 Ft | |
| Roma egészségügy | 22 378 300 Ft | |
| Roma média és kultúra | 24 850 000 Ft | |
| Összesen : | 56 228 300 Ft | |
| Mindösszesen: | 406 743 710 Ft | 12 446 USD |
A 2003. évi hivatalos középárfolyamon számolva mindez 1 824 640 dollárt tesz ki.
Az Alapítvány távozó munkatársai: Sándor Brigitta programvezető (Roma programok), Vida Gabriella programvezető (Kultúra, salzburgi szemináriumok)
Elhunyt: Vályi Gábor, az Országgyűlési Könyvtár nyugalmazott igazgatója, az MTA-Soros Alapítvány volt kurátora; továbbá Balassa Péter esztéta és Orbán Ottó költő, a Széprodalmi és Könyvkiadási kuratórium egykori tagjai.
M = 1:1
A CIVILEK SZOLGÁLATÁBAN
A FÜGGETLEN ÖKOLÓGIAI KÖZPONT
1994-2004
A FÖK a Kelet-Európai Független Környezetvédelmi Alapítvány (KEFKA) irodájaként működött 1989 szeptembere óta; kezdeti éveiről a Tény/Soros első „évtizedkönyve” már beszámolt. Egyik alapítója Soros György volt, aki később - a Soros Alapítvány átalakítása idején, több más általa alapított szervezethez hasonlóan -, 1998- ban kezdeményezte bezárását, mivel többé nem kívánt vagy bírt foglalkozni vele. A FÖK még ugyanezen évben csaknem változatlan kuratóriummal és célkitűzésekkel újraalakult Független Ökológiai Központ Alapítvány néven. A KEFKA átruházta rá feladatait és forrásait, a Soros Alapítvány pedig az új szervezetet is jelentős öszszegekkel támogatta. Sem az eltelt évek, sem a szervezeti megújulás nem változtatta meg erőteljesen a FÖK „tulajdonságait”, folytatta nagy programjait, küldetése csak finomodott,céljaitartósak-sajnos,mégnemokafogyottak.
A korábbi évtizedkönyv a FÖK tíz programjának eredményeiről számol be. Ezek a következőképpen folytatódtak:
1. Részvétel a környezetpolitikában: a munkatársakat a zöld civil társadalom továbbra is delegálja különféle bizottságokba. Jelenleg az a kitüntető hely zet áll fenn, hogy közülük ketten is dolgoznak a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítását szorgalmazó egy-egy operatív programhoz kapcsolódó Moni toring Bizottságokban, 5 éves delegációval. Tapasztalataikat az ígéretek szerint figyelembe veszik a 2007-2013 közötti tervezési időszak előkészítésekor. - A szervezet részt vesz az Aarhusi Egyezmény hazai alkalmazásának elősegí tésében, kiadvány és honlap (www.foek.hu/aarhus) készült az állampolgárok környezeti információkhoz való hozzáférésének megkönnyítése és a társadal mi részvételre való képesítésük érdekében. - A FÖK-nek a Nemzeti Környe zeti Nevelési Stratégia újragondolásában is nagy szerepe van, segítségével készült el a II. változat.
2. Szerepe a Soros Alapítvány támogatásával folyó környezetvédelmi adományozás terén 1998-ban véget ért. A kis támogatásokról döntő kuratórium nemcsak az adományozói tevékenységtől esett el ilyképpen, hanem nélkülözi vagy nehezebben szerzi meg a civil zöld mozgalomról a pályázatok útján beérkező helyzetképet. Sokszor megtörtént ugyanis, hogy autentikus közösségi prog ramok, országos ernyőszervezetek helyi csoportjait - melyek saját elnöksé güktől nem juthattak bizonyos céljaikat megvalósító erőforrásokhoz - a FÖK kuratóriuma juttatta jobb helyzetbe. 1994-től - az Európai természet védelem évétől - kezdve közösségi faültetésre, őshonos csemeték beszerzésé re is lehetett pályázni. E kategória nagyon kedvelt volt. Számos eredeti, inno vatív ötlet, kistanulmány fogalmazódott meg először e támogatások segítsé gével (organikus iskola, alternatív szennyvízkezelés, tiszai foki gazdálkodás stb.).
3. A Környezetvédők kisebbségben - a kelet-kelet program kiszélesedett: a határon túli szervezetek fejlesztése, helyzetbe hozatala aprómunka ahhoz a feladat hoz képest, amelyben a tiszai ciánszennyezéshez hasonló környezeti kataszt rófák megelőzése érdekében a Tisza vízgyűjtőterületén a veszélyforrások fel térképezését végezte el. A FÖK tapasztalatai és ausztriai modell alapján java solta először - hiába - 1995-ben a kormányzatnak, hogy létesítsen alapot a Kárpát-medence vízgyűjtője civil szervezeteinek együttműködésére. Az or szág alvízi helyzetében védelmet jelentene a határokon átnyúló szennyezé sek megelőzésére a határokon átnyúló elkötelezett és bizonyosan költséghatékony együttműködés.
4. A Fenntartható közösségek eredetileg a demokratikus környezetvédelmi dön téshozatalt, a kollaboratív tervezést ismertette meg városi közösségekkel. Az amerikai megközelítés azonban nem foglalkozott a fenntarthatóság gazda sági pillérével. A FÖK figyelme erre a nehéz kérdésre irányul, amikor két területen szélesíti ki a helyi környezetvédelmi akciótervek készítését a helyi fenntarthatóság irányába: a környezetkímélő építés, tájhasználat, a megújuló energiaforrások használata és az alternatív infrastrukturális megoldások felől gondolkodik, tesz javaslatokat.
Az ökológiai fenntarthatóság egyik legfontosabb kérdése a földhasználat. A Balaton-felvidéken folyó rurális program tehát - amely addig használt svájci kisgépek behozatalával teremtett termelési kedvet, organikus gyógynövénytermesztést tanított és szervezett, közösségi szárítókat alkalmazott, megalapította a Herbio Szövetkezetet a PHARE és a Zöld Forrás támogatásával - most kiegészül a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program közösségi bevezetésével, képzési anyagainak elkészítésével, kipróbálásával, a javaslatok összegezésével, a nemzetközi gyakorlat és tapasztalatok fordításával, szemlézésével.
5. A környezeti nevelés korábban főként tanár-továbbképzésekre, felnőttoktatás ra irányult. Noha a FÖK-nek jelenleg is van két akkreditált tanártovábbkép ző tanfolyama, a Dörögdi-medencéről egy tucat év alatt szerzett helyismeret előbb a tájvédelmi honlap készítéséhez vezetett, majd 1996-ban a FÖK megvette a harminc éve használaton kívüli vigántpetendi öregiskolát, és megnyi totta Tájvédelmi Oktatóközpontját. A komplex, tantárgyközi oktatócsoma gok - a „Bölcsőd e táj”, a „Fától az erdőt??! - a fenntartható erdőért” és a „Ke rek egy esztendő” - szolgálnak az erdei iskolai programok alapjául. Elemeit használják természetismereti táborokban is, valamint több tanártovábbkép zés is foglalkozott a tájmegközelítés jelentőségével. A gyerekek az istállóból hordott tejből vajat köpülnek, túrót fonnyasztanak, komposztálnak, megta nulnak a tűzzel és a vízzel bánni. Szeptembertől már kenyeret is süthetnek a nyáron rakott kemencében. Meglátogatják az Imári-domb botanikai értékeit, és köszönnek az idegen falusi öregasszonyoknak. Gyalogolnak.
A FÖK munkájában is átéli „óbudaiságát”: témanap programot fejlesztett az Óbudai-sziget alapján a fenntartható területhasználat megközelítésére. A szimulációs játékban a gyerekek különféle szerepekben tanulhatják az érdekkonfliktusokat és - egyeztetéseket: lehetnek főpolgármester-asszony, rockzenész, diák, kaszinótulajdonos és régész, főhadnagyné és vendéglős. A programnak tanár-továbbképzésekben is sikere van. A „Fűről, fáról, Óbudáról” fél éves helytörténeti szakkör tananyaga. Mindkettő kifejlesztését és működtetését a III. kerületi Önkormányzat támogatta. - Ugyancsak az oktatóközpont az alapja kétféle szakmai együttműködésnek is, mindkettőnek a FÖK volt a kezdeményezője. Az egyik a Vackor munkacsoport - hasonló szemléletű, nemzeti parkok közelségében dolgozó, gyermekközpontú oktatóközpontok - működése: ötletközösségben fejlesztenek taneszközöket és tanári segédeszközöket a terepi munka számára, közös hazai és nemzetközi szakmai tanulmányutakon vesznek részt stb.
A FÖK-nek a Művészetek Völgye nyári rendezvényein betöltött szerepe (ki állítások, ökológiai játszóház, előadások, helyi termékek, könyvek árusítása) más zöld szervezeteket is odavonzott az oktatóközpont kertjébe. A 2004. évi rendezvények során a FÖK koordinálta 10 nemzeti park és 32 civil zöld szer vezet jelenlétét: az idén már minden faluban volt zöld udvar. A program el ső hétvégéjén a Művészetek Zöldje keretében mindenfelé előadások, beszél getések, túrázók, kerékpáros csoportok látványa, csábos bioételek illata ad ta meg a hangulatot. Land-art alkotásként egy mezőben hatalmas, műanyag palackokból készült csiga hirdette - nem a világvégét, hanem - a „pet-end”- et. Egy km-re onnan, Vigántpetenden működött a házÖko kiállítás, a sátoro zók zuhanyozáskor a „napot lopták”, ugyanis napkollektor adta a meleg vizet. A családok a Balaton-játszóházat látogatták.
6. A FÖK a KÖRNET c. tájvédelmi böngészdével lépett ki a multimédia világá ba. Az adományozó program fenntartása mellett e tevékenységét is a Soros Alapítvány támogatta. Az internetre nem alkalmazható ötletek fejlesztették ezután a Bölcsőd e táj című CD-ROM-ot, amelyet szintén a Soros Alapítvány támogatott. Ezt több taneszköz követte: Beszélő kövek (CD-ROM), Zöld zsi bongó (www.foek.hu/zsibongo), kihalt gerinces állatok (www.foek.hu/do do). - Különleges munkát jelentett a FÖK-nek a Soros Alapítvány által meg hirdetett pályázat, a „Magyarország öröm- és bánattérképe” eredményeinek sajtó alá rendezése, az utazó kiállítás elkészítése, terjesztése. Drága kiadvány volt, az Alapítvány támogatta azt az ötletet, amelyből később kisebb mozga lom vált: több város és iskola is elkészítette a maga térképeit. Egy nemzetközi programban ismertetve a módszert, hamarosan elkészült annak katalán vál tozata is, ugyanabban a formátumban! Tapolca és vonzáskörzetének falvai is elkészítették - igaz, szerényebb változatban - öröm- és bánattérképüket, amikor helyi fenntarthatóságukról kezdtek gondolkodni.
7. Ültess fát utódaidnak! - vélte már Széchenyi is. A FÖK mindenkor ültet, ha teheti, továbbá éveken át tartott fenn a Környezetvédelmi Alap Célelőirány zatának támogatásával adományozó programot őshonos fafajták telepítésé re az egész országban. A Dörögdi-medencében a svájci Stiftung pro Dörögd Becken segítségével a helyi polgároknak nyújtott segítséget a táj gazdagításá hoz: utak és ösvények építéséhez, gyümölcsfák ültetéséhez, temetők rendbetételéhez, kilátó létesítéséhez.
8. Az alkalmazott ökológia azokat a programokat fogalalja egybe, melyek a sze líd technológiák felhasználásának lehetőségeit vizsgálják. A környezetkímélő építés lehetőségeit bemutató alprogram mellett önkormányzatok, kistérségek fenntarthatóbb működését javasolja és terjeszti az Autonóm kistérség alprogram.
9. Az autonóm kistérség koncepció a Dörögdi-medence esettanulmányával indult, amely az ökológiai tájhasználat és a nádgyökérzónás szennyvíztisztító megvalósíthatóságának vizsgálata mellett a helyi energiahasználat teljes körű felmérését végezte el. Ezt egészítette ki a megújuló energiapotenciál vizsgálata, az optimális használatok kiszámítása. Az esettanulmány alapján jelent meg az Autonóm kisrégió - országos ajánlás című kötet. A FÖK a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Bizottsága támogatásával tudományos konferenciát rendezett, majd a koncepció és annak megvalósítását segítő támogatási lehetőségek 2 napos műhelymunka keretében 4 kistérségben kerültek bemutatásra. A program további alkalmazott ökológiai munkák kiindulópontjául szolgál, és mozgalmat teremtett. Lényege a helyi önfenntartási potenciál felmérése, használatba vétele, identitásba emelése. A vidéki környezetre készült kistérségi koncepciót követően készül az autonóm város modellje, amely az ökológiai lábnyom számításával keresi a városi élet fenntartható lehetőségeit.
10. A Környezetkímélőbb építés terjesztése a Környezetkímélőbb Építés Adatbázisával (www.foek.hu/korkep) kezdődött 1998-ban. A folyamatosan fenntartott és fejlesztett tematikus portál a környezetükért felelősebben gondolkodó építőket, tervezőket, kivitelezőket kívánja valós döntéshelyzetbe hozni. A gyűjtött információk elsősorban a maximum társasház nagyságrendű lakóépület építési és felújítási munkáihoz használhatók, értelmezhetők. Az adatbázis a Magyarországon beszerezhető, környezetkímélőbb építés termékorientált lehetőségeit gyűjti össze, rendszerezi és ismerteti. A fenntartási és bővítési munkákon túlmenően elindult egy olyan rendszer alapjainak lefektetése, amely egy későbbiekben létrehozandó tudásbázissal nyíltan építhető rendszer kiépítését teszi lehetővé. A virtuális térben létrehozott tudás gyakorlati lehetőségeit mutatja be a HÁZÖKO kiállítás a Művészetek Völgye fesztivál idején a Dörögdi-medencében található oktatóközpont udvarán.
A FÖK Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenleg Vida Gábor akadémikus, aki az első öt év után Sólyom Lászlót követte ebben a munkában. Tagjai Ángyán József, Csikor Zsolt, Csonka András, Fleischer Tamár, Karas László, Kiss Károly és Vásárhelyi Tamás.
Szponzoraink ebben az időszakban a Soros Alapítványon kívül túlnyomóan a magyar környezetvédelmi kormányzat, a holland és svájci kormány, a Stiftung pro Dörögd Becken, a REC, a Rockefeller Brothers’ Fund, a Charles Mott Founda tion, az Institute for Sustainable Communities, a Right Livelihood Foundation stb. voltak. Az európai források felé is sikeresen fordult a FÖK több elnyert PHARE támogatással.
A Soros Alapítványtól kapott támogatás (pályáztatásra, 5%-os működési költség mellett + telekommunikációs környezeti nevelési eszközökre)
| 1994 | | 75 000 $ |
| 1995 | | 90 000 $ |
| 1996 | | 90 000 $ |
| 1997 | 20 000 000 Ft | |
| 1998 | 24 170 000 Ft | |
| 1999 | 20 000 000 Ft | |
Összegezve az utóbbi évek fejleményeit, a Független Ökológiai Központ karaktere nemigen változott: szerencsésen elkerülte a mindenáron való szervezeti növekedés. Eredményeit publikálja, de ritkán multiplikálja azokat saját maga. Programjainak „védjegyeit” (Ültess fát..!, Autonóm kistérség) mások ismételgetik, olykor hivatko zás nélkül is. Az önművelés jellemző a szervezetre: gyarapítja szakmai és nyelvtudá sát. Működésének kezdetétől volt „ötletgazda”, „agytröszt” jellege. Útján továbbra is elkíséri innovatív hajlandósága, szakmai igényessége. Változatlanul érték- és feladatorientált, akár új témák felé fordul (zajvédelem, Aarhusi Egyezmény, Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, fenntartható építés, megújuló energiák haszná lata, új tanári segédeszközök fejlesztése), akár új műfajokat vagy médiumokat hasz nál. Jellemző, hogy miközben más zöldek szívesen szólítanak meg eleve értő közön séget, beszélnek egymásnak, a FÖK igyekszik „kifelé” fordulni, azokat elérni, akik nehezen győzhetőek meg, akik még keveset hallottak a környezetgazdálkodás, a természetvédelem, az ökológiai fenntarthatóság kérdéseiről. A nehéz célcsoportokat választja.
A magyarországi civil zöldszervezetek az utóbbi években gyakran váltak hata lom- és forráskövetővé, a megélhetésért lobbiznak és dolgoznak, még a Nemzeti Civil Alap - ez a pártszerű felépítményű aggregált forrás - elérésének mikéntjét ta nulják. Az uniós források megszerzése is új magatartásformák tanulására készteti a FÖK-höz hasonló szervezeteket. Remélhetőleg a FÖK túléli a szervezeti környe zet változásait és sikeresen dolgozik tovább, mivel - ahogy a biológiai sokszínűség, úgy a kulturális, a szervezeti diverzitás is - létkérdés! Végül a szigorú munkabeszámoló után álljon itt egy idei nyári, üde és friss vigántpetendi anzix:
Az osztály mágikus körben áll az erdei iskola kertjében. A lányok már kisírták magukat („Négy kilométert kell gyalogolni? Én azt nem élem túl!!”). Én is. (27 ti zenötéves között egy sem tudta, mi különbség a széna és a szalma között.) Most a türelmesen, gonddal lefölözött tejszínt köpülgetik. - A tejet együtt hoztuk haj nalban az istállóból. A befőttes üveg már 8 perce körbe jár, mindenki rázogat raj ta négyet-ötöt. Nem tudni, kinek a kezében fog egy pillanat alatt kicsapódni a vaj. Ezúttal Panni a szerencsés. Leszűrjük az írót. A tányéron sárgás, puha, illatos va lami. „Ez a vaj???” Kezdődhet a fogadás, petendi citromfű teával, a répapálcikákat kapros joghurtba mártogatjuk. Nevetünk. Közös valós valóságban vagyunk. Tá vozóban a buszon hárman is azt írják az értékelésbe, hogy felnőtt korukban ide kívánnak telepedni.
És a vendégkönyvből: „Leányainkkal két órát töltöttünk az ökológiai játszóházban. Mindannak alap ján, amit itt kaptunk és tapasztaltunk, úgy döntöttünk, hogy még egy gyermeket vállalunk…” Vásárhelyi Judit
A BB VÁLLALKOZÁSFEJLESZTŐ ALAPÍTVÁNY
A BB Alapítvány a rendszerváltással egyidős nonprofitszervezet,melytevékenységé nek eddigi 14 éve alatt együtt alakult, fejlődött a hazai kis- és középvállalkozások kal. Küldetésének alapelvei máig érvényesek, stratégiai céljai azonban, a kedvezményezettek és ügyfelek igényeihez igazodva, átlag 3-4 éves ciklusonként változtak.
A magánalapítású Alapítvány jelenlegi formájában 1994 óta működik. A kura tórium kezdettől az Alapítvány céljait támogató szakemberekből áll, akiknek sze repe a stratégiai célok kialakítása, valamint az éves szintű tervek és beszámolók jó váhagyása, ám a napi operatív feladatokban nem vesznek részt. A kuratórium jelenlegi tagjai: Bakonyi Éva, Joseph Lehrer és Tímár Erzsébet.
A BB Alapítvány tevékenységet meghatározó főbb változások és csomópontok az alábbiakban foglalhatók össze:
1990-1994
A BB Alapítvány 1990-ben jött létre a magyarországi kisvállalkozások fejlesztésé re, abból a meggyőződésből, hogy a piacgazdaság kialakulása csak erős kisvállal kozói háttérrel mehet végbe. Az állami vállalatok összeomlása és a gazdaság nyi tása tömegével kínált felemelkedési lehetőséget olyan kis- és középvállalkozások nak, melyek korábbi üzleti tapasztalatokkal nem vagy alig rendelkeztek. Az Ala pítvány létrehozásában meghatározó tényező volt, hogy e kisvállalkozóknak segít séget nyújtson, s egy sor olyan ismeretet adjon át, melyekkel azok eredményesen kapcsolódhatnak be a gazdaság vérkeringésébe.
Alapítványunkat kezdetben a brit kormány Know-How Fundja támogatta. Non profit szervezetként működtünk, s ekként az ügyfelek csupán a költségekhez járultak hozzá - a szolgáltatások ingyenesek vagy támogatottak voltak. A kezdő és gyakran kényszerből vállalkozók leginkább a képzések, tréningek és a tanácsadás terén igé nyelték a segítséget. A négy év alatt kifejlesztett és az igényekhez szabott támogatói programok a következő elemekből álltak:
A rövid távú tanácsadás, amely rendszerint az ügyfélnél zajlott, segítséget nyúj tott a vállalkozásnak a pénzügyi, marketing, üzleti és stratégiai tervezés, az ex portkapcsolatok, valamint a cégvezetés területén. Emellett lehetőség volt kifejezet ten az ügyfél szakterületén jártas tanácsadó igénybevételére is, amelyhez magyar és külföldi szakemberekből álló, folyamatosan bővülő tanácsadói csoport állt rendelkezésre.
A BB országszerte üzleti szemináriumokat szervezett partnerek közreműködé sével. A kétnapos szemináriumok célja az volt, hogy a résztvevőket megismertessék az alapvető üzleti fogalmakkal. Számos, a befogadást segítő módszert használtak fel: kiscsoportos foglalkozásokat, műhelymunkát, helyzetgyakorlatokat. A képzés ideje alatt minden résztvevőnek lehetősége nyílt egyórás személyes konzultációra az előadókkal, ami alkalmat adott az üzletvitelben felmerült problémák és ötletek megbeszélésére, közös átgondolására. A személyes konzultációra később igény szerint hosszabb távú tanácsadói kapcsolat épülhetett.
Az Alapítványt felkereső ügyfelek egy része szakterülethez kötődő információkat, tudást és kapcsolatokat keresett. A sokrétű szolgáltatást belső és külső munkatársakkal lehetett csak nyújtani olyan területeken, mint az értékesítés, exportálás, pénzügyi irányítás, kisvállalkozói hitelügyintéző-képzés, kisvállalkozási hitelek adatbázisa, vásárokon, kiállításokon való részvétel, hirdetés/marketing és a módszertani „hogyan működjünk együtt tanácsadónkkal?”.
A budapesti irodában létesített Üzleti Információs Központ és Könyvtár kiváló információforrás volt a vállalkozók számára. Ez nagy segítséget nyújtott a megfele lő export és import partnerek, a befektetők felkutatásában. A könyvtár közel négy év során mintegy 400 vállalkozó igényeit szolgálta ki. A központ a Kompass és Thomas katalógusokból, műszaki és ágazati szakkatalógusokból, illetve üzletveze téssel foglalkozó magyar és angol nyelvű kiadványokból állt. Ezenkívül tájékozta tást adott a magyar vállalkozók számára elérhető bankhitelekről, valamint az alapítványok és nemzetközi szervezetek hitelpályázati lehetőségeiről is.
Az Ösztöndíjprogram keretében kisvállalkozók számára rövid (1-2 hónapos) képzéseket, szakmai gyakorlatokat szerveztünk. A program célja az volt, hogy né hány azonos iparágban tevékenykedő külföldi (angol vagy amerikai) cégnél, az előre összeállított program szerint, a magyar kisvállalkozók gyakorlati idő letölté sével megismerkedhessenek a fejlett tőkés országok ipari gyakorlatával a termelés, valamint a cégvezetés és a marketing területén.
Hálózati szolgáltatásunkkal az Alapítvány az első négy évben végzett munka során sokirányú kapcsolatot épített ki mind Magyarországon, mind pedig kül földön. Sikerrel ápolt tanácsadói hálózatunknak köszönhetően mindig tudtunk olyan szervezetet vagy szakembert ajánlani, amelytől vagy akitől az ügyfél további segítséget kaphatott.
1994/5-2000
A BB Alapítvány kezdetben egy bérelt lakásban rendezte be irodáját és okatatási/tréning helyiségeit. Bakonyi Éva ügyvezető igazgatót 1994-től Frenyo Andrea követte a vezetői székben. 1995-ig az Alapítvány és vele a dolgozók létszáma folyamatosan nőtt: a kezdeti kettőről 1995-re tizenegy főre emelkedett a munkatársak száma. A tizenegyből heten - amerikaiak és magyarok - tanácsadóként dolgoztak. Amennyiben szükség volt rá, különböző szakterületeken konzultánsok is rendelkezésre álltak. A velünk legtöbbet dolgozó munkatársak tíz év alatt: Mankovits Adrienne, Horlai János, Szita Éva, Joe Lehrer, David Meier, Alan Cohen J. P., Magyari Ágnes, Lenhardt Anita, Winkler Gábor, Frenyo Andrea, Vágó Zsuzsanna, Malik Éva, Klein Tibor, Pirityi Katalin. Külső tanácsadóként segítette munkánkat: Révész Mária, Kiss Judit, Tóth Herta, Kispesta Zsuzsa, Kehrling Mariann.
1996 két alapvető szempontból is különbözött a BB Alapítvány korábbi tevékenységétől: Megszűnt az előző két évben folyamatosan csökkenő kiegészítő („matching grant”) támogatás, amelyet az angol kormány Know-How Fundjától addig kaptunk. Szolgáltatásaink terén pedig olyan projektet indítottunk el Növekedésmenedzsment címmel, amely több évre előre vetítette a BB Alapítvány helyét és küldetését a vállalkozásfejlesztés területén.
A program olyan, a kilencvenes évek közepére megerősödő, növekedésnek in dult vállalkozásoknak szólt, melyek az államilag támogatott MVA (Magyar Vál lalkozásfejlesztési Alapítvány) kezdő vállalkozóknak szóló képzéseit nem hasznosíthatták bonyolultabb szervezeti és tevékenységi körükben.
A Növekedésmenedzsment program olyan vállalkozók számára készült, akik már több mint 3 éve az üzleti életben dolgoztak, és foglalkoztatottaik száma 11 és 50 fő között volt. A három részből álló menedzsment-, és személyiségfejlesztő program elméleti és gyakorlati elemekre épült: vezetés, emberi erőforrás, pénzügy és marketing témákban, előadások sorozatával, kiscsoportos foglalkozásokkal, já tékokkal és gyakorlatokkal. Minden cégvezető-résztvevő az őt érdeklő területen akciótervet dolgozott ki, melyet vállalkozásánál bevezethetett és a követő konzul táción értékelhetett a BB tanácsadójával. A program különlegessége volt a csopor tos tréning, az egyéni tanácsadás és az ebből hosszabb távra kialakítható mélyebb, személyes együttműködés egymásra épülése. A háromnapos bentlakásos tréning, a személyes konzultáció és a követő tanácsadás díja a támogatás révén jóval a piaci ár alatt volt elérhető a vállakozások számára.
A BB Alapítvány 1994-től a növekvő Soros-támogatások és az Alapítvány ki emelt tevékenységeként kezelt vállalkozásfejlesztő céljai révén a Soros Alapítvány független programirodája lett. A Soros Foundation Hungary 1994/95-ben, majd 1996-tól mint Soros Alapítvány kiegészítő hozzájárulással támogatta a Növekedésmenedzsment program fejlesztési tevékenységét.
Az Üzleti információs központ továbbra is segített a partnerkeresésben itthon és külföldön egyaránt, és sikerrel folytatta növekvő érdeklődéssel kísért tájékoztató munkáját is a kisvállalkozások számára elérhető forrásokról: pályázatokról, bankhitelekről.
1997-ben a Növekedésmenedzsment program indításával egyidőben a fejleszté si költségvetés jelentős részét a nonprofit szektor üzleti tréningjeinek kifejlesztése, illetve az ún. értékesítési hálózatok tréningprogramjának kidolgozására költöttük. Az előbbi program lehetővé tette, hogy több ilyen területen dolgozó hazai és nem zetközi szervezettel együttműködve (NIOK, National Forum Foundation) olyan képzéseket tartsunk a nonprofit szervezeteknek, amelyek révén önálló vagy nonprofit forrásukat támogató bevételekre is szert tehetnek.
A vállalkozások növekvő számban igényelték a személyre szabott tanácsadást, mely tükröződött az éves szinten ezer órát is meghaladó eredményekben. 1998- ban egy innovatív szemléletű, fiatalokból álló, ambiciózus tanácsadói csapat sora kozott fel a BB Alapítvány mögött. Képzettek, vállalati gyakorlattal és hazai hely ismerettel egyaránt rendelkeztek, s ösztönző szakmai kihívást jelentett számukra e munka. 1998-ban folytatódott a tréning- és tanácsadás-sorozat, de fokozatosan növekedett a stratégiai tervezéshez kötődő profi tanácsadás is, melyet külső szakértőkkel, tanácsadókkal végeztünk.
Az 1998/99-es év a női vállalkozók éve volt a BB Alapítványnál. Ennek jegyé ben támogattuk a „Women ’98: Nők az üzleti életben, nők a középpontban” című rendezvényt tréninggel, tanácsadással és kiállítási hely biztosításával.
A saját bevételt eredményező tevékenységek, melyek az évben 15 millió Ft-ot tettek ki, a Soros Alapítvány 9 millió Ft-os kiegészítő támogatásával új program fejlesztésének lehetőségét teremtették meg. A hitelinformációk és az évek óta visz szatérő kisvállalkozó ügyfelek igénye alapján újszerű forgóeszközhitel konstrukció kifejlesztésén kezdett dolgozni az új kollégákkal is bővülő csapat.
1999 látványos eseménye a Central European Academy for Business Women (CEBWA) konferencia megrendezése volt, mely négy szomszédos ország részvéte lével, s a résztvevő szervezetek közti hálózat beindításával vállalkozó nők regioná lis együttműködését volt hivatott támogatni. A laza hálózattal a kapcsolatok és in formációk átadását, partnerek keresését s az évenkénti személyes találkozót kíván tuk támogatni a partnerszervezetekkel és a vállalkozó nőkkel. Az első budapes ti konferenciát így követte a szlovákiai, majd a jugoszláviai találkozó. A CEBWA nem bejegyzett szervezet, munkája és sikere kizárólag a tagok aktivitásán, szolgáltatásai keresletén múlik.
Az 1996 óta sikeresen működő tréningprogramot 1999-ben továbbfejlesztette a tanácsadói csapat, s a korábbi résztvevők igényei alapján kialakította a Növekedés menedzsment II-t, amely kimondottan vezetői készségfejlesztő program. A kétnapos bentlakásos tréningen a vállalkozásvezetők saját kommunikációs stílusukkal, a konfliktuskezeléssel, tárgyalástechnikával, szervezeti formákkal és a stratégiai tervezéssel ismerkedhettek meg, és ezt saját cégükben is alkalmazhatták.
A mikrohitel projektekkel kapcsolatos további kutatásokra, fejlesztésekre 1999- ben közel 8 millió Ft-ot fordított az Alapítvány.
2000-2004
2000 volt az elválás és az összeköltözés éve. A BB ettől kezdve más formában - többé már nem mint programiroda - csupán közvetve élvezte a Soros Alapítvány támogatását, s kapta meg azt a lehetőséget, hogy a csökkenő létszámú Alapítvány Bolyai utcai székházába költözzék.
A fordulópont ismét élesen rajzolódott ki. A tréningprogramok és tanácsadás ré vén 164 vállalkozó vette igénybe a mindinkább szakosodó szolgáltatásokat, bankhitelekről 114 ügyfél kapott bővebb felvilágosítást.
A Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központtal együtt működve 2000 második felében indult iskolavezetőknek szóló Iskolamenedzs ment programunk, melyet akkreditált képzésként az Oktatási Minisztérium is el fogadott. A háromnapos bentlakásos tréninget felépítésében a növekedésmendzs ment programra alapoztuk, s az első sikeres tréningen általános iskolai és gimnázi umi igazgatók fejleszthették vezetési készségeiket, építhették partneri kapcsolata ikat. A program folytatását a BB stratégiai céljainak változása miatt egyelőre felfüggesztettük.
A Mikrohitel program fejlesztése, és különösen az együttműködő partnerbank keresése több évet vett igénybe. Magyarországon a pénzintézeti, majd hitelintéze ti szabályozás olyan szigorú és merev, hogy nem teszi lehetővé nonprofit szervezet számára a saját forrású „hitelezési” tevékenységet. A törvénynek megfelelő működ tetés pedig rendkívül költséges, s így jócskán megdrágítja a kisebb ügyfelek kisösz szegű hitelezését. Ez tette szükségessé, hogy olyan kereskedelmi bankot keressünk partnernek, amely hajlandó kísérleti programként kipróbálni - és hosszabb távú céljaink szerint akár saját termékként bevezetni - a mikrovállalkozásoknak szóló mikrohitelt, amelynek egész bírálati rendszere a sajátos ügyfélkörhöz alkalmazko dik: gyors, rugalmas, dokumentációjában egyszerű és személyes megkeresésen, tanácsadáson és monitorozáson alapul.
A Soros Economic Development Fund (SEDF) New York-i szervezete támogat ta a program elindítását és működését, valamint a Budapest Bank Rt.-vel harmadik együttműködő félként a Budapest Mikrohitel termék elindítását.
A program egyedülálló lehetőséget teremtett az eddig mellőzött közösségek és kisvállalkozások piacának olyan hitelek nyújtásával, melyeket a jelenlegi banki piac nem tart nyereségesnek. A programot az tette egyedülállóvá a többi mikrohitel programhoz képest, hogy egy helyi bank saját kockázatára helyezte ki forrása it a BB Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kisvállalkozásokat elemző 10 éves tapasztalatában bízva.
A Mikrohitel program fejlesztésén alapuló tapasztalatok alapján a régióban is elkezdtünk fejleszteni egy hasonló elvi alapon működő, rövid lejáratú hitelprogramot a nonprofit szervezeteknek. A Nonprofit hitelprogram kipróbálására (pilot program egy projektre) a Soros Alapítvány SEDF forrásból 2000-ben összesen 9 004 000 Ft támogatást nyújtott.
A millenniumi év számunkra is nevezetes évfordulót hozott, mivel 2000 decemberében a budapesti brit követség estélyén a BB Alapítvány 10 éves születésnapját együtt ünnepelhettük támogatóinkkal, partnereinkkel és ügyfeleinkkel! 2001 májusában indult a Budapest Mikrohitel program mikrovállalkozások részére a Budapest Bank Rt.-vel együttműködésben. Az eredeti fejlesztési elképzelés - miszerint hitelkártya alapon még egyszerűbb és gyorsabb lenne az ügyfelek kiszolgálása - akkor még nem talált partnerre. (A jelenleg futó Széchenyi hitelkártya program erre hasonlít, de államilag támogatott konstrukcióban.) Igazi kihívás volt a szigorú ügyfélkezelés, ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatásokban erre a körre nem jellemző személyes kapcsolat kialakítása a mikrovállalkozásokkal és a banki partnerekkel. Budapesten és környékén majd minden Budapest Bank fiókkal együtt tanultuk a számukra újszerű hitelezés gyakorlatát. A kezdeti lassabb indulást a következő évek gyorsuló növekedése jellemezte.
A BB Alapítvány 2000-2001-ben is sikeresen együttműködött különféle ku tatási programokban. Kisvállalkozási és joint-venture témákban az Anglia Poly technics University és az Indiana University számára végeztünk kutatást, melyben hazai partnerek a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Menedzsment Intézet voltak.
A tréningek és a tanácsadói ügyfélkör mindinkább a kis- és középméretű vállal kozások tartósabb, személyesebb jellegű, hosszú távú együttműködését igényelte. A BB stratégiájának változásával, a munkatársak specializálódó munkamegosztá sával 2001. április 1-től a kuratórium Winkler Gábort nevezte ki a BB Alapítvány ügyvezető igazgatójává.
2002-től alapítványunk tevékenysége elsősorban a forgóeszközhitelt igénylő kisvállalkozásokat, valamint a nonprofit szervezeteket segítette.
A Budapest Mikrohitel elsősorban forgóeszköz finanszírozásra szolgált. A hitelfelvevők köre legalább két éve működő egyéni vállalkozás vagy betéti tár saság lehetett maximum 10 foglalkoztatottal, 50 millió Ft alatti éves könyv szerin ti bevétellel. Az utolsó lezárt éve nem lehetett veszteséges, és nem lehetett továbbá fennálló vállalkozói hitele. A hitel összege 500 ezer és 3 millió Ft közötti, futam ideje 6-9-12 hónap. Kamata kb. negyedéves átlagon alapulva 15-19% között változott, és a tőkét a futamidő végén egy összegben kellett törleszteni. Az egyre ismertebb s a bankon belül is pozitívan kezelt hiteltermék iránt megnőtt a kereslet, és mind az ügyintézés menetében, mind a rövid, rugalmas időkeretek betartásában sikereket értünk el.
A megállapodás alapján 2003. december 31-éig 143 vállalkozást juthatott 500 ezer és 3 millió Ft közötti hitelhez rövid lejáratra.
A Soros Nonprofit Szolgáltató Központ munkájához több szakmai területen is kapcsolódtunk. Vállalkozói hitelezési és tanácsadási tapasztalatainkat felhasz nálva civil szervezeteknek nonprofit marketing és PR, stratégiai tervezés, szerve zetfejlesztés, pályázatok és pénzügyi tervezés területén nyújtottunk egyéni, testre szabott tanácsadást, mely ügyfelenként és találkozónként átlag két órát vett igény be és számukra ingyenes volt. Visszatérő ügyfeleink, partnereink máig megkeresnek bennünket.
A Nonprofit hitelprogram 2002 márciusában indult. Ezzel olyan finanszírozási forráshoz juthatnak civil szervezetek, amelyet a pályázati, vagy szerződött összegek későbbi befolyása miatt keletkezett likviditási problémák áthidalására vagy vállalkozási tevékenységükhöz kapcsolódó forgóeszköz beszerzésre fordíthatnak. A hitelező kereskedelmi bankhoz (mely végül a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. lett) benyújtandó kérelem összeállításához képzési, tanácsadási támogatást nyújtunk. Emellett a szervezettel közösen készpénzforgalmi tervet készítünk, amely az együttműködő bank számára biztosítékként is szolgál. A BB ezzel segíti a civil szervezetek sikeres hiteltörténetének kialakítását és új piaci szegmens bevonását a bankok számára. A hitel kamata kedvezményes, eddig 10,5-12,5% között változott. A kölcsön 500 ezer és 3 millió Ft között elérhető olyan civil szervezetek számára, melyek legalább két éve sikerrel működnek. A program közvetve és közvetlenül a civil szervezetek közérdekű, közhasznú tevékenységét támogatja az életmentő áthidaló kölcsönnel vagy a tervezhető, saját bevételt teremtő tevékenység forráslehetőségével.
A Nonprofit hitelprogram a BB Alapítvány tartalékaiból, a New York-i SEDF től kapott támogatásból és az ügyfelek által a tanácsadásért befizetett 1%-ból működik.
JELENÜNK - TERVEINK
2004 ismét olyan év, amely remélhetőleg középtávra meghatározza a BB tevékeny ségét. Az előző négy év alatt a Mikrohitel program, valamint a Nonprofit hitel program és a nonprofittanácsadásolyanspeciálisszaktudástéstapasztalatotered ményezett, mely a nonprofitszektorbankülönlegesenértékeskombináció,ésegyedi lehetőséget kínálhat a szektor fenntarthatósága számára.
Elmondhatjuk: önerőből és az SEDF támogatásával mára megteremtettük egy olyan intézmény alapjait, amely törvényes és szabályos módon nyújthat keretet a nonprofit szektor hitellel történő finanszírozására. Ez a kölcsön olyan kiegészítő és gyakran életmentő forrást jelenthet a nonprofit szervezeteknek, mely lehetővé teszi az utófinanszírozási pályázatokban való részvételüket, az önhibájukon kívül bekövetkező likviditási zavarok áthidalását, mi több, a saját bevétel, az önfenntar tó tevékenység megvalósítását is elősegítheti. Ez idő szerint keressük a kihelyezhe tő forrást és a működésünkhöz néhány évig még szükséges támogatást, mely saját önfenntartóvá válásunkon keresztül az egész nonprofit szektor finanszírozásának egyik alternatíváját tudná biztosítani. Pirityi Katalin - Winkler Gábor
A BB Alapítvány eredményei a számok tükrében
Év | Könyvtárlátogatók száma | Tréningen résztvevő vállalkozók | Tréningek száma | Tanácsadást igénybe vett vállalkozók |
1994 | 55 | 210 | 14 | 87 |
1995 | 143 | 278 | 18 | 207 |
1996 | 84 | 213 | 15 | 169 |
1997 | 120 | 381 | 23 | 153 |
1998 | 110 | 306 | 22 | 161 |
1999 | 94 | 138 | 10 | 152 |
2000 | 68 | 172 | 12 | 162 |
Év | Mikrohitel programra jelentkező vállalkozók | Budapest Mikrohitelben részesült vállalkozók | Nonprofit hitelt felvett szerevezetek száma | Nonprofit szervezeteknek nyújtott tanácsadási órák |
2001 | 38 | 17 | 0 | 0 |
2002 | 209 | 73 | 7 | 191 |
2003 | 134 | 52 | 9 | 116 |
2004 | 0 | 0 | 4 | 28 |
A Soros Alapítványtól vagy annak közvetítésével kapott támogatások
Közvetlen támogatások a Soros Alapítványtól (ezer Ft) | Támogatás a Soros Alapítvány
közvetítésével (ezer Ft) |
1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 |
11 700 | 29 250 | 32 000 | 35 000 | 9 000 | 20 000 | 10 000 | 14 500 | 14 500 | 11 250 | 0 |
A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT
(NIOK) ALAPÍTVÁNY
A NIOK Alapítványt 1993-ban a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület alapítot ta azzal a céllal, hogy a civil társadalom Magyarországon a nonprofitszervezetek munkája által is erősebbé váljék, és kialakuljon egy háttérbázis, amely a nonprofit szervezetek hosszú távú működését elősegíti. A szervezet célkitűzései az eltelt évti zed alatt nem változtak, programkínálata és partneri köre azonban jelentősen bő vült. A NIOK jelenleg is olyan programokat alakít ki, amelyek javítják a civil szer vezetek munkáját, annak szakszerűségét és eredményességét, illetve erősítik a non profitszektornakahelyiönkormányzatokhoz,azüzletiszféráhozésatársadalom egészéhez fűződő kapcsolatait.
A NIOK alapítása óta a civil szervezetek száma több mint kétszeresére nőtt ha zánkban, a legutóbbi felmérések szerint, ma már több mint ötvenezer aktív szerve zet létezik. Alapítványunk az elmúlt tíz évben azon fáradozott, hogy e mennyiségi növekedés egyben minőségi javulással is járjon.
Az első évek kuratóriuma (Biernaczky Szilárd, Csizmár Gábor, Gyergyói Ildi kó, Harsányi László, Hegyesi Gábor, Szabon János, Várhegyi György) és a NIOK Alapítvány igazgatója: Rabi Béla, majd Gyergyói Ildikó igen fontosnak tartották, hogy megkezdődjék egy hazai nonprofit törvény előkészítése, és hogy a civil szer vezetek megfelelő menedzsment ismereteket kapjanak. E célkitűzések megvalósí tását több hazai ernyőszervezet, támogató és számos amerikai és magyarországi szakmai szerveződés, valamint magánalapítvány is segítette, így például a John Hopkins Egyetem, az International Center for Not-for-Profit Law, a Rockefeller Brothers Fund, a C. S. Mott Foundation valamint a Soros Alapítvány.
Ez utóbbi szerepe 1995 végétől erősödött meg, amikor a két intézmény együtt működési megállapodást kötött, amelynek értelmében a Soros Alapítvány, klasz szikus adományosztó szerepén túl, rendhagyó módon a NIOK keretei közt kíván ta megvalósítani célzott operatív programját a hazai nonprofit szféra fejlesztésére. E megállapodást 1996 és 2000 között az új névhasználat is jól tükrözte: Nonpro fit Információs és Oktató Központ, Soros-NIOK Iroda. A NIOK Alapítvány ezzel együtt továbbra is önálló szervezetként, önálló kuratóriummal működött. Ez utóbbi összetétele 1995-től: Bakonyi Éva, Hegyesi Gábor, Horváth Attila, Kirsch ner Péter, Stumpf István (1995-1998 között tag és elnök), Vidos Tibor, majd a későbbi tagmódosulások után 2004-től: Hegyesi Gábor, Horváth Attila, Kirsch ner Péter, Marschall Miklós (1998-tól tag és elnök), Török Marianna és Vidos Ti bor. A NIOK Alapítvány igazgatója 1995 óta Török Marianna, igazgatóhelyette se pedig 1997-től Gerencsér Balázs lett. A személyi és formai változások azonban az érdemi munkát nem befolyásolták, s a NIOK 8-10 fős stábja széles támogatói és ügyfélkörrel folytatta munkáját.
Az évek során folyamatosan bővülő profilunk ma a következő területekre terjed ki:
NONPROFIT/CIVIL SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT
Valójában ez a NIOK első és legrégibb programja, melynek célja kezdettől az volt, hogy nonprofit szervezetek számára konkrét, gyakorlati, működésüket segítő in formációkat nyújtson budapesti irodánkban. Az 1993 óta működő program 1995- től partnerszervezetek bekapcsolódásával a RECIPROK program néven az ország nyolc más pontján is nyújtott hasonló szolgáltatásokat, mely program modelljét utóbb a kormányzat is átvette.
Az eredetileg szűkebbre tervezett funkció a felhasználók igényeit követve folya matosan bővül ma is, hiszen az új szervezetek jönnek a Központ oktatási és techni kai lehetőségeit igénybe venni, a tapasztalt szervezetek pedig a szakanyagok és ta nácsadók szolgáltatásait hasznosítják. 2004-ben a következő szolgáltatásokat kí náljuk a hozzánk fordulóknak: pályázati dokumentáció, pályázati tanácsadás; ala pítás, alapító okirat/alapszabály készítésének, módosításának segítése; egyéb jogi tanácsadás, gazdasági, pénzügyi és könyvelési szaktanácsadás; szervezetfejlesztési tanácsadás; információ szervezetekről, adatbázis(ok) biztosítása, könyv- és doku mentumtárunk helybeni használata; eszközök igénybevétele, rendezvények támo gatása; egyedi képzés, tanfolyam, fórum, műhely (Hidak rendezvény), kerekasztal-beszélgetések; szakértői, előadói lista; pályázati lehetőségek, kiírások, űrlapok.
E széles paletta számokban úgy írható le, hogy évente 10-15 tanfolyamot, fóru mot és 1-2 konferenciát szervezünk, 350-400 tanácsadást tartunk, könyvtárunkat átlag 200-250 ember használja, 1000-1200 esetben adunk információt e-mailen, telefonon és levélben, s mintegy 500-600 személyes találkozóra kerül sor a hozzánk forduló civil szervezetek szakmai ügyében.
A NIOK Alapítvány e szolgáltatás megfelelő fővárosi elhelyezése és bővítése érdekében 2001 tavaszán újabb együttműködési megállapodást kötött a Soros Alapítvánnyal, mely utóbbi vállalta, hogy a NIOK szaktudását megfelelő helyszínnel, technikai feltételek javításával és anyagilag is segíti 2003 végéig. (A Nonprofit Szolgáltató Központ 3 évének részletes bemutatását lásd Rácz Erzsébet írásában e könyvben.) Az együttműködés lejártával 2004-től a Margit körúti új helyszínen tovább folytatódik a munka, melyet már az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is támogat a minimum háromévesre tervezett civil szolgáltató központok országos hálózata program részeként.
INFORMÁCIÓ NONPROFITOKRÓL ÉS NONPROFITOKNAK
Ezt a programunkat azért hoztuk létre, hogy az Alapítvány célkitűzéseivel össz hangban a magyarországi nonprofit szervezetek működéséhez hasznos, könnyen elérhető tájékoztatást nyújtsunk és megbízható információforrást kínáljunk a non profit szervezetekről a hazai civil élet iránt érdeklődők számára. A program ke retében elkészült www.nonprofit.hu portál az interneten keresztüli információ transzfert segíti elő, és mára az ország leglátogatottabb civil információs forrása lett (több mint hárommillió oldal letöltése évente), amely civil szervezeti adatbá zist, rendszeres hírlevelet, sajtófigyelést, adományozási információt is tartalmaz. A portál számos civil szervezet fontos munkaeszköze az általa kínált, napi frissíté sű pályázatok, hírek, információk, jogi és könyvelési tudnivalók miatt. Az oldal hoz kéthetente megjelenő, civileknek civilekről szóló elektronikus tájékoztató kap csolódik NIOK Hírlevél címmel, melyet 6120 címre postázunk közvetlenül, s melyet információink szerint még mintegy 9000 címre továbbítanak.
A Soros Alapítvány és a Nyílt Társadalom Intézet az internetes oldal létrehozá sát és szakmai értékelését segítette, az Axelero Rt. és az Observer Kft. pedig a kezdetektől együttműködő szolgáltató partnere az oldalnak.
ADOMÁNYOZÁS
Ez a programterület is úgyszólván kezdettől folyamatos része a NIOK munkájá nak. Célunk, hogy elősegítsük a hazai adományozói kultúra kialakulását, fejlődé sét. Ezt a célt szolgálják az év legjobb adományozóinak odaítélt, immár hagyományos díjaink is.
Szükségét érezve, hogy elismerjük azon magánszemélyek és üzleti vállalkozások érdemeit, akik és amelyek élen járnak a magyarországi adakozásban, illetve azon civil szervezetek teljesítményét, melyek példaértékű munkát végeznek, a NIOK Alapítvány 1995-ben, hagyományteremtő szándékkal három díj évenkénti odaíté lését kezdeményezte, hogy a pozitív példák felmutatásával elősegítsük a felelős tár sadalmi magatartás kultúráját. A három díj: Az Év Vállalati Adományozója, Az Év Egyéni Adományozója és Az Év Civil Szervezete nevet viseli. Díjaink eszmei értékűek: csupán az Év Nonprofit Szervezete részesül pénzjutalomban, melynek ösz szege 1 millió Ft. A díjak fő támogatói az elmúlt kilenc évben: ÁB-AEGON Álta lános Biztosító Rt., Bankers Trust Company, Budapest Hotel Marriott, Budapest Bortársaság, Citibank Rt., Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, Fornetti Fagyasztott Pékáru-termelő és Kereskedelmi Kft., Magyar Soros Alapítvány, Nagy-Britannia és Észak-Írország Nagykövetsége, Ybl Palota, Zwack Unicum Rt.
Eddigi díjazottaink
| Az Év Vállalati Adományozója | Az Év Egyéni Adományozója | Az Év Civil Szervezete | Különdíjak |
1995 | Inter-Európa Bank Rt. | Fischer Lenke, nyugdíjas | Drog Stop Budapest | Gayer Gyuláné, szociológus (Életműdíj) |
1996 | P + P Pékáru Kft. | Andor György Károly, ferences pap | Egri Alternatív Kulturális Egyesület | |
1997 | Shell Hungary Rt. | Koczka Ferenc, karmester | Európa Jövője Egyesület | |
1998 | MATÁV Rt. | Darmstadter Sándor, nyugdíjas | Megosztott díj az Utcai Szociális Segítők Egyesülete, Tatabánya és az Óbuda-Békásmegyer Gyermekeinek Egészségéért Alapítvány között | |
1999 | ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. | Friderikusz Sándor | Miskolci Speciális Felderítő és Közalapítvány | Bartha Viki (A Jövő Mentőcsoportért Adományozója Díj) |
2000 | Siemens Rt. | Lakatos Mihály, nyugdíjas | Nők a Balatonért Egyesület | |
2001 | Levi Strauss Magyarország | Dr. Frimpong Manso Sámuel | Magyar Hospice Alapítvány | |
2002 | Alcoa Magyarországi Vállalatai | Dr. Tamás István | Peter Cerny Alapítvány | |
2003 | MATÁV | Misetics Bálint | Baltazár Színház Alapítvány | |
1% - ADJON EGY RÉSZT A CIVILEKNEK
A legsikeresebb és a nagyközönség számára talán a legismertebb az „1% - Adjon egy részt a civileknek!” kampányunk, amely az 1%-os törvény életbe lépése óta fo lyik az adakozást segítendő. Konkrétan azt szeretnénk elérni, hogy a kampány tu datosítsa az 1%-os adófelajánlások fontosságát, illetve felhívja a figyelmetaNIOK ezzel kapcsolatos információs segítségnyújtására. Ez utóbbi részeként tájékoztatást adunk az érdeklődőknek az 1%-ot gyűjtő szervezetek adatairól, illetve felvilágosí tást nyújtunk telefonon és interneten a felajánlás törvényi hátteréről az év első hónapjaiban.
A program 1997-ben indult és eredményei között tartjuk számon, hogy
- folyamatosan bővül az 1%-ot fogadó szervezetek adatbázisa (jelenleg több mint 6000 nonprofit szervezet jelentkezett be hozzánk),
- több százezer adófizetőnek adtunk az elmúlt nyolc évben felvilágosítást 1%- ot gyűjtő szervezetekről s a szükséges ismeretekről,
- az ország egyik legnagyobb közérdekű kampányát bonyolítjuk le néhány millió forintból,
- becsléseink szerint segítségünkkel közel 1 milliárd forint jut a szektornak évente.
Óriásplakátjaink az Akció reklámügynökség segítségével jelennek meg, az ingye nesen hívható számot a MATÁV Rt. támogatja, s a Soros Alapítvány több alkalommal számítógépek kölcsönzésével és ösztöndíjak biztosításával járult hozzá az 1%-os telefonos információs szolgálat működéséhez, míg az egyéb költségeket eleinte külföldi magán-, majd hazai állami támogatásokból fedeztük.
ONEPERCENT.HU
A magyar 1%-os modell nemzetközi értékelését és segítését célzó projektünket csak nemrég, 2003-ban indítottuk. Célja az, hogy a magyar 1% - nemzetközi ösz szehasonlításban is jelentős - sikerét megvizsgáljuk, s a hasonló törvényt hozó töb bi ország tapasztalatait összegyűjtve bemutassuk, s az érdeklődők számára szak szerű tájékoztatást nyújtsunk. A onepercent.hu weboldal s az e témáról rendezett konferencia hiánypótló, s az előbbit sokan felkeresik ma is. A munka 15 ország szakértőinek bevonásával folyik a Sasakawa Peace Foundation finanszírozásával. A 2004-ben rendezett konferenciát az East-East program, az EFC Orpheus program és a Miniszterelnöki Hivatal is támogatta.
ÖNKÉNTESSÉG
Az önkéntesség témáját úgyszintén kezdettől fontosnak tartottuk, hisz a civil szektor fontos jellemzője az önkéntesség, s magát a koncepciót és az önkéntesség kultúrájának újraélesztését fontosnak tartottuk. Ezért éveken át működtettünk egy önkéntesség fejlesztését elősegítő, fejlesztő programot, amely civil szervezetek önkéntesekkel való együttműködését és magánszemélyek, valamint vállalatok önkéntes tevékenységekben való részvételét koordinálta. Ez a munka idővel kinőtte a NIOK kereteit, s 2002-től Önkéntes Központ Alapítvány néven önállóvá vált, amit magunk is messzemenően támogattunk.
EGYÜTTMŰKÖDŐK
A NIOK Alapítvány elmúlt tíz évére a széles tevékenységi és együttműködői kör volt a jellemző. Munkánk fő támogatói az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, a C. S. Mott Alapítvány és a Soros Alapítvány voltak. A NIOK éves költségvetése 50- 60 millió Ft, s évről évre hasonló értékben kapunk nem pénzbeni, hanem szak mai, szolgáltatásbeli segítséget közel száz partnerünktől is. Támogatóink tették le hetővé, hogy az elmúlt tíz évben tevékenységünk folyamatos lehetett, és sok ezer civil szervezet munkáját segíthettük.
A NIOK Alapítvány tagja az Európai Alapítványi Központnak (European Fo undation Centre - EFC), a CIVICUS: World Alliance for Citizen Participation nevű globális szervezetnek, az Orpheus Hálózatnak, az Amerikai Kereskedelmi Kamarának, a Magyar Vállalatvezetők Klubjának és több más szakmai csoportosulásnak. Török Marianna
NonprofitInformációsésOktatóKözpont(NIOK)Alapítvány
1024 Budapest, Margit krt. 43-45. IV. 3.
Tel.:(36-1) 315-3151 Fax: 315-3366 www.niok.hu, www.nonprofit.hu,www.pesticivil.hu,www.onepercent.hu
A SOROS NONPROFIT SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT
A Soros Nonprofit Szolgáltató Központot 2001 tavaszán a Soros Alapítvány és a NIOK Alapítvány hozta létre a budapesti és Pest megyei civil szervezetek előtt megnyitva a Soros Alapítvány Bolyai utcai házának fogadószintjét. A közel há rom éven át - 2003 decemberéig - javarészt ingyenes, komplex szolgáltatás célja az volt, hogy elősegítse a nonprofitszervezetekalapítását,fenntartását,hatékonyabb érdekérvényesítését, együttműködését és forrásteremtését. Mint a program egyko ri vezetője és a nálunk megforduló több száz civil szervezet házigazdája, alább e gyakorlatias kezdeményezésről kívánok röviden számot adni.
Az új szolgáltató központ gondolata még 2000 szeptemberében merült föl, ami kor nyilvánvalóvá vált, hogy a NIOK kinőtte régi, Margit körúti helyét, s ott na gyobb ügyfélforgalom fogadására a körülmények többé nem alkalmasak. Profi lunk alapját a NIOK korábbi szolgáltatásai adták (szaktanácsadás, szakkönyvtár stb.). Új elemet jelentett viszont az ingyenes számítógép-, fénymásoló és internethasználati lehetőség, továbbá a „Vendégiroda” és „Kölcsöniroda program”.
A Vendégiroda program az újonnan létrejött szervezetek elindulását volt hiva tott megkönnyíteni azáltal, hogy számukra fél éven át térítésmentesen teljes kö rű irodahasználati lehetőséget kínált. A nyertes pályázóknak állandó telephelyet és benne ingyenes számítógép, internet-, telefon-, fax- és fénymásoló-használatot biz tosítottunk, s igény szerint alkalmanként helyet adtunk kisebb rendezvényeiknek, konferenciáiknak is.
A Kölcsöniroda program induló, de saját vagy bérelt irodahelyiséggel már ren delkező szervezeteknek kínált térítésmentesen legfeljebb kétszer fél éves időtar tamra számítás- és/vagy irodatechnikai felszerelést (számítógépet, faxmodemet, lézerprintert, fénymásolót), s ezen túl ösztöndíjakat.
Az Inkubátorház, mint már említettem, a Soros Alapítvány fogadószintjének két nagyobb termében rendezkedett be, és hetente négy munkanapon bármely civil szervezetnek az alábbi szolgáltatásokat kínálta:
− Tájékoztatás, tanácsadás szervezetek létrehozásáról, működtetéséről és együttműködési lehetőségeiről;
- adatszolgáltatás a nonprofit szervezetek s az adományozók adatbázisairól;
- pályázati, pályázatírási lehetőség a szükséges adatlapokkal;
- internet- és számítógép-használat a civil szervezetek munkájához;
- nonprofit szakkönyvtár (közel 3000 címmel magyarul és idegen nyelveken);
- nonprofit portál internetes szolgáltatások eléréséhez: www.nonprofit.hu;
- elektronikus hírlevél - e-mailen megrendelhető formában: hirlevel@niok. hu;
- további szaktanácsadások előzetes bejelentkezés alapján;
- adó és könyvelési, jogi, pályázatírási és informatikai tanácsadás;
- nonprofit marketing és PR; pályázattal és üzleti tervezéssel kapcsolatos pénzügyi tanácsok;
- humánerőforrás, ösztönzés, értékelés;
- szervezetfejlesztés, menedzsment, szervezeti stratégia építés;
- angol nyelvi lektorálás.
A fenti szolgáltatásokat a hozzánk forduló szervezetek ingyen vehették igénybe - a jogi, könyvelési és pályázatírási szaktanácsadás kivételével, melyekért jelképes, 500 Ft-os térítési hozzájárulást kértünk.
(Zárójelben itt kíván említést még egy önálló - és részben a Szolgáltató Központ előzményének, majd kiegészítésének számító - alapítványi szolgáltatás: a számítástechnikai eszközök rövid idejű, térítésmentes kölcsönzése. A hozzánk folyamatosan érkező kérvények alapján, Zalatnay Kálmán programgazda irányításával, elsősorban nonprofit szervezetek és magánszemélyek különböző projektjeinek elkészítéséhez, rendezvények, kiállítások, konferenciák, vizuális performanszok sikerének elősegítéséhez kölcsönöztünk videoprojektorokat és különféle számítástechnikai eszközöket. A kölcsön maximális időtartama számítógépek esetében 1 hónap, projektoroknál 2 hét volt. Ez a szolgáltatásunk még 1998-ban indult - 5 év alatt mintegy 700 esetben vették igénybe! -, s kezdettől igen népszerű volt a civil szervezetek körében. Nem csoda, hiszen Magyarországon máig sincs ilyen jellegű, térítésmentes szolgáltatás - térítéses persze létezik, ám ez megfizethetetlen a legtöbb civil szervezet számára. A Központ megnyitását komoly előkészítő munka előzte meg. A 20 számítógéppel, nyomtatókkal és fénymásolóval felszerelt Inkubátorház életének megszervezése, ügyfeleinek fogadása a főállású irodavezető és a könyvtáros dolga volt; felkészítésüket a NIOK Alapítvány végezte személyes konzultációk és csoportos műhelymunka révén.
Szolgáltatásaink megismertetése a civil szervezetekkel többféle csatornán és több fázisban történt.
Még a nyitás előtt levelet intéztünk valamennyi Pest megyei polgármesterhez (184) és művelődési ház igazgatóhoz (184) tájékoztatva őket új szolgáltatásainkról, s egyben kérve, továbbítsák az információt az érintett helyi szervezeteknek. Ugyancsak még a nyitás előtt 3425 Pest megyei civil szervezet vezetőjének postáztunk kör levelet, figyelmükbe ajánlva az új lehetőséget. Május 31-én sajtótájékoztatót tartot tunk, melynek nyomán számos újságcikk, riport jelent meg. Ezen kívül folyamato san hirdettünk is, többek között a Pályázatfigyelő, a Sansz, a Népszabadság, a Buda pesti Piac, a HVG és az önkormányzati lapok hasábjain. Az eredmény igazolta reményeinket: év végéig látványosan megszaporodott az érdeklődők száma.)
A KEZDETI TAPASZTALATOK
A szolgáltató központ első három-négy hónapjában több mint fél ezer megkeresés volt - ügyfeleink 5%-a e-mailen, 20%-a telefonon, 75%-a személyesen jelentke zett. Az érdeklődők nagyjából egyharmada új civil szervezet létrehozásának ügyé ben várt tőlünk tanácsot. Másik harmaduk nemrég alakult szervezet beindításá hoz vagy fejlesztéséhez kért segítséget. Harmadrészt olyan, évek óta sikerrel műkö dő szervezetek fordultak hozzánk, akik az új szolgáltatástól további gyakorlati tanácsot, együttműködési lehetőségeket reméltek.
Az esetmegbeszélésekből rendre kitűnt, hogy a civil szervezetek három legégetőbb gondja változatlanul a forrás-, hely- és eszközhiány.
Szolgáltató központunkban nem csak egyéni tanácsadás folyt, de sok esetben valódi műhelymunka is; a hasonló szervezetek, megismerkedve egymás hasonló gondjaival és törekvéseivel, készséggel együttműködtek, segítették egymást.
A szaktanácsadásaink iránt folyamatosan nőtt az érdeklődés. Akik civil szer vezet alapítása ügyében keresték fel a központot, többnyire a jogi, illetve adó- és pénzügyi tanácsadásra is feliratkoztak. (Ez utóbbiakat csak az első három-négy hónap alatt több mint hatvan szervezet vette igénybe.) Pályázatírási tanácsadás személyesen 5 alkalommal volt, elsősorban konkrét esetek megbeszélésével. Informatikai tanácsadás alkalomszerűen történt, mintegy fél tucat esetben. Kezdettől jelentős igény mutatkozott a számítógép- és az inter nethasználat iránt is. Ügyfeleink nem egy esetben itt találkoztak elsőként e lehető ségekkel, így azok használatát is nálunk sajátították el. Az ingyenes fénymásolás is jó szolgálatot tett; vendégeink többnyire alapító okiratokat, alapszabályokat, rendezvény-meghívókat és különféle szórólapokat sokszorosítottak.
Keresettek voltak a különféle tájékoztató kiadványok, Pályázatfigyelő, Sansz, hírlevelek és a Soros programfüzet.
2001 őszétől a BB Alapítvány szervezésében beindult a hitelprogram, mely ked vező lehetőséget kínált a civil szervezetek hitelfelvételéhez. A kérelmeket szintén a szolgáltató központon keresztül nyújtották be az igénylők. A hitelprogram a BB és a Soros Alapítvány együttműködési megállapodása alapján működött, tovább bővítve az érdeklődő szervezetek körét.
A kölcsöniroda program első meghirdetése nyomán 2001 május elejéig 31 pá lyázat futott be, melyekből az Alapítvány kuratóriuma 25-öt talált támogatásra méltónak. Az elbírálás előkészítését Zalatnay Kálmán, F. Tóth András, Koplányi Emil és Rácz Erzsébet végezte sorra felkeresve a pályázó vidéki és budapesti szer vezeteket, hogy technikai igényeikről s a segítségnyújtás legcélszerűbb módjáról a helyszínen tájékozódjanak. A kedvezményezettek hat hónapra kaptak különféle irodagépeket, majd ennek lejártával, novemberben új pályázatot írtunk ki további fél éves időtartamra.
A vendégiroda programra 5 szervezet pályázott. A program augusztus végével beindult.
A PROGRAM MÁSODIK ÉVE
Tárgyi feltételeink 2002-ben jelentősen javultak. Márciusban új, korszerű szá mítógépekre cseréltük az Inkubátorház meglévő gépparkját (20 db), új scannernyomtatót és új fénymásolót is kaptunk.
A program második évében lendületesen nőtt a Központ ügyfélforgalma: a szaktanácsadásokon kívül közel 2500 megkeresést fogadtunk - mintegy 1800 esetben személyesen, több mint 500-ban telefonon fordultak hozzánk, s ezen túl 49 e-mailt és 13 postai levelet kaptunk.
Az érdeklődők nagyobb részt a fővárosból, gyakran Pest megyéből, sőt olykor az ország távolabbi vidékeiről jelentkeztek. A megye közeli településeiről számos szervezet munkatársai jártak be rendszeresen hozzánk, hogy számítógép- és inter netszolgáltatásainkat igénybe vegyék. Ezzel a korábbiakhoz képest némileg szű kebb, de állandó kör élt, egy-egy látogató hetente átlag 10-15 órát töltött a gépek mellett. Az idősebb korosztályból többen itt találkoztak és próbálkoztak először a számítógéppel és az internettel. Ez utóbbit leginkább pályázatkeresésre, informá ciószerzésre és levelezésre használták, a számítógépet pedig egyebek közt honlap frissítésre, alapító okirat elkészítésére vagy pályázatírásra. Néhány esetben határon túli szervezetek is megkerestek bennünket, e-mailen vagy személyesen, felvilágosítást vagy szaktanácsot kérve.
Az ingyenes fénymásolási lehetőség továbbra is igen közkedvelt maradt, leginkább programokat, rendezvény-meghívókat, pályázatokat, létesítő okiratokat sokszorosí tottak ügyfeleink. A BB Alapítvány egyedi konzultációi iránt is növekvő érdeklődés mutatkozott, s az ügyfelek többnyire igen elégedettek voltak. Az adó- és könyvelési tanácsadásra is sokan bejelentkeztek, s elégedetten távoztak. Csökkent viszont a jogi tanácsadást igénybe vevők száma, feltehetően azért, mert ez évben csak minimálisan változott a civil szervezeteket érintő törvényi szabályozás. A pályázatírási tanácsadást is aránylag kevesen igényelték, az egész évben mindössze 5 alkalommal.
A Vendégiroda programra 8 pályázat érkezett, amelyből egyet nem talált megfe lelőnek a bíráló bizottság, két szervezetnek pedig időközben megoldódott a helyze te. Végül 5 sikeres pályázó élt az év végéig szóló lehetőséggel, közülük négy 2003- ra is hosszabbítást kért. A Vendégiroda résztvevőivel folyamatos volt az Inkubátor ház együttműködése, s a tapasztalatok azt mutatták, hogy e komplett és ingyenes szolgáltatás igen nagy segítséget jelentett a kedvezményezettek körének.
A Kölcsöniroda programra ez évben 72 pályázat érkezett, amelyből 38-at ítélt támogatásra érdemesnek a kuratórium. A fél év lejártával valahány kedvezménye zettől részletes beszámolót kértünk, hogy felmérhessük, többnyire mire használ ják s mennyire hatékony e szolgáltatás. Az eredmény meggyőző volt: a kiadott esz közök s az általunk folyósított ösztöndíjak valóban nagy segítséget jelentettek a folyamatos pályázatfigyelésben, pályázatírásban, a pályázók belső adminisztráci ójában, más szervezetekkel és támogatóikkal való kapcsolattartásban, rendezvény szervezésében, saját kiadványok készítésében stb. A beszámolók értékelése nyomán épp ezért augusztusban felajánlottuk, hogy december 1-ig meghosszabbítjuk iro datechnikai eszközeink ingyenes kölcsönzését, mely lehetőséggel, egy kivételével, valamennyi szervezet örömmel élt.
A PROGRAM HARMADIK ÉVE
2003 elején az Inkubátorházban - a jobb térkihasználás végett - helyet cserélt a vendégiroda és a könyvtár. A könyvtárban egyúttal új számítógépes oktatóter met alakítottunk ki nyolc munkaasztallal, könyveink pedig a szekrényekből nyi tott polcokra kerültek. Ugyancsak az év elejétől vendégeink új, nagy teljesítményű fénymásolót használhattak.
A szolgáltató központ vezetője továbbra is hetente részt vett a NIOK Alapítvány megbeszélésein, ahol rendszeresen átadta tapasztalatait s maga is tájékozódott a ci vil szféra legfrissebb fejleményeiről. Ezentúl időnként itthoni és külföldi szakmai tanácskozásokon, továbbképzéseken is részt vett.
Tom Wormald, egy manchesteri önkéntes munkatársunk jóvoltából az Inkubá torház szolgáltatásainak kínálata ingyenes angol nyelvi lektorálással bővült, melylyel az igénybevevő szervezetek igen elégedettek voltak.
A központ látogatottsága 2003-ban sem csökkent, bár ez évben sajtóhirdetés már egyáltalán nem jelent meg. Szolgáltatásaink híre így részint szájhagyomány útján, részint az internet megfelelő honlapjain (nonprofit.hu; niok.hu; soros.hu) jutott el az érintettekhez.
Továbbra is sokan kértek információt, tanácsot szervezet létrehozásához, mű ködtetéséhez, hálózati együttműködés kialakításához. A jelentkezők a gyakorlati tudnivalókról részletes tájékoztatást, illetve jogszabályokat, iratmintákat kaptak. A leggyakoribb igény az internet, a szövegszerkesztő-táblázatkezelő programok használata, illetve a fénymásolás iránt mutatkozott, főként a tavaszi és őszi „csúcs-szezonban”, mikor megszaporodnak a pályázati kiírások - februártól júni usig, illetve szeptember, október folyamán. Ez nagyon is érthető, hisz a pályázati felhívások, űrlapok manapság egyre terjedelmesek, s utóbbiakat ráadásul több pél dányban kell benyújtani, ami a kisebb szervezetekre aránytalanul nagy költségterheket ró.
Látogatóink továbbra is előszeretettel használták az internet adatbázisait, leg gyakrabban a nonprofit.hu portálon találhatókat; innen töltve le a szükséges iratmintákat, pályázati anyagokat és egyéb tudnivalókat.
2003 tavaszán web-szerkesztő és prezentációkészítő tanfolyamokat szervez tünk, melyeken 40 nonprofit szervezet 46 képviselője vett részt. A jogi, az adó és könyvelési, valamint a pályázatírási szaktanácsadásokra a korábbi évekhez ha sonlóan élénk maradt az érdeklődés. A tapasztalatok szerint az adó és könyvelési tanácsadásra kevésnek bizonyult az ügyfelenkénti fél óra. A BB Alapítvány szak tanácsadásai iránt változatlanul nagy volt az érdeklődés, egy-egy bejelentkezőre több munkaórát fordítottak. (Számos szervezet azóta is rendszeres kapcsolatban áll a BB munkatársaival.) A Vendégiroda program keretében ez évben négy szervezet nyert teljes körű iro dai szolgáltatást. Az Önkéntes Központ Alapítvány félévtől megoldotta elhelyezé sét, a Labrisz Egyesület 2004 januárjától bérel irodát egy tengerentúli pályázaton nyert támogatásból, a VINOK Alapítvány és a Program R pedig ez idő tájt még keresi helyét. Mind a négy szervezet kifejezte, hogy felbecsülhetetlen segítséget jelentett számára ez a lehetőség.
Januárban immár harmadszor hirdettük meg a Kölcsöniroda programot - a 61 beérkezett pályázat közül a kuratórium 36-nak ítélt támogatást. A kölcsönzési idő eredetileg október végéig szólt, majd egy hónapos hosszabbítást kaptak a szerveze tek. Végül egy novemberi kuratóriumi döntés értelmében egyszeri adományként végleg a használók birtokába adtuk az eszközöket. A visszajelzésekből meggyőző en kitűnt, hogy a kedvezményezett szervezetek stabilitását az ingyenes eszközbérlet és ösztöndíjaink igen nagy mértékben erősítették.
ÉRTÉKELÉS
Összegzésként elmondható, hogy a Soros NonprofitSzolgáltatóKözponthasznos társadalmi ügyet szolgált, és jelentős hiányokon próbált enyhíteni közel hároméves működése során. A feladat: a civil szervezetek hathatós információs, szaktanács adói és infrastrukturális támogatása továbbra is igényli a széles körű kormányzati, önkormányzati és civil együttműködést is - főként az uniós csatlakozás küszöbén, mikor a hazai nonprofit szférát egy jóval tágabb és távlatosabb nemzetközi együttműködésbe kellene minél tempósabban bekapcsolni.
A szolgáltató központot 2004. március 10-től a NIOK Alapítvány önállóan mű ködteti tovább új helyszínen, amelynek címe: 1024 Budapest, Margit körút 43-45. IV. 3 (T.: 315-3151, e-mail: program@niok.hu). Az új központ technikai felszere lését a Soros Alapítvány biztosította (20 db számítógép, 2 lézernyomtató, 1 szken ner-nyomtató, 1 nagy teljesítményű fénymásoló, 2 projektor, vetítővászon), a működési költségekhez az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is hozzájárul. Rácz Erzsébet, programvezető
Az Inkubátorház ügyfélforgalma / 2001. május-2003. december
| E-mail | Levél | Telefon | Személyes | Összesen | Fogadónapok száma |
| 2001. május-december | 42 | 4 | 273 | 949 | 1268 | 113 |
| 2002. január-december | 49 | 13 | 523 | 1794 | 2389 | 186,5 |
| 2003. január-december | 62 | 11 | 523 | 1513 | 2111 | 172 |
| Összesen: | 153 | 28 | 1319 | 4256 | 5768 | 471,5 |
A szaktanácsadók ügyfélforgalma / 2001. május-2003. december
| Adó- és pénzügyi | Jogi | BB | Összesen |
| 2001. május-december | 119 | 113 | 12 | 244 |
| 2002. január-december | 140 | 84 | 53 | 277 |
| 2003. január-december | 114 | 138 | 51 | 303 |
| Összesen: | 373 | 335 | 116 | 824 |
Számítógépes tanfolyamok / 2003 (Web-szerkesztés és prezentációkészítés)
| április | május | június | november |
| tanfolyamok száma | 2 | 2 | 2 | 1 |
| résztvevők száma | 12 | 15 | 11 | 8 |
Angol lektorálás / 2002. október-2003. december
| Igénybe vették | Alkalom | Munkaóra |
| 2002. október-december | 6 | 4 | 12 |
| 2003. január-december | 13 | 12 | 21 |
| Összesen: | 19 | 16 | 33 |
A TRUST PROGRAM
EGY ÉLETKÉPES CIVIL TÁRSADALOMÉRT
Még néhány év, és a közép-európai, így a magyarországi civil szektor is nagykorú vá válik. Mindez azt jelenti, hogy a szektort reprezentáló szervezetek már a legkö zelebbi jövőben saját lábukra kell álljanak, vagyis biztosítaniuk kell fenntartható ságukat, stabil szerepet kell kivívniuk a jogalkotási folyamatban, a szakmai prog ramok kialakításában. A folyamatot nehezíti, hogy a születésüket és növekedésü ket segítő számos független, amerikai és nyugat-európai adományozó hamarosan megszünteti közép-európai programjait és kivonul a térségből. Az így keletkező űr jókora kihívás elé állítja a hazai civil szervezetek jelentős részét, hiszen e prog ramok fő jellemzője a rugalmasság, a könnyebb hozzáférhetőség és a szektor szük ségleteihez való fokozottabb alkalmazkodási képesség volt - szemben a jelenleg elérhető állami és európai uniós forrásokkal.
A fenti helyzetre a korábbi költségvetésének töredékével rendelkező Magyar So ros Alapítvány új stratégiával válaszolt. A hazai civil szektor problémái, a csökke nő források koncentráltabb, eredménycentrikusabb programokat igényeltek. A fó kuszba az eddigi eredmények megerősítése, s a hosszú távú esélyek biztosítása ke rült. Ennek jegyében indult el az ún. „Intézményi támogatások program”, melynek célja a civil szektor távlatos fenntarthatóságának biztosítása a civil szektor kulcs szereplőinek intézményi támogatása révén. A korábbi programokkal ellentétben e támogatás nem csupán az adott tevékenység finanszírozását, illetve a tevékenysé get végző szervezet működésének átmeneti biztosítását jelenti, hanem a kiválasz tott szervezetek (s ennek révén tevékenységek) hosszú távú, fenntartható működé sét hivatott elősegíteni. A stratégia logikus és világos, hiszen a magyar civil szektor és annak kulcsszereplői számára talán ez az utolsó olyan támogatás, melyből „épít kezhetnek”, tehát megerősíthetik, hosszú távon fenntarthatóvá tehetik szervezeti és szakmai működésüket.
Az Intézményi támogatások programja nemcsak szakmailag, hanem a lebonyo lítás módját tekintve is újszerű: az Alapítvány a korábbiaknál magasabb követel ményeket, szigorúbb feltételeket támaszt a kedvezményezett szervezetekkel szemben, a program sikeres lebonyolításához pedig az alapítványi költségvetésen túl más forrást is felhasznál. Ez a forrás olyan programból származik, melynek célkitűzései egybeesnek az Alapítványéval.
A TRUST PROGRAM
Felismerve, hogy a közvetlen pénzügyi támogatáson túl technikai segítségnyújtással, képzéssel és más eszközökkel kombinált tevékenységük hirtelen megszűnése évtize des civil fejlődési folyamat derékba törését okozhatja, néhány évvel ezelőtt öt nagy amerikai alapítvány afféle„búcsúalapot”hozottlétre,melyaTrustforCivilSoci ety in Central and Eastern Europe (a továbbiakban Trust) nevet viseli. A Trust 2000 júniusában jött létre az Egyesült Államokban, tagjai: az Atlantic Philanthropies, a Charles Stewart Mott Foundation, a Ford Foundation, a German Marshall Fund of the United States, az Open Society Institute és a Rockefeller Brothers Fund, olyan amerikai magánalapítványok, melyek korábban a régióban, így Magyarországon is aktív szerepet vállaltak a nonprofitszektorfejlesztésében.Azindulóalap65millió dollár volt, amelyet 2010-ig 100 millióra szeretnének növelni.
A szervezet hosszas előkészítés nyomán alakult, és létjogosultságát legfőképp az adta, hogy az ezredfordulóhoz közeledve a régióban jelen lévő amerikai támo gató szervezetek aktivitása mindinkább veszített intenzitásából. Stratégiájuk sze rint ezek különböző időpontokban, ütemezésben fejezték, illetve tervezik befejez ni tevékenységüket a régió országaiban. Ez nyilvánvalóan új helyzetet teremt, és nem kis gondot okoz a helyi nonprofit szervezeteknek, hiszen, bár országonként más-más mértékben, mindenképp jelentős forráscsökkenés megy végbe a nonpro fit szervezetek és kiváltképp bizonyos programok - így az érdekvédelem, a jogvé delem, a demokráciafejlesztés, az alternatív szakmapolitikai programok - finanszírozásában.
Ugyanakkor a közép-kelet-európai régió nonprofit szektorainak fejlesztéséért az elmúlt másfél évtizedben komoly erőfeszítéseket tevő támogató szervezetek azzal is tisztában voltak, hogy - bár munkájuk jórészt sikeres volt - az általuk elindított folyamatok még korántsem visszafordíthatatlanok, s a régió szektorainak többsé ge még igencsak sérülékeny. Kézenfekvő volt tehát a gondolat, hogy közös forrás ból, közös stratégia és célok mentén próbálják megszilárdítani az eddigi eredmé nyeket. A Trust eredeti változata szerint a programban magán és állami intézmé nyek, források is szerepet kaptak volna, végül kizárólag magánalapítványok kerültek az alapítók közé.*
* Az eredeti tervek szerint a régió nonprofit szervezetei számára komoly forrásokat biztosító amerikai kormányszerv, a USAID (United States Agency for International Development) is a Trust tagja lett volna, de az ötlet az állami pénzek felhasználhatóságának korlátai, illetve különböző lobbiérdekek miatt végül meghiúsult.
Az imént vázolt helyzetelemzésnek megfelelően a Trust végül azzal a deklarált céllal jött létre, hogy a régió hét országában: Bulgáriában, a Cseh Köztársaság ban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéni ában erősítse a civil társadalmat, stabilizálja és hosszú távon is fenntarthatóvá te gye a nonprofit szervezetek működését. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a fen ti célországokban a Trust hosszú távú támogatást biztosít helyi nonprofit szerveze tek, ún. partnerszervezetek számára, melyek azután e forrásból támogatják a he lyi nonprofit szektor kulcsszereplőit, illetve azok stratégiai fontosságú program jait. A Trust a fenti alapcél mellett meghatározta mindazon részcélokat is, melyek megvalósítása az egyes országokban a fő cél eléréséhez, vagyis a civil társadalom, a nonprofit szektor megerősítéséhez vezethet. Ezek:
- a szektor kulcsszervezeteinek megerősítése, intézményi támogatása;
- a szektor jogi és pénzügyi hátterének, környezetének javítása;
- a helyi jótékonyság, adományozási kultúra előmozdítása;
- a szervezetek kommunikációs készségeinek fejlesztése;
- a nonprofit szervezetek pénzügyi és szervezeti menedzsment készségeinek javítása.
A TRUST PROGRAM MAGYARORSZÁGON
A Trust először Szlovákiában és Lengyelországban, majd a Cseh Köztársaságban indította el programjait. Magyarországi tevékenységét hosszas előkészítés előzte meg, mivel a konkrét programok kimunkálása előtt a Trust irányítói a helyzet alaposabb elemzését, illetve a támogatások hangsúlyainak pontos meghatározását tartották szükségesnek. A Trust irányítói számos szervezettel, szakértővel léptek kapcsolatba, a 7 magyarországi támogató, fejlesztő szervezetet tömörítő Független Támogatók Fórumával (FTF) pedig különösen intenzív egyeztetést folytattak.* A program lebonyolítására kiírt, nyílt pályázat nem volt sikeres, így a Trust a Független Támogatók Fórumának 7 tagja részére kisebb pénzügyi támogatás lehetőségét ajánlotta fel, amely a Trust programot volt hivatott előkészíteni Magyarországon. A Trust a kisösszegű támogatások kiadása után - hosszas egyeztetést követően - felkérte a Soros, az Ökotárs és a CTF Alapítványt, hogy egyes részterületekre dolgozzák ki a Trust magyarországi programjának részletes pályázati koncepcióját. Ez a következő profilmegosztás szerint történt:
- Ökotárs Alapítvány: A civil társadalom fejlődését elősegítő jogi, pénzügyi környezet támogatása.
- Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány: A nonprofit szektor erősítése intézményi kapacitás építése által.
- Magyar Soros Alapítvány: A nonprofit szervezetek hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának támogatása.
* A Független Támogatók Fóruma 2000 nyara óta informális kerekasztalként működik. Tagjai: az Autonómia Alapítvány, a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesz téséért Alapítvány, az Ökotárs Alapítvány, a Partners Hungary Alapítvány, a Soros Alapítvány és a United Way Magyarország Alapítvány.
A SOROS ALAPÍTVÁNY PARTNERI SZEREPE
A Soros Alapítvány programja az adott magyarországi helyzetet figyelembe véve az Alapítvány korábbi támogatási politikájának és gyakorlatának elveire épült. A pályázat a civil szektor alapvető gondjaira keresett választ, vagyis abból indult ki, hogy az EU csatlakozás előestéjén a szektor fő problémája a konszolidáció, az el múlt másfél évtizedben elért eredmények megerősítése és azok intézményes to vábbfejlesztése. A nagy számú szervezet jelenléte ellenére a hazai nonprofit szek tor 2004-es állapotára még mindig az államtól való függőség, a helyi források ki használatlansága, az ad hoc működés, azaz a stratégiai gondolkodás hiánya és a kapacitáshiány volt jellemző. A szektort körülvevő társadalmi, gazdasági, politi kai környezetet sem lehet egyértelműen pozitívnak értékelni, elég, ha csak a he lyi támogató szervezetek hiányára, a szektor átpolitizáltságára, illetve a jogi, pénz ügyi háttér hiányosságaira, problémáira utalunk. Ennek megfelelően az Alapít vány a szervezetek közötti együttműködés erősítését, a hosszú távú stratégiai ter vezés és működés ösztönzését, a helyi források mobilizálását, a helyi adományozá si kultúra megerősítését, a szervezetek kapacitásának növelését és nemzetközi kap csolataik erősítését tűzte ki fő célul. A fentiek eléréséhez a szektor kulcsszereplői nek megerősítése, intézményi fejlesztése látszott a leginkább hatékony eszköznek, tehát olyan szervezetek támogatása, melyek hosszú távon fenntartható működése szektorszintű hatásokat képes elérni.
A program két fő elemet tartalmaz. Az Intézményi támogatások program a ma gyarországi nonprofit szervezetek hosszú távú fenntarthatóságát célozta, mellyel az Alapítvány a magyarországi demokratikus társadalom kiépítéséhez, erősítéséhez, a hazai nonprofit szektor és szervezetek fejlődéséhez, fenntarthatóságához kívánt hoz zájárulni. A pályázati program abban segíti a támogatott szervezeteket, hogy kidol gozzák és megvalósítsák a hosszú távú fenntarthatóságukat biztosító szakmai és mű ködési terveiket és meghatározzák jövőbeni tevékenységük forrásait. A program megvalósításával az Alapítvány a következő részcélok elérését tűzte ki maga elé:
- A demokratikus társadalom működésében, működtetésében kulcsszerepet betöltő, politikai pártoktól független, nonprofit szervezetek intézményi fejlesztése, erősítése;
- más nonprofit szervezetek számára példaként szolgáló, fenntartható tevékenységi és működési modellek létrehozásának támogatása;
- a nonprofit szervezetek társadalomban betöltött szerepének erősítése;
- magas színvonalú szakmai munkájának erősítése;
- stratégiai gondolkodásának, forrásteremtő és menedzsment képességének növelése.
Az Intézményi támogatások program elsősorban a civil szektorban kulcsszerepet betöltő szervezetek támogatására irányul. Az Alapítvány programjában olyan, állam polgári kezdeményezésre létrejött nonprofitszervezetekettámogat,melyeknekha tározott elképzelésük van arról, hogy a program keretében elnyert, többéves támo gatás segítségével miként biztosíthatják szervezetük hosszú távú fenntarthatóságát, hogyan helyezik biztos gazdasági alapokra tevékenységüket. Az Alapítvány e prog rammal tehát elsősorban nem egyszeri, konkrét akciókat, hanem hosszú távú terveket támogat, és olyan szervezeteket tekint a civil szektor kulcsszereplőinek, amelyek
- elsődlegesen nem állami feladatokat látnak el;
- képesek lokális, regionális és országos szinten kitűzött céljaik és az általuk képviseltek érdekeinek érvényesítésre;
- jelentős hatással vannak a helyi, regionális vagy országos civil szférára azál tal, hogy demokratikusan (nyitottan, átláthatóan, toleránsan, öntudatosan, a konkrét programokban, tevékenységekben való részvétel lehetőségét bizto sítva) működnek, azaz az általuk végzett tevékenység során a demokratikus attitűdöt, tudást „terjesztik”;
- e demokratikus attitűd, tudás terjesztése révén áttételesen pozitív hatással vannak a társadalom demokratikus működésére, fejlődésére, és modellként szolgálnak más szervezetek számára;
- eddigi működésükkel már bizonyították, hogy tevékenységük pozitív hatás sal van a civil szférára, illetve más civil szervezetek működésére; tevékenysé gük széles körű, nem csupán egy szűk társadalmi rétegre vagy földrajzi kör nyezetre korlátozódik; másokat (más civil szervezeteket, személyeket) segítenek a tudáshoz, technikához, készségekhez való hozzáférésben.
Összefoglalva tehát, az Intézményi támogatások programja a szektor kulcsszerep lőinek támogatásán, megerősítésén keresztül kívánja elérni a civil társadalom, a nonprofitszektorfenntarthatóságát,melyegybenaTrustprogrameredeticéljais.
A program másik fő eleme az úgynevezett Kölcsönprogram. Ennek keretében az Alapítvány kamatmentes kölcsönt biztosít azon szervezeteknek, melyek a már megítélt támogatásokhoz vagy a nekik járó szolgáltatási díjakhoz időlegesen nem jutnak hozzá. A kölcsönök maximális összege 30 000 dollárnak megfelelő támo gatás, mely hat hónapra szól. A kölcsön segíti a szervezeteket átmeneti likviditási gondjaik kezelésében, ugyanakkor ösztönzi őket új források bevonására is. A kölcsönprogram arra a noprofit hitelrendszerre épül, melyet az Alapítvány az elmúlt években dolgozott ki és működtetett. A programban résztvevő szervezetek kivá lasztása nem hagyományos pályázati kiírások keretében történik, a forrásaik ké sését szerződéssel bizonyítani tudó szervezetek folyamatosan nyújthatják be kérelmüket az Alapítványhoz.
A fenti program lebonyolításához a Soros Alapítvány 2,4 millió USA dollár ösz szegű támogatást kapott a Trusttól, melyhez 800 000 dollárnak megfelelő saját erőt rendelt.
INTÉZMÉNYI TÁMOGATÁSOK PROGRAM
MEGHÍVÁSOS PÁLYÁZAT (2003. SZEPTEMBER)
Az Alapítvány 2003 szeptemberében (még a szerződés aláírása előtt, saját stratégiája alapján és saját forrásból) indította el az Intézményi támogatások program első szakaszát. Ennek keretében 11 szervezetet kért fel szándéklevél benyújtására. A szervezetek kiválasztásának fő szempontja az volt, hogy a meghívott szervezet a szektor kulcsszereplője s egyben az Alapítvány korábbi támogatottja legyen. A meghívás során az Alapítvány törekedett a különböző szakmai területek (pl. szociális, környezetvédelmi, jogvédő stb.) közötti egyensúly fenntartására is. A meghívott 11 szervezet a következő volt:
Közösségfejlesztők Egyesülete
E-misszió Természetvédelmi Egyesület
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
Reflex Környezetvédelmi Egyesület
Nimfea Környezetvédelmi Egyesület
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány
BB Vállalkozásfejlesztő Alapítvány
Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány
Szószóló Alapítvány
Artus Táncszínházi Egyesület
Fekete Doboz Videófolyóirat Alapítvány
A 11 szervezet közül 10 nyújtott be szándéklevelet az Alapítványhoz, s a kuratóri um ezek alapján az alábbi hatot hívta meg a második fordulóba, hogy nyújtsák be részletes pályaterveiket:
Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest
Motiváció Alapítvány, Budapest
Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve
Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr
Szószóló Alapítvány, Budapest
Társaság a Szabdságjogokért, Budapest
A felkért hat szervezet mindegyike beadta részletes pályázatát az Alapítványhoz, végül a kuratórium öt pályázat támogatása mellett döntött. A támogatott szervezetek, illetve a megítélt támogatások összege a következő volt:
| Szervezet neve | Megítélt támogatás |
| Reflex Környezetvédő Egyesület | 16 860 000 Ft |
| Nimfea Természetvédő Egyesület | 15 850 000 Ft |
| Motiváció Alapítvány | 7 580 000 Ft |
| Társaság a Szabadságjogokért Alapítvány | 16 235 000 Ft |
| Közösségfejlesztők Egyesülete | 15 000 000 Ft |
| Összesen: | 71 525 000 Ft |
Mivel az Intézményi támogatások program újszerűsége éppen abban áll, hogy nem magát a tevékenységet, hanem az azt végző szervezetet segíti annak érdeké ben, hogy maga a tevékenység hosszú távon „ellátott” legyen, az értékelésnél nagy hangsúlyt kaptak a pályázók fenntarthatóságra vonatkozó elképzelései, középtávú stratégiai és szakmai tervei, illetve az, hogy miként segítené a támogatás a szervezet (s ennek révén a tevékenység) fenntarthatóságát.
A benyújtott pályázatokból leszűrhető általános tapasztalat, hogy a Soros Ala pítvány támogatásától nagyban vagy kizárólagosan függő szervezetek pályázatai a jövőre vonatkozó stratégiai és fenntarthatósági tervek megfogalmazását tekint ve gyengébbek, hiányosabbak és megalapozatlanabbak voltak, mint a több forrás ból működő, nem egy támogatótól függő szervezetekéi. Ezek a szervezetek jobbá ra csak a szükséglet felismeréséig jutottak, ám jövendő tevékenységük hosszú távú fenntarthatóságát célzó elképzeléseik kiforratlanok voltak és nem épültek környe zetelemzésekre. Jellemző továbbá e szervezetekre a tevékenységorientáltság (ami nek persze megvan a pozitív oldala is) és, hogy az indokoltnál gyakran nagyobb mértékben építenek a Soros Alapítvány támogatására, tekintik azt biztosnak.
A pályázatok jól demonstrálták a fenntarthatóság hazai dilemmáit. A hatéko nyan és stabilan működő, szolgáltatásokat felvállaló szervezetek forrásainak dön tő részét állami, önkormányzati bevételek teszik ki, ami működésüket ugyan biz tossá teszi, de „civil” voltukat, függetlenségüket veszélyezteti. Az állammal szoros kapcsolatban (sok esetben szándékosan) nem álló szervezetek bevételeinek dön tő hányada ezzel szemben külföldi és hazai magánalapítványoktól érkezik, amely biztosítja ugyan az államtól való függetlenséget, de másfelől hasonlóan erős dependenciát és kiszolgáltatottságot okoz, ráadásul jövőbeni finanszírozásuk is több mint kérdéses. A szervezetek (pályázók) közös vonása ugyanakkor a hazai üzleti és magánadományozóktól (magánalapítványok, egyének) érkező források úgyszól ván teljes hiánya, holott azok értelemszerűen mindkét fenti problémát jelentősen enyhíthetnék. Minthogy e forrásokra (kivéve talán az 1%-os bevételeket) szinte senki sem kíván építeni a jövőben, előtérbe kerülnek a projektfinanszírozású (fő leg EU-s és állami) pályázatok, továbbá a saját (főként vállalkozási) bevételek nö velése. Feltehetően arról van szó, hogy a jelenlegi mostoha helyzetet extrapolálva a szervezetek az elkövetkező években sem látnak sok esélyt arra, hogy a fenti forrásokat számottevő mértékben mozgósítsák.
Általánosítható következés volt az is, hogy a szervezetek a fenntarthatóságról való gondolkodás különböző szintjein állnak, illetve arról egészen mást gondol nak. Érdekes módon inkább a javarészt állami forrásokat használó szervezetek rendelkeztek konkrét elképzelésekkel, pénzügyi terveik is kidolgozottabbak, meg alapozottabbak voltak, ami vélhetően a szolgáltató szerepből fakadó tapasztala tokból adódik. A fenti felosztás szerinti másik csoport elképzelései - azaz a külföl di vagy magyar magánalapítványi forrásokból működőké - már korántsem olyan kimunkáltak, s többségükben inkább csak a változtatás szükségének felismeréséig sikerült eljutniuk.
Az Intézményi támogatások program első fordulójának tapasztalatai is alátá masztották, hogy a szektor egyik nagy kihívása a fenntarthatóság, szektor és szer vezeti szinten egyaránt. Erre az egyik legfontosabb válasz az intézményesülés, az az a kulcsterületeken olyan nonprofit intézmények létrejötte, melyek az adott szak területeken hosszú távon is el tudják látni feladataikat, partnerei vagy alternatívái lehetnek az államnak és intézményeinek, illetve képesek kontrollt gyakorolni felet tük. A szektorban meglévő szkepszis és ellenérzések ellenére továbbra is nagy szükség volna a kulcsszereplők bizonyos fokú intézményesülésére, hiszen a nonprofit szer vezetek alaptevékenységének (környezetvédelem, emberi jogok, szociális szolgáltatá sok, watch dog szerep stb.) ellátása hosszú távon is nélkülözhetetlen marad, ekként a szervezeti, működési fenntarthatóság igen nagy hangsúlyt kell kapjon. Nyilvánvaló, hogy egy tartósan működő szervezetekből (is) álló szektor jóval hatékonyabb lehet, mint az, amely folyvást megszűnő s újonnan színrelépő szervezetekből áll.
A HÁROM ÉVRE SZÓLÓ NYÍLT PÁLYÁZAT (2004. JANUÁR)
A pályázatban foglaltak szerint az Alapítvány a Trust program szakmai irányítá sára és a pályázatok értékelésére külön kuratóriumot hozott létre. A Trust prog ram kuratóriuma 5 tagból áll: három magyarországi és egy-egy romániai, szlová kiai tagja van. A Soros Alapítványt az igazgató képviseli, aki egyúttal az Alapítvány kuratóriumának is tagja.
A Trust program kuratóriuma:
Márkus Eszter, EMLA Egyesület, Budapest
Groskáné Piránszki Irén, Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány, Debrecen
Potozky László, Fundatia Pentru Parteneriat, Marosvásárhely
Belia Anna, Soros Alapítvány, Budapest
Zuzana Kalinacova, SAIA, Kassa
A Kuratórium munkáját az Alapítvány részéről még Szőke Katalin programvezető segíti, továbbá szakértőként e sorok írója, Nizák Péter.
A Intézményi támogatások program első fázisa, a meghívásos pályázat lebonyolí tása után, az Alapítvány 2004 januárjában hirdetett nyílt, kétfordulós pályázatot magyarországi nonprofitszervezetekrészére.Apályázatelsőfordulójábanapályá zóknak olyan rövid szándéklevelet kellett benyújtaniuk, mely a szervezetük fenn tarthatóságára vonatkozó terveket tartalmazta. A Kuratórium a beérkezett szán déklevelek alapján döntött arról, hogy mely szervezeteket hívja meg a második fordulóba, és kéri fel a részletes pályázat kidolgozására.
A programban a civil szektor kulcsszereplői nyújthatták be pályázatukat a nonprofitszervezetekalábbiháromcsoportjából:
a.) Országos vagy regionális szinten működő érdekképviseleti, érdekvédelmi és jogvédő szervezetek, melyek az alapvető emberi és politikai jogok védel mét vagy valamely szempontból hátrányos helyzetű csoport érdekvédelmét, érdekképviseletét látják el, és egyben a nyílt, demokratikus társadalomban, jogállamban elengedhetetlen, külső civil kontroll funkcióját is ellátják; segí tik az állampolgárokat a képviseleti demokrácia részvételi elemeinek, csatornáinak és eszközeinek megismerésében, használatában.
b.) Országos, regionális és megyei támogató és fejlesztő szervezetek, melyek ci vil szervezetek vagy magánszemélyek számára nyújtanak támogatást avagy fejlesztésüket célzó szolgáltatásokat. Ezek elsősorban olyan közvetítő szerve zetek, melyek külföldi vagy hazai forrásokat bevonva egyes szak- vagy tevé kenységi területen szektorszintű támogatási vagy szolgáltatási tevékenységet folytatnak, és nemzetközi normákon alapuló támogatási gyakorlatuk a speciális, helyi igényekhez igazodik.
c.) A civil társadalom fejlődését, erősödését elősegítő agytröszt (think-tank) tí pusú szervezetek, melyek elméleti, kutatási, módszertani, szakértői tevékeny ségükkel nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a civil szervezetek munkájá hoz, és komoly szerepük van a társadalmi, gazdasági környezet civil érdekeknek megfelelő befolyásolásában is.
A beérkezett 207 pályázat értékelése több fázisban történt. A Trust program ku ratóriuma 2004. március 22-i ülésén hozott döntéseivel végül is az alábbi 31 szervezetet hívta meg a második fordulóba:
Országos vagy regionális szinten működő érdekképviseleti,
érdekvédelmi és jogvédő szervezetek
E-misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület
Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület
Magyar Helsinki Bizottság
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége
Magyar Természetvédők Szövetsége
Zalai Falvakért Egyesület
Menedék Migránsokat Segítő Egyesület
Fészek Egyesület
Roma Polgárjogi Alapítvány
Országos, regionális és megyei támogató és fejlesztő szervezetek
Partners Hungary Alapítvány
Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
Autonómia Alapítvány
Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány
Salva Vita Alapítvány
Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány
Káva Kulturális Műhely
BB Vállalkozásfejlesztő Alapítvány
Nevelők Háza Egyesület
Szocio East Egyesület
Nonprofit Alapítvány
Civil Kollégium Alapítvány
Független Újságírók Alapítványa
Magyar Internetező Nők Egyesülete Kht.
Kárpátok Alapítvány
Impulzus Pályakezdők Munkaszocializációjával Foglalkozó Szakemberek Egyesülete
Humán Fejlesztők Kollégiuma Egyesület
Kurt Lewin Kulturális Alapítvány az Előítéletek Csökkentéséért
Agytröszt (think-tank) típusú szervezetek
Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány
A felkért 31 szervezet mindegyike határidőre beadta pályázatát a Soros Alapítványhoz, s a pályázatok formailag megfelelőek voltak. A teljes támogatási igény 788 429 290 forint volt. A pályázatok értékelése a program céljainak megfelelő, a pályázati felhívásban a szervezetekkel is ismertetett szempontok alapján történt. Az értékelés fő szempontja (ez a pályázatra adható pontszám felét tette ki) a pályá zók fenntarthatósági tervének megalapozottsága, kidolgozottsága volt. Fontos volt annak megítélése is, hogy a kért támogatás mennyiben alapozza meg a szervezet jövőbeni működését, hosszú távú fenntarthatóságát. A részletes értékelési szempontok a következők voltak:
- A pályázó szervezet szakmai tevékenysége (A pályázó szervezet nonprofit szek torban betöltött szerepe, működésének eredményei; a szervezet stratégiája, szakmai téren megvalósítandó jövőbeni tervei; a szervezet partnerei, támogatói; a szervezet forrásstruktúrája.)
- A pályázó szervezeti működése (A szervezet belső felépítése, működése; a pályázati programban dolgozó munkatársak.)
- A fenntarthatósági terv (A pályázó szervezet jövőterve; a fenntarthatósági terv tevékenységeinek működési, szakmai relevanciája; a fenntarthatósági terv tervezettsége, megvalósíthatósága; a pályázati támogatás szükségessége, fel használásának hatékonysága; a pályázati program megvalósításába bevonható külső források listája; a fenntarthatósági terv modellértéke.)
- Pénzügyi terv (Költségvetési tételek tartalma, indokoltsága; a költségvetés ter vezettsége; költséghatékonyság.)
A beérkezett pályázatok színvonala lényegesen jobb volt, mint a korábbi szándék leveleké, a pályázók többsége alaposan átgondolta jelenlegi helyzetét, jövőbeni le hetőségeit, részletesen megtervezte a szervezet hosszú távú fenntarthatóságát biz tosító tervet, és általában igen komoly munkát fektetett a pályázat kidolgozásába. A szervezetek többsége láthatóan már korábban lefektetett, alaposan kimunkált stratégiai és szakmai tervek birtokában készítette el pályázatát.
A pályázatokból leszűrhető tapasztalatok igen érdekesek, és jó keresztmetszetét adják a magyarországi nonprofit szektor/szervezetek nehézségeinek, illetve az őket körülvevő környezetből adódó problémáknak. A fenntarthatóság értelmezésében jelentős különbségek nemigen adódtak, a pályázók láthatóan tisztában voltak azzal, hogy szervezetük akkor fenntartható, ha szakmai szerepük legitim (tehát tevékenységük reális igényekre válaszol), szervezeti működésük hatékony, pénzügyi hátterük pedig biztos. Inkább csak az ehhez vezető út felvázolásában voltak elté rő megközelítési módok; a szervezetek egy része eddigi tevékenysége emelt szin tű folytatásában, mások a szolgáltatásaikat igénybevevők, illetve környezetük fej lesztésében, megerősítésében, míg egy markáns csoport újszerű működésben, eset leg részleges vagy teljes profilváltásban, hatékonyabb forrásszervezésben látta fenntarthatóságának jövőbeni zálogát.
A pályázó szervezetek különböző profillal, háttérrel rendelkeztek, így a progra mokból kiolvasható volt a hazai nonprofit szektor fenntarthatóságával kapcsola tos problémahalmaz, illetve a megoldások dilemmái is. A problémák közül a pá lyázatok alapján a legfontosabbak az anyagi függőség valamely forrástól, illetve tá mogatótól, a saját tőke és infrastruktúra hiánya, illetve a hazai magán- vagy üzleti források hiánya.
A fenntarthatósági tervek ugyancsak sokszínűek voltak, így nehéz róluk átfogó képet adni. Ráadásul a pályázók adottságaikat és esélyeiket tekintve is erősen kü lönböztek egymástól. Mindezek után talán furcsa, de azt mondhatni: a szervezetek egy része nincs komolyabb bajban, markánsan látszik jövőbeni szerepe, partnerei és forrásai. Ezekre a szervezetekre és pályázataikra az volt a jellemző, hogy prog ramjaik részfinanszírozásához, szervezeti kapacitásuk erősítéséhez, infrastruktú rájuk fejlesztéséhez, saját tőkéjük növeléséhez kerestek forrásokat, melyek még in kább megerősíthetnék őket a jövőben. E pályázókra az is jellemző, hogy nem ter veznek radikális változásokat sem szakmailag, sem szervezetileg, inkább jelenlegi tevékenységüket akarják kiterjeszteni, megerősíteni. Közéjük sorolhatók jellemző en az ernyőszervezetek, a különféle szakmai, illetve civil szervezetek számára szolgáltató formációk és a környezetvédők többsége.
A pályázó szervezetek közül komoly bajban vannak viszont azok, amelyek tevé kenységi és szakmai területe korábban szinte kizárólag külföldi forrásból szárma zott. Több pályázat is azt mutatta, a fenti szervezetek léte, de minimum szakmai profilja súlyos veszélyben van, mivel egyszerűen elapadnak az őket támogató ed digi források. Ezek a szervezetek jellemző módon a jogvédelem, a kultúra, a „de mokráciafejlesztés” terén tevékenykednek, illetve jellegük szerint korábban főként adományosztó funkciót láttak el maguk is.
A kuratórium tehát nem volt könnyű helyzetben, hiszen a végső döntéshez szá mos szempontot kellett figyelembe vennie a fentiek közül. A 2004. május 24-i ülésen végül is az alábbi eredménylista született:
| Autonómia Alapítvány (Budapest) | 15 000 000 |
| C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány (Budapest) | 20 000 000 |
| Civil Kollégium Alapítvány (Budapest) | 10 200 000 |
| Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Budapest) | 10 500 000 |
| Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület (Budapest) | 15 000 000 |
| Független Újságírók Alapítványa (Budapest) | 10 000 000 |
| Humán Fejlesztők Kollégiuma Egyesület (Debrecen) | 7 000 000 |
| Kárpátok Alapítvány (Eger) | 15 000 000 |
| Káva Kulturális Műhely (Budapest) | 7 800 000 |
| Magyar Természetvédők Szövetsége (Budapest) | 10 000 000 |
| Nevelők Háza Egyesület - Civil Közösségek Háza (Pécs) | 12 000 000 |
| Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (Budapest) | 18 497 000 |
| NonprofitHumánSzolgáltatókOrszágosSzövetsége(Budapest) | 10 000 000 |
| NonprofitInformációsésOktatóKözpontAlapítvány(Budapest) | 15 000 000 |
| Partners Hungary Alapítvány (Budapest) | 10 000 000 |
| Salva Vita Alapítvány (Budapest) | 14 000 000 |
| Magyar Helsinki Bizottság (Budapest) | 15 000 000* |
| Roma Polgárjogi Alapítvány (Budapest) | 15 000 000* |
* A csillaggal jelölt szervezetek a támogatás egy részét ún. „matching fundként”, azaz kiegészítő támogatásként kapták meg.JÖVŐBENI ESÉLYEK ÉS A PROGRAM VÁRHATÓ HATÁSA
A Trust program első szakasza Magyarországon 2006 végéig tart. Az Intézményi támogatások program kedvezményezettjei 2004 júliusában foghatnak finanszíro zott terveik megvalósításába, a Kölcsönprogram pedig előreláthatóan az év máso dik felében indul. Az Intézményi támogatások újabb körét is ebben az időszakban hirdeti majd meg az Alapítvány, melynek kedvezményezettje további 10-15 szervezet lesz.
Mivel a cél - a szektor fenntarthatósága - igen ambiciózus, az eredmények pedig csak nehezen mérhetőek, az Alapítvány az elkövetkezendő három évben szorosan együtt kíván dolgozni a támogatott szervezetekkel: képzéseket, műhelytalálkozókat, speciális, a szervezetek szükségleteire alapozó kisebb programokat biztosít számukra. A cél az, hogy a kiválasztott szervezetek szervezetileg és szakmailag annyira megerősödjenek, hogy a civil szektor alapintézményeivé váljanak, s mások számára modellként, követendő példaként szolgáljanak. Létük, tevékenységük nagyban hozzájárulhat a szektor egészének stabilizálásához, konszolidálásához. A program sikerétől függően elképzelhető a Trust újabb támogatása is, mely nagyban növelné a kitűzött célok elérésének esélyét. Az erről szóló döntés azonban csak a mostani támogatási időszak, azaz 2006 végén várható.
A program sorsának alakulása a régióban sem egyszerű. Korábban röviden szóltam már néhány más országban folyó munkáról; ennek értékeléséhez fontos alkalomként szolgált a 2004. június elején Varsóban megtartott műhelytanácskozás: a Trust Partnerek 3. találkozója. A konferencián kitűnt, hogy a Trust programot jelenleg bonyolító országokban vannak ugyan közös problémák, de a helyi viszonyok mindenütt más és más megközelítési módokat, megoldásokat igényelnek. A cél ugyanaz, ám az eszközök változatosak. Ennek jegyében a megvalósító partnerek programjaikban más-más területekre helyezik a hangsúlyt. A lengyel Báthory Alapítvány például kiemelten foglalkozik az EU csatlakozás kérdéseivel, a szlovák konzorciumok és a cseh VIA Alapítvány pedig a társadalmi felelősségvállalás kérdésével. A magyarországi program talán annyiban speciális, hogy hangsúlyozza a fenntarthatóság fontosságát és komplex, koherens megközelítést alkalmaz a támogató jogi-politikai környezet kialakítását célzó programok lebonyolításakor.
A Trust program és az azt lebonyolító helyi szervezetek felelősségteljes feladatot vállalnak azzal, hogy az elmúlt másfél évtizedben térségünkben kialakult, gyorsan fejlődő, ám törékeny civil társadalom hosszú távú fenntarthatóságát igyekeznek biztosítani. Alighanem ez a program az utolsó ilyen célú kezdeményezés, hiszen az EU tagországokban jellemzően már meglévőnek tekintik, ezért csak „funkcionáli san” közelítik meg a civil szektort: főként szolgáltató és érdekvédő szerepükben je lennek meg a civil társadalmat reprezentáló szervezetek. A Trust program sikeres lebonyolítása ahhoz nyújthat fontos adalékot, hogy a most csatlakozó országok - köztük Magyarország - erős civil társadalommal rendelkezzék, s nonprofit szerve zetei egyenrangú partnerként működhessenek együtt az állami és üzleti szereplőkkel és a hasonló célú nyugat-európai civil szervezetekkel. Nizák Péter