Kiadványok
Kiadványok |
| |
Cím: | Kiscsoportos lakóotthonok - A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései |
Szerző: | Belia Anna, Kedl Márta, dr. Kollár János, Kleofás Mária, Farkas Istvánné, Széni Etelka, dr. Borásznál Etelka, Lombos Antal, dr. Valach Adrién, dr. Bruckmüller Mária, dr. Buda Béla, dr. Germain Weber, Lányiné dr. Engelmayer Ágnes, dr. Bruckmüller Mária, dr. Bánfalvy Csaba |
Sorozatcím: | Egyenlőségért sorozat |
A kiadás helye: | Budapest |
A kiadás éve: | 1999 |
Kiadó: | Soros Alapítvány |
Terjedelem: | |
Nyelv: | magyar |
Tárgyszavak: | kiscsoportos lakóotthon, Kitagolás program, fogyatékosság |
Állomány: | Egyenlőségért sorozat |
Megjegyzés: | Lányiné dr. Engelmayer Ágnes szerk. |
Annotáció: | |
ISBN: | 963 9049 271 |
ISSN: | |
Raktári jelzet: | E |
| Kérdés |  | Teljes átlag | Szórás | Minimum | Maximum | Önálló részlegek átlaga |
1. | Helyszín | 1.68 | 1.04 | 1 | 4 | 1.00 |
2. | Individuális kialakítás és magántulajdon | 1.74 | 0.86 | 1 | 4 | 1.42 |
3. | Az életkornak megfelelő lakáskörülmények | 1.50 | 0.76 | 1 | 4 | 1.00 |
4. | Önellátás és mindennapos tevékenységek | 2.03 | 0.97 | 1 | 4 | 1.58 |
5. | Szabadidős tevékenységek és felnőttképzés | 1.84 | 1.00 | 1 | 4 | 1.33 |
6. | Időkeretek | 1.79 | 0.98 | 1 | 4 | 1.25 |
7. | A lakók kiválasztása és az együttélés folytonossága | 1.90 | 0.94 | 1 | 4 | 1.92 |
8. | A csoportok nagysága és összetétele | 1.79 | 0.83 | 1 | 4 | 1.58 |
9. | A lakók és munkatársak viszonya | 1.59 | 0.72 | 1 | 4 | 1.50 |
10. | Személyesség, privátszféra | 1.59 | 0.79 | 1 | 4 | 1.33 |
11. | Kríziskezelés | 1.41 | 0.72 | 1 | 4 | 1.42 |
12. | A lakók egymás közötti kapcsolatai | 1.36 | 0.71 | 1 | 4 | 1.58 |
13. | Szociális hálók | 1.56 | 0.64 | 1 | 3 | 1.33 |
14. | Szószólók és önsegélyező csoportok | 2.29 | 0.93 | 1 | 4 | 2.36 |
15. | Nemi identitás, szexualitás és partnerkapcsolatok | 1.90 | 0.91 | 1 | 4 | 2.00 |
16. | Védelem a kényszerintézkedésekkel és a bántalmazásokkal szemben | 1.23 | 0.581 | 4 | 1.33 | |
17. | Polgári jogok | 1.75 | 0.94 | 1 | 4 | 1.50 |
18. | Egészségvédelem | 1.31 | 0.66 | 1 | 4 | 1.33 |
19. | Átláthatóság és adatvédelem | 1.23 | 0.54 | 1 | 3 | 1.33 |
20. | Nyelvhasználat | 1.56 | 0.75 | 1 | 4 | 1.42 |
21. | Alakok és hozzátartozóik formális közreműködése | 1.89 | 0.98 | 1 | 4 | 2.00 |
| | N: 27 | | | | N: 12 |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A ház vagy a lakás a település lakózónájában vagy vegyes beépítésű (lakóházak és szolgálta tó épületek) részén, s nem annak ipari területén, vagy a lakott területen kívül található (kivételt képeznek a mezőgazdasági jellegű termelői és életközösségek). | O | O | O | O |
| 2. | A ház vagy a lakás "biztonságos" környéken fekszik, s nincs kitéve zajártalomnak, kellemetlen szagoknak, levegőszenynyezésnek vagy egyéb káros anyagoknak. | O | O | O | O |
| 3. | A ház vagy a lakás olyan helyen található, ami hez a nyilvánosságban pozitív elképzelések kapcsolódnak (átlagos vagy kiemelt környék), de semmi esetre sem olyan helyek közelében fekszik, melyek negatív imázsa átszármazhat a lakóhelyre (temető, szociális peremövezet, szemétlerakat, ipari épületek stb.). | O | O | O | O |
| 4. | A ház vagy a lakás közvetlen közelében nincse nek olyan más szolgáltató intézmények, melyek hasonlóan stigmatizációtól fenyegetett és eset leg csökkent értékűnek tekintett klienseket lát nak el (elmebetegek napközi otthona, drogam bulancia, mozgássérültek otthona, öregek ott hona), s olyan intézmények sem, melyek közel sége téves elképzeléseket társíthatna a fogyaté kossághoz (kórház, szakorvosi rendelőintézet, óvoda stb.). | O | O | O | O |
| 5. | A ház vagy a lakás tömegközlekedési eszközök kel jól megközelíthető'. | O | O | O | O |
| 6. | Aházba vagy a lakásba való bejutás minden fel használó számára lehetséges. | O | O | O | O |
| 7. | A házból vagy a lakásból a környék általános szolgáltatói és nyilvános intézményei (pl. tö megközlekedés, éttermek, cukrászdák, külön böző üzletek, mozi, színház, uszoda, sportléte sítmények, könyvtár, posta, bank, orvosi rende lők, templomok) könnyen elérhetőek. | O | O | O | O |
| 8. | A ház vagy a lakás nem ugyanazon a telken áll vagy nem ugyanabban az épületben található, mint a felhasználók munkahelyei (kivételt ké peznek a mezőgazdasági jellegű termelői és életközösségek, valamint azok a lakó- és mun kaformák, melyek a kézműves/kisipari üzemek analógiájára épülnek fel). | O | O | O | O |
| | | | | |
| Összmegítélés | | | | |
| | | | | |
| A ház vagy a lakás helyszíne összességében kielégíti a fenti minőségi kritériumokat. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A felhasználóknak legalább egy saját szobájuk van (zuhanyozóval és wc-vel), vagy - kívánságuknak megfelelően - partnerükkel élnek együtt egy kétszobás apartmanban. | O | O | O | O |
| 2. | A felhasználóknak saját kulcsuk van a szobájukhoz és a ház bejárati ajtajához is, s adott esetben segítséget kapnak ezek használatához. | O | O | O | O |
| 3. | A felhasználók privát lakótereiben található bútorok a saját tulajdonukban vannak, illetve saját tulajdonaikként kezelik őket. | O | O | O | O |
| 4. | A felhasználók folyamatosan támogatást kapnak privát lakótereik individuális kialakításához és berendezéséhez. | O | O | O | O |
| 5. | A felhasználókat támogatják abbéli joguk gyakorlásában, hogy életkoruknak és kultúrájuk szokásainak megfelelő, személyes érdeklődésüket kielégítő tárgyakat birtokolhassanak. Az idősebb korú felhasználókat különösen is támogatják, hogy privát élettereikben személyes emléktárgyaikkal (családtagokat és barátokat ábrázoló fényképek stb.) lehessenek körülvéve. | O | O | O | O |
| 6. | Az értékes és személyes jelentőséget hordozó tárgyaik bármikor hozzáférhetőek a felhasználók számára, mások viszont csak az ő engedélyükkel juthatnak ezekhez. | O | O | O | O |
| 7. | A felhasználók segítséget és tanácsokat kapnak arra nézve, hogy pénzükből bizonyos összege ket megtakarítsanak nagyobb kiadással járó személyes céljaik megvalósítása érdekében. | O | O | O | O |
| 8. | A lakhatást nyújtó szolgáltató biztosítja, hogy a közös háztartásban élő személyek saját anyagi eszközökkel rendelkezzenek, melyek felhasználásáról közösen döntenek. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a felhasználók privát élettereinek individuális kialakítása és a magántulajdon felett való szabad rendelkezés biztosított legyen. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A lakás, a ház, a telek egészének kialakítása jelzi, hogy felnőtt emberek lakóhelyéül szolgál. Akialakításnál tudatosan mellőzték a gyermek intézményekre és a fiatalok élettereire emlékez tető megoldásokat (festmények az ablaküvegen, az évszak ünnepeké utaló, gyerekes dekorációk stb.). Ugyanúgy kerülik azokat a kialakítási módokat is, melyek az épületnek az öregek ott honaihoz hasonlatos jelleget kölcsönöznek (pl. szokatlanul sok ülőalkalmatosság vagy kerti pad stb.). | O | O | O | O |
| 2. | A lakás belső kialakítása és berendezése az élet kornak megfelelő, sem idősebbnek, sem fiatalabbnak nem láttatja az itt élőket, mint amilyenek valójában. Nincsenek benne példának okáért az életkornak nem megfelelő bútorok, gyermekszoba-tapéták, gyermek- és kamaszposzterek, gyermekjátékok, képes gyermekkönyvek és újságok, elektronikus játékok, a gyermekek által kedvelt háziállatok (pl. tengerimalacok vagy törpenyulak), de indokolatlanul sok ülő-és fekvőalkalmatosság sem. | O | O | O | O |
| 3. | A ház és az udvar kialakításánál mellőzték a lakóházak esetében szokatlan, atipikus megoldásokat. Nem használtak olyan építőanyagokat, melyeket inkább a nyilvános épületeknél alkalmaznak (pl. vasbeton, vázszerkezetek). Ugyan így nem építettek be vagy alakítottak ki a magán lakásépítésben nem használatos elemeket és megoldásokat sem (rácsos ablakok és erkélyek, a dolgozóknak fenntartott parkolóhelyek, túlhangsúlyozott kerítés, bejárati porta és sorompó, fenntartott tűzoltósági bejáró, az udvar nyilvános parkokra emlékeztető kialakítása stb.). | O | O | O | O |
| 4. | Az épület és az udvar külső kialakítása nem kelttúlzott feltűnést, építészeti megoldásai nem térnek el jelentősen a környék többi házáétól (pl. túlhangsúlyozott kapu, szervetlen "művészedés"). | O | O | O | O |
| 5. | A ház vagy a lakhatást nyújtó szolgáltató neve nincs feltűnő módon feltüntetve (pl. "Lakóotthon", "A Lebenshilfe lakóotthona", "Értelmi fogyatékosok otthona", "Napsugár otthon" stb.) | O | O | O | O |
| 6. | A ház vagy a lakás belső és külső kialakításánál minden olyan tényezőt kerültek, ami kiemelné a magán lakókörülményekkel szembeni különbségeket (feltűnően széles folyosók, túldimenzionált társalgók és raktárhelyiségek, külön fenntartott helyiségek az adminisztratív feladatok és a munkatársak megbeszélései számára, központi konyha, egységes bútorzat, egységes burkolóanyagok és függönyök, nem feltétlenül szükséges dupla korlátok, a könnyen kezelhető anyagok túlsúlya, lemosható falfesték alkalmazása tapéta helyett, átlátszó belső térelválasztók, vészvilágítás, jelzett menekülési útvonalak, intézményekben használatos berendezési tárgyak mint asztali-foci, biliárd, italautomata, poroltó, szappan- és fertőtlenítőszer-adagoló, papírkéztörlők stb.) | O | O | O | O |
| 7. | A lakás vagy a ház kialakítása és felszereltsége általánosságban ugyanazoknak a biztonsági standardoknak felel meg, mint a nem-fogyatékos emberek által lakott épületek esetében, és nem jellemzik olyan biztonságtechnikai előírások, megoldások és eszközök, melyeket ne lehetne megtalálni a szabad lakáspiacon is (a vészkijáratokat jelölő táblák, poroltók, törhetetlen üveg, ráccsal védett erkélyek, a kisállatok tartásának tilalma, a konyha vagy a fürdőszoba feltételekhez kötött, korlátozott használata stb.). | O | O | O | O |
| 8. | A lakás vagy a ház kialakítása olyan, hogy a benne felhasználók szempontjából fontos biz-tonsági intézkedések individuálisan változtathatók, az egyénekhez illeszthetők, s a lehető legkevésbé feltűnőek. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a lakás, az épület és a lakókörnyezet esetében az életkornak és kulturálisan egyaránt megfelelő kialakítást | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A mindennapos ellátással kapcsolatos szolgáltatások alapvetően nem központosítottak (pl. központi konyha, mosoda, tisztító, utaztatás), hanem vagy maguk a felhasználók végzik ezeket, vagy ezeket - a kulturális környezetben uralkodó szokásoknak megfelelően – külső szolgáltatók és vállalkozók végzik. | O | O | O | O |
| 2. | A felhasználókat támogatják abban, hogy amennyire ez csak lehetséges, önmaguk lássák el és szervezzék meg a mindennapok gyakorlatában felmerülő feladatokat (önellátás, a saját lakótér tisztán tartása és gondozása, étkezések előkészítése, mosás, vasalás, rendcsinálás és takarítás, kisebb javítások stb.). | O | O | O | O |
| 3. | A lakhatást nyújtó szolgáltató gondoskodik arról, hogy a felhasználók magánjellegű vásárlásaikat alapvetően maguk - vagy teljesen önállóan, vagy a munkatársak segítségével - végezhessék. | O | O | O | O |
| 4. | A lakhatást nyújtó szolgáltató a téri és a szociális orientáció kibővítése érdekében rendszeresen, egyénre szabott "felfedező utakat" szervez a felhasználóknak, melyek segítségével kihasz nálhatják a lakókörnyezetben fellelhető különféle szolgáltatásokat. | O | O | O | O |
| 5. | A lakhatást nyújtó szolgáltató kapcsolatokat tart fenn a környék nyilvános szolgáltatásaival, és ezek kínálatait adandó alkalommal felhasználja azon fejlesztései törekvéseinek eléréséhez, hogy a felhasználók a lehető legnagyobb mértékű önállóságot érhessék el a mindennapok feladatainak megoldásában. | O | O | O | O |
| 6. | A felhasználókat egyénre szabott módon hozzá segítik ahhoz, hogy használni tudják a nyilvános tömegközlekedési eszközöket és biztosan tájékozódjanak az utcai forgalomban. | O | O | O | O |
| 7. | A gyakorlatorientált fejlesztés középpontjában a főzés, az étkezések, a bevásárlások és az ezekhez hasonló praktikus tevékenységek állnak, melyeket a munkatársak célzottan használnak ki a tanulás alkalmaiként. | O | O | O | O |
| 8. | A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai rendre új és mindig kihívást jelentő feladatokat adnak a felhasználóknak, hogy ezáltal is a túlzottan rutinszerű mindennapok kialakulása ellenében hassanak. | O | O | O | O |
| 9. | A lakhatást nyújtó szolgáltató célzottan támogatja a mindennapok során a felhasználók egymás számára nyújtott, kölcsönös segítségét. | O | O | O | O |
| 10. | A lakhatást nyújtó szolgáltató támogatja a felhasználókat abban, hogy önmagukat különböző felelős szerepekben (vendéglátó, az egész csoport számára bevásárló, szakács, a többiek segítője stb.) tevékenyen megélhessék. | O | O | O | O |
| 11. | A mindennapok során előadódó feladatok az együtt élő felhasználók rendszeres megbeszéléseinek középpontjában állnak. A súlyos fokban fogyatékos felhasználókat és érdekeiket a munkatársak "képviselik" ezeken a megbeszéléseken. | O | O | O | O |
| 12. | A lakhatást nyújtó szolgáltató biztosítja, hogy a felhasználók alapvető korlátozások nélkül rendelkezhessenek havi jövedelmükkel. A pénzzel való bánásmód, az ezzel kapcsolatos személyes felelősség elérése a mindennapok gyakorlatában megvalósuló fejlesztés egyik lényeges eleme. | O | O | O | O |
| 13. | A lakhatást nyújtó szolgáltató gondoskodik róla, hogy a felhasználók alapvetően szabadon rendelkezhessenek megtakarított pénzük (saját folyószámlájuk) felett, és pénzügyeiket - amennyire ez csak lehetséges - önállóan, esetleg segítséggel intézzék. | O | O | O | O |
| 14 | A lakhatást nyújtó szolgáltató gondoskodik arról, hogy a vagyonkezelésben nyújtott segítsége eredményeképpen a felhasználóknak mindig elegendő anyagi eszközök álljanak rendelkezesre mindennapi szükségleteik kielégítéséhez. A beszerzésekre - a gondoskodásra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében - csak az érintett felhasználókkal történt egyeztetés után kerülhet sor. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a felhasználók számára a lehető legmesszebb menő önellátást, valamint az mindennapos feladatok önálló, saját maguk által meghatározott és szükségletorientált megoldását. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A lakhatást nyújtó szolgáltató célzottan és folyamatosan tájékozódik a felhasználók szabad idős és felnőttképzési igényei felől. Informálja őket a különböző eseményekről, rendezvényekről, és hozzásegíti őket ahhoz, hogy maguk is tájékozódjanak a megfelelő szabadidős és képzési kínálatokról és lehetőségekről (újságok, rádió, programfüzetek stb.). | O | O | O | O |
| 2. | A lakhatást nyújtó szolgáltató a saját maga által szervezett aktivitásokkal szemben alapvetően előnyben részesíti az adott településen fellelhető közösségi programokat. Saját kínálattal csak akkor él, ha a "külső" tevékenységek kihasználásának vagy kezdeményezésének minden lehetőségét megvizsgálta már. | O | O | O | O |
| 3. | Azokra a szabadidős és felnőttképzési programokra, melyeket - külső alternatívák híján - a lakhatást nyújtó szolgáltató túlnyomórészt saját maga biztosít, nem kizárólag a lakószolgáltatás területén és helyiségeiben kerül sor. Még a korlátozott mozgási lehetőségekkel rendelkező felhasználókat is támogatják abban, hogy szabadidejük egy részét "házon kívül" tölthessék. | O | O | O | O |
| 4. | A lakhatást nyújtó szolgáltató minden felhasználót támogat abban, hogy részt vegyen az adott településen hozzáférhető különféle közösségi rendezvényeken, szabadidős, képzési és kulturális programokon (ünnepségek, sportrendezvények, népfőiskolái kurzusok, kulturális kínálatok stb.). | O | O | O | O |
| 5. | A lakhatást nyújtó szolgáltató azon fáradozik, hogy a felhasználókat célzottan, életkoruknak, érdeklődésüknek és kívánságaiknak megfelelően megfelelő egyesületekbe, szabadidős csoportokba, egyházi közösségekbe integrálja. | O | O | O | O |
| 6. | A lakhatást nyújtó szolgáltató igyekszik felszámolni és rugalmasan elhárítani azokat az intézményi és szervezeti akadályokat, melyek meggátolnák a felhasználókat a külső' rendezvényeken való részvételben (pl. szigorúan megadott időponthoz kötött vacsora, nem biztosított közlekedési lehetőség vagy kísérő személy stb.). | O | O | O | O |
| 7. | A lakhatást nyújtó szolgáltató rendszeres és egyénre szabott "felfedező utakat" biztosít a felhasználók számára az adott településen vagy városrészben, annak érdekében, hogy téri és szociális orientációjuk ezáltal is bővülhessen. | O | O | O | O |
| 8. | A lakhatást nyújtó szolgáltató adott esetben informálja az általános szabadidős és felnőttképzési kínálatokat nyújtó szolgáltatások, intézmények fenntartóit (egyesületek, képzési intézmények stb.), és bevonja őket a felhasználók érdekében végzett fáradozásaiba. | O | O | O | O |
| 9. | Az intézmények (egyesületek, népfőiskola stb.) kínálatainak közvetítése mellett a lakhatást nyújtó szolgáltató keresi a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik közös érdeklődés alapján, professzionális igények nélkül hajlandóak szabadidejük egy részét egyes felhasználókkal tölteni. | O | O | O | O |
| 10. | A lakhatást nyújtó szolgáltató biztosítja, hogy a fogyasztásra irányuló tevékenységek mellett a felhasználók különféle tevékenységorientált programokon is részt vegyenek. | O | O | O | O |
| 11 | A külső szabadidős és képzési kínálatok közve títésénél és a saját hasonló programok szerve zésénél az életkornak való megfelelés mindig fontos szerepet játszik. | O | O | O | O |
| 12 | A lakhatást nyújtó szolgáltató ügyel arra, hogy a spontán és a tervezett aktivitások kiegészítsék egymást és individuális szinten értelmes egységet alkossanak. | O | O | O | O |
| Összemegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a felhasználók felé rendszeres, egyéni jelentőséggel bíró szabadidős és képzési ajánlatokat közvetítsen, illetve támogassa őket ezek kihasználásában | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A mindennapos cselekvések időpontját ésidőtartamát a felhasználók - amennyire csak lehetséges - maguk határozzák meg (étkezések időpontja, a fürdőszobában tartózkodás időtartama, a lefekvés és a felkelés időpontja stb.). | O | O | O | O |
| 2. | Az időbeosztás megengedi az együtt élő személyek közösen végzett tevékenységeit (közösen elköltött étkezések, közösen eltöltött esték stb.). | O | O | O | O |
| 3. | A privát szférán belüli tevékenységek elvégzéséhez (pl. a saját szoba rendbetétele) az egyes felhasználóknak alapvetően több idő áll a rendelkezésére, mint a közösen végzett tevékenységekesetében. | O | O | O | O |
| 4. | A megadott időkeretek a felhasználók számára kiszámíthatóak és előreláthatóak (a rögzített időpontok tartósan megmaradnak, a változtatásokat gondosan előkészítik, sőt, ezeket lehetőség szerint közösen határozzák meg a felhasználókkal és megmagyarázzák nekik a változtatás indokait). | O | O | O | O |
| 5. | A megadott időkeretek megengedik, hogy a mindennapos feladatokat és tennivalókat minden különösebb hajsza nélkül el lehessen végezni. Az egyes tevékenységekre rá lehet szánni a megfelelő időt (a fürdésre fordított idő adott esetben meghosszabbítható, az étkezéseket nem kell rohanva "letudni", a kimenők idejét nem korlátozza a munkatársak szolgálati beosztása, adott esetben elfogadottak a napirendet esetleg "felborító" spontán tevékenységek is stb.). | O | O | O | O |
| 6. | A lakhatást nyújtó szolgáltató azon van, hogy az időkeretekben egyfajta ritmikusság alakuljon ki: a napirendben és a heti beosztásban váltogassák egymást az aktív tevékenységek és a pihenés fázisai. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a felhasználók számára a lehető legnagyobb önállóságot biztosító, a szükségleteik alapján kialakított időkereteket és időbeosztást teremtsen. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A lakhatást nyújtó szolgáltató még a potenciális lakótárs beköltözésére, vagy a szolgáltatás különféle lakóformáin belüli átköltözésére vonatkozó végleges döntés meghozatala előtt, minden esetben lehetővé tesz egy meghatározott idejű próbaidőszakot, ami egyik fél számára sem jelent elkötelezettséget, biztosítja viszont, hogy alapvetően nem fognak olyan személyek összeköltözni, akik alig, vagy egyáltalán nem ismerik egymást. | O | O | O | O |
| 2. | A lakhatást nyújtó szolgáltató minden olyan információt beszerez (a szülőktől és egyéb hozzátartozóktól, más szolgáltatások munkatársaitól stb.), ami jelentőséggel bírhat a felhasználók beköltözését vagy átköltözését érintő döntések meghozatalában, s ezek alapján gondosan mérlegeli, hogy a kínálatában szereplő lakóformában kielégíthetők-e a leendő felhasználó lakhatásra vonatkozó szükségletei. | O | O | O | |
| 3. | A beköltözésre vagy átköltözésre vonatkozó végleges döntés meghozatala a próbaidős bent lakás után, minden érintett (a potenciális igény bevevő, a leendő lakótársak, az érintett szülei vagy egyéb hozzátartozói, képviselője, a lakószolgáltatás munkatársai és vezetősége stb.) bevonásával történik. | O | O | O | O |
| 4. | A beköltözésre vagy átköltözésre vonatkozó döntés meghozatalánál a szolgáltatás leendő igénybevevőjének és potenciális lakótársainak kívánságai és elképzelései nyomnak a legtöbbet a latban, míg a döntési folyamatban részt vevő többi személy tanácsadói funkcióban van jelen. | O | O | O | O |
| 5. | A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy azoknak az igénybevevőknek, akik nem akarnak együtt élni egymással, alternatív lakhatási lehetőségeket kínáljon fel vagy közvetítsen. | O | O | O | O |
| 6. | A személyi összetétel változásait (a beköltözéseket és az átköltözéseket) amennyire csak lehetséges hosszú távon, a felhasználók bevonásavai tervezik, hogy ezáltal megóvják őket lakótársaik hirtelen cserélődésétől. | O | O | O | O |
| 7. | A lakhatást nyújtó szolgáltató úgy a leendő felhasználóknak, mint azok szüleinek és hozzátartozóinak individuális segítségnyújtást biztosít a leválási folyamat támogatására, s ez a segítségnyújtás a beköltözés utáni időben is fennmarad. | O | O | O | O |
| 8. | Az átköltözések után az új lakó formába került felhasználókat támogatják abban, hogy fenntarthassák és továbbra is ápolhassák a korábbi lakókörnyezetükben kialakított különféle kapcsolataikat. | O | O | O | O |
| 9. | A lakhatást nyújtó szolgáltató célzottan törekszik arra, hogy leépítse a szolgáltatás szerkezetében fellelhető azon elemeket, melyek korlátozzák, korlátozhatják a felhasználók részvételét a lakótársaik kiválasztására, vagy az együttélés időtartamára vonatkozó döntések meghozatalában (a kínálat leszűkítése egy bizonyos életkori vagy fogyatékossági csoportra, a szolgáltató azon gyakorlata, hogy az idősödő felhasználókat a megnövekedett ápolási feladatokra történő hivatkozással más lakócsoportba vagy más szolgáltató által fenntartott lakóformába "helyezi át", a lakóhelyek központosított elosztása stb.). | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a felhasználók szabadon választhassák meg, kikkel akarnak együtt élni, vagyis önmaguk határozhassanak lakótársaik felől, és biztosítja a számukra a lakókörnyezetben kialakuló szociális kapcsolataik fenntarthatóságát, folytonosságát. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A németországi háztartásokra jellemző méreteknek megfelelően az egy közösségben közvétlenül együtt élő felhasználók száma nem haladja meg a 4-6 személyt. | O | O | O | O |
| 2. | A lakhatást nyújtó szolgáltató arra törekszik, hogy a hat fősnél nagyobb csoportokat úgy bontsa fel, hogy ezáltal az együttélés individuális, az adott kultúra szokásainak leginkább megfelelő formái jöhessenek létre (támogatott önállóan élés, megfelelő építészeti változtatások a kisebb lakóegységek kialakítása érdekében, apartmanok létrehozása stb.). | O | O | O | O |
| 3. | A csoportok összetételét alapvetően nem a különféle szervezési szempontok (pl. az ápolsi-gondozási szükségletek hasonló szintje: "tolókocsis csoport", súlyos fokban fogyatékos vagy viselkedészavaros felhasználók homogén csoportjai, mozgássérült vagy pszichiátriai beteg felhasználók beépítése a csoportba valamely, a hospitalizációs hatások kiküszöbölésére irányuló program keretében stb.) határozzák meg. | O | O | O | O |
| 4. | A csoportösszetétel kialakításánál egyfelől a felhasználók személyes szükségletei és kívánságai az elsődlegesek, másfelől pedig annak figyelembevétele, hogy a csoporttagok a minden napi életben képesek-e egymást kölcsönösen támogatni és egymástól tanulni. | O | O | O | O |
| 5. | Az egymással közvetlenül együtt élő emberek csoportjában az enyhébb fokban fogyatékos felhasználók vannak többségben a súlyosabb fokban fogyatékos felhasználókkal szemben. | O | O | O | O |
| 6. | Az egymással közvetlenül együtt élő emberek csoportjában férfiak és nők is vannak, hacsak maguk a felhasználók nem fejezik ki ettől eltérő igényüket. | O | O | O | O |
| 7. | Az egyes csoportokban rendszerint azonos életkori generációba tartozó személyek élnek együtt, hacsak maguk a felhasználók nem fejezik ki ettől eltérő igényüket. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a csoportok nagysága és összetétele a felhasználók kívánságainak és szükségleteinek megfelelően alakuljon, és kielégítse a fenti minőségkritériumokat. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A munkatársak elfogadják a felhasználók emocionalitását és segítik őket érzelmeik kifejezésé ben. A felhasználók negatív érzéseit, rossz hangulatait vagy közérzetét, negatív szokásait vagy hajlamait nem bagatellizálják, nem ezek eltussolására, hanem komolyan vételére törekszenek. | O | O | O | O |
| 2. | A felhasználók különféle viselkedésmódjait, hangulatait és tulajdonságait nem a fogyatékosság számlájára írják, hanem személyes életsorsuk és aktuális életszituációjuk ismeretében értelmezik. | O | O | O | O |
| 3. | A felhasználók és a munkatársak közti beszélgetéseket általában nagyra becsülik, s ezek a személyes és bizalmas tanácsadás elemeit is magukban foglalják. Azokban az esetekben, ahol a beszéddel történő' kommunikációra nem, vagy csak korlátozottan nyílik lehetőség, a bizalmasságot és az emocionális közelséget közvetítő nonverbális kommunikációs formákat alkalmazzák (bazális ingerek és stimulációk közvetítése simogatáson, masszírozáson stb. keresztül). | O | O | O | O |
| 4. | A felhasználók kérdéseit komolyan veszik, s megfelelő és érthető választ adnak rájuk, ideértve a sztereotip kérdéseket is. | O | O | O | O |
| 5. | Az egymással való érintkezés szabályait – a házirendtől kezdve a mindennapos megállapodásokig bezáróan - nem kész tényként közlik a felhasználókkal, hanem velük egyeztetve alakítják ki. A fontos szabályokat írásosan is rögzítik. | O | O | O | O |
| 6. | A munkatársak a közeljövőén esedékes eseményeket, időpontokat és döntéseket minden esetben megbeszélik a felhasználókkal, s a közös megállapodásokat ugyanolyan elkötelezettségnek tekintik és ugyanúgy betartják, mint a nem-fogyatékos személyekkel kötött megállapodásokat. | O | O | O | O |
| 7. | A munkatársak minden szándékukról, tevékenységükről, feladatukról és szerepükről felvilágosítást és indoklást adnak a felhasználóknak, és világossá teszik, mi az, amit az adott felhasználó elvárhat tőlük, és mi az, amit nem. | O | O | O | O |
| 8. | A munkatársak nem domináns szerepben lépnek fel a felhasználókkal szemben, hanem beismerik saját gyengeségeiket és hibáikat is. | O | O | O | O |
| 9. | A felhasználók nem csak szakemberként ismerik azokat a munkatársakat, akikkel rendszeresen együtt vannak. A munkatársak magukról is beszélnek a felhasználóknak, és - megfelelőmódon és keretek között - engedik nekik, hogy részt kapjanak személyes életükből. | O | O | O | O |
| 10. | A felhasználókat képessé teszik önálló véleményeik megalkotására, és támogatják őket kívánságaik és kritikájuk kifejezésében. | O | O | O | O |
| 11. | A munkatársak a mindennapok spontán helyzeteiben, de külön e célból szervezett beszélgetések keretei között is, rendszeresen kikérik a felhasználók véleményét, kritikáját, és tájékozódnak kívánságaik felől. Mindenekelőtt így van ez a felhasználók alapvető életterületeit érintő intézkedések meghozatalával kapcsolatban. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a felhasználókhoz fűződő viszonyaik a lehető legpozitívabb módon alakulhassanak. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A lakhatást nyújtó szolgáltató elősegíti a személyesség jellegének erősödését, amennyiben túl azon, hogy megfelelő nagyságú privát életteret biztosít minden egyes felhasználónak, olyan légkört teremt a házon belül, ami a lehető legnagyobb mértékben lehetővé teszi a számukra a privátszférájukba tartozó dolgok feletti rendelkezést, és biztosítja a személyes vissza húzódás, az intimitás és a zavartalan nyugalom lehetőségét (a munkatársak mindig kopognak, mielőtt belépnének a felhasználók saját szobáiba; a szobák kulcsairól készített másolatokhoz minden esetben szükséges az adott felhasználó kifejezett beleegyezése; a felhasználók privát helyiségeiben a munkatársak csak azok beleegyezése esetén rendezkedhetnek vagy dolgozhatnak; ha akarják, a felhasználók bezárhatják saját szobájukat, fürdőszobájukat vagy WG-jüket; lehetőség van a szabad telefonbeszélgetésekre, a levéltitkot megőrzik stb.). | O | O | O | O |
| 2. | A lakhatást nyújtó szolgáltató biztosítja, hogy a felhasználók zavartalanul fogadhassanak vendégeket. Olyan légkör kialakításán munkálkodik, melyben a felhasználók vendégei jól érzik magukat (a távolabbról érkező vendégeknek szálláslehetőséget biztosít, meghívja a hozzá tartozókat az ünnepi rendezvényekre stb.). | O | O | O | O |
| 3. | A felhasználókat támogatják individualitásuk kialakításában (a dolgok elintézésének különféle módjai; a felhasználók támogatása a hozzájuk tartozó privát terek egyéni kialakításában stb.). A csoportérdekektől eltérő egyéni érdekek megértésre és elfogadásra találnak. A csoport tevékenységek alapvetően a kínálat jellegét öltik és nem mindenki számára kötelezőek. | O | O | O | O |
| 4. | A lakhatást nyújtó szolgáltató a szervezeti kereteket olyan rugalmasan alakítja ki, hogy a felhasználók számára lehetővé váljon a minden napok lehető legönállóbb, saját döntéseik függvényében történő eltöltése (nem előre megadott, hanem közös megállapodás alapján meghatározott étkezési idők; az ételek egyéni elkészítésének és elköltésének lehetősége; nincs mereven rögzített látogatási idő, "záróra"; nincs egységes lámpaoltás vagy ébresztő; nincsenek úgynevezett "fürdőnapok" és hasonlók). | O | O | O | O |
| 5. | A munkatársak támogatják a felhasználókat külső megjelenésük (ruházat, hajviselet stb.) egyéni kialakításában. Tudatában vannak annak, hogy e vonatkozásban is orientáló funkciót töltenek be a felhasználókkal szemben, s közvetítik feléjük azokat az ismereteket és készségeket, melyek szükségesek a környezet által pozitívnak ítélt külső megjelenés kialakításához. | O | O | O | O |
| 6. | A munkatársak a felhasználók életének nevezetes eseményeit, a jeles napokhoz kapcsolódó ünnepeket (születésnapok, névnapok, évfordulók stb.) egyénre szabottan és egyéni módon rendezik meg, s biztosítják, hogy a közösség megfelelő módon számon tartsa ezeket és tekintettel legyen rájuk. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| Alakhatástnyújtó szolgáltató minden erejével azon van, hogy a felhasználóknak megfelelő privátszférát biztosítson és lehetővé tegye a számukra az egyénre szabott, individualizált életvezetést. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A krízisek kezelése egységes koncepció alapján történik. A kényszert és erőszakot alkalmazó megoldások korlátozottan, csakis szükséghely zetekben, az önvédelem eszközeiként fordulhatnak elő. Az esetleges kényszerintézkedések (lefogás, rögzítés, nyugtatok, elkülönítés) alkalmazásának feltételeit pontos leírások rögzítik. A másik csoportba történő áthelyezés nem szerepel a kényszerintézkedések között. | O | O | O | O |
| 2. | A kríziskezelés eszköztárában nem szerepel a több-kevesebb finomsággal alkalmazott "különleges bánásmód" (a figyelem és a tisztelet megvonása, elhanyagolás, a közös tevékenységekből történő kizárás, a krízisviselkedésre utaló speciális megszólítás alkalmazása, célozgatások stb.). | O | O | O | O |
| 3. | A kríziskezelésre vonatkozóan a felhasználók és a munkatársak között olyan, kötelező érvénnyel bíró megállapodások vannak érvényben, melyek megengedik az intervenciók személyre szabott és az adott helyzetnek megfelelő besorolását. | O | O | O | O |
| 4. | A krízisek lefolyását pontosan dokumentálják. A krízisszituációk okait és a válaszlépésekként alkalmazott intézkedéseket a munkatársak megbeszélések keretében dolgozzák fel, hogy a jővőben lehetőleg elkerülhessék a hasonló krízisek kialakulását, illetőleg az eszkalálódó krízisekre ne kelljen kényszerintézkedésekkel válaszolniuk. | O | O | O | O |
| 5. | A krízisszerű események elemzésénél a felhasználók megterhelő biográfiai adatait és aktuális életszituációjuk jellemzőit éppúgy figyelembe veszik, mint az intézményes keretfeltételeket, valamint a felhasználók és a munkatársak között fennálló szociális viszonyokat. | O | O | O | O |
| 6. | A krízisek kezelésének érdekében célirányos cselekvésmódokat és alternatívákat dolgoznak ki a munkatársak számára, s ezeket be is gyakoroltatják velük. | O | O | O | O |
| 7. | A felhasználók számára különösen nagy megterhelést jelentő' intézményes keretfeltételeket - amennyire csak lehetséges - megváltoztatják. | O | O | O | O |
| 8. | Ha a szolgáltatás keretein belül meghatározott idő elteltével sem sikerül egy minden érintett számára megnyugtató megoldást találni, akkor külső, független tanácsadókat vonnak be a krízisszerű helyzetek feldolgozásába és kezelésébe. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz a krízisek megelőzésének és produktív leküzdésének érdekében. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A lakhatást nyújtó szolgáltató igyekszik elősegíteni a felhasználók közötti pozitív kapcsolatok kialakulását, amennyiben tájékozódik a felhasználóknak az együttéléssel kapcsolatos kívánságai felől, s ezeket dokumentálja és egyéni szinten fel is dolgozza. | O | O | O | O |
| 2. | A lakhatást nyújtó szolgáltató a mindennapok során támogatja a felhasználók együttesen végzett tevékenységeit (rávezeti őket a háztartási munkák, a bevásárlások, az orvosi vizsgálatok, a közös érdeklődés alapján együttesen végzett szabadidős tevékenységek stb. során egymásnak nyújtható segítség mikéntjére). | O | O | O | O |
| 3. | A lakhatást nyújtó szolgáltató elősegíti az egyes felhasználók közötti baráti kapcsolatok kialakulását (tanácsadás, a konfliktus esetén felvállalt közvetítői szerep, az egybeköltözés feltételeinek megteremtése stb.). | O | O | O | O |
| 4. | A lakhatást nyújtó szolgáltató a csoportos tevékenységek mellett elegendő teret enged az egyedüllét és az individuális cselekvések számára is. | O | O | O | O |
| 5. | A munkatársak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a csoportfolyamatokról és dinamikáról, képesek ezen ismereteiket az adott csoportra alkalmazni, és azt folytonos változása közben is kompetens módon kísérni. | O | O | O | O |
| 6. | A munkatársak úgy alakítják egymás közti munkakapcsolataikat, hogy azok példával szolgálhassanak a felhasználók egymás közötti kapcsolatai számára. | O | O | O | O |
| Ősszmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy elősegítse a felhasználók közötti pozitív kapcsolatok kialakulását. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai - pl. a szociális hálók individuális elemzésének alapján - áttekintéssel rendelkeznek a felhasználók szociális kapcsolatainak minőségéről és dinamikájáról. | O | O | O | O |
| 2. | A lakhatást nyújtó szolgáltató az egyes felhasználókra irányuló szolgáltatási kínálatában megkülönbözteti egymástól azokat a segítségeket, melyek a természetes szociális hálókat helyettesítik (szubsztituáló funkció), illetőleg azokat, melyek a meglévő szociális kapcsolatokat erősítik (szubszidiárius funkció). | O | O | O | O |
| 3. | A lakhatást nyújtó szolgáltató minden erejével azon van, hogy a szubsztituáló (helyettesítő funkciót betöltő) segítségeket egyre inkább szubszidiárius (támogató funkciót betöltő) segítségekkel váltsa fel. Az erre irányuló tevékenységek fontos szerepet kapnak az egyes felhasználók egyéni fejlesztési terveiben. | O | O | O | O |
| 4. | A szociális hálók fejlesztését szolgáló tevékenységek mind a lakhatást nyújtó szolgáltatás profiljában, mind a munkatársak munkaköri leírásában megjelennek, és megfelelő időkeretet kapnak a szolgálati beosztás kialakításakor. | O | O | O | O |
| 5. | A lakhatást nyújtó szolgáltató nagy gondot fordít a felhasználók szüleikhez és hozzátartozóikhoz fűződő kapcsolatainak folyamatos ápolására. Az e célt szolgáló aktivitások nem korlátozódnak az időnkénti látogatásokra, hanem kiterjednek különféle közös programokra is. | O | O | O | O |
| 6. | A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai áttekintéssel rendelkeznek az adott település nyújtotta kontaktuslehetőségekről, melyek jelentőséggel bírhatnak az egyes felhasználók számára. | O | O | O | O |
| 7. | Hogy a felhasználók bevonódását a tágabb lakókörnyezet közösségi tevékenységeibe elősegíthessék, a lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai szoros kapcsolatokat ápolnak az adott település azon "kulcsembereivel", akik - funkciójuk vagy szociális elkötelezettségük folytán - számos személyes kapcsolatot tartanak fenn vagy közvetítenek (a különféle helyi egyesületek, klubok vagy társaságok aktív tagjai, lelkészek és más vallási vezetők stb.). | O | O | O | O |
| 8. | A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai egyénenként támogatják a felhasználókat a szomszédi kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában. Az erre irányuló aktivitások nem merülnek ki a különleges rendezvényekben (pl. egy-egy nyári kerti mulatság), hanem a mindennapok életének szerves részét képezik (a szomszédoknak tett kisebb szívességek, segítségnyújtás, alkalmasint egyes dolgok kölcsönzése vagy kölcsönkérése, a szomszédok meghívása délutáni kávézásra stb.). | O | O | O | O |
| 9. | A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai az egyes felhasználók laikus (nem szakember) referenciaszemélyeinek felkínálják a tanácsadás lehetőségét, és problémák vagy konfliktusok esetén közvetítőként is rendelkezésre állnak. | O | O | O | O |
| 10. | A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai támogatják a felhasználókat olyan helyek vagy rendezvények felkeresésében és látogatásában (sörözők, cukrászdák, ünnepségek, hangversenyek stb.), ahol és amelyeken lehetőség nyílik új kapcsolatok kialakítására és a régi kapcsolatok ápolására. | O | O | O | O |
| 11. | A munkatársak olyan légkört teremtenek az adott szolgáltató által biztosított lakóformán belül, amelyben jelentős szociális kapcsolatok és barátságok alakulhatnak ki. Ehhez az atmoszférához olyan dolgok tartoznak, mint a privátszféra és a visszahúzódás lehetőségének biztosítása, a vendégszeretet, a hozzátartozók és barátok bevonása a különböző' ünnepekbe és rendezvényekbe, a merev látogatási rend feloldása, a távolról érkezett vendégek részére biztosított szálláslehetőség stb. | O | O | O | O |
| 12. | A tartós elhelyezést nyújtó szolgáltató gondoskodik róla, hogy az egyes felhasználók külső kapcsolatai ne sorvadjanak el a hiányzó keret feltételek okán (nem biztosított közlekedési lehetőség vagy a kíséret hiánya, kikapcsolt telefon stb.). | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a felhasználókat támogassa a természetes szociális hálók kiépítésében és fenn-tartásában, valamint jelentős kapcsolataik és barátságaik ápolásában. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai kapcsolatokat építenek ki a felhasználók és olyan emberek (a szolgáltatás korábbi munkatársai, egyházi közösségek tagjai, a helyi fogyatékos érdekvédelmi szervezetek képviselői stb.) között, akik mindaddig hajlandóak szószólókként tevékenykedni az érdekükben, míg ezt a fajta közvetítői feladatkört más csoportok vagy szervezetek át nem veszik. | O | O | O | O |
| 2. | A lakhatást nyújtó szolgáltató igyekszik minden egyes felhasználó számára szószólót biztosítani, közülük is különösen azok számára, akik súlyos fokban fogyatékosok, kifejezetten hátrányos helyzetűek, és/vagy hozzátartozóik elhanyagolják, csekély támogatásban részesítik őket. | O | O | O | O |
| 3. | A lakhatást nyújtó szolgáltatás munkatársai elfogadják, sőt szorgalmazzák és elősegítik a szószólók függetlenségét a lakhatást nyújtó szolgáltatással szemben. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a szószólókat nem a szolgáltatás önkéntes vagy tiszteletbeli munkatársainak tekintik, hanem kizárólag az adott felhasználókhoz tartozó és csak nekik elkötelezett személyekként kezelik, körültekintő és rendszeres tájékoztatásban részesítik őket, munkájukért semmiféle ellentételezést nem próbálnak felajánlani nekik, és lehetővé teszik a számukra a felhasználókkal való folyamatos kapcsolattartást. | O | O | O | O |
| 4. | A lakhatást nyújtó szolgáltató saját tevékenysége minőségének megítéléséhez, valamint annak javítására irányuló törekvéseiben tekintetbe veszi a szószólók ezzel kapcsolatos meglátásait és nézeteit, továbbá részvételt biztosít a számukra az egyéni fejlesztési tervek kidolgozásában és a szolgáltatás rninőségkontrolljának elvégzésében. | O | O | O | O |
| 5. | A lakhatást nyújtó szolgáltató kapcsolatokat tart fenn azokkal az önsegélyező csoportokkal, melyek alternatív koncepciókat képviselnek a fogyatékossággal élő' emberek számára biztosított szociális szolgáltatások terén. Ha a közelben még nem működik értelmi fogyatékosok által és számára fenntartott önsegélyező' csoport, akkor a kontaktus a testi vagy az érzékszervi fogyatékosok, esetleg a pszichiátriai betegek helyi egyesületével vagy érdekvédelmi szervezetével is kialakítható. A felhasználókat támogatják abban, hogy kapcsolatokat ápoljanak ezen csoportokkal. | O | O | O | O |
| Összmegítélés | | | | |
| A lakhatást nyújtó szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes felhasználók számára laikus (nem szakember) szószólókat közvetítsen, és támogassa a felhasználók és szószólóik közti, megbízhatónak ítélt kapcsolatokat. | O | O | O | O |
| | Igaz | Inkább igaz | Inkább nem igaz | nem igaz |
| 1. | A munkatársak egyénre szabott segítséget nyújtanak a felhasználóknak nemi szerepeik stabilizálásához. A felhasználókat felnőtt férfiakként és nőkként kezelik (megszólításukban, a velük való bánásmódban stb.), a nemek közti különbségek és hasonlóságok, a mindennapok tevékenységeihez kapcsolódva, rendszeresen tema-tizálásra kerülnek (nemi jegyek, a nemre specifikusan jellemző és a kultúrától függő különbségek és azonosságok a viselkedésben és a lelki folyamatokban, külső megjelenés, öltözködés stb.). | O | O | O | O |
| 2. | A munkatársak tudatában vannak orientáló funkciójuknak, melyet a felhasználók nemi identitásának stabilizálása szempontjából betöltenek, és viselkedésükben, nyelvi megnyilvánulásaikban és a felhasználókkal való bánásmódjukban egyaránt kerülik a nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiák használatát (pl. "a háztartási munkák a nőkre tartoznak", "egy férfi soha nem sír" stb.). | O | O | O | O |
| 3. | A felhasználókat támogatják a saját korosztályukhoz tartozó, nem-fogyatékos személyekhez (férfiakhoz és nőkhöz egyaránt) fűződő azon kapcsolatok és barátságok kialakításában és fenntartásában, melyek orientáló funkciót tölthetnek be a számukra nemi identitásuk stabilizálásában. | O | O | O | O |
| 4. | A lakhatást nyújtó szolgáltató azáltal is segíti a felhasználók nemi identitásának kifejeződését, hogy a csoportos lakóformáknál alapértelmezésnek tekinti nők és férfiak koedukált csoportokban megvalósuló együttélését, s a felhasználók ellátását mindkét nemhez tartozó munkatársakkal biztosítja. | O | O | O | O |
| 5. | A munkatársak egyénre szabott segítséget nyújtanak a felhasználóknak ahhoz, hogy elsajátíthassák a többi emberrel való különféle érintkezésekben a kultúrára jellemző, megfelelő távolság és közelség módozatait, valamint a gyengédség és az erotika érzéseinek differenciált kifejezési lehetőségeit. | O | O | O | O |
| 6. | A fogyatékos emberek szexualitásának megítélésében és az ezzel való bánásmód során alapvetően ugyanazok a normák érvényesek, mint a nem-fogyatékos emberek esetében. Ez azt is jelenti, hogy a munkatársak a felhasználók közti homoszexuális partnerkapcsolatokat éppúgy elfogadják, mint a heteroszexuálisakat, s nem ítélik el vagy akadályozzák meg az autoerotikus megnyilvánulásokat sem. Fellépnek viszont az olyan szexuális viszonyokkal szemben, melyek függőségen, kihasználáson, kényszeren vagy erőszakon alapulnak. | O | O | O | O |
| 7. | A munkatársak komolyan veszik a felhasználóknak a nemi érintkezést is magában foglaló partnerkapcsolatokra, az élettársi közösségben való együttélésre vonatkozó kívánságait. Mind pszichoszociális jellegű segítségnyújtással (tanácsadás a fogamzásgátlás vonatkozásában, közvetítés konfliktusok esetén stb.), műid a szükséges materiális intézkedések meghozatalával (az összeköltözés feltételeinek megteremtése, a privátszféra és az intimitás biztosítása) támogatják őket ezek megvalósításában. | O | O |